Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-11 / 58. szám

118 DÉLMAGYARORSZAG 1911 március 10 ralitás kellett. Hát akkor kinek kell? Ki áll a mögött a rejtelmes mondat mögött? Egy újságcikk nem titkos bankegyezmény, abban világosan kell szólani. És nekünk jogunk van a Kossuthék álláspontját épen olyan kí­váncsisággal tudakolni, aminővel a túl­oldalról a többség állásfoglalását fesze­getik. Abban, hogy a „Budapest" Khuen­Héderváry grófot politikai hazárdjáté­kosnak rajzolja, csak üres és épen nem találó elménckedést látunk. Ha valakiben csak egy szemernyi igazság­érzet van, nem nevezhet politikai ha­zárd játékosnak olyas valakit, aki az országot a 67-es alap biztos ösvényére visszavezette. De legkevésbé ildomos ez a vád azok részéről, akik maguk a politikában ugyancsak hazardíroztak. Hol a hatvanhétre tettek, hol a negy­vennyolcra. Az igaz, hogy rajtavesz­tettek. A képviselőház ülése. — Megszavazták az újoncokat. — (Saját tudósitónktól.) Általánosságban meg­szavazták ma az újoncok megajánlásáról szóló törvényjavaslatot. Ez a mai képviselő­házi eredmény a legujabb bizonyság arra, hogy a parlament a legegészségesebb, legcél­irányosabb mederben működik. A mai ujoncvita legérdekesebb szónoka Hazai Samu honvédelmi miniszter volt, aki az egész Ház nagy rokonszenve közepette tartott igen érdekes beszédet a hadsereg különböző aktuális kérdéseiről. Kijelentette a honvédelmi miniszter, hogy a véderő­reform alapjairól egyelőre nem nyilatkozik, mert a költségvetés során amúgy is elő­terjeszti a javaslatokat és akkor módjában lesz bővebben nyilatkozni a reformról. Beszéde során mindazonáltal olyan kijelen­téseket tett, melyek alkalmasok arra, hogy az 5 személyének szimpátiát és a nagy ter­hekkel járó véderőreform számára híveket szerezzenek. Kijelentette, hogy a honvédséget sokkal nagyobb arányban fogják fejleszteni, mint a közös hadsereget és a honvédség létszámát 12.500-ról 25.000-re emelik, a had­mentességi adót progresszív alapon refor­benne tomboló erotikus lírának. Ma már nem izoláljuk magunkat pgy, mint azelőtt, hogy szeressünk; ma már köte­lességek, veszélyek, erőfeszítések, fog­lalkozások, harcok, intrikák, sikerek és si­kertelenségek, az emberi élet örökmozgása közepette szeretünk s ha a szerelem néha nagyon mély befolyással van is életünkre, az is igaz, hogy az élet, melyet folytatnuk kell, szintén hatással van érzelmeinkre, még a szerelemre is. Az a tény, hogy a szerelem ma már folytonosan bele van kapcsolva mozgalmas ekzisztenciánkba, magyarázza tán, miért válik oly könnyelművé, frivollá né­melyeknél s hevessé, tragikussá másoknál. Egy szenvedély, mely magában véve is már gyötrődés, melynek rövid, de heves pa­rokszizmusai vannak, nagyon veszélyessé válhatik némely temperamentum számára olyan civilizációban, ahol mindig ritkábbá váiik a nyugodtság, derültség adománya, még a boldog emberek között is. Bármint van is, ha egyszer mindenbe belekapcsolódik a szerelem, bele a vallásba is s nagyon ter­mészetes, hogy Fogazzaro tanulmányozta azt a szerepet, melyet a modern lélek nagy val­lási krízisében játszhatik. Kétségtelen azok előtt, akik ismerik egy kissé az emberi lelket, hogy minden misz­ticizmusnak a mélyén, elváltozva és eszmé­nyítve, de ott kisért a szerelem, mint ahogy minden igazán erős szerelemben vallásos málják, a jelenlegi sorozási rendszert eltör­lik és a póttartalékosok törvényben meg­határozott jogcim alapján fogják megkapni kedvezményüket. Hazai