Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1911-04-09 / 82. szám
18 DELMAGYARORSZAG 1911 április 9 1911 á bárkinek volt alkalma megfigyelni. Ehez járul még, hogy a magyar „szegénység" lakás, tisztaság, sokszor élelem dolgában is igénytelen, mintsem az kulturális szempontból kívánatos. Igényei nem serkentik őt jótékonyan nagyobb erőkifejtésre. Ahol tehát nálunk a proletárnő ipari munkát dolgozik, ott általában rámondhatjuk, hogy szükséghői, kenyérszükségből dolgozik csupán. Az egyetlen intézkedés, mely az iparosítás okozta károkat ugy ellensúlyozza, hogy az előnyeit a társadalom háboríthatatlanul élvezhesse, az anyasági biztosítás és a háztartás reformja. Az anyasági biztosítás a szülés idején 4—6 hétre fölmenti a nőt a munka alól, anélkül^azonban, hogy őt bérétől erre az időre megfosztaná, — a közös háztartás pedig megadja majd neki és családjának az otthon kényelemnek legalább azt a minimális fokát, mely nélkül emberhez méltó élet nincsen. Az a munkásnő, aki mint az a mai viszonyok között még általános, a gyárban eltöltött nap fáradalmai után még lakását rendbehozni, mosni, főzni, foltozni kénytelen, igazában az igavonó állatnál is keservesebb életet él. Rajta és övéin csak segíthet az, ha a közös háztartás hotelszerü üzeme súlyos terhének egy részét majdan leveszi vállairól. Igy és csakis igy teheti majd azt a négy falat, mely között férjével és gyermekeivel él, igazán otthonná, igazán a pihenésnek áldott tanyájává, — csak igy •szentelheti az estét a gyermekeivel való foglalkozásra is. Ebben az esetben az éjjeli munkásnő is törődhetik a nap folyamán pár órát legalább a családjával s nem lesz kénytelen övéit elhanyagolni. A gyermekkori vérszegénység. A mai fiatalság vérszegénysége szinte közmondásossá lett. Nagyon sok az olyan gyermek, akit szülői, közvetlen környezete is vérszegénynek tartanak, anélkül, hogy a valóságban azok volnának. Mi hát a vérszegénység? Ennél a kérdésnél rendszerint a test vérhiányára gondolnak: a gyermeknek „kevés" a vére! Kétségkívül előfordul gyermekeknél a vér hiánya ilyen értelemben is, anélkül, hogy pozitivitással megállapíthatnánk. A vérszegénység sok más esetében különben nem a vérmennyisóg hiányáról van szó, hanem arról, hogy a vér minemüsége a rendestől eltér, különbözik ; a vér vizenyősebb lett, szegényebb erős, tápláló anyagokban, vagy a piros vérsejtek, ezek a rendkívül fontos alkatrészek, amelyekből minden köbmilliméter vérre rendesen öt millió jut, lényegesen kis számban vannak a vérben, vagy halványabbak ós kevesebb festőanyagot tartalmaznak, mint amennyit az egészséges vérben találunk. Végre a vérszegénység fogalma alatt nemcsak a vérmenynyiség tökéletlenségét, hanem a vérminősógnek egyes fogyatékosságát értjük. Bármily alapja legyen is a vérszegénységnek, minden esetében elárulja azt a bőrnek halvány szine, mely nemcsak az arcban és különösen a füleken, hanem a test többi részén is felismerhető. Mégsem helyes minden gyermek sápadtságát további keresés nélkül vérszegénységnek betudni. Sápadtság és vérszegénység semmi esetre sem jelentenek egyet, halvány bőrkolorit más indokolással is föltételezhető. Eltekintve attól, hogy vannak emberek, — különösen a sötétebb bőrűek között — kiknek a bőre anynyira nem átlátszó, hogy a vért nagyon kevéssé teszik áttetszővé; az arc halványságát sokszor a bőr véredényeinek kis vórtartalma is okozza; ilyen esetben a vér inkább a test belső részében gyűlt össze, ugy, hogy a bőr aránylag vértelennek tetszik. Itt hát csak szabálytalan vérelosztásról lehet szó. A „szobasápadtság", amelyik némely gyermeknél néhány napi szobában való tartózkodás után látszik, szintén ide tartozik. Ha aztán a szabad levegő, az erösebb testi mozgás a vért újra az arcba kergeti — enged az egészséges színnek. Már gyermekeknél is megvan az „ideges" sápadtság. Az idegrendszer befolyása által és a bőr véredónyeinelc görcsös összehúzódása következtében ezek szűkösen telnek meg. Igaz, hogy az