Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-16 / 88. szám

1911 április 16 DELMAGYARORSZAG 7 haza Budapestről Szegedre, a város gyarapítására ! Mindent maga szeret intézni s ebben a tekintetben Baross Gáborhoz hasonlít, aki nagy koncepciójú munkálkodása mellett a legapróbb részletekkel is foglalkozott. Segítő társakat nem szeret. Hátlia azok elrontanák azt, amit ő jobban megcsinál. Szinte elképzelhetetlen az a széleskörű munkálkodás, amelyet kifejt, — minden iktató nélkül. Mindenről van tudomása, ami Szegedet érdekli vagy csak a legtávolabbról is érinti. S minden folyamatot iparkodik helyes mederbe terelni. Egyszer egy nagyobb társaságban beszélgettünk Lázár György dr közéleti munkálkodásásáról. Mindenki elmondotta a maga kritikai véleményét, liol jobban, hol kevésbé kedvezőt. Egyik tag azután azzal vetett véget a vitának : hát azután mi lesz, ha Lázár György dr elmúlik ? Erre az egész társaság néma lett! Eunél igazabb kritikát még nem hallottam. Szmollény Nándor. Harmincmilliós áldozat ' a nagy Szeged megteremtésére. — Az általános program. — (Saját tudósítónktól.) Talán csak a képtelenségek hazájában, Amerikában, ahol máról-holnapra épülnek hatalmas városok, lehet látni olyan nagyarányú, gyors és amellett egészséges fejlődést, mint aminővel a mi tiszaparti metropolisunk dicsekedhetik. Sokszor megírták már, mindenki tudja, hogy a nagy katasztrófa, amelybe a Tisza hullámai döntötték Szegedet, voltaképen szerencséje volt ennek a városnak, ahol a romba döntött házikók helyét monumentális palotákkal épitették be. Ez a város lett Magyarország déli részének kulturális középpontja és a fejlődés épen azért, mert arra hivatott kezekben összpontosul az erő, egyre tárt, egyre intenzivebb lesz. Ha azok a tervek, amelyek nagyon közel állnak már a k itelhez, megvalósulnak, Szeged igazán mintaképe lesz a fejlődni képes európai városnak. Ez az irás a jövő Szeged képét igyekszik megfesteni. A jövő Szegedót, amelyből ma . ig csak ;i tervek, a körvonalak vannak meg, de — az általános utcarendezést kivéve, ami fokozatosan történhetik csak meg — öt-tiz év múlva megvalósulnak ezek és akkor a fejlődésnek ma még alig megrajzolható ábrándjai válnak megvalósítható tervekké. Milyen is lesz a jövő Szeged ? Szép, hatalmas és praktikus berendezkedésekkel fölszerelt. A főkérdés ez: a világításnak, a csatornázásnak, a vízvezetéknek, az utcarendezésnek a kiterjesztése. A cél: Szeged minden utcájában legyen rendes világitás, rendes csatornázás, rendes vízvezeték és minden utca rendezve legyen. Az az általános városrendezési program. Ezenkívül azután hatalmas, kulturális intézményeknek a megteremtése is bele tartozik a jövő Szeged programjába. Föl fog épülni a fogadalmi templom, a nagy kórház, a harmadik egyetem, — amelyet minden bizonnyal Szegeden létesít a kormány, — a második városháza s kiépítik a tanyai vasutat, a felsötiszaparti rakpartot, a téli kikötőt, létesítenek sok iskolát, közöttük a harmadik gimnáziumot is — ós mindez a sok változás teljesen átalakitja a mai Szeged kópét. Természetesen ez a fejlődés nagyon sok pénzbe kerül. A mai számítás szerint mintegy harmincmillió koronába. Ennyi áldozatot kell hoznia a városnak, hogy meg lehessen valósitani az általános városrendezési programot. Ennek a kiadásnak nagyrésze, sok millió persze megtérül, — a legtöbbre már meg is van a fedezet, — azonban a város pénzügyeit intéző hatóságoknak még mindig sok kiadásra kell keresniök és találniok fedezetet. A nagy városrendezés. A nagy városrendezés, amint előbb már emiitettük a világitásnak, a vízvezetéknek, a csatornázásnak, azutcarendezésnok egész Szegedre — a külterület is — való kiterjesztéséből áll. Összesen mintegy tizenhét millió koronába kerül a terveknek a megvalósítása. Ha azonban a kérdés elintézést nyer, akkor orvosolják mindazokat a panaszokat, amelyek ma még olyan sűrűn napirenden szerepelnek. A rendezéssel minden jogos igény kielégítést nyer ós a jövő Szeged bármelyik utcája helyet foglalhat célszerűségi berendezkedései tekintetében akármelyik nyugati világváros legelőkelőbb részén. Általános világitás. A világítási kérdés rendezése már a legközelebbi közgyűlések egyikének a tárgysorozatára kerül. Ezerkilencszáztizenkettőben megkezdik a nagy munkát és legkésőbb ezerkilencszáztízenötre már nem lesz egyetlen utcája sem Szegednek, ahol nem gázlámpák világítanak. Három ciklusba osztották a munkát. Az első ciklusba tartoznak a kiskörút és a nagykörút között levő utcák, a másodikba a sugárutaknak a körutakon kívül levő része és a harmadikba a többi külvárosi utcák. A terv szerint minden utcában, ötven méter távolságban