Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-18 / 64. szám

1911 március 18 DELMAGYARORSZAÖ 7 — Királyi kegyelmet kérnek Haver­dának. Két esküdtszéki Ítélet után, a mél­tóságos Kúria kimondta az utolsó szót a szabadkai gyilkosság ügyében. Súlyos fegy­házbüntetést szabott a pikáns, fitosorru Haverda Mariskára, a szerelmében elvakult gyönge akaraterejü Jánossyra és a cinikus, hidegen számitó Vojthára. A biróság előtt, a legfelső fórum Ítéletével végleg lezárultak az izgalmas bünügy aktái, most már csak az itélet végrehajtása van hátra, aminek hivatalosan, a fogoly fegyházbautalása a neve. Pár nap múlva Márlanosztrára szállítják a rabasszonyt. Ma­gánzárkában, a munkateremben, kézimunká­zás, kosárfonás, harisnyakötés mellett kell elszenvednie a hosszú, évtizednél hosszabb büntetést. Legalább tiz esztendeig kell síny­lődnie a sötét, hideg fegyház falai között, ha buzgó védőjének, Balassa Ármin dr-naknem sikerül kieszközölnie részére a királyi ke­gyelmet. Balassa dr felségfolyamodványnyal járul a király elé és kéri őfelségét, hogy Haverda Máriával szemben gyakorolja leg­szebb jogát: a kegyelmet. A védő, a ke­gyelmi kérelemről ezt mondta munka­társunknak: — Nem tudok megnyugodni a Kúria marasz­taló Ítéletében, megpróbálom igénybe venni az utolsó eszközt: királyi kegyelmet kérek Haverda Máriának. Talán az egész világon alig volt meg eset-, ahol olyan tipikus kegyelmi ok volna, ahol a király olyan ügyben gyakorolhatná ke­gyelmi jogát, mint a Haverda-ügyben. Két egyenrangú biróság: a szegedi és budapesti esküdtszók Ítéletéről van szó. Szegeden fölmen­tette védencemet ugyanaz a hatáskörű biróság, amelyik Budapesten elitélte. A Kúria pedig nem a bűnösség, hanem csak az alakiság szempont­jából vizsgálta meg az Ítéletet, Tehát ugy áll a dolog, hogy két egyenrangú biróság ellentétes Ítéletével szemben a királynak kell dönteni. Az egész jogászvilág meggyőződése szerint azok a kérdések, amelyeket a szegedi esküdtbirósághoz intéztek, mindenben megfeleltek a törvény kívánalmainak; inig a budapesti esküd­tekhez intézett kérdésekről ezt nem leliot elmondani. A kiegyenlítő igazság helyreállítása a királyra vár és én bizom, hogy őfelsége, ép olyan elítéltnek, akinek a bűnösségére pör­rendszeru bizonyíték nincs, — meg fog kegyel­mezni ... — Jön a sziikállgróf ! Apponyi Albert út­ban van hazafelé, szép Magyarországba. Szom­baton már meg is érkezik a fővárosba, ahon­nan ihóg nem is olyan régen képzelt diadalut­jára, Amerikába indult. Amikor elment, virág­esőről, diadalmenetről álmodozott és dehogy gondolt az abeugokra, a szidalmakra, amikkel az amerikai munkások fogadták. És most jön vissza ; vissza az óhazába, ahol még virul szá­mára a babér, ahol még lehet adni a nagytu­dásu férfit, a prófétát, ahol esetleg csak néha éri egy-egy záptojás a dolgozó nép e kitűnő barátját. Apponyi tehát jön. Akik nagyon nél­külözték, — a Kossuth Ferenc-párti „népkép­viselők" — azok flastrommal akartak neki szol­gálni. Törték a kobakjukat, hogy mivel feled­tessék el az amerikai kudarcot. Végre is Séghy Gyula, a párt elnöke, a nagy Álmos, találta ki a módját: maga a társadalom vonul­J°n ki a pályaudvarra ós fogadja az elszontyo­¡°dott szakáll-atlétát. Az elnök ur rögtön hozzá '8 fogott a terv kiviteléhez. Sorra kilinoselte a főváros társasköreit, sorra szólítgatta őket, ll°gy vonuljanak ki testületileg a pályaudvarra. Azonban egyetlen társaskör sem vállalkozott 6 diszes szerep eljátszására. így azután a nagy, az ünnepélyes fogadtatás befagyott. Szegény Apponyi 1 Pedig milyen szép beszédet