Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-12 / 59. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 március 17 1911 is illik. Ezek: a szinügyi bizottság, ennek is elsősorban „jelenlevő" tagjai, azután a nagy­közönség, ennek is elsősorban „jelenlevő" része és „legvégül a sajtó". Nem tagadjuk, ez a „legvégül a sajtó" fájt volna akkor is, ha nagyobb potentator mondja, mint a művezető-igazgató. Lehet, hogy vélet­lenül, lehet, hogy szándékosan adresszálták fe­lénk a kegyetlen, a kinos legvégül-1. Miért ne paskoljon egyszer végig a mi hátunkon is az igazgató, ha teheti. Bántjuk eleget — gon­dolja ő és nincs igaza. De itt nem a vele kap­csolatos nézőpontok a jelentősek, nem, ezek na­gyon jelentéktelenek, összezsugorodottak, mor­zsányik. Ez a két szó sokkal mélyebb, na­gyobb területű perspektívát nyit meg, amely­nek végén egy tükör csupa torzalakkal, szatí­rával vigyorog felónk. A sajtó, amely mindenki számára csinálja, simítja az anyagi és erkölcsi boldogulás útját. A sajtó, amely nagy a megírásaival és impo­náló a hallgatni tudásával. A sajtó, amelyen felkuszunk és aztán, esetleg közben lepiszki­tunk. A sajtó, amely olyan hatalmas és njégis olyan szolgálatra kész. A sajtó, amely annyi vagyont halmoz össze — másoknak. A sajtó, amelyet mindenki igénybe akar ós szeret venni és amelyről mindenki azt hiszi, hogy beletöröl­heti kezét. Pedig dehogy, rosszul, nagyon rosszul hiszi. Az uj újságírás uj eszközoivel vá­logatni fog dolgokban és emberekben, az ese­ményeket mindig kritikával adja ós nem fogja legyezgetni azokat, akiknek viszketegük van a szereplési vágytól. Az uj újságírás nemcsak ad, de követel is a közönségtől. Követeli az anyagi és erkölcsi elismerést. Ma még mindezekkel rendszerint ép azok maradnak adósok, akiknek eztateherszámlát kellene elsősorban rendezniök. És hogy az aktualitásokhoz visszatérjünk: ha Al­mássy ur akkor is „legvégül"-re tenné a sajtót, amikor a szolgálatait veszi igénybe, rövidesebben szélnek ereszthetné társulatának igazán kiváló tagjait, mint ahogy azt meleg és talán egészen meg nem érdemelt biztonságában teszi. Azon a banketten pedig annál kevésbé volt helyén ez a pofozó őszinteség, mert hisz ott mi újságírók majdnem a vendégek, Almássy majdnem a házigazda volt. A „majdnem" itt sokat jelent, mert tőlünk ott is legalább mun­kát várnak, ahol vendégek vagyunk és Almássy ur solia se tud minta házigazda lenni, mert vagy belépődijat szed, vagy oldalbavágásokat osztogat. Ez utóbbiakat mély meghajtással köszöni, további fáradtságos szolgálataival viszonozza a sajtó. Kossnth Ferenc és a választójog. Kossuth Ferenc az Egyetértés legújabb szá­mában vezércikket irt. Mindenesetre még az ő hiveit is meglepi a pártvezér, amikor igy ir: — Nemzeti küzdelmeinknek egyik jellem­vonása az, hogy szívesen keverünk a kitűzött cél közé más célt s ezzel a célratörekvés áll­hatatosságát megbontjuk. Én ezt soha nem helyeseltem és most sem tudnám helyeselni; meg vagyok róla győződve, hogy ebben pártom velem teljesen egyetért. Azt a gondolatot semmiképen sem helyeslem, hogy abba az ellent­állásba, melyet nemzeti jogaink nevében a min­den kárpótlás nélkül ránk nehezedő óriási ter­hek elvállalása ellen fogunk kifejteni (és kell is, hogy kifejtsünk), belekevertessék a választói jog reformjának kérdése, vagy bármilyen más kér­dés. Az a nézeteltérés, mely a választői jog reformjára nézve a leghűségesebb függetlenségi emberek közt is fönnáll, a már nemcsak fenye­gető, de küszöbön álló katonai terhekkel szem­ben csak gyengítheti a küzdelem erejét és egyöntetűségét. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Március 12, vasárnap d. u: A zsába, bohózat. „ 12, „ este: Jómadarak, operett. (Pá­ratlan '/J-°s bérlet.) „ 13, hétfő: Jómadarak, operett. (Páros'/3-os bérlet.) „ 14, kedd: Sárga liliom, vidéki történet. (Páratlan 2/,-os bérlet.) „ ló, szerda: Aranylakodalom, látványos 6zin­mü (Páros */s-os bérlet.) „ 16, csütörtök: Bérletszünetben50 ° 0-os fölemelt helyárakkal Hanakó Japán szín­társulatának vendégjátéka és Robin orvos szinmü. „ 17, péntek: Bérletszünetben 50 °/0-os fölemelt helyárakkal Hanakó Japán szín­társulatának vendégjátéka és Robin orvos szinmü. „ 18, szombat: Lotti ezredese. Páratlan V»-°s bérlet.) „ 19, vasárnap d. u.: János vitéz. „ 19, „ este : Cigányszerelem. (Páros !/s bérlet.) Csiky László üdvözlői. (Saját tudósítónktól.) Csiky Lászlóról a shakespearei alakok jelesebb ábrázolójáról har­minc éves színészi jubileuma alkalmával atinyi jót ós szépet összeírtak, hogy már nagyon ne­héz uj frázist kitalálni, mely födje azokat a gondolatokat, melyek a szinósz művészi kvali­tásait jellemezzék. Elég lenne annyit mondani, hogy ez az ember harminc évig szinész volt. Harminc hosszú esztendeig a klasszikusok lelkét közvetítette, harminc esztendeig sirt, nevetett, kacagott azért, hogy vele sírjanak, vele nevesse­nek. Fáradságos nehéz munkájáért kevés, nagyon kevés jutalom a taps, a babér, bátran köve­telheti, hogy a művészete előtt meghajoljanak. A nagyszerű figurák, a holt betűk rajzolta hősök, ravasz államférfiak, gonoszlelkü árulók, vórszivó tigrisek, álnok diplomaták a Laci bácsi háta mö; é sorakoznak és diadallal mu­tatják, ez az ember eleven, húsból vérből valót csinált belőlünk. Harminc éves jubileumára, a sok taps, a rengeteg babér után, megkapta a legnagyobbat, amit szinósz kaphat, kollégái szívből jövő elismerését. íme az üdvözlő táviratok: Sok üdvözletet küldenek szeretettel Keszt­lerék. Jubileumod alkalmával szeretettel üdvözöl téged Zilahy és társulata. Meleg szeretettel üdvözöllek mai ünnepeden a tanács nevében is Szilágyi Vilmos. Érdemekben gazdag színművészeti pályájá­nak harminc éves évfordulóján szeretettel és teljes elismeréssel üdvözli az országos színész­egyesület s annak tanácsa nevében Ditrói Mór, elnök. Mai jubileuma, amelyen gyászom miatt nem jelenhettem meg személyesen, a feleségem ne­vében is melegen üdvözli egykori osztálytársa és tisztelő hive: Festetich szinészeti felügyelő. Küldtek még leveleket, táviratokat: Cser­novics Agenor, Kisfaludy Nándor nyugalmazott honvéd tábori plébános, Mihályffy Imre, Hu­nyadi József, Jávor Aranka, Mezei Kálmán igazgató és társulata, Szőke Sándor, Halász színigazgató, Stern Mandi, Bartos Béla, Wolf Bandi, Mariska, Tibike, Ferike, Bandi, Eördögh Róbert dr, Hevesi Gábor szinész, Porzsolt Benő és neje K. Czecz Kata, Horváth Károly szer­kesztő, Aradiné Nagy Vilma, Iványi Antal ós még többen. Meg kell említenünk azt az érdekes levelet is, melyet ErŐdy Vilmos a Király-szinház tagja küldött Csikynek. A levél igy van meg­címezve: — Adassék e levél a magyar Moszkva leg­népszerűbb fiának, a honi Múzsa büszkeségé­nek, Shakespeare legcsodáltabb interpretálójá­nak, a mindig — bohémlelkü művésznek a valódi „Cigánybáró"-nak, nemes Csiky László­nak. A levél másik oldalán ez áll: — Feladó: Gyöngédi Balambér.. A „Ferenc József "-rendű kabát tulajdonosa. Állítólag szi­nész. Valóban kórista. Csiky tisztelő. Nyáray — titkára. Pesti Kálmánnak köszönő viszonyú kollégája. Volt szerepiró. Pénzkölcsönzö. Eksz színigazgató. A „Cigánybáró" fanatikus hive. Krémer Jenő volt ügyelője ós titkára. A Bókofi gyerekek volt instruktora. Autogramgyüjtő. Etcetera magnum volnisse sat est. Ant si tacnissem, philosofus mansissem. Ezek voltak az üdvözletek, de