Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-03 / 51. szám

6 DELMAGYARORSZAG 1911 március 2 1911 ha csak rossz gyermekek szöknének meg, akiket olykor kénytelen a nevelő személyzet megfenyíteni. De megesik a legjobb gyermekkel, aki a bizalmat a legnagyobb mértékben birja, aki konyhahetes, ami tudvalevőleg kitüntetés, lévén a bizalmon kivül honorálva mindenféle jófalatokkal. Megszökik a legbecsületesebb is, aki még előbb szép összeg pénzt vitt a postára, de onnan visszajött, leszámolt, nehogy csorba essék a becsületen — és egy fél óra múlva nem volt már sehol. Hiszen ha a rossz bánásmód miatt szöknék meg a növendék, akkor — amikor már gyalogszerrel megjárta Fiumét — nem jönne vissza magától az intézetbe. Vagy amikor már végig élvezte a Tátrát, miért jelenik meg magától, sírdogálva a kapufélfánál ? Azért, mert rosszul bántak vele? Azért mennek világgá ezek a gyermekek, mert nagyrészük abnormális, degonorált, lelkileg beteg. Akinek apja-anyja koborlé, csavargó, alkoholista volt, annak a gyermekében is benne van a csavargási hajlam, különösen, ha már három-négy éves kora óta ebben gyakorolta magát. Vagy azt mondhatnák, hogy nincs kellő ellenőrzés. Hát tudni kell, hogy ez az intézet nem egy kaszárnya rendszerű nagy épület, melyben együtt van minden család és ha ennek az épületnek a főbejáratát bezárják, akkor: lélek az ajtón se ki, se be! Itt minden egyes család külön épületben lakik és szolgáljon védelmükre enyhítő körülményül az, hogy kerítésük sincs ! Mert ha ez volna — akkor is volna szökevény. (A kihelyezettek.) A koruknál fogva alkalmas és jómagaviseletüknél fogva arra érdemesnek látszó növendékeket kihelyezték iparostanoncoknak, gazdákhoz, vagy kertészekhez, lehetőleg Szegedre. Csak kivételes esetekben adják őket távolabbra, hogy közelben lóvén, jobban kisórbessék figyelemmel további magaviseletüket, haladásukat, testilelki fejlődésüket. Szép, családias kép, amikor vasárnap vagy ünnepnap délutúnonkint beállítanak az intézetbe és szinto elvárják — a családhoz tartozandóság alapján — az ozsonnai kávét vagy kalácsot az igazgató-nénitől. Csakhogy ezekkel is sok baj van még, mert ugyancsak kell bennük tartani a lelket. És ugyancsak sok rábeszélésbe, jótanácsba kerül, amig ismét egy hétre való szellemi útravalóval ellátják az ekszcentrikusabbakat. Mert akadnak ám köztük ilyenek is. Például a kis masiniszta azt veszi a fejébe, hogy ő holnap már nem megy a műhelybe, mortő ügyvéd akar lenni. Azon az alapon, hogy ő már különben is tanult ember, mert ő már négy polgári iskolát végzett volna, ha a „semmiházi" tanárok a harmadik osztályból ki nem csapják. Meg, hogy ő meg van arról győződve, hogy akárhány ügyvédnek nincs annyi tehetsége mint neki. A félév óta inaskodó kis fotográfus meg azt akarja, hogy eszközöljenek ki neki a polgármestertől vagy a minisztériumtól stipendiumot, mert ő már retuschirozni is tud s igy Münchenbe akar menni a festészeti akadémiára. De csalódnék ám, aki azt hinné, hogy az ilyen félreismert kis zsenit ószretóriti egy dörgedelmes intés. Ha pedig nem tudják meggyőzni, gondolkodását helyes irányba terelni: sértett önérzetéből kifolyólag egy azóp napon leteszi a kalapácsot vagy az ecsetet, nyakába veszi a világot és csak hónapok múlva kerül vissza lerongyolódva, piszkosan és még jé, lia levonja belőle azt a tanulságot, hogy nem mind talentum az, ami az ilyen elbizakodott legénykék fejében motoszkál. t (Az intézet jótevői.) Az intézet egy helyi, felügyelő-bizottság ellenőrzése