Auer-égővel ellátott gáslámpákat állítanak föl. A berendezés a városnak nem kerül pénzébe, mert azt a társulat végzi. A gázvilágitással a költségvetést évenkint mintegy hatranezer korona többlet terheli, ami tőkésítve egy millió koronának felel meg. A terveket a mérnöki hivatal már a mult évben elkészítette és elkészült már a belváros világítása fejlesztésének a tervével is. A belvárosban fokozatosan Invert-ógőkkel cse^ ki a lámpákat. Ezek a lámpák, amelyekké, a Széchényi-tér van ellátva, sokkal intezivebben világítanak. A vízvezeték. A vízvezeték kiterjesztésének a kérdése is erősen aktuális. A terv szerint nem lesz Szegeden egyetlen ház sem, ahova nem lesz bevezetve a vízvezeték. A munkálatokat akkor kezdik meg, mikor a csatornázás munkálatait befejezték, de hét éven belül ez a kérdés is teljes elintézést nyer. A vízvezeték kiépítésével kapcsolatban kötelezővé teszik a vízórák fölállítását is. A külvárosok ellátására a belvárosban megtakarítandó vízmennyiségen kivül a meglévő hét artézi kut és az esetleg fúrandó ártézi kutak vizét használják föl. Ugy tervezik, hogy két vízvezetéket létesítenek. Az egyik a Kossuth Lajos-sugáruton felöli városrészt, a Felsővárost és RókuBnak egy részét, a másik Alsóvárost, Rókusnak és Kölpalánknak egy részét látná el. Mindegyik vízvezetéknek külön berendezése és külön víztornya lenne. Az egyik víztornyot a rókusi Uj-téren, a másikat áz alsóvárosi Mátyás-téren, vagy a Kolozsvári-téren állítanák föl. A berendezés kétmillió koronaba fog kerülni. Ez azonban áldozatot nem kiván a várostól, mert a vízdíj — amely lakrészenkint és évenkint három korona — a fölveendő kölcsön amortizációját biztosítja. Az utcarendezés A belvárosi utcák rendezésével egyidőben, azzal kapcsolatosan rendezik a külterületen is az utcákat. A belváros utcáiból kikerülő kőanyagot használják föl a külváros rendezésénél. Nagyobbarányu utcarendezés a csatornázással egyidőben lesz, akkor ugyanis egy fűst alatt elvégzik a kövezést is. Ezidő szerint mintegy százharminc külvárosi utca nincs rendezve, — tizenöt éven belül nem lesz Szegeden egyetlen utca sem, amelyik kikövezve ne volna. Ez a nagyarányú városrendezés hozzávetőleges számítás szerint hat-nyolc millió koronába fog kerülni. A Belvárosban általában aszfalttal burkolják az uttesteket, kivéve azokat az utvonalakat, ahol nagyobb a forgalom. A tapasztalat bizonyltja ugyanis, hogy az aszfaltburkolat a legmegfelelőbb és a város pénzügyi viszonyaihoz képest a legelőnyösebb. Ha a város a nagy államkölcsönt letörlesztette, — ez az idő azonban csak husz év múlva fog bekövetkezni — akkor nagyobb arányú városrendezési program valésitható meg, mert évenkint ötszázezer korona fölött lehet rendelkezni. Rendezett a belváros. Nagyobb arányú változáson fog keresztülmenni a belváros. Itt a fogadalmi templom fölépítésével kapcsolatban megváltozik a Templomtér egész környéke. A fogadalmi templomot ugyanis nagyobb térség veszi majd körül, a teret pedig hatalmas paloták szegélyezik, amelyek összhangzásban lesznek a monumentális épülettel. Ebből a célból különféle házhelyeket sajátit ki a város. A mostani Róray-utca egészen eltűnik, a Templom-téren és az Ipar-utcában több házat rombolnak le, a Sziv-utca háromszor olyan széles lesz, mint most, az Iskolautcának huszonhárom méteres átmérője lesz és a fogadalmi templomot körülvevő térnek azon a részén, ahol most a Rávay-utca van, nyolc bérpalotát épitenek, amelyek közül négy a kocsUtcára töff nézni. A kisajátításra hatszáz'rónát irányoztak elő, a város a telkeket parceHaUatni akarja és megfelelő árért nyilvános árverésen adja olyan kikötéssel azonban, hogy a vevő bizonyos időn belül köteles lesz ott építkezni. Csatornázás. A csatornázást előreláthatólag 1912-ben folytatják általános keretékben és három esztendő alatt fejezik be. Kezdetben csak a főgyűjtőket épitik föl és a nagykörúton belőli utcákat, sugárutakat látják el zárt, beton-falazásu csatornával. A többi utcákat a kövezéssel egyidőben csatornázzák. Ezidő szerint a nagykörúton belül van csatornázás, de ezt is kicserélik, hogy az elkészített munka mindenütt egyöntetű és kifogástalan legyen. A csatornázásnak ilyen mértékben való kiépítése négy és fél, esetleg ötmillió koronába fog kerülni. Vasút a tanyákon. A tanyai vasút kérdése régóta szerepel már a napirenden. Eddig azért nem történt határozott lépés, mert még mindig nincs határozottan eldöntve, hogy vállalkozó, vagy a város épiti-e föl a vasutat? Az utóbbi időben olyan irányú Legkellemesebb családi Kossuth-kávéház SZÓK AKOZÓHELY a • ^ — — O kerthelyisége a szinház mellett. :: Minden este mozgófénykép-előadás O