v&gha­tott volna ki, milyen gyönyörűen csenghetett volna a baritonja, Hiszen annyi, de annyi to­jással kenegették nemcsak a hangszálait, de — tetőtől-talpig. Ez pedig jókora terrénum. — Egy urilcány öngyilkossága. Barcsról jelentik: Keddről szerdára virradó éjjel egy fiatal, uriasan öltözött szőkehaju leány a barcsi összekötő vasúti hídról a Drávába ugrott. Az ön­gyilkos kisasszony rögtön elmerült a habokban. Szerdán reggel a hidon csomóba kötve megta­lálták az összes ruháit. A boldogtalan leány ugyanis mielőtt a folyóba ugrott volna, teljesen levetkőzött. A ruhái mellett egy papiros feküdt, amelyre ez volt ráirva: — Kórom a ruháimat Janusich Károly daru­vári adóhivatalnoknak elküldeni. Mici. A barcsi főszolgabíró azonnal megindította a nyomozást. Közben telefonon érkezett jelentés a varasdi rendőrségtől, amely tudatta a barcsi főszolgabírót, hogy Herzsenyük varasdi lakos­nak tizennyolc éves, sovány, szőkehaju, barna­szemű, uriasan öltözött leánya eltűnt és minden valószínűség szerint Barcson tartózkodik, ahol öngyilkosságot akar elkövetni. De mikor ez a jelentés megérkezett, már nem lehetett segiteni. Megállapították, hogy az öngyilkost Herzsenyák Micinek hívják, varasdi szülők gyermeke. A ruhái mellett megtalált két darab vasúti jegy­ből az is konstatálható, hogy Daruvárról uta­zott Barcsra. A második vasúti jogy különösen rejtélyessé teszi ezt az öngyilkosságot, mert bizonyos, hogy Herzsenyák Mici valakinek a társaságában utazott Barcsra, A hatóság most azt igyekszik megállapítani, hogy ki utazott az öngyilkossá lett url eánynyal Barcsra. Herzse­nyák Mici, Herzsenyák Ferenc varasdi városi hivatalnok leánya, aki két év óta nagybátyjá­nál, Janusich Károlynál Varasdon lakott. Való­színűleg szerelmi bánatában követte el az öngyilkosságot. — Fölfedezett kőszéntelepek. Keszthely­ről jelentik : Nagy Mihály abazsidi gazdálkodó földjén két méter mélységben érett kőszénte­lepre talált. A szenet bemutatta az elöljáró­ságnak, mely azt kitűnőnek találta. A gazda a további ásatások iránt megtette a szükséges lépéseket. — Mi van a keztyüben ? Egy szabadkai úriasszony tegnap délután egy ottani divat­üzletben csipkéket nézett. Ahogy ott volt előtte a csipkerakás, nem birt ellentállni a vágynak, lopott. Egy óvatlan pillanatban, amikor azt hitte, hogy senki se néz oda, egy darab csipkét szépen belecsusztatott a keztyüjóbe. Az egyik segéd azonban észrevette ezt a diszkrét moz­dulatot s mikor az úriasszony távozni akart, megkérte, hogy fáradjon be a mellékhelyiségbe. Ott a főnök fogadta : — Asszonyom, nem akarunk botrányt csi­nálni. Az üzlet tele van vevőkkel, azért kéret­tem ide. Ön .csipkét lopott. Az úrinő tiltakozott. De le kellett vetnie a keztyüjót és a lopott csipke a földre hullott. Az asszony sápadtan hebegett valamit, a főnök azonban nem olyan ember, aki a lopást meg­bocsátja : — Ha nem fizet azonnal a lopott csipkéért ötven koronát, rendőrt hivatok. Az asszony megijedt. Az üzlet tényleg tele volt vevőkkel. Nem volt neki más tennivalója, lefizette az ötven koronát a legfeljebb két ko­ronát érő csipkedarabért. Tüz egy rulmözletben. Wintemitz Izidor szegedi, Széchenyi-téri ruhaüzlefcében pénteken este a villanyvezetéktől tüzet fo­gott a vezeték közelében fölhalmozott kü­lönféle kelme. A tűzesethez gyorsan meg­érkezett tűzoltók rövid idő alatt elfojtották a tüzet. A kar jelentéktelen. — Megkövezett bányász. Déváról jelentik: Vulkánban Barta József ós Dénes összevesztek Belényes Sándor bányászszal. Mikor Belényes kijött az utcára, a két Barta hatalmas kövek­kel agyonütötte ós