Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-25 / 70. szám

1911 március 25 DELMAGYARORSZAG 19 hitelező és adós hideg viszonyának ormótlan jégtömbjei úsznak és torlódnak egymásba. Westermarck: „Az emberi házasság történetében" azzal a kérdéssel is foglalkozik, hogy az embere házasság milyen idős ós ennek a kérdésnek a megoldásaképen arra a konklúzióra jut, hogy nem volt az emberi fejlődésnek oly foka, amikor a házasság nem létezett. Az ő megállapítása szerint: „Az emberi házasság valamely majomszerü őstől eredő örökségnek látszik". És tán innen az a majmolási hajlam, melyet a korunkbeli házaséletek berendezésében is oly sokszor van alkalmunk tapasztalni. Tán innen az, hogy amit X-nó tesz, az jól van téve, — tegyük meg tehát mi is. De a házasság azzal a tartalommal, melylyel mi ismerjük, melyet mi tulajdonítunk neki, a mi szociális ós kulturális rendünknek egy intézménye, ennek egy alkotása. Mert az ember, nem miként a bibliai mitos tanítja, egy teremtő parancsára készen, mint magasabb kulturlóny lépett ki az életbe, hanem egy hosszú ós lassú fejlődési folyamatban a legkülönfélébb stádiumokon kellett neki átmennie és majd le, majd felmenő, vagyis hanyatló és emelkedő kulturperiodusokban csak lassan ért fel arra a magaslatra, melyen jelenleg van. (Bebel.) Az az intézmény is tehát, mely az emberrel egykorú, a házasság; mint alapja a családnak, ugyanazon utat futotta meg, melyet az ember és csak lassan kapta azokat a jellegzetes arcvonásokat, melyeket a mi felfogásunkban kapott. Sem a házasság, sem a belőle kialakuló család nem volt az, aminek a mai perspektívában látjuk, hanem mindkettő egy alacsonyabb formációból egy magasabbhoz jutott el, még pedig abban a mórtékben, amint a társadalom egy alacsonyabb pontról egy magasabb ponthoz fejlődött oda. (Morgan.) Ezekre a szempontokra való állandó figyelemmel csak egyes kontúrokban kapják a hitves és anya jogállását, ugy mint az: a) a primitív időben, b) az antik kulturnópeknól, c) a középkorban ós d) a törvényalkotás (a kodifikáoió) korában és végül kiképződött egy kacsintással a magyar jogfejlődésre, röviden, egy mondatban foglalkozni akarok még azokkal a kirohanásokkal, hielyek a házasság mint jogintézmény ellen Intéztetnek azon nők által, kik, amikor a házastársak teljes egyenjogúságának dogmáját hangoztatják és ennek a törvénybeiktatását követelik, egy német jogász találó megjegyzése szerint, tulajdonképpen lidérctüz után mennek; mert nem tudják, hogy a férfiaknak nem azért van elsőbbségük a házban, az állami és társadalmi életben, mert ezt az elsőbbséget törvénykönyvek adják nekik, hanem mert mindenképpen nagyobb a fajsúlyúk a nőkénél, azért biztosítja ezt az elsőbbséget nekik a törvény (Folytatjuk.) Május hó 1-én nyilik meg = ÓTOTT ISTVÁN uri-, női divat-, rövidáru-, szövött- és kötöttáru üzlete SZEGED. Feheíesas-ulcza (Uj Wagner-palota.) Zene és lelki élet. Irta Muzsik Zoltán. A művészet eszmét, gondolatot tükröztet, a dolgok lényegét, lelkét adja elénk. Lelki életünk tehát szükségképpen ebből táplálkozik, ebből merít erőt a fejlődéshez, a tökéletesség megközelítését célzó munkához. Ha tehát testünk ópsógbentartásáral nagy gondot fordítunk, nem szabad figyelmen kivül hagynunk lelkünk szükségletét sem. Az ember lelki élete a különbözö hangulatok váltakozó sorozatából áll. Alapja: a szép, jó és igaz. Minthogy pedig születésünkkor ugy a jóra, mint a rosszra való diszpozíciónk csupán feltótele egyéniségünk későbbi tényleges kiformálódásának, részben tőlünk függ lelkünk hangulatainak, tehát lelkünk életének végleges kialakítása. Ennél elsősorban a művészet játszik szerepet. S minthogy a dolgok lényegét adja, lelkünk alapzöngójével azonos tulajdonságokból van fölépítve. Igy kerül egymáshoz a kölcsönösség és kapcsolatosság viszonyában lólok és művészet. A művészet fölemeli a lelket a magasba és viszont. Azonban, mig a festészet, szobrászat tökéletlen eszközökkel, nyers és rideg anyaggal: ecsettel, vagy vésővel, a költészet pedig a gyönge emberi szóval igyekszik valamely formában a dolgok lelkét közölni velünk, addig a zene művészete közvetlenül képes, a dolgok külső formája mögött rejlő fönséges eszméket és gondolatokat velünk éreztetni. Egyedül a zenének van meg ehhez