Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1911-04-11 / 83. szám
1911 április 11 255 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 április 14 1911 A déli tőzsde iránya már azért sem javult, mert a berlini jelentés nem buzdított és holnap ünnep lévén, mindenki csak a legszükségesebb tranzakcióra szorítkozott. Egyébiránt a közönség révén is kevesebb megbízás volt elintézendő, aminek az az oka, hogy a húsvét hetében rendszerint inkább lebonyolítanak. A nemzetközi piac értékeinek ára lemorzsolódott, mert a berlini jelentés nem elégített ki. A helyi piacon is olcsóbban folyt a vásár. A készárupiacon az árnivó alig változott. A járadékpiac üziettelen volt. A valuta és ércváltó nem változott. A zárlat csöndes. — Kötöttek: Osztrák hitelrészvény 654—655. Magyar hitelrészvény 823—824 Jelzálogbank 480—481. Leszámítoló bank-részvény 567—561. Rimamurányi vasmürészvény 689—691. Közúti villainosvasut-részvény 753—755. Városi villamo«vasut-részvény 400— 402. Hazai bank-részvény 305. Magyar bank-részvény 720.50—719. Általános takarékpénztár 675. Drascheíéle 601—708. Altalános köszénbánya 703—706. Ganzféle 4575. Dijbiztositás: Osztrák hitelrészvényből holnapra 3—4 korona, nyolc napra 6—8 korona, május hónap végére 18—20 korona, osztrák és magyar éllamvasutréazvényből május hónap végére 18—20. korona. Bécsi börze. A mai előtőzsdén a kötések a következők voltak : Osztrák hitelrészvény 655.75. Magyar hitelrészvény 825.75. Anglo-bank 327.50. Bankverein 547.50. Unió-bank 621.—. Landerbank 528.—. Osztrák-magyar államvasút 754.50. Déli vasút 113.—. Rimamurányi vasmű 689.50. Alpesi bányarészvény 829.75. Török sorsjegy 253.50. Márka készpénzért 117.30. Ultimóra —.—. Orosz járadék —.—. SEHOL 0LCS0BB1N meg nem szerezhetők a legkitűnőbb kerékpárok, varrógépek ős a világhírű „Fathé" tiinélkfili beszélőgépek 6—8—10 koronás részletre Cyántn ^ánffíir gópuagyis, mint iJ^alllU OdlIUUl raktárában = SZEGED, = m^^S Tisza Lajös-Köruí 38. sióm. áÉ ^ (a zalai-árulókkal szemben.) Aagy javítóműhely !! S^JKö? BUDAPESTI ÚTMUTATÓ Mit játszanak ma a színházakban: Nemzeti Színház: Falu. Kezdete fól nyolc órakor. Magyar Királyi Operaház: A bolond. Kezdete fól nyolc órakor. Vigszinház: A millió. Kezdete fól nyolc órakor. Mayyar Szinház: Anatol. Kezdete fól nyolc órakor. Király Szinház: Cigányszerelem. Kezdete fól nyolc órakor. Fővárosi Városligeti Szinház: Cornevillei harangok. Kezdete fól nyolc órakor. Uránia Szinház: Az ur Jézus. Kezdete fél nyolc órakor. EH/SfOfl-KÜÍlUI 31. TELEFON 116—22. SZ. Minden este pont 8 órakor rendes helyárakkal :: az utolérhetetlen áprilisi műsor :: Max Pallenberg első budapesti vendégjátéka! Továbbá a szenzációs uj attrakció! Moran & Wiser The-Tups Odys A két grófnőd™ és a többi 12 elsőrangú szám. Minden vasár- ás ünnepnapon délután fél négy órakor mérmékelt helydru nagy gyermek-előadás, az összes attrakciók fölléptével. Kovács-kávéház, Andrássy-ut (Oktogon-tér), szegediek találkozóhelye. Szimplon-kávéház (üzletvezető Hajdú József) József-kőrut 8. Bodó-kávéház, József-körut 56. István-király szálló, Podmanitzky-utca. Kényelmes szobák. Mérsékelt árak. Kittner IHiluíly éttermei Erzsóbet-körut 13. Reményi Mihály, Magyar királyi zeneakadémiai hangszerkészítő, Király-utca 58. Dr. Fabinyi, volt kórházi orvos Rákóczi-ut 8, gyökeresen gyógyítja a nemi betegségeket. Szénás! és Kardos r.-t. részletfizetésre is szállít zsebórákat, fegyvereket, hangszereket stb. VI. Andrássy-ut 1, Kién i JUTKOYICS GÉZA ffl- és szAnlefepe. KGSSIÉ UímjM 41. síim. Telefon 686. : (a rókusi templommal szexben.) : Telefon 686 S Városi mozgalmak. A rendkívüli téli időjárás sok bajt okozott ós bajokból különösen nagy mérvben kijutott a nagy körúton kiviili városrészeknek. Nagymérvű mozgalom indult meg felsővárostól kezdve, alsóváros déli részéig. Hetenkint gyülósezósek történnek, mert a mostoha téli időjárás tűrhetetlenné tette az ottani állapotokat. Nyáron tűrhetetlen a nagy por, télen megközelithetetienek az ottani lakóházak. Hiányos a rendőri felügyelet, a sötét utcákban veszélyes a közlekedés. Amig ártózi-kutak nem voltak, akkor még a házi kutakban sem volt víz, ma pedig már a tulbőven kiömlö szabadkifolyásu ártózi-kutak s ahhoz járuló nagymérvű esőzések még az alsó lakásokat is elöntik. A sugárutak előkertjei a házak értékét és lakhatóságát nemcsak hogy nem emelik, de határozottan rontják, mert a rendezetlen előkertek a sugárutakat eldisztelenitik, minden piszok itt gyülemlik össze a házakban és az