Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-05 / 53. szám

8 Frakk-, klakk- és lakkstatisztika. — Böjti beszámoló a farsangolásról. — (Saját tudósítónktól) Nagy, pa,nas?uk van a szegedi szabóknak, ruhakereskedőknek és zsit>árusoknak. Valamennyi a farsangi bálakat sinyli, illetőleg azt a kárt, amit ezek a bálák és més estőlyek nekik okoztak. Báli kulisszatitok ez, de korántsem a táncosnők őrizték a szivükben, ó nem, sokkal közönségesebb helyről pattant ki, mint egy szerelmes nősziv. Ruhaszagu helyről, ahol most dühösen csattogtatják az ollókat a levegőbe, zsibárus lomtárakból, ahova a bálozó uraságokLól levetett frakkokat, klakkokat lakkokat és szmokingokat átkozódva gyömöszölték vissza az ócskaruha-kereskedők a jövő farsangig. Az átkozódás azért történik, mert a kölcsönruliák vasalása, kiigazítása és pecséttisztitúsa többe került, mint amekkora volt a haszon. Lássuk már most a kölcsönruhn-panaszokat. A szegedi szabók azért panaszkodnak, mert egyáltalán nem ütött be nekik a farsang. — Miért nem? — érdeklődött báli tudósítónk. — Azért, mert senki sem csináltatott uj frakkot vagy szmokingot. A klienseink azzal mentegetődztek, hogy megteszi még a tavalyi báli toalett is. — De liiszen tavaly sem méltóztatott csináltatni, tavaly előtt sem, sőt születése óta velem nem — válaszoltak az elkeseredett szabók a klienseiknek. — No igen, igen. És mógis van. Vannak csodák az életben. A szabóknak azonban nem igen sokáig kellett a fejüket törni ezep a csodán. A csodát elmondják a ruhakereskedők és a zsibárusok: — Bizony kérem, nekünk is van panaszunk — szólt a fölvilágositás — a farsang miatt. Annyi bál volt ós annyi ifiur volt, aki az uraságoktóí levetett frakkokat ós szmokingokat újra fölvette és újra levetette, hogy kiforgatták az egész raktárunkat. Egy frakk kikölcsönzéséért tiz koronát fizettek egy estélyre az urak, egy szmokingért pedig nyolcat: De ezeket az árakat is fölemeltük, mert öt nap alatt tönkretáncolták a ruhákat, nekünk ujjá kellett tenni azokat, hogy ismét elvigyék. És egy dologra csak most jöttünk rá. Arra, hogy ha ezeket a kölcsönruhákat nem is tettük volna ujjá, akkor is elvitték volna. Mert nagyon nagy volt ám a kereslet. Nap-nap után valóságos búcsújárás volt a köles (in-frakkokért és szmokingokért. Mire este lett, nem volt egy darab ócska frakk vagy szmoking az üzletben. Akik későn jöttek, azok íjicg a nagyapánktól Jevetptt frakkokat is örömmel vitték el. Sőt, ipég jobban örültök a régi szabású ruháknak, pi.ipt az ujaknak. Hogy mi okból, nem lehet tudni. — Dehogy is nen — mondotta egy másik ruhakereskedő — a nagyapánktól levetett szmokingnak azért örültek jobban mint a tavalyi divatuaknak, mert ezek a báli estén olybá tűntek föl, mintha a legújabb divat szerint lennóijek szabvpr Tudósítónk sorra járta az üzleteket ós megkérdezte azt is, hogy mennyi kölcsön frakkos ur fordult meg a báli napokon az egyes üzletekben. A válaszokból az alábbi statisztika került ki: Farsang alatt mintegy ötven bálát és estélyt rendeztek Szegeden. A bálák és estólyek előtt naponta húsz frakkot és szmokingot vettek kölcsön, a táncosok. Érdekes, hogy egynéhány elite-bálon több köicsön-frakkos vagy szmokingos ur jelent meg, mint egyik-másik, kevésbé előkelőn. A polgári bálakon is nagyon sok volt a kőlcpönruhás fiatalember. Azokon a bálakon pedig, aliol estélyi öltözék nem volt kötelező, nem igen szerepelt a kölcsön-szmoking. ijgaz, hogy ilyen alsóbbrendű bál kevés volt, de ami volt, az a leglátogatottabb ós legfesztelenebb