Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-14 / 60. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 március 17 1911 MAPI HÍREK Az interurbán és az előfizetők. A Délmagyarország ez évi február tizenhatodiki számában ugyanezen cim alatt megírtam, milyen nehézségek merülnek föl néha az interurbán beszélgetések körül. A cikk nem kerülte ki az illetékes körök figyelmét sem, amit bizonyit az, hogy a szegedi postahivatal fölterjesztésére, a budapesti posta- és távirda-igazgatóság a fölhozott eseteket alapos megfontolás tárgyává tette. A megfontolás eredményét a szegedi postahivatal kitűnő főnökének, Védffy Győző felügyelőnek intézkedésére, Kopasz József főtiszt, a telefon-osztály vezetője, részletesen tudomásomra hozta és meggyőzött az egyes javasolt esetek többé vagy kevésbé gyakorlati voltáról. A cikk megírására főleg az vezetett, hogy azon telefon-állomásoknál mutatkoznak különösen nehézségek, ahol, mint például a nagy bankoknál, saját központja van az előfizetőnek és ehez a központhoz több, néha ötven-hatvan mellékállomás van kapcsolva. Mi történik ilyenkor? Az állami központ fölhivja a magánfél központját, amint az jelentkezik ettől a pillanattól kezdődik a három perc. De nem a fél központjával, hanem x meg y számú mellékállomásban lévő N. N.-el kiván az ember beszélni. Egész tárgyalásokat kell folytatni tehát ilyenkor, hogy melyik mellékállomást, melyik urat, mely al- vagy főigazgatót kérjük a géphez, mire ez aztán előjön, a három per is letelik. Aligha volna a kincstár megkárosítva, de igen előnyös volna a közönség érdekeire az, ha mód nyújtatnék, hogy ilyen esetekben, ne csak a főállomás számát, hanem mindjárt a mellékállomás számát, illetve annak a nevét is be lehetne jelenteni, akivel tulajdonképen a fél beszélni akar. Ezen bejelentés külön dijazás alá nem esnék, mert hiszen a központnak módja van előre jelezni a magánfél központjával, hogy ki az, akivel beszélni akar. Ennek a közlésnek a bemondásakor csak a városi vonal van lefoglalva és igy az állam nincsen megkárosítva. Hogy emiatt a belíő kezelésben némi módosítást kell-e vagy nem kell tenni, azt nem tudom, de annak mi akadálya sem lehet a közönség érdekeivel szemben. Mindenesetre konstatálnom kell ezen a helyen, hogy a szegedi telefonközpont ellen nem lehet panasza a közönségnek. Itt olyan gyorsan történik a kapcsolás, hogy minden i^ény valóban kifogástalanul nyer kielégítést. Ez elsősorban Kopasz főtisztnek az érdeme, aki a közönség érdekében mindent megtesz. Dicséretet érdemel maga az a tény is, hogy a Délmagyarország- ban megjelent cikkemet illetékes helyen nyomban tárgyalás alá vették és amint értesülök, a kedvező elintézés sem fog sokáig késni. A közönségnek az érdeke, hogy az interurbán intézményét ugy reformálják, hogy az minden érdeket ki is elégítsen. Az államnak nem érdeke, hogy nem teljesített munkáért fizetessen a közönséggel és hogy erre eddig nem jöttek rá, annak bizonyosan az volt az egyetlen oka, hogy nem akadt senki, aki az igazságtalan ós méltánytalan állapotra az illetékes köröket figyelmeztette volna. Az, hogy a kérdéssel már foglalkoznak, mindenesetre megnyugtató és amint a magyar posta kitűnő vezetőségét ismerem, bizonyosra veszem azt is, hogy a kórdós megfelelő elintézést is fog nyerni. Holtzer Dániel. — A nemzeti munkapárt ünnepe. A szegedi nemzeti munkapárt március 14-ikón este nyolc órakor a Tisza-szálló nagytermében márciusi ünnepet rendez, amelyre a párt tagjait meghívja, Rósa Izsó dr, elnök. — A szegedi képzőművészeti egyesületből. Napok óta beszélnek Szeged művészi köreiben arról a válságról, amely a Szegedi Képzőművészeti Egyesületet fenyegeti. Az egyesület kiváló igazgatója, Gyuritza Sándor dr bejelentette, hogy lemond az állásáról és ma már az a helyzet — amint mérvadó helyről értesülünk — hogy az egész tisztikar szolidáris az igazgatóval és ha az ellentétek nem simulnak el, akkor az egyesület egész tisztikara leköszön, Az egyesület, amely annak idején tisztán nem művészekből alakult, azt tűzte ki céljául, hogy a szegedi művészetet és művészeket, elsősorban a szegedieket istápolja. A vezetőségnek épen ilyen irányban való működésénél támadt az ellentét, mert — amint azt az egyik vezetőszerepet játszó egyesületi tag előttünk kijelentette — egy-két hivatásos művész is volt az egyesületben, akik a maguk érdekét tolták előtérbe. Amig békésen működött ez az intézmény, addig rendben volt minden és kitűzött célját teljesítette is az egyesület. Még az idén is nagyobbszabásu művészi eseményt teremtett meg, ő rendezte az Urániában Back Bernát sorozatos előadásait. Hogy Szegeden nem vásárolnak képeket, annak nem az egyesület az oka. Budapestet kivéve Magyarországon sehol sem vásárol a közönség képeket. Már régebb idő óta támadtak ellentétek az egyesület kebelében. Az ellentéteknek az volt az oka, hogy nincs irott intézkedés az igazgató és a mütáros hatásköréről. Emiatt az egyesület kiváló ós a szegedi művészet érdekében igazán sokat dolgozó igazgatója, Gyuritza Sándor dr és a mütáros, Nyilassy Sándor festőművész között támadtak ellentétek. Megtörtént ugyanis az is, hogy Nyilassy a tárlaton levetette Pálliknak egy képét, anélkül, hogy arról Gyuritza tudott volna. Gyuritza Sándor dr nem akarta kiólesiteni az ellentéteket ós ezért lemondott az igazgatói tisztségről. A legközelebbi napokban választmányi ülést tartanak és azon Orkonyi Ede és Raffay László ismertetni fogják az igazgatót ért sérelmeket. Hir szerint mozgalom indult meg, amelynek az a célja, hogy Gyuritza Sándor ár-nak teljes elégtételt szolgáltassanak, még pedig olyan formában, hogy pontosan körülirják az igazgató ós mütáros hatáskörét. Ebben az esetben elsimulnak az ellentétek és újra nyugodt munkásságot fejthet ki ez az egyesület, amelynek rendszeres munkásságára szükség is van. Mindenesetre kivánatos, hogy illetékes helyen megtalálják a kiegyenlítő eszközöket és helyreállítsák a békét, a melyeket legjobban áhit a szegedi művészet. — A szegedi gyermeknap. Az országos gyermekvédő liga ezidén országos nagy akciót rendez a gyermeknapok minél nagyobb sikere érdekében. Szegeden a liga május közepe táján kívánja a gyermeknapot megtartani, mert az időjárás ekkor kedvezőbb leginkább. Minthogy mindeddig a nők bizonyultak a jótékony akció legkedvesebb hiveinek, minél több hölgyet kérnek majd föl arra, hogy eddig is kitűnően bevált agilitásukat ezidén is szenteljék, az elképzelhető legszebb célnak : az elhagyott gyermekek fölsegitósónek. — A főrabbi itthon. Néhány héttel ezelőtt a szegedi főrabbi, Lötv Imánuel dr külföldi gyégykurára utazott. A tudós főrabbi már gyógyultan haza is érkezett s a szegedi társadalom örömmel fogadta Lőw dr fölgyógyulásának hirét, aki ezután ismét friss erővel folytathatja áldásos működését. — Uj ügyvéd. Czibula Antal dr letette az ügyvédi vizsgát. A