ilyen állapotok természetellenesek, a tulajdonkópeni vérszegénységhez azonban semmi közük. Mégis emellett a látszólagos vérszegénység mellett nagyon gyakran találkozunk már a legkisebb gyermekkorban — csecsemőkort sem kivéve — valódi vérszegénységgel. Többnyire kis erőül lép föl más általános betegségekkel, mint pl. az angolkór, tuberkulózis, aztán a hoszszantartó lázas betegség közben kifejlődik, azonban sok esetben mint önálló betegség lép föl. Rossz táplálkozás, ferde nevelési rendszer, kedvezőtlen higiénikus befolyások annál jobban elősegitik keletkezését, mivel a gyermek vére káros befolyásokkal szemben különösen érzékeny. Ide tartoznak azután azok a károk, amelyek az iskolai élettel vannak összekötve. Némelyik gyermeknél a vérszegénység mint valami felismerhetetlen iskolai betegség mutatkozik. Azután a test növése sincs mindig jelentőség nélkül; ha a vérkepződés a test többi részének a fejlődésével nem tart lépést, időközben valóságos vérszegénység állhat elő. Általában a gyermekkori vérszegénység keletkezésénél nagy szerepet játszik a veleszületett hajlandóság, a gyönge szervezet. Vannak gyermekek, akiken minden kézzelfogható indok nélkül nagyon korán vérszegénységet észlelünk, más testi gyöngeséggel, különösen az izmok gyöngeségóvei kapcsolatban, ami a legjobb ápolás ellenére életük végóig kiséri őket; időközönkint ugyan visszafejlődik, de csak hogy újólag annál nagyobb mértékben nyilvánuljon. Nem ritkán visszavezethető ez a baj bebizonyítható fejlődési tökéletlenségre. Részben veleszületett, vagy a korán, a fejlődós meggátolása következtében keletkezett sziv és a véredények kisebbedóse folytán ezen kisebbedett sziv és véredények arányához képest maga a vérmennyisóg is aránylag csekélyebb; minélfogva a test alkotásához szükséges vérmennyisóg elégtelen. A kora ifjúságban a külső okok következtében szerzett vérszegénység, ba huzamosabb ideig tart, az egész életre kiható bajt idéz elő, mivel teljesen soha ki nem küszöbölhető. Ennélfogva a gyermekkorban keletkező vérszegénység különös gondot igényel. Ehez járul, hogy a vérszegény gyermeknek nemcsak a kinózóse, hanem a munkaképessége is az egószsógességónek jóval mögötte áll. Ugy testileg, mint szellemileg is hamar kimerül, fázékony és mindezek az ideges szimptómák, mint fejfájás, szédülés, szúrás, étvágytalanság, érzékenység sohasem maradnak el. A vérszegénység és a testi gyengeség kétségkívül elősegitik a hajlandóságot komolyabb betegségek iránt, mint bizonyos idegbetegség, vagy tuberkulózis. A fiatalság testi nevelése mellett fontos és megfigyelésre méltó feladat a vérszegénység meggátlása, a vérképző szervek erősitése, a jó vórminőségről való gondoskodás. Hogyan oldhatjuk meg legjobban ezt a feladatot? Mi az, ami leghamarabb vért ad ós jó, egészséges vérminőséget biztosit ? Erről még általában nagyon homályos fölfogások uralkodnak. Legfontosabb elsősorban a megfelelő táplálkozásmód. De itt nem arról van szó, hogy a gyermeknek ilyen-amolyan, nagydobbal „vérképző"-nek hirdetett, mesterséges táplálékot nyujtsunk, hanem elsősorban arra kell törekednünk, hogy a gyermeknek a természetes, kellő mennyiségű ós tartalmú tápanyagot nyujtsuk. Rogy elégtelen táplálkozásnak természetszerűen a vérminőségre is kiható eredménye van, könnyen bebizonyítható, ha szemelött tartjuk, hogy hiszen a tápanyag az emésztési folyamat alatt csak vérré válik. Hiányos táplálkozásnál a vér ennélfogva vize nyősebb és elégtelen táplálkozásból eredő so ványság leginkább párosul a vérszegénységgel A proletárgyermekek vérszegénysége legtöbb ször elégtelen táplálkozásra vezethető vissza, Fontos a táplálókok helyes megválasztása ós összeállítása is. Egyik-másik tápanyag magában még nem vórkópező; ellenkezőleg, minden egyoldalúság hátrányos és a gyermek kizárólagos hustáplálkozás mellett ép ugy lehet vérszegény, mintha kizárólag burgonyával táplálkoznék. A táplálék elsősorban kevert legyen. Mig ahus, tojás, tej különösen