DÉLMAGYAROKSZAG bálák közé tartozott. Sok bál után olyan panaszok hallatszottak, hogy feltűnően kevés fiatalember jelent meg a táncoló leányokhoz képest. Ennek egyedüli oka a kölcsön-szmokingokbnn keresendő. Az összes ruhakereskedők ós zsibárusok rendelkezésére (már azokéra, akik kölcsönruhákkal is kereskednek) összesen harminc frakk és szmoking állott. Ezeket a kölcsönruhákat a farsangban összesen hétszázan viselték! Hétszáz emberen harminc kölcsönruha: nem csekélység. Es ezt a harminc ruhát eltették a jövő farsangra ip, persze nem az ifjú táncosok. De többen közülök már bejelentették, hogy a jövő farsangkor is aspirálnak rájuk. A fölsorolt számok azonban még mindig csalnak. A külcsönfrakkos, klakkos és lakkos urak száma a bálakon és estélyeken még több volt. Mert hányan voltak, akik nem a kereskedőktől, hanem barátaiktól 0$ hozzátartozóiktól kaptak báli toalettet kölcsön. Akik adták, azoknak pedig, ha végül mégis elhatározták magukat, hogy megjelennek egy bálon, kölcsönszmokingot kellett, váltani. De ne folytassuk tovább, mert ebből a kölcsönkörforgásból könnyen odalyukadhatunk ki, hogy az összes bplakra még több táncos úr a más garderobejából választott magának öltözéket. Három öngyilkosság — szerelem miatt. (Saját tudósítónktól,) Szombaton bárom öngyilkosság törLént Szegeden: két fiatalember és egy zülött leány akart megválni az élettől. A két férfi revolvert fordított maga ellen, a leány pedig zsirszódát ivott. Az öngyilkosság csak az egyik férfinak, sikerült, aki ma délelőtt a kórházban meghalt, a másik két életunt pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Érdekes, hogy mind a három öngyilkosságnak szerelmi bánat volt az oka. Az egyik fiatalember szerelmes volt egy kőjloányba, a másik egy korcsmáros leányába, a harmadik öngyilkos pedig, — aki nyilvános házban van alkalmazva, egy gyári munkást szeretett reménytelenül. A három esetről tudósításunk a következő: (A szerelmes csabitó.) Szombaton hajnalban Takács Emil Liliom-utca 3. szám alatt lévő nyilvános házába betért jKaminál' Lajos huszonnégy éves vasúti fölvigyázó egy barátjával. Kaminár kissé már ittas volt ós bort kért. Természetesen nem kapott, mire lármázni kezdett, de az egyik leány melléje ült és lecsöndesitetto. Egy ideig halkan beszélgettek, aztán nagyon érzékeny jelenet, fejlődött ki köztük. A férfi ugyanis szerelmes volt a leányba ós rá akarta venni, hogy legyen a felesége. Hona — igy liivják a leányt — hangosan fölkacagott: — Majd holnapután. Csak nem leszek a csábitóm felesége. A szeretőd talán . . . — Talán? — Ugy. — Mást szeretsz ? — Ühüm, — szólt Ilona a férfi térdón himbálózva. — Akkor nyomorult vagy. Én csábítottalak el legelőször, ón vagyok az oka, hogy idejutottál és most, amikor ol akarlak venni, megtagadsz ? Pusztulj, te . . . — Bánom is mar, hogy rád néztem, részieg disznó — válaszolt Boha s haragosan otthagyta a férfit. Ezenkívül a szalónban nem törtónt több semmi. Kaminár barátja eltűnt egy másik loánynyal, ő maga pedig kitámolygott az utcára. A kapus markába ogy ötkoronást nyomott. Alig csukódott be az ajtó, hirtelen revolverlövés dötdült el. Kaminár egy hatlövetű Browning-revolverből halántékon lőtte magát. A golyó keresztülfurta a fejét és eszméletlenül bukott a földre. Köréje sereglettek az emberek ós csakhamar mégjöttek a mentők is, akik a szerelmes fiatalembert a közkórházba szállították. A seb életveszélyes volt s Kaminár, 1911 március 5 • " J| anélkül, hogy eszméletre tért volua, ma délelőtt a kórházban meghalt. (Öngyilkosság a