Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-04 / 52. szám

6 Siimnia summárum: Budapest után Szeded, Fedák Sári után Felhő Rózsi. És a keddi előadás után, szerdán pedig már egy uj szállóige repül szét Szegeden a primadonnáról. Mindenki azzal köszönti egymást: — Láttad Felhő Rózsit szoknyanadrágban ? Apostol vagy anarchista ? — Londontól Nagyváradig a szeretet nevében. — (Saját tudósitónktól) A napokban egy rendkívül érdekes ember érkezett Londonból Nagyváradra, Boér Jenőnek hivják, nevével már egy alkalommal, amikor még mint a kolozsvári református teologia haligátója könyvet adott ki, nagy feltűnést keltett. Boér, aki rajongó tolstojanus, Londonból azért tette meg az utjat, hogy egy Végh Dezső nevü nagyváradi szobafestőnek, aki Boér tanait jól ismerte ós levelet is irt hozzá, a segítségére legyen. Boér a szeretet apostola, aki arra költötte el egész vagyonát, hogy a nyomorban tengődőkön segítsen. Azt is híresztelték róla, hogy ideális anarchista s azért mént Nagyváradra, hogy ott anarchista-szervezetet létesítsen. Kiderült azonban, hogy ez nem igáz. Boér nagyváradi tartózkodásáról tudósítónk ezeket jelenti: tBpór Jenő nagyműveltségű, sokat látott és tapasztalt ember. Gazdag erdélyi szülőktől származik. Iskolákat végzett, érettségizett és doktorátusa van. Tanult theolégiát filozófiát s(b. Az életnek minden baját ós szenvedését átélte s igy tanainak kétszeres értéke van. Annyira szerény ember, hogy nagy bölcsességével, mély tudásával nem kérkedik, nem büszkélkedik sehol. Könyvet is irt, a cime: „Az Ember. Ébredő korszellemünk megnyilatkozása Boér Jenő utján." Az 1906. évben adta ki Kolozsvárott, a kővetkező jeligével: Látom, as ideült, de távol állok iole. Szeretem a tökélete t, bár tökéletlen vagyok. Bűnös lélekkel utálom a bűnt s eézmehirdetésre nem az ad erőt, amit elértem, hanem ami mindnyájan lehetünk. Meggyőzni és nem legyőzni, támogatni és nem lámadni volna óhajtásom. Nem valami ellen, mindenért szeretnék küzdeni s a cél, melyre török: az élet megdicsőitése. Könyvét, amely tele van rajongással és a meggyőződés igazságának melegségévél, elolvasta Nagyváradon Végh Dezső szobafestő is, — ugyanaz a Végh Dezső, aki miatt Boér Nagyváradra ufazptt — rendkívül intelligens, értelmes munkásember, Megragadták a gondolkozását azok a tanok, amelyekét Boér Jenő hirdetett, levelet irt neki Londonba, Boér Jenő válaszolt. Csakhamar állandó összeköttetésbe léptek. Végh Dezső legutóbb elpanaszolta Boérnek irt levelében, hogy prvosai eltiltották a szobafestéstől, mert izületi bántalmai miatt állandó foglalkozását nem űzhet. Olyan mesterséget kell tehát keresnie, amely nem olyan ártalmas. Amellett gyógykezeltetnie is kell magát s ezért fürdőre kell mennie. Boér Jenő kiolvasta a levélből, hogy Végh Dezsőnek sürgős, segítségre van szüksége. Elhatározta tehát, hogy eljön Nagyváradra. Londonból hazajött Magyarországra s előbb meglátogatta sógorát Odvos községben, Konopi Kálmán földbirtokost, aki maga is. Boér elvét követi s már könyvet is irt Az Ember és Szerelme cimen. Innen jött el Nagyváradra s látogatta meg Végh Dezsőt. Mikor megtudta, miről van szó, elment a munkásbiztositó pénztárba s ott Katz Béla dr, fogalmazótól kérte, hogy Végh Dezső fürdőkéi-vényét kedvezően intézzék el. A pénztár hivatalában nagy szivélyességgel fogadták az érdekes embert. Katz Béla dr fogalmazó azt mondta neki : — Kérem, mi napról-napra annyi nyomorúságot látunk, hogy mindenkin nem tudunk segíteni. Mit tenne ön a mi helyünkben. .