Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-29 / 72. szám

1911 március 30 DÉLMAGYARORSZAG 3 mikor igyekszünk a háború veszélyét csökken­teni. A békekongresszusok eredménye, a lefegy­verkezés még távol van. Minden békekongresz­szus után egy háború következik, (Derültség.) ami nem tiszta dolog és ezért vigyáznunk kell fegyveres erőnk épségére. A költségvetés öt év alatt ötszázmillióval szaporodott és a rendes évi emelkedés az ellen­zéki számitás szerint harmincnégymillió korona. Ez nevezhető ugrásszerű emelkedésnek. Nem akarom azt állítani, hogy mi jobb fiuk lennénk, mint az urak a baloldalon, de a dolog ugy áll, hogy a közös költségek fedezésében mi tény­leg nyolcmillióval állítottunk be többet, mint az előző évben, holott kulturális ós gazdasági kiadásokban százhuszonkótmilíióval állítottunk be többet. Batthyány Pál gróf : Egyszóval a véderő ingyen van ! Khuen-Héderváry Károly : Vannak ugyan többköltsógek, de ezek olyanok, melyek mult kormányok hibáinak szanálására valók. A kö­zös költségeknél ugyanis a múltban megtörtént, hogy kevesebbet állítottak be, mint amennyit kiadtak. Batthyány Tivadar : Tehát megszegték a költségvetési törvényt! Khuen-Héderváry Károly : Financiális okok­ból nem lehetett beállítani a költségeket. Ezt a módszert azonban végül be kellett szün­tetni, mert annyi őszinteséggel tartozunk a nemzetnek. Ami Batthyány Tivadar grófnak azt a megjegyzését illeti, hogy Tisza István gráf a kilences-bizottság programjának megvaló­sítását hangoztatta, kijelentem, hogy mi ezt kez­dettől fogva mindig követeltük. Batthyány Tivadar: Mikor csinálják meg ? (Zaj.) Khuen-Héderváry: Tessék reánk bízni, remé­lőm, hamarább, mint önök. A delegációs tör­vény különben ugy intézkedik a közösügyes kérdésről, hogy azokat az országgyűlésen többé aem lehet tárgyalni, csupán a fedezet tagad­ható meg a kormánytól. A közös számszék törvényes szabályozására nézve az osztrák kormánynyal egyetértőleg mielőbb törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé. A magyar ágyugyárra nézve kijelenti, hogy a közös kormánynyal eziránt teljesen megegyez­öieg és nincs erőm hozzá, hogy még egy­szer megpróbálkozzam a halállal. Ivásra adtam magam. Hidd el, nem is olyan megvetendő dolog a részegség. Nem szabad ám mindig megitélni az iszákos em­bereket. Az alkohol néha gyógyszer, olyan, mint az ideges embernek abróm. Megnyug­tat, feledtet. Ezért iszom; ezért züllöttemel. (Hallgatás után): Te okos ember voltál már akkor is; téged nem féltelek, de egyre na­gyon vigyázz ... Óvakodjál a fehér ruhás, megejtő szép leányoktól, az ártatlan szende­ségektől, akiknek pillantása menyet Ígér és Poklot rejt magában, mert minden hazugság: a szépség, a menyország, az igért boldogság, szendeség, minden csak látszat, csak álom, amiből az ébredés nagyon keserű . . . En tudom. Kapitány: Szegény fiu; ennyire jutottál. Hja, az élet nem válogatós és egyformán sujthat le a végzet mindenkire . . . (Elhall­gat és az ablakhoz lépve, némán szemléli az htcai forgalmat.) (Szünet.) Csavargó: Hanem látod, ha ... (Megpil­lantja a kapitány asztalán a cognacos üve­got.) Te, Ákos, az asztalodon cognacos üve­got látok, még hozzá három csillagos; meg­abálhatnál, do vizes pohárral iszom ám. Kapitány (nem felel.) Csavargó (vállat von, lassú léptekkel oda­JPogy az Íróasztalhoz, fölkapja az üveget, egy kortyot, csettint egyet, mint aki­í)ek izlik, majd