fehórnyetartalmulcért válnak jelentősekké, addig a főzeléket, gyümölcsöt mindenekelőtt a bennük nagy mennyiségben foglaltató tápsók teszik értékessé. Ezek között a tápsók között a vérképzésnél a vasnak azért jut jelentősebb szerep, mert a vér vörös festőanyaga vastartalmú kapcsolást létesit, a vér képződése tehát megfelelő vastartalmú táplálók nélkül hiányos. Hogy tényleg a vastartalom hiánya a tápanyagok tekintetében vérszegénységet idéz elő, látjuk a csecsemőknél, akik tulhosszu ideig kizárólag csak tejjel táplálkoztak — legyen az anya-vagy tehéntej — tehát olyan táplálók, melynek vastartalma tudvalevőleg elenyésző csekély. Ilyen gyermekek föltűnően sápadtak és ez a sápadtság csak akkor kezd szűnni, ha a tej mellett más, vastagabb, gazdagabb táplálékot kapnak. Azok közé a tápanyagok közé, melyeknek nagyobb vastartalma van, tartoznak a paraj, kelkáposzta, spárga, burgonya, borsó, lencse, bab, alma, fekete cseresznye stb. De a táplálkozás egymagában nem elegendő. Hány gyermeket látunk, akik a gondos és bőséges táplálkozás ellenére is sápadtak, hervadtak, mig viszont mások aránylag szűkös táplálkozás mellett szinte duzzadnak az egészségtől. A vérképzést ez a tényezők egész sora befolyásolja. Ezek közül kétsógkiviil elsősorban a napfénynek van nagy jelentősége. Gyermekek, akik túlnyomóan fénynólküli helyiségekben, sötét lakásban tartózkodnak, fakó szintiek lesznek, mig azok a gyermekek, akik a szabad levegőn nőnek fel, akik egyenlően levegő és napban fürödnek, rendesen viruló szint nyernek. Habár a „szobasápadság", amint már előbb emiitettük, nem egyértelmű a vérszegénységgel ós felnőttek erre, többek között a bányamunkás, jó példa, akik éveken át többnyire a napfény kizárása mellett dolgoznak anélkül, hogy vérük látszólagos megrosszabbodást mutatna. Mégis máskép vagyunk a gyermekekkel, itt a napfény nélkülözése nemcsak a bőr sápadtságát, hanem a tényleges vérszegénységet idézi elő. A vér festőanyagának képzésére jelentős szerepe jut a napfénynek is. •••••••••••••••••••••••••• •••••••••••••••••••••••••a Betegek figyelmébe! Az orvosi tudomány föladata az emberi test betegségeinek leküzdése. Ez legbiztosabban elérhető egy uj gyógymóddal. Ezen gyógymóddal való kezeléssel a legrégibb betegségben szenvedő is egészségét visszanyerheti. Ernst Márk, az amerikai magyar orvos 40 éven át ugy bel-, mint külföldön folytatott tanulmányozásai és e téren szerzett tapasztalatai alapján ezen uj gyógy móddal, — egyedül csak az általa szerves anyagokból előállított gyógyszerekkel, — a legnagyobb sikerrel gyógyít mindennemű külső és belső betegséget. Rövid idő alatt bámulatos eredmény tapasztalható. Asthma, tüdővésznél, a sziv, ideg, gyomor, máj, vesebajnál, elhízásnál, vérszegénység, sápkór, sárgaság, angolkór, vizkórnál, csuz és köszvénynél, valamint fájdalmas és szabálytalan havi bajnál, mindennemű szembetegség, nemi betegség és ennek következményei eseteiben. Orvosi tanácskozás ingyen. — Gyógyhelyiség: Szeged, Báró Jósika-utca 43. szám alatti saját házában. — Rendelési idő: délelőtt 9—11-ig, délután 3—5-ig. — Ingyen rendelés szegényeknek: d. e. 11—12-ig. Hirek a szépség. Az oszi föl ezt az nem kifu) ami csaki tóriában miniszteri ügyben e német vá méltókká módra bá Mikor 1 hazatérhe urától, ho élete párj dezve a v hogy majt hogy kim szoknyára Hogy is v morál vár detóse üg; haragos I múlja az i sem mert< iránt. Hog gyeniteni, hivatásábí totta, hog ményét. B efóle tapas ménysógel körülbelül végtelen b sága sem sem hitte a szempon mindenekf ságra, hogj az ő felült sem lehet szörnyen tréfát jára ment el, ír második le ajánlatos ezt okosan a férj szán észre a tri adja a bek Igy aztán még azt vényszéki tott válási A londoi fog megnyi hölgy vehe szabályok összeválogs doniak hirt az ő saját centiméten ilyeténképe ságának 29 lennie. Alsi mellbőség háton 30, a könyöktő A kar be külső részé és fél centi birnia a nő szépnek ak ban, hogy angolok kö collstokkal jegyezni, egyetlen !