kéjtanyán.) Tegnap a Topolya-sor 7-ik számú nyilvános házban kísérelt meg öngyilkosságot egy kéjleány, szombaton pedig a Topolya-sor 3-ik számú mulatóban követett el egy másik leány öngyilkosságot. Báknity Juliskának hívják, nem több tizennyolc évesnél. Néhány hónappal ezelőtt beleszeretett egy nagyon szegény legénybe, a viszonyt azonban a tulajdonos nem jő szemmel nézte, mert Juliska a szeretője kedvéért elhanyagolta a többi vendégeket. Pedig bomlottak érte sokan, mert szép volt. Az első azonban az üzlet s a tulajdonos már többször szólt a leánynak, hogy hagyjon föl a szerető jóyel. Juliska azonban nem tágított. Szombaton hajnalban aztán a tulajdonos kijelentette a leánynak, hogy elszállíttatja máshová. Juliska nem felelhetett erre semmit! mert a sok adóssága miatt nagyon le vol' kötve a gazdájának. Nem szólt, de nyomban végzetes tettre határozta el magát. Kiszökött a szalonból, zsirszódát kerített elő, azután bezárkózott p szobájába és a föloldott mérget kiitta. Bucsusorokat is hagyott hátra, azt irja hogy a nagy szerelem miatt akart meghalni. í A leányt a mentők a kórházba vitték. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. (Öngyilkosság az utcán.) I Ez is szerelem miatt törtónt. Pintér Ferón' alig tizenkilenc éves gyári munkás szerelme' volt Szűcs Jápos korona-utcai korcsmáros leányába, Házasságról azonban szó sem lehetet', bizonyos civilizációs kérdések miatt. Pintér sűrűn megfordult Szűcs korcsmájában és többszö' szerelmet vallott a leánynak, aki azonba" hallani sem akart arról, hogy Pintéré legyei' Ma délben aztán bekövetkezett a tragédia Pintér a korcsma előtt, az utcán revolverbe mellbelőtte magát. A golyó közvetlenül a sziv« fölött fúródott a testébe ós rendkívül sulyok sérülést okozott. A szerelmes fiatalembert b«J vonszolták a korcsmába leültették egy aszta' mellé és telefonoztak a mentőkért, akik Pintér' a kórházba szállították. NAPI HÍREK Nathan polgármester Szegedhez. (Saját tudósítónktól.) A kulturállamok f"' városi polgármesterei kőzött is a legismeij tebb Emerico Nathan érdekes levelet kii'' dőlt Szegedre. Szeged polgármesterénél1 Lázai- György dr-nak küldte az örökvár01 első polgára a levelet, amelyben Róma ünrt pére hivta meg Szeged első polgárát. Natlia1 Szögedre küldött francia nyelvű levele flitf gyar fordításban igy hangzik : SENATUS POPUUJSQE ROMANUS POLGÁRMESTER. Róma, 1911 február 22.1 Igen tisztelt Kartárs ur I Ebben az évben, amikor az ötvenedik évm dulóját ünnepeljük annak, hogy Rómát Itáft fővárosává proklamálták, Róma az iinnepsó£f egész sorát rendezi, amelyeknek keretében k lönböző módon ós korszakonként akarja ben'" tatni az elmúlt századok művészetét. A program legfőbb része, amiut ön azt a n1® vészi ünnepélyek sorozatában látni fogja, $ nemzetközi képzőművészeti kiállítás, amelyben ' világnak a legkiválóbb alkotásaival huszonl'1' rom nemzet vesz részt majdnem mindegyik saját pavillonjában. Csatlakozik ebez egy, a középkor művész^ felölelő kiállítás az angyalvárban ; egy az ók'1 művészetét bemutató kiállítás Dioclatian inff' záns thermáiban ; egy néprajzi kiállítás, n'1' Itália különböző vidékei külön csoportok"", mutatják be mind azt, ami az ópitószetre> népviseletre és a rendkívül változatos háziipnf vonatkozólag a legjellemzőbb. Amint a képzőművészetre, ugy kiváló go'""' fordítunk a zenére is, amelynek mind a ^ ágazatát, az ének és a zenekari részt kü'ű bözö korszakokban mutatjuk be az egyk" legnagyobb szerzők legkiválóbb müveibon. e változatos művészi ünnepélyekhez egész ü