azután fejét levágta a törzséröl. A gyilkos testvéreket letartóztatták. — Nyeli; embert becsuktak katonasza­baditásért. Lassankint alig lesz déli Bácská­ban község, amelynek egy-két lakója kompro­mittálva ne lenne a katonaszabaditás ügyében. A katonai hatéságok közbelépésére kérlelhe­tetlen szigorúsággal vadásznak a nyomozással megbízott fővárosi detektívek mindenkire, aki­nek bármi része lehet abban, hogy egyesek megszabadultak a három esztendei katonás­kodás alól. Akik az utóbbi esztendőkben déli Bácskában kiszabadultak a katonasor alól, mindannyian gyanúsak. A nyomozás eddigi eredménye az, hogy előzetes letartóztatásba he­lyezték: Subotin Szvetozár, Subotin Vuica, Kanazirov Száva mozsori, Ilics Jócó zsablyai, Mdtity Jelica moholyi, Rákity Vnla bácsföld­vári, Csikosev István titeli és Csószki Gálya sajkásgyörgyei lakosokat. Ezek több mint százötven embert tettek szolgálatképtelenné az által, hogy fülüket kifúrták. Subotin Szvetozár a mozsori kovács, bent a katonakórházakban is végzett operációt. Egy Bebof Géma nevü közlegényen a XVI. számú helyőrségi kórház­ban végezte az operációt. Parkov Fülöp 6. gya­logezredben közlegény fülét pedig az újvidéki gyalogsági laktanyában fúrta át. A legényeket egytől-egyig utóállitásra viszik. A nyomozást erólyeson folytatják tovább és valamennyi déli megyére kiterjesztik. — Leszúrta a nővérét. Újvidékről jelentik: Hires volt a környéken garázdálkodásairól . Fratucán Miklós földműves, aki már börtönbon ís ült több izben. Legutóbb nővérével tűzött össze, akit: civódás közben hasba szúrt. A sze­rencsétlen asszonyt halálos sérülésekkel a kór­házba vitték, Fratucánt letartóztatták. — A mozitliiboN katona. Az aradi huszár­ezred kórházában hónapokig súlyos betegen feküdt Zelenák Pál közhuszár. A minap, mint szolgálatra teljesen alkalmatlant elbocsátották. Zolenák hazautazott Debrecenbe egy krajcár pénz nélkül és mezítláb, az őrmester ugyanis ugy bocsátotta szabadjára, hogy még a csiz­máját is visszavette tőle. A szegény beteg ember az állomáson összeesett és olyan rosszul lett, hogy újból kórházba kellett száliitani. — Öngyilkosság részegen. Pénteken Csen­géiéről értesítették a szegedi rendőrséget, hogy ott a 164. száma házban Balázs Ferenc fiatal legény öngyilkossági szándékból vadász­fegyverrel mellbe lőtte magát. A fegyver sóval volt megtöltve s igy a legény sérülése köny­nyebb. Az öngyilkosságot részeg állapotban követte el s érdekes, hogy a világért sem akarja orvossal gyógyíttatni magát. — Szakelőadás és kiállítás. A Magyar­országi Könyvnyomdászok és Betüöntök Szak­egyesületének szegedi helyi csoportja 25-én, szombaton a Munkás-otthon nagytormében (Laudon-utca 22. szám) a Könyvnyomdászok Szakköre támogatásával nyomtatvány-kiállítást és ezzel szakelőadást rendez. A szakelőadást Pollák Simon, a budapesti Világosság-nyomda igazgatója tartja. A kiállítás megnyitása dél­előtt tiz órakor történik, a szakelőadás pedig tizenegy órakor lesz. A kiállítást délután négy óráig mindenki megtekintheti. A megtekintés teljésen díjtalan. A kiállítást este tánccal egybe­kötött társasvacsora követi. Egy teriték ára 1 korona 60 fillér, amely áll marhapaprikás és turóslepényböl; A társasvacqprára előjegy­zések a rendező-bizottságnál ós Németh István vendéglősnél eszközölhetők. — A szegcdi rendőrség krónikája. Egy móravárosrószi rendőr az éjjel a Kordás-íóle alsóvárosi korcsmában leitta magát s tökrószo­fi villamos vasúti jegyekre hirdetése kel jutányos " ' " „Délmagyarország" kiadóhivatala. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom