Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-17 / 63. szám

1911 március 12 DELMAGYARORSZÁG 3 községekből befolyt, rendezni, revideálni kellett, hogy azután végül a segélyezés mértékét lehessen megállapítani. A kárvallottaknak hosszabb ideig várniok kellett, hogy a segélyösszeghez jussanak, de meg kell gondolni azt, hogy a legszükségesebbeknek pótlásáról azonnal gondoskodott a vármegye vesetősége, ugy, hogy ínségről egy napig sem volt szó sehol sem. A segélyeknek igazságos elosztásánál nagy körültekintésre volt szükség és minden tárgyilagosan gondolkodó ember csak helyeselheti azt az eljárást, hogy nem máról-holnapra osztották ki a beérkezett adományokat az egymásután jelentkezőknek, hanem összehasonlították az összes beérkezett adatokat, hogy egységes kulcs szerint mindenki egyenlően részesedjék az ország adományából. Ha a segélyezés csak találomra történt volna, ugy igen sok kárvallott iires kézzel távozott volna el, csak azért, mert későn jelentkezett. De most, hogy a segélyösszegeknek az elosztása igazságos, a lakosság a legnagyobb megelégedéssel fogja fogadni azt a pénzt, amelynek segítségével gazdaságát ujra talpra állithatja. (Tizenháromezer károsult család.) Issckutz Aurél alispán most készítette el a fölosztásról szóló jelentését. A jelentést már beterjesztették a segélyző nagybizottságnak, ugy, hogy néhány napon belül kiosztják az adományokat az egész vármegyében. Kiemeli az alispáni jelentós, hogy maga a kormány állott élére az országos gyűjtésnek — ide lenn pedig Jakabffy Imre belügyi államtitkár védnök, Medve Zoltán dr, főispán elnöklésóvel megalakult a vármegye segélyző nagybizottság, melynek tagjai szeretettel fejtették ki működésűket a gyűjtésnek minél eredményesebbé tótelére. Az első csapás összeirási munkálatai — melyeknek bizottsági végzésében a körjegyző, segédjegyző, tanitó, lelkész, előljárósági tagok ós a községnek két teljesen megbízható egyéne vett részt, nagyrészben elkészültek már, amikor beállottá másodikcsapás szeptember harmadikán, amely a vármegye egyes községeiben súlyosabb volt az elsőnél. Ennek következtében a munka, mely a júniusi károk megállapítására irányult, jó nagy részben kárba veszett, mert sok helyen a szeptemberi árviz a juniusi árviz által okozott károkat nagyobbá tette, másrészt uj károk keletkeztek, ugy, hogy ezekben a községekben a károk fölbecslését úgyszólván egészen újonnan kellett foganatosítani. Hogy a sególykiosztás igazságos és méltányos alapon történhessék meg, be kellett szerezni a családi összeírásokon kivül minden egyes károsult vagyoni állapotát kitüntető bizonylatokat. Az eredetileg összeállított összeirási munkálatok — amelyek a károk különböző nemeire az elpusztított termőföldekre, az elpusztított és megrongált házakra és melléképületekre, a gyümölcsfákra, állatokra, ingóságokra ós a mult évi termés károk megállapítására vonatkozott — tizenkétezerháromszázharminchét családot ölelt föl, tehát ugyanannyi tételt képezett. (A gyűjtés eredménye.) A gyűjtés eredménycci mai napig 632,518korona fillért tesz ki — amelyből a belügyminiszternél a kamatokkal együtt 421376 korona 73 fillér, a segélyző bizottságnál 91761 korona 55 fillér, az alispánnál 116394 korona 74 fillér, a teregovai főszolgabíró kezeihez 200 korona, a szokolováci körjegyző kezeihez 25 korona, kamatok 1910. évi december 31-ig a Lúgoson helyezett pénzek után 2760 kororona 96 fillér r°lyt. be. A karánsebesi vagyonközségnek az árviz következtében hajléktalanokká vált erdőjógosultak elpusztult lakóházainak fölépítésére megszavazott ós a belügyminiszter által 1910. évi december hó 2-án jóváhagyott 100,000 koronája, mely összeg még nem folyt be — beszerzése kölcsön utján fog a vagyonközség részéről eszközöltetni. A gyűjtés eredményét kiegészíti ugy a románbánáti mint a szerbbánáti határőrezredből alakított vagyonközség jóváhagyott határozataiban adott természetbeni segély, amelylyel kimondották, hogy a lakóházak és melléképületek fölépítéséhez szükséges faanyag a segélyre szorulóknak ingyen áll rendelkezésre, amely figyelemmel arra, hogy a fölépítendő házak száma meghaladja az ötszázat a nagyobbára fából épült melléképületek értéke pedig jelentékenynek mondható. Meg kell jegyezni, hogy a természetbeni segélybon azok is részesülnek, akik egyébként pénzbeli segélyt nem kapnak. (A kiosztási arány.) Az alispán javaslatára három féle osztályozást fogadott el a végrehajtó bizottság a segélyezést illetőleg. Az elsőbe sorozta azokat, akik úgyszólván mindenüket elvesztették. Ezek egész kárukat megkapják. A második osztályba sorozták azokat, akiknek földje egy részét vagy teljesen elpusztította a« árviz, vagy hosszabb időre tette terméktelennó, ezek a kár husz százalékát kapják. A harmadik osztályba sorozták azokat, akik ingóságokban, gazdasági eszközökben, vagy csak a mult évi termésben szenvedtek kárt, ezek káruk tíz százalékát kapják meg. Ezenkivül mind a három osztályban azok, akik állatjaikat elvesztették, a fölbecsült kárnak ötven százalékát, az elpusztított és megrongált házak és