alatt áll, amelynek tagjai gyakran látogatják meg az intézetet. Férfi tagjai körül különösen Scossa Dezső tanfelügyelő tanúsított nagy érdeklődést ós jóindulatot az intézmény iránt, mert hiszen az intézet létrejöttét, beosztását, egész rendszerét mind az ő közismert szaktudásának és jóakaratának köszönheti. Rajta kivül Perjéssy Mihály dr, Orkányi Ede dr, táblabírók Somogyi Szilveszter dr, főkapitány, Pálfy József dr, árvaszéki elnök is kiváló érdeklődést tanúsítottak a züllött gyermekek mentési munkálata iránt. A női látogatók közt lovag Worzikovszky Ivárolyné vezetett. Vezetett pedig nemcsak azért, mert fönnállása óta senki sem látogatta megannyiszor az intézotet mint ő, de vezetett a szó szoros értelmében is, mert boldog volt akkor, ha magához hasonlóan humánus érzésű ós gondolkodású urat vagy hölgyet foghatott és vezethette az Árpád-Otthonba. Sokan megfordultak az egész év folyamán az intézetben és igy mindenkit nem ismerhetnek növendékeink. De a méltóságos asszonyt kivétel nélkül ismeri apraja-nagyja egyaránt. Ismeri jóságos arcáról, galambősz hajáról, de leginkább cselekedeteiről. A jótékonyságáról általánosan ismert úriasszony mindent elkövet az intézet előrehaladása és a növendékek érdekében. Igazán nehéz fölsorolni azt a sok jót, amit az elmúlt esztendőben cselekedett. A jelentós végén az igazgató köszönetet, mond még a földművelésügyi miniszternek is, aki az intézetet különféle tenyészállatokkal és baromfiakkal ajándékozta meg. NflPIJIIREK Vélemények Donról. Határozottan jó szimata van ennek a hamburgi kutyának, a Donnak. Mindig eltalálja, mikor kell beszélnie, amit például egy ellenzéki szónok nem tudna megtenni, mert mindig olyankor szól, mikor hallgatnia kellene. És nagy hatása is van Don szavának. Alig szól egyet-kettőt, már egész Európán végigsürgönyzik s valószínű, hogy ez a kutyabeszéd a menyországba is fölhallik, ahonnan az ebugatást ki kellett zárni, tekintettel a szférák koncertjeire, melyek hatását a disszonáns ugatás erősen csökkentené. Eddig talán kutyába som vették Dont, most azonban az egész világ beszél róla, amiben alaposan lefőzte például Apponyi Albert gróf amerikai szereplését, mert arról mindenki azt tartja, hogy nem is érdemes beszélni felőle. Most hamburgi jelentós szerint egy német teozéfus kitalálta, hogy Donba egyenesen a Bismarck lelke szállott, s Don tekintélye háromszor akkora lett, mint volt. Mindenesetre furcsa izlóso lehet Bismarck lelkének, hogy túlvilági bolyongásai közben ilyen szokatlan hotelbe száll, minő a Don gyomra s még csak az kellene tudni, mivel haragította meg Bismarck annyira Dont, hogy most olyan nagyon a gyomrában van neki. Ezek sötét, misztikus kérdések, mikre a kutya se tudna felelni, még Don sem, aki beszélni szokott. Én nem is kíváncsiskodom, hanem ehelyett ideiktatok egypár szakvéleményt, melyet Don felöl hamarjában összeszedtem, mikor a hamburgi táviratot olvastam. íme szúról-szóra: — Hozzám képest a kutya mindig ugatni fog; ezentúl is csak én beszélek. Egy ezresbankó. — Már a kutya is halad? Mi IesZ akkor én velem ? A karaván. — Örülök, hogy a kutyák megtanulnak beszólni, mert akkor ezentúl csak a rossz poéták ugatnak meg. Elég nekem az is. A holdvilág. — En őzen is csak nevetek. Egy fakutya. — Azt hiszem, a berlini távirat föladóját előbb utói fogják érni, mint engemet. Egy sánta kutya. — Annyi ostobaságot kezdenek rólam beszélni az emberek, hogy mór röstelem, amiért megszólaltam. Don. Bennem pedig van annyi szégyenérzet., hogy most már