népszerű, kitűnő jogászomber Szegeden nyit ügyvédi irodát. — Olcsóbb lesz a gáz. A városnak a légszeszgyárral kötött szerződése értelmében, amikor a gázfogyasztás elérte a másfélmillió köbmétert, a gáz árát három százalékkal le kell szállítani. A szerződés huszonötödik szakasza rendelkezik igy és a szakasz kimondja azt is, hogy nemcsak a város, hanem a magánosok is olcsóbban kapják ettől az időtől a gázt. A gázgyár most bejelentette a tanácsnak, hogy leszállítja a gáz árát, mert erre a szerződés értelmében köteles. Bejelentette a gyár azt is, hogy már március elsejétől kezdve olcsóbban kapja a város és a közönség a gázt. A tanács a bejelentést nem vette tudomásul, hanem utasította a főszámvevőt és a mérnökséget, liogy állapítsa meg, mikor érte el a fogyasztás a másfélmillió köbmétert, hogy meg tudják állapítani, mikortól kezdve köteles olcsóbban adni a vállalat a gázt. — Szerkesztő és főszolgabíró. Hétfőn délelőtt a budapesti Rákosi-féle vívóteremben Wertheimstein Henrik belényesi főszolgabíró, a londoni Rotschild sógora és Mester Sándor, a Pesti Napló felelős szerkesztője kardpárbajt vívtak. A párbajra egy tarka krónika adott okot, melynek élét a főszolgabíró magára nézve sértőnek találta. Wertheimstein segédei voltak : Szúnyog Andor és Szász Géza, Mesternek Farkasházy Zsigmond és Seress László segédkeztek. A párbaj mindkét fél megsebesülésével végződött. A felek kibékültek a párbaj után. — A fiumei tanitói oklevelek. Vio Antal fiumei képviselő ma Zichy János gróf, kultuszminiszternél járt a fiumei tanitói oklevelek noszti ifikálása ügyében. Zichy miniszter megígérte, hogy a nosztrifikálást legközelebb rendezi. — Bittó Béni hltlóla. Pozsonyból jelentik, hogy ott meghalt Bittó Béni, volt negyvennyolcas honvódfőhadnagy 81 éves korában. Az elhunyt öcscse volt Bittó Istvánnak, aki negyedszázaddal ezelőtt miniszterelnök volt. — Szoknyanadrág a szegedi korzón. Hétfőn este a szegedi Kárász-utcai korzón nagy feltűnést keltett egy fiatal hölgy, aki nadrágszoknyában jelent meg. Persze a nadrágszoknya bemutatkozása nem ment valami simán és meg lehet állapítani, hogy a közönség úribb része teljes semlegességgel foggadta ezt az utcai premiert. Az utcai suhancok azonban más nézeten voltak ós a nadrágszoknyás hölgy egyszeri séta után kénytelen volt befordulni a Feketesas-utcába, ahova már százakra menő sereg követte. Itt még jobban megnövekedett az érdeklődők száma és a zsüp-külott tulajdonosa kénytelen volt szaladni. Ez nem sokat használt. A suhancok utána. A hölgy beforoult a Korona-utcába, ott eltűnt egyik kapu alatt és a tömeg csalódottan oszlott szót. — A Heimaun-családitak. Singer Antal és neje két koronát juttattak hozzánk a szerencsétlen Heimann-család javára. Az adományt a rendőrfőkapitányhoz juttatjuk. — Heimann Miksát, a tüdővészben elpusztult s életében nagyon szerencsétlen embert vasárnap délután temették el. A családja a legnagyobb nyomorban tengődik. — A nőiparegycsDIet tárgy sorsjátéka. A szegedi nőiparogyesület tárgysorsjátékához ujabban a következő adományok érkeztek az egy0" sülét elnökségéhez : Benedek Mariska egy mi" lieu, Hamza Ella ós Szeréna három hímzett takaró, Illés Sári három kézimunka, Szijjártó Irén egy himzett futó, Schaller Erna egy himzett ridikül, Tóth Ilonka egy festett kép, Várkony' Ilona egy himzett ridikül, Wenetianer Jolán egy részére egész éure hirdetést ad fel. :: az hirdethet ::