kapott Csiky László egyebet is. Föl kell emlitenünk az orszá­gos szinósz-egyesület ajándékát, a szegedi szín­társulat, a szegedi kereskedők egyesülete, a szabadkai színtársulat értékes megemlékezéseit és végül Szűcs Béla ötvenhat liter botocskáját, mely szintén, mint jubileumi ajándék adódott Laci bácsinak. A taps, a mámor, a virág, a bor már mind az enyészeté, de leszürödött belölo az a tudat, hogy Csiky László művészetét ná­lunk is megtudják becsülni. * A jómadarak. Megint rossz helyen keres­kedett a művezető, nem is vált be a darab, amit hozott, pedig jó nevekkel indul csatába a sikerért. A szövegben több ötletesség, talá­lékonyság van, — a forditás Gábor Andor és Szép Ernő munkája — mint amennyivel az egész idei operettermelés dicsekedhetik. Heidel­berg Albert zenéje sok helyen fordulatos, min­dig eredeti. És mégis : nem volt sikere. Mert a darab bohózatnak nagyon is vérszegény, ope­rettnek nagyon is — bohózat. Télen és kőszin­házban nem tudja az ilyesmiazemberfigyelmótegy teljes estére lekötni és egyszer csak arra ébredünk, hogy a sok buzgó szereplő minden fáradozása, tehetsége ollonére — elszunnyadtunk. Es az baj, amikor egy darab — bohózat és énekes ! — négy részre osztott jeleneteivel ugy tűnik föl, mint egy végtelen bosszú altató dal, ame­lyet legalább is illik nyitott szemekkel végig­hallgatni. A szereplők, csodálatos, egészen komo­lyan vettéka dolgukat. Javíthatatlanul ambiciózus einber egy némelyik, az ember szinte bosszankodni szeretne miatta. A darabban előforduló egy-két énekszámot szépen, élvezetesen énekelték, a nagyobb szerepeket kedvvel, hol több, hol ke­vesebb sikerrel játszották meg Békefiné, Lend­vai Mici, Békefi Lajos, Nyárai Antal, Mihó László és a többiek. Díszleten, rendezésen a jó vidéki sablon süvített végig, a ház félig telt meg és az megbuktatta a darabot, amelylyel ügyes direkció a nyárban fényes kasszasikert csinálhat. * Szász Zoltán előadása. Szász Zoltán iró szegedi előadása iránt nagy érdeklődés mutat­kozik. A bevezető konferancot Róna Lajos iró tartja. Az előadás a Tisza-szállóban vasárnap este nyolc órakor kezdődik. Szász Zoltán va­sárnap délben érkezik meg Budapestről több fővárosi iró és újságíró kíséretében. * Vijjli Ferenc ős Vifjh Ferencné a ki­állításon. Gazdagabb néhány nap óta a képző­művészeti egyesület tavaszi kiállítása egy ér­tékes szobormüvei. A napokban érkezett ugyanis le az öntőmühelyből Vigh Ferenc „Gyermekkép" cimü szobormüve, mely a szin­tén szegedi Csáky József „Tanulmányfej" cimü munkájával együtt az idei tárlatnak kétség­telenül legérdekesebb szobrászi produktuma. Kedves gyermekfej, melyen ügyesen rejti ere­jót a gyors iramú fejlődést igórő művész a lágy formák mögé. A szóles látással megoldott felületeket számtalan apró formára bontja Vigh Ferenc, hogy azután ismét egyesitse egyszerű összefoglalásban. Ez az önmagába visszatérő futása alkotása folyamának valami jóleső nyu­godtságot ad müvének, mely már a bontakozó egyéni stílus bimbódzását jelenti. Vigh Ferencné, Chevalier Antónia is méitóan, sőt önmagát felülmúlóan jelenik meg idei tárlatunkon. Rajz­tudása lényegesen biztosabbá vált, kvalitáso­kat összetartó ereje növekedett és szinórzóke, mely föerősségét képezi, amellett, hogy köny­nyedsógóből és üdesógóből mitsem veszített, erőben sokat nyert. A lokálpatriotizmus na­gyító lencséjét félretéve is alapos a reményünk, hogy a közel jövőben a Müvészház kiállítá­sain is — melynek ugy Vigh, mint Vighnó tag­jai — a kedvezően fogadottak sorában találko­zunk neveikkel. * Fyyliázi zene. A Naszád y József zenetanár vezetése alatt álló egyházi énekkar, a szeged'

Next

/
Oldalképek
Tartalom