melléképületek tulajdonosai a fölépítéshez és kijavításhoz szükséges és a két vagyonközség által ingyen adandó fa szükségleten kivül egy meghatározott fokozat szerint ötven koronától ezer koronáig terjedő pénzsegélyt is kapnak, ott pedig, ahol uj háztelkek szerzésére van szükség mint Dolnyalyubkova, Globukrajova, Ujmoldova, Szikevica, Krussovec, Globurou, Jablanica, Mehádia, Gornyalyubkova: az egyes tulajdonosok száz D-öles beltelek szerzésében részesülnek. Végül az elpusztított gyümölcsfák kártalanítása természetben történik részben a földmivelésügyi minisztertől kért ingyenes, esetleg a bizottság által beszerzendő kedvezményes fa beszerzése utján. Külön elbirálás alá jön Uj-Sopot községe. Ezt a községet az általános segélyezésbe nem vettük föl, mert segélyezése kapcsolatban van az áttelepítés kérdésével és ennek révén a földeknek megfelelő kártalanításával. Elpusztult ebben a községben a belterületen 55, a külterületen 22 ház. A kár, amely épületekben, termőföldek, gyümölcsösök elpusztulásában, tormésben, még egyebekbon okoztatott 446.000 korona. E községnek ugyanazon helyen való fölépítése, ahol eddig állott, ha csak ujabbi megsemmisülésnek kitenni nem akartuk, még nem engedhető. (A megújhodás.) Megindultak a tárgyalások megfelelő hely szerzése iránt s ha eddig az osztrák-magyar állam vasúttársasággal való tárgyalás eredményre a lakosság által cserére kijelölt terület cseréje iránt bányászati, erdészeti akadályokból és mert Máriaschnee és Kohldorf lakossága megélhetését nehezítette volna, ezideig nem vezettek, a vagyonközség elnökségével folytatott tárgyalás alapján megvan a remény arra, hogy az ujabban ismét c vagyonközségi területből kiszemelt területeken az áttelepítés eszközölhető lesz. Az áttelepítésnek következménye lesz az, hogy azokat is nevezotosen elsősorban, akik a belterületen laknak ós hazuk sértetlen maradt, szintén áttelepítik, ugy, hogy a külterületi lakókat kivéve, összesen 129 uj ház építésére lesz szükség, amelyhez a vagyonközség ingyen fát ád és kapnak egyenként 250 korona készpénz építési segélyt, összesen 81000 koronát. A község részesülni fog ezenkivül az uj telepen a templom, a községi ház ós iskola fölépítéséhez 24000 koronában. Ezt az összeget a vagyonközség által megszavazott 100,000 koronából adják, amelyhez még az általános segély összegből 15000 korona jut, részben a mult évi 100,000 koronára becsült terméskár ós ingóság kárpótlására, ugy nemkülönben esetleg magántelkeknek liázhelyekül való megszerzése céljából. Végül az elveszett állatok ötven százalékos kárpótlása cimén 26,259 korona. A segélykiosztásból, amelynek nyilvánosan kell végbemennie, ki kell vennie részét a közigazgatási közegeknek. Minden fél a községházánál előre kitűzött és kellően tudomásra hozott napon személyesen fogja a bizottságtól a segélyösszeget átvenni. A kár összeírás adataira nézve a következőkről számol be az alispán: Károsult 12,382 család, amely körülbelül 70,000 lelket számlál. Az eredetileg összeállított kimutatások szerint az összes kár 6.832,976 koronát tesz ki. A helyesbítés, illetve selejtezés és általánosítás után a kár 3.766,996 koronára szállott le, amely összeg a következőkép oszlik meg: Az elpusztított és megrongált termő földekre, a megsemmisített mult évi termésre, a gazdasági eszközök ós ingóságokra 2.897,382 korona, a házakra 395,722 korona, melléképületekre 216,136 „ állatokra 52,518 gyümölcsfákra 205,248 „ A segélyezés osztályozása szempontjából ezen összeg a következőkónt oszlik meg, és pedig jut az előadott százalékos kulcs szerint: az a) osztályra 26.265 korona a b) osztályra 339.973 „ a c) osztályra 117.125 , a házak fölsegélyezósére 75.000 „ állatokra 26.259 „ gyümölcsfákra 20.000 „ újtelkekre 25.000 „ külön segélyezésre 5.000 „ összesen Uj-Soportra esik házakra középületekre általános segély állatokra 634.622 korona 31.000 „ 29.000 „ 15.000 „ 4.351 „ összesen 79.531 korona Összesen jut tehát mind a két segélyzósre 713.973 korona, fedezetül áll erre az eddig már kiadott 17.246 korona, 66 fillér levonás után 715,272 korona. A fölöslegként mutatkozó 1299 korona 32 fiillér — az ezután befolyó kamatokkal együtt pedig fedezetül fog szolgálni a még előálló nyomtatási és leirási kiadásokra. íme, a kár s a megújhodásra segítés munkája. A kidolgozott segítési terv határozottan hibátlan és Lúgoson, a megye székhelyén, de egész Krassóban is a legnagyobb elismeréssel beszélnek a segítés elkövetkezett munkájáról, amely épen a legjobb időben következett be. Igy legalább a tavasz napjaiban uj munkával, uj reménységgel készülhet a szerencsétlenségből föltámadni akaró megye az uj életre. Uralkodók találkozása. Rómából jelentik: A berlini és római udvarok között a napokban élénk jegyzékváltás folyt, állitólag Vilmos császárnak velencei és korfui utazása ügyében. Hogy ezeken a tárgyalásokon jött-e létre megállapodás arra nézve, hogy az olasz király és a német császár Velencében találkozik, még nem tudják. Az bizonyos, hogy az olasz udvarnál eddig semmifóje utazási előkészületeket nen? tettek,