szükséges ereje, egyedül a zene nem nélkülözi a kifejezés megközelítően tökéletes eszközeit. A zene megértéséhez, a vele való együttérzéshez azonban nevelnünk kell magunkat és nem szabad megengednünk, vagy pláne elvárnunk, hogy a művészet szálljon le hozzánk a tökéletesség felé törtető magaslatáról. A magyar fajban kiválóképpen meg van a művészetek megértéséhez szükséges diszpozíció. A magyar faj kiválóan rátermett a zene művelésére. Lelki világa tiszta, gondolatai rapszodikusak, érzései fönségesek. Csak a kurucvilág zenéjót kell tanulmányoznunk, hogy erre vonatkozólag fényes bizonyítékok álljanak előttünk. Ez a zene hatalmas és csodaszép eszméken épült föl. Ha a magyar tovább is megmaradt volna ezen az utón, ma már megközelíthetetlen magasságban állana zenónk. Mi azonban szépséges dalainkat rábíztuk a fegyelmezetlen, minden intellektust nélkülöző cigány önkényére. Ebben a megbízhatatlan kézben aztán tönkrement a magyar zene. A cigány gondoskodott róla, hogy a szépet, a jót és tökéleteset kiküszöbölje belőle. Ilyen módon népdalainkból teljesen kivesztek az ősi eszmék és igy hiányzik belőlük a tuiajdonkópen való magyar karakter. A mai magyar dal hatása tehát abban nyilatkozik meg, hogy feledteti velünk az ősi eszméket. S ez azért is sikerül majdnem teljes mértékben, mivel a magyar faji hibái: a könnyelműség ós lustaság következtében nem képes ennek a gyászos hanyatlásnak gátat vetni. Ma már annyira sülyedt a magyar zene, hogy komoly zenei körökben tekintélyt nem tud kivívni magának. Nagy baj nálunk, hogy a hivatásos művészembert — szomorú kimondani is — lenézik. Az ilyeneknek könyörögve és meghunyászkodva kell remekeikre a figyelmet íelhivniok s igy is többnyire meddő marad vállalkozásuk Mi magunk dolgozunk sajátunk ellen. Igy nem csodáiható, hogy komoly értelemben vehető zenei szaklapunk sincs, mert hiányzik hozzá a pártoló közönség. Csak kötelességünknek tennénk eleget, ha a művészeteket, főleg a zenét erőinkhez képest nagyobb támogatásban részesitenők és több teret engednénk számára a fejlődéshez. Arról felesleges is beszélni, milyen nemesítő hatása van a művészeteknek. Mily jó esik a léleknek, ha a zene kiragadja kissé az undoritóan önző világ alacsony hangulataiból s átviszi legalább pillanatokra az eszmék, a szép, jó, igaz világába. Csillapítja lelkünk fájdalmát, érzéseinkbe harmóniát visz bele s ideig-óráig közelebb visz a boldogsághoz, melyet őrülten keresünk, kutatunk, kergetünk, de mindig helytelen uton: önmagunkon kivül. Pedig bennünk van az. Csak harmóniába kell hoznunk lelkünk rezdüléseit, mint ahogyan harmonikusok a tökéletes melódiák, akordok rezgését. Arra törekedjünk tehát, hogy összhangba hozzuk lelkünk hangulatait, mint két egyenlő rezgésszámmal biró hangvilla, melyek közül, ha az egyiket megszólaltatom, a másik is hangzásba jön. Olyan téma ez, melyről beszélni nagyon nehéz, mert ha szóval, rideg, üres szóval mindent •l lehetne mondani, nem volna szükség zenére. bebizonyithatólag a legjobb szab. ' hygienikus í GUMMI-J különleges- & •j „olla GITiUIIIIT több mint 2000 orvos mint a l8gmegbizhatóbbat ajánlja. 2 évi jótállás minden darabért. Kerületi főraktár: SANDBEflG HENRIKNÉL SZEGEDEN. 451/D Knser-vendéQla megnyílás! A Goldstein-féle helyiségben a mai igényeknek teljesen megfelelöleg a vallás szigorú betartása mellett október hó 16-&n kóser-vendéglőmet megnyitottam. Főtörekvéiem az, hogy Szeged város nagyérdemű közönsége föltalálja azt, amit e tekintetben elvárhat. A nagyérdemű közönség becses pártfogását kérve, tisztelettel csillag aron, kóser-vendéglős. Iskola-hegedük Lfc 5reg- és mesterhegedflk 24 koronától, harmonikák, trombiták és egyéb hangszerek olcsóbban, mint bárhol kapható BABÓS SÁNDOR hangszerkészítőnél Szegeden, Iskola-utca 6-ik sz. Kvinttiszta, tartós és olcsó hurok. Hangszerek javítására kiváló gond fordittatik. Egy 4 középiskolát végzett = fiatalember = ri felvétetik. Cim a kiadóban. Sebők Mihály voshereshedő Szeged, Valéria-tér. hus- és paprikapiac. Előnyös bevásárlási forrás építőmester és építtetőknek mindennemű építkezési vasárukban, úgymint: vasgerenda, kötővas, kapcsok, szegek, vasalás, kályhák, tűzhelyek és mindennemű épitkezésikellékek; saját érdekűkben kérem meggyőződést szerezni