Samu beszéde igazán nagyjelentő­ségű. A modern államférfi, a kitűnő hadve­zér, a magyar katona nyilatkozott meg a honvédelmi miniszter személyében. Csak ter­mészetes tehát, hogy az egész képviselőház tapsolt Hazai Samu nyilatkozatának. Ezek után bizonyos, hogy az újoncok meg­ajánlásáról szóló törvényjavaslat részletes targyalása is rövid ideig tart. Hazai Samu honvédelmi miniszter külön­ben ma ezeket mondotta el a törvényjavas­latról egyik újságíró előtt: — Ha a képviselőház letárgyalta az ujonc­javaslatot, következik a költségvetés tárgya­lása. Még a költségvetés tárgyalása közben benyújtom én a véderőtörvény reformjáról szóló törvényjavaslatot és az ezzel össze­függő javaslatokat: a honvédségről és a ka­tonai büntető perrendtartásról szóló javasla­tot ós kérni fogom a Házat, hogy ezeket minél előbb tárgyalja. A költségvetés elfo­gadása után meg is kezdi a Ház ezek tár­gyalását. Hogy a vita milyen lesz ós meddig tart, azt nem mondhatom előre. Én katona­ember vagyok, nem bocsátkozom politikai jóslásokba. A katonai javaslatokat akarom tárgyaltatni, semmiféle junktimot nem aka­rok, Az ellenzék kívánhat mást, az az ő dolga. A véderőreform késsen van, már csak egyes technikai, redakcionális munkálatok szükségesek, azután tárgyalhatja a Ház. A kormány ezt akarja tárgyaltatni ós nem tudok róla; hogy elfogadna valami junkti­mot a véderőreform és más javaslat között. A mai ülés negyedtizenegykor kezdődött. Az ülést Berzeviczy Albert elnök vezette. Darvai Fülöp, a mentelmi bizottság előadója tett jelentést nóhánymentelmi ügyről, melyeknek napirendre tüzesét javasolta. Az újoncok megajánlásáról szóló törvényjavas­lathoz Lovászy Márton volt szólásra iratkozva, de nem lévén jelen, az elnök az általános vitát bezárta. Jelentette, hogy a honvédelmi minisz­ter kiván beszólni. (A honvédelmi miniszter beszéde.) Hazai Samu honvédelmi miniszter előrebo­csátotta, hogy most nem kiván a kölcsönös és önálló védelem kérdéséről beszólni, mert ez a véderőreform tárgyalásánál lesz aktuális, de a közös hadsereg tagjai ellen emelt vádakra reflektálni kiván. Ábrahám Dezső szerint a kö­zös hadsereg tagjai nem ismerik el a magyar buzgóság ós misztikus lendület van. Érde­kes bizonysága ennek az emberi beszéd ala­kulása. A régiek könnyebben összekeverték az emberit és istenit: isteninek hivtak min­dent, ami nekik tetszett, vagy aminek na­gyon akartak hízelegni, még a politikai em­bereket — királyokat, császárokat — is, ha nagy hasznot vártak tőlük. A krisztiániz­mus elég éles választó vonalat vont a két világ között s megtiltotta, hogy emberi dol­gokat isteni epitetonokkal ékesítsenek. Egyetlen emberi dolog maradt kivétel: a szerelem. Még mondják ugyan olykor mű­vészi alkotásra, a nagy csodálat kifejezé­sére, hogy isteni, de a szerelem beszédé­ben mindig használjuk, mint egy divatos pénzt. Tehát Fogazzaro sem tett mást, mint ta­nulmányozta az emberi lélek legmélyebb és legmisztikusabb tüneményeit, mikor a sze­relem rezdüléseit összekapcsolta az áhítat lendületével. S ha nem oldott is meg min­den pszihológiai és erkölcsi problémát, amit ezek a misztikus tünemények fölvetnek, nem szabad nagyon szigorúan bánni vele. Meg kell gondolni, hogy ezek a problémák, mint az erkölcsi élet minden problémái, végtelenek és megoldhatatlanok. Mindig oda fognak állni az emberi lélek elé, hogy a szenvedésben és örömben megtisztítsák. Forditotta L. államiságot, gyűlölik, lenézik és kerülik a ma­gyarokat. E