— Uram, — úgymond Boér Jenő — én arra költöttem egész vagyonomat, hogy az emberek sorsán igyekezzem segíteni. Most a sógoromtól kapok pénzt s az Írásaimmal is keresek valamit. Ha pénzhez jutok: nyomban tovább adom. Most is egyedül azért jöttem Nagyváradra, hogy Végh Dezsőn segítsek, mert bizony 5 nem olyan erős fizikumu ós lelkületű ember, hogy elbírja a szenvedéseket. Okvetlenül szerezni akarok neki biztosabb foglalkozást és megélhetést. DELMAGYARORSZÁG NAPI HÍREK A kis Klein: Antóniusz szerepében. (Saját tudósitónktól.) Már összecsomagolta a podgyaszát, hogy elütazzon a szeretőjével a francia tengerpartra, fölfrissíteni kimerült idegeit a sós levegőn, a frissen zöldülő pálmák lombja alatt, — amikor három komor ur — detektívek voltak'— toppant be a szobájába s a következő vésztjósló kiáltással riasztották föl a merengéséből: — Elővozetési parancsunk van ön ellen. Jöjjön be a főkapitányságra. Klein István támolyogva engedelmeskedett. Tudta, hogy el vau veszve minden, pénz, szerelem, — holdvilágos éjszaka és Mentoa kies partvidéke. — Hiába lopott, csalt, reszkető idegekkel — és szive választottját, a szeretett nőt, aki a romlásba vitte — hiába ékesítette föl a budapesti király-űtcai ékszerészek minden kincsével! — Viszik a Zrínyi-utcába, amely a leghosszabb utca a népbit szerint is — és mindenképen az utolsó állomása a megtévedt hivatalnokok számára. Klein István könyvelő, aki a WaBa-féle fővárosi cementgyárat negyvenezer korona erejéig megkárosította, egészen kicsiny ós közönséges alak, még kriminalisztikai szempontból is. Csak mint típussal érdemes vele foglalkozni, amilyeneket, lázas erővel termel a főváros, bűnös, romlott, de amellett mámoros ós vágyakat forraló levegője. Magánhivatalnok volt, kevés, talán nyolcvan forintos fizetéssel, megnősült, keresztülnyomoíogta az életet,. — s az életideált a mintaszerűen vezetett kettős könyvelésben látta összpontosítva. Egy mozielőadásoíi a sors összehozta egy asszonynyal. Vörösképü, nem szép, de okos ós szerelemre vágyó nő volt, láttára a kis hivatalnok egyszerre lecsúszott az erkölcsi talajról, amelyet harmincéves koráig rakott a Iába alá. Kinyílt a szeme, mint a kölyök-macskáé, ha először éri a napsugár. Otthagyta a feleségót és a gyermekeit. Egy villaszerű szállodában, a liget mentén pompás kis szerelmi fészket rendezett bo szive választottja számára. S mert nem volt pénze, lopott ós csalt, az öntudatra ébredt ember biztonságával, — talán rabolt is volna, ha van hozzá bátorsága, vagy ha a nő szükséget szenved. — A Riviérára utazunk, kedves, — mondta a nő a szállóbeli asszonyoknak, akik irigyelték szép ékszereiért. Kicsiben Antóniusz és az egyiptomi királynő drámája ez is. Kiéin már otazótt volna, menekülni akart innen, ahol pálmák már nem integettek feléje, csak a börtön kapuja kisértgette. De a tavaszi toalett késett, amit a nő rendelt egy divat-cégnél s ami nélkül semmi áron sem akart elutazni. Azt várták lázas izgatottsággal. Addig várták, mig meg nem érkeztek helyette a — delektivek. aí £ m ftlflÖLüil -áüíaíH — Szegeti és a római világitlállitás. A római nemzetközi világkiállításra Ernesto Náthán római polgármester az összes nagyobb európai városok polgármestereit levélben hivja meg. Most érkezett meg Szegedre is Lázár György dr, polgármesterhez Náthán levele, amelyben Róma neves polgáramestere udvarias hangon kéri szegedi kollégáját a kiállításra való megjelenésre. — Uj orosz főkonzul. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter arról értesítette Szeged város hatóságát, hogy Priklovszky Mihályt az orosz cár budapesti orosz fökonzullá nevezte ki. — A szegedi árviz évfordulója. A szegediek köre Budapesten március 12-én, a szegedi árviz évfordulóján este hót órakor társasvacsorával egybekötött emlékünnepet rendez a Tóth-féle vendéglőben (József-utca és Rock Szilárd-utca sarok.) 