hirtelen fölhajtja az egész Uyeggel.) tek és a diósgyőri vasgyár volna a legalkalma­sabb erre a célra. A horvát vasúti pragmati­kát nem rendelettel, hanem törvénynyel akarja megváltoztatni. Holló képviselő ur lekicsinyelte a delegációt. Azt tartom, hogy ez túlzás, hisz ugy látom, mindenki őrül, ha oda bejut. Azt is mondta Holló képviselő ur, hogy Deák Ferencnek az volt a szándéka, hogy a delegációkban válta­kozzanak az elemek. Ez nagyon nehéz, mert aki egyszer oda bejutott, onnan nem lehet ki­cserélni. (Zajos derültség.) Azzal vádol Holló képviselő ur, hogy mi lesben állottunk, mig a koalíció uralmon volt. Ezt nagyon nehéz lenne bizonyítani. Ha lesben állottunk volna, bizo­nyára kiszorítottak volna bennünket. Mi nem állottunk útjában a koalíció politikai érvénye­sülésének, de midőn a tér megnyilt, az előző kormány politikája önmagától összeomlott, kö­telességünk volt sorompóba lépni a nemzet ér­dekeinek megóvására. (Élénk tetszés és perce­kig tartó taps.) (Megszavazták a közös költségvetést.) Apponyi Albert gróf helyreigazítja félreértett szavait. A delegáció illetékességét vonta két­ségbe a vitában forgó tételek beállítására. Ezt a véleményét föntartja. Héderváry Károly gróf ós Bakonyi Samu rövid nyilatkozata után a Ház többsége a közös tárcák költségvetését megszavazta. A szünet után cikkenként is megszavazták a közös költségvetést. A horvát tárca költségvetésénél Ostffy Lajos szóvá tette a horvát báni kormány magyar­ellenes magatartását, mely különösen a Julián­egyesület iskoláival szemben jelentkezik. Polónyi Dezsőnek a Ház megengedte, hogy beszédét holnapra halassza. Mocsáry Sándor beterjesztette a közgazda­sági bizottság jelentését a szabadalmak, min­ták ós védőjegyek ideiglenes oltalmát célzó törvényjavaslatról. Az ülés két órakor végződött. A védcpőrcform. Héderváry Károly gróf miniszterelnök képviselőházi beszédében nagy­fontosságú nyilatkozatokat tett a véderőtörvény beterjesztésére nézve. Kijelentette a miniszter­elnök, hogy a költségvetés letárgyalása után a Ház több apró javaslatot fog tárgyalni és ezek után beterjeszti a kormány a véderőreformról szóló törvényjavaslatokat. Reméli, hogy az osztrák viszonyok nem fogják megakadályozni e programjának végrehajtását. — Természetes, — mondotta a miniszter­elnök — hogy e javaslatok előterjesztése egy időben kell hogy történjék az osztrák kormány javaslatának előterjesztésével. A miniszterelnöknek ezt a kijelentését a folyosón többfélekép értelmezték. Irányadó munkapárti képviselők kijelentették, hogy a miniszterelnök megjegyzése alatt azt kell ér­teni, hogy a Reichsrathot egy napra összehív­ják, a véderőreformot beterjesztik és azután a Reichsrathot újból elnapolják. Hazai Samu honvédelmi miniszter, akit erre vonatkozólag fővárosi tudósítónk a képviselő­házban megkérdezett, kijelentette, hogy a kor­mány a véderőjavaslatok tárgyalását legkésőbb májusban meg akarja kezdeni. Szerződés Anglia és Amerika között. Netvyorkból jelentik : A döntőbíróságról szóló szerződés tervezetét a szenátus kiadta a külügyi bizottságnak, amely már tárgyalta. A bizottság tagjainak többsége ellenzi a szerződést s annak néhány pontját nevetsé­gesnek mondja. Az 1911. évi VIII. és IX. tőrvénycikk. A hivatalos lap mai száma hozza az 1911. évi VIII. és IX., az 1911. évre való ujonclótszám megállapítása és ujoncmegajánlása tárgyában hozott törvénycikknek királyi