üzletekhez való bejárást csak nehezítik. Mig a nagykörúti városrészek ily bajokkal küzdenek, addig a Tisza Lajos-köruton lévő városrósz kövezése ós aszfaltozása óriási mérvben halad előre. De azért itt is meg vannak a bajok, mert a pince és alagsorok itt is nedvesek és sok helyen vízzel vannak elöntve. Mindezeknek a bajoknak főoka, hogy a városrendezést nem kellő sorrendben hajtják végre. A nagykörúton kivüli városrész legnagyobb részben nincs csatornázva, a belvárosiak pedig rosszak. Az okszerű városrendezés megkívánta volna elsősorban a végleges csatornázást, azután a feltöltést ós az utcák burkolását ós világítását. Ugy látszik, mi először utcákat burkolunk, vizkifolyókat csinálunk, nem csatornázunk, nem töltünk s ezzel a nagykörúton kivüli állapotokat tarthatlanná s polgártársainkat elégedetlenekké tettük, mert lakóházaik nagyon sok utcában teljesen el vannak zárva a kövezett utcáktól, úgyannyira, hogy kocsival meg sem közelíthetők, a csatornák hiánya pedig udvart, pincét, alagsorokat a viz elönti s közegészségügyi szempontból is a legnagyobb veszedelemben forognak. Ezt a súlyos helyzetet még inkább elviselhetetlenné teszi a belváros fényűzésig haladó rendezése. E?ek a bajok tömörítik össze a nagykörúton kivüli polgártársainkat, azután gyűléseznek, tanácskoznak, keresik a módot és alkalmat, hogyan lehetne mindezeken segíteni. Különböző képzettséggel biró egyének különféle látkörben mérlegelik a sérelmeket s javasolják az orvoslást. Aki megfigyeli ezt az erősen fejlődő mozgalmat, az könnyen tisztába jöhet az orvoslás módjával is. Szeged város összes bel- és külterületi lakosságának, ugy hatóságának csak egy fő ós közös érdeke lehet, ez pedig az, hogy hatóságunknak az egész város területén kint ós bent éiő összlakosságának helyes és jói fölfogott megélhetését ós vagyonosodását biztosító intézményeket meg keli szerezni és fejlődését lehetővé tenni. Nem szabad ellentétbe hozni a külterületeknek, vagy a város külső területein élő polgártársaink közszüksógbeli igényeit, az általános közérdekkel, viszont városunk legbelsőbb részeinek fejlődését, csinosítását, kellemessé tételét akadályozni a többi városrészeknek sem szabad. Minden érdeket össze kell hozni, igazságos és jogosult elbwálásban kell részesíteni minden külós bolterüieti városunk előre haladására irányuló intézményt; azért magának a hatóságnak meg kell figyelni minden szükségletet ós mozgalmat. Jól tenné hatóságunk, ha a város külső részeiben a polgárok által megindított mozgalmakat megfigyelné, azon tanácskozásokban részt venne s azután a város hatósága gondoskodnék mindazon módok kijelöléséről ós alkalmazásáról, amikkel a bajokat orvosolni lehetne, mert ha elhanyagoljuk az egyes városrészeket, ugy a külterületi lakosság sérelmének orvoslását, oly közigazgatási bonyodalmak és zavarok s ellentétes hangulatok fejlődhetnek ki törvényhatóságunk működésében, amik káros következményeket teremthetnek. Nehéz és nagy munka, egy nagy város rendezése, fejlődési kópossógeinek megszerzése, de gondos tanulmányozás, kitartó munkásság ós a létesítendő intézmények jó előkószitése a sikert előidézhetik. Nagy bajunk volt az, hogy a városunk ujjáalkotása alkalmából felmerült hiányok és hibákat sokáig nem akartuk észrevenni és azokat nem is orvosoltuk. Ma már ezek a hibák ós hiányok utókövetkezmónyeit csak megsokszorodott erőkifejtéssel hozhatjuk helyre. A mult példáiból okolva legyünk figyelmesek a legújabban fejlődni kezdő uj városrészre. Ez az uj városrész Újszeged, ennek a népessége, az utolsó tiz óv alatt megkétszereződött. Most a legrohamosabban fejlődik kellemes fekvésénél, üde ós egészséges, pormentes helyzeténél s a város központjához való közelségénél fogva. Ez évben megindul ott két nagy tanuló internátus, egy nagy elemi iskola épitóse, amit erősen fog követni a nagymérvű magánépitkezés. Polgármesterünk gondossága fölhívta már hatóságunkat, hogy sótakocsi-ut alkotásáról gondoskodjék, amely egyúttal körzetét képezné Újszeged utcáinak, csatornázásának, feltöltésének és kövezési munkáinak. Ez a nagyobb alkotás felölelné ós magához vonzaná az ujszegedi vasútállomásnak a Tisza folyóval kövezet úttal való összeköttetését a Temesvári-körut vonalán. Ezek a nagy előirányzott munkálatok sikerrel csak ugy lesznek keresztül vihetők, ha ennek a városrésznek mikénti rendezése iránt a tervezet elkészül. Félek, hogy majd ez a városrósz is fölépül, A villamos vasúti jegyekre hirdetéseket jutányos árban fogad el a „Délmagyarország" kiadóhivatala.