1911 március 4 ——; — Négy uj lovus gépfegyver osztály. A hadvezetőség már legközelebb négy uj gépfegyverosztályt fog szervezni. Két dragonyos ezredet ós két huszárezredet látnak el gépfegyvercsapattáb — összeeskQvés Brazíliába. Rió de Janeiróból jelentik: A braziliai lapok jelentést tesznek egy monarchista összeesküvésről, amelyeknek tagjai egy Londonban működő bizottság parancsainak vannak alávetve. Az összeesküvés a portugál köztársaság ellen irányul. A Paic cimü lap közli az összeesküvők egyik bizalmas levelét, melyet lisszaboni megbizottaiknak küldtek azzal az utasítással, hogy Brega miniszterelnököt és a kabinet többi tagjait meggyilkolják. A rendőrfőnök elrendelte a vizsgálatot. — Blalia Lujzának. Budapestről jelentik: A főváros pénzügyi bizottsága, melynek műkő- ; déso szépnek és hasznosnak ritkán nevezhető, ma délelőtt csinált valamit, ami ellen végre senkinek sem lehet kifogása. A város pénzéből egy kis összeget, harmincezer koronát forditott nemes, embersógos célra, olyanra, amiért dicséretet érdemel. A pénzügyi bizottság ugyanis Blalia Lujzának harmincezer korona segítséget szavazott meg, a Nemzeti Színháznál húzott , örökös tagsági fizetésének kiegészítése cimén. Egyébiránt ez a cim egészen mellékes. Bái" . milyen cimen adnak Blalia Lujzának, a beteg nagyasszonynak, helyesen cselekszenek. Mindössze talán az a kifogás merülhet föl ellene,.: hogy: előbb kellett volna. — Báuffy Dezső báró betegsége. Bánffy Dezső báró állapotában, ugy látszik, tartós a javulás. A beteg az éjszaka nyugodtan aludt s ma délelőtt már beszélt is néhány szót környezetével. Most már remélik, hogy Bánffy. báró fölgyógyul. — Neumann Károly állapota. Zágrábból .jelentik, hogy a horvát képviselőház beteg elnökének, Neumann Károjynak az állapota egyre súlyosabb. A nagybeteg ágyánál állandóan ott tartózkodik Kovács dr, az elnök barátja, aki mindent elkövet fölgyógyi- í tására, de a betegség egyre komplikálódik. — A hivatalos lapból. A földmivelósügyi I miniszter Kállay Zoltán dr főispánnak, a szá- • razéri ármentesitő és belvizlevezető társulat miniszteri biztosánák ezen megbízatását a társulat 1911. évi február 3-án tartott közgyűlésén egyhangúlag hozott határozatában kifejezésre juttatott kívánság figyelembe vételével, az 1885. évi XXIII. törvénycikk 124. szakasza alap- I ján, további egy óv tartamára meghosszab- ; bitótta. — A tüdőbetegekért. Szeged városa gyüjj tést inditott a tüdőbeteg gyermekszanatórium : javára. A gyűjtés háromszáznyolcvanbárom koronát eredményezett, ezt az összeget Lázár György dr, polgármester most rendeltetési helyére juttatta. — A székelység pusztulása. A székelységet lappangva pusztító veszedelmekről föl-fölhartgzik egy jajhir. Most Sepsiszentgyörgyről jelentik, hogy a közelben fekvő lkilmadujváros dolgos, munkásnépe éhínség előtt áll. A munkára kész, szorgalmas szó- ; kelysóg egyre-másra nyul a vándorbot után, kivándorol részben Romániába, ahol elolábo- $ sodik, i'észben pedig Amerikába, ahonnan rendszerint vissza sem térnek. A kivándorlás oka a rossz kereseti viszonyokban keresendő. Férfi már alig van a faluban és most a nők a kormányhoz fordultak segít' ségért. Küldöttséggel fogják a kormány tagjait fölkeresni. — A cár beszédei indekszen. Pétervárrifl jelentik, hogy mulatságos esetet közöl most egy orosz hetilap az oroszországi cenzúra jellemzéséül. Néhány ellenzéki politikus összegyűjtötte a cár minden kijelentését, amelyeket , trónralépése pillanatától kezdve tett. Ezeket azután kiadták egy könyvecskébep. A beszédekben sok volt az ingadozás és az ellentét és épen erre akart rámutatni a könyvecske. De 11 cenzúra is észrevette és lefoglalta a könyvet Igy került II. Miklós cár a saját birodalmában az indekszre került Írók közé,