szentesítését. A VIII. törvénycikk a közös hadsereg és hadi­tengerészet évi ujonclétszámát 103,100 főben, a honvédség ujonclétszámát 12,500 főben állapítja meg, ebből Magyarország 44,076 főnyi ujonc­jutalék esik. A IX. törvénycikk szerint az 1890, 1889 ós 1888-ban született állitáskötele­seket az 1911. évi április 1-től május 31-ig meg­tartandó fősorozáson fogják sorozni. A szociálista vezér és a király. Ró­mából jelentik: Az olasz szociálista vezér Bissolati valószínűleg nem lesz miniszter. Levelet irt Giolittinek, hogy nem volna Ínyére a sok formaság, a parádé, tehát nem léphet be a kabinetbe. Egy ujságiró meg­intervjuolta Bissolatit, aki a következőket mondta: — Elhatározásom megmásíthatatlan. Nem va­gyok barátja a ceremóniáknak, gyomrom nem veszi be a parádékat, nem tudom fékezni tem­peramentumomat. Kétszer volt alkalmam erről beszólni Giolittivel, egyszer a királylyal ós nem csináltam ebből titkot előttük. És épen a király volt ama kevesek egyike, aki ezt teljesen meg­értette és méltányolta. A Kvirinálba szivesen mentem, mert ott nem követeltek tőlem cere­móniákat. Elhiheti, hogy roppant tetszett ne­kem az a szives egyszerűség, amelylyel a király fogadott. Az elnapolt Reichsrath. — Bienerth lemond? — (Saját tudósítónktól.) Tegnap elnapolták az osztrák képviselőházat és politikai körök­ben most nagy izgalommal várják, hogy megteszi-e a kormány az első lépés után a másodikat: föloszlatja-e a képviselőházat? Bienerth báró miniszterelnök ma kihallga­táson jelenik meg a király előtt és való­színűleg ezen a kihallgatáson dől el a mai osztrák parlament sorsa. A kormány nehezen tudja elhatározni magát a döntő lépésre. Ha a törvényes ter­minuson belül most oszlatná föl a képviselő­házat, akkor juniusban lehetne a választás. Ettől azonban a polgári pártok mind fél­nek, mert ekkor a városi lakosság nincs otthon és igy a szociális és a radikális pártok nagy győzelmet arathatnának. Való­színűleg megerősödnének a radikális nem­zetiségi pártok is és igy a kormányra nézve még kellemetlenebb parlament jönne össze, mint amilyen a mai. Az előkészületekre sem volna ideje a kormánynak. Igy valószínű, hogy a választások csak szeptemberben lesznek és az uj ház október közepén jön össze. Osztrák szempontból ez volna az előnyösebb, de viszont nem lenne az a magyar politika szempontjából. A király ugyanis Khuen-Héderváry Károly miniszter­elnök óhaja szerint azt szeretné, ha a ma­gyar képviselőház nyáron tárgyalná a véd­erőreformot, ez azonban lehetetlen volna akkor, ha Ausztriában még teljesen tisztá­zatlan a helyzet. Ez a dilemma fölvetett egy uj tervet: a kormány lemondását és egy uj kabinet ki­nevezését. Bizonyos, hogy Bienerth a fölosz­latás előtt fölajánlja lemondását a király­nak. Eddigelé bizonyosra vették, hogy a király nem fogadja el a lemondást, de most épen a nehéz helyzet miatt legfelsőbb helyen nem idegenkednének a Bienerth-kormány elejtésétől akkor, ha az uj kormánynak ki­látása volna a helyzet szanálására. Thun Fe­renc gróf helytartó, aki már egyszer volt miniszterelnök Ausztriában, Bécsbe érkezett ós tárgyalt Bienerthtel. Szó van arról is, hogy Thun gróf kihallgatáson jelenik meg a király előtt. Ha a miniszterelnök mai kihallgatása után a kabinet helyén marad, akkor a kormány a 14. paragrafussal életbelépteti a költség­vetési provizóriumot és a bankszabadaloip piegh osszabbitását,

Next

/
Oldalképek
Tartalom