azt kiáltom olvasóimnak: par-Don ! Jtip. — A király elutazása. Budapestről jelentik: A végleges intézkedések szerint a király szombaton délután pontban két órakor utazik el a nyugati pályaudvarról külön udvari vonaton Bécsbe. A külön udvari vonatot az osztrák határállomásig, Marcheggig Marx János miniszteri tanácsos, az államvasút igazgatóságának elnöke és Kotányi Zsigmond udvari tanácsos, az államvasút forgalmi igazgatója vezetik. A király udvari különvonata este hat óra busz perckor érkezik Bécsbe az osztrák államvasutak pályaudvarán. A király óhajtása folytán elutazásakor a nyugati pályaudvaron hivatalos búcsúzás nem lesz, csupán Fiilepp Kálmán főpolgármester, Boda Dezső főkapitány és Daróczy Rezső főfelügyelő, a nyugati pályaudvar főnöke jelennek meg. — Dárdai Sándor nem mond le. Budapestről jelentik, hogy Dárdai Sándor, az állami számvevőszék elnöke állásáról Való lemondását visszavonta. — A horvát bán Budapesten. Tomasich Miklós horvát bán szerdán este Budapestre érkezett. A bán csütörtök délelőtt hosszasan értekezett Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnökkel. — A francia kormányalakítás. Parisból jelentik: Az uj kabinet megalakitása csak ma, Panis és Bevelle szenátorok válasza után lett hivatalosan befejezve. A többi tárca betöltésében változás nem állott be. Monis délután Fálliéres elnöknek bemutatta az uj kabinet tagjait. Monis tegnap este az uj miniszterekkel tanácskozást tartott, amelyen az uj miniszterek közt teljes harmóniát állapítottak meg a parlament elé terjesztendő program alapelveit illetőleg. Hir szerint a kormánynyilatkozatnak a külpolitikára vonatkozó része azt a nyilatkozatot fogja tartalmazni, hogy az uj kabinet hü marad az eddigi szövetségekhez és ántántokhoz. — Az uj kabinet nem tesz kedvező hatást a a radikális szociálistákra. Pelletdnnak és Thalamasnak az a nézete, hogy a radikális szociálista párt, amelynek a kamarában százötven tagja van, az uj kabinetben nincsen jobban képviselve, mint az előbbiben és mint a demokrata baloldal, amelynek csak hatvanöt tagja van a kamarában. A radikális szociálisták az uj kabinet gazdasági programjával sincsenek megelégedve és szivesebben látták volna, ha ez a program kissé jobban balra terelődött volna. Ez a párt ennélfogva elhatározta, hogy egyelőre várakozó álláspontot foglal el. Thalamas kijelentette, hogy pártja meg fogja várni, hogy az uj kabinet a vasutasok kórdósében hogyan fog viselkedni s ha ebben a dologban nem számol e párt kívánságával, át fog menni az ellenzékbe. — Mepzavart minisztertanács. Londonból jelentik: Tegnap együtt volt a minisztertanács Asquith miniszterelnök lakásán a miniszterelnöki palotában, mikor váratlan eset történt. Megharsant a tűzoltók kürtje és egy tüzoltókocsi a nagy tolólétrával berobogott a miniszterelnöki palota udvaráx-a. A miniszterek kirohantak, azt liivón, hogy tüz támadt, de egészen más történt. Az udvaron őrködö rendőrök észrevették, hogy a palota fedelén a padlásablakból két férfi kúszik ki s le akar ereszkedni a villámhárító huzatán a miniszterelnök lakásába. Ehhez kellettek a tűzoltók. Fölállították a tolólétrát ós lehozták a magasból a két bátor embert. Eleinte betörőket sejtettek bennülj, az ijedősek merénylőknek tartották, pedig jámbor suffragette-férjek voltak, akiket harcias asszonyaik beugrattak, hogy ijesszenek rá a minisztertanácsra. — Az uj ezredparancsnok. Az eltávozott Szentgyörgyi József brigadéros hivatalos utódja, a negyvenhatodik gyalogezred uj parancsnoka