vádak igaztalanok, mert a hadse­reg tagjainak eszük ágában sincs a magyarsá­dot perhorreszkálni, sőt pártfogolják, mert ez a hadsereg harcképességónek előnye. (Élénk he­lyeslés.) Nem kerülik a magyar társadalmi életet sem, mert abban élénk részt vesznek, mint azt előtte Apponyi Albert gróf nyilt szinen is el­ismerte. Ezután sorban reflektált az elhangzott be­szédekre. Szabó István a magyar-elemnek a tisztikarban való hiányáról panaszkodott. Ennek oka az, hogy tényleg nagyon kevesen jelent­keznek a katonatiszti pályára. Nem kvanti­tative, de kvalitative. Csak azok mennek erre a pályára, akik másutt nem birnak boldogulni. Már az iskolában is az az elv, hogy aki nem tud haladni tanulmányaiban, katonaiskolába megy. A katonai iskolákban megvan a magyarság kvótaszorü hányada, de a végzett tisztek közt nem, mert nem bírják a vizsgát letenni. Holló Lajos a delegációban szóvátette, hogy harminc­ezer közös hadseregbeli tiszt közül háromezer a magyar. Ez is tévedés, mert a tisztek lét­száma tizenhatezer, a többi katonai hivatalnok. Hogy ezek közt a magyarok kisebb számban vannak, annak az az oka, hogy a magyar em­ber nem megy katonai hivatalnoknak, még ha katonának megy, akkor is huszár szeret lenni, mert ez felel meg legjobban uri mivoltának. (Zajos helyeslés balról.) Batthyány Pál gróf: A magyar ember huszár­nak született. Hazai Samu: Intézkedett aziránt, hogy a fegy­vergyakorlatok lehetőleg aszerint rendeztesse­nek, hogy ki mikor akar eleget tenni kötele­zettségének. (Zajos helyeslés balról.) A hadmentességi adó igazságtalanságát ille­tőleg törvényjavaslatot fog benyújtani a had­mentességi adó egészséges progresszivitása alap­ján. (Helyeslés.) A sorsolási sorsszámok ezentúl kisebb mér­tékben fognak befolyni a póttartalékba való kerülésre, mert a két éves katonai szolgálat behozatala esetén csak a családi tekinteteket fogják figyelembe venni. A kétéves katonai szolgálat esetén Magyar­országra 57.000 két évre, 8000 három évre és 2400 négy évre besorozott legénység esik. Válaszolva Bakonyinak beszéde ama részére, melyben a humanizmus követeléseit sürgette, megnyugtatta, hogy egészségügyi tekintetben ma már igen jól vagyunk ellátva s nem tör­ténne meg az, ami régen, hogy nehéz sebesültek hosszú órákig feküdtek a csatatéren, mig a kö­tözőhelyre jutottak. Azt is fölhozta Bakonyi, hogy a vezérkari főnök felelősség nélkül csele­kedhetik az alkotmány ellenére. A vezérkari utasítás szerint a vezérkar főnöke alá van ren­delve a hadügyminiszternek, az pedig felelős a törvény értelmében. (Helyeslés.) Ami a vezér­kar magyarságát illeti, e téren nagy a haladás és nemsokára a vezérkar minden tagja fog ma­gyarul tudni. (Helyeslés.) Batthyány Pál gróf: Ugy is kell! Hazai Samu honvédelmi miniszter: Huszár Károly tulnagynak tartotta a katonai költsé­geket. Ezen nem lehet segiteni, mert ez világ­szerte igy van. Az altiszti lutrik dolgát meg­vizsgálja, de az csak lokaliter történhetett ed­dig is, amit általánosítani nem lehet. Huszár Károlylyal szemben kijelenti, hogy a katoná­kat eléggé szorgalmasan iskoláztatják, de a hadsereg nem pótolhatja a társadalom hibáit. Ami a párbajokat illeti, megjegyzi, hogy a becsületügyi választmányok utján egyre jobban csökkentik a párbaj abuzusát ós e tekintetben a polgári társadalom sokat tanulhat a hadsereg­től. (Helyeslés.) A honvédség fejlesztéséről elmondja, hogy a véderőreform keretén belül erről is fognak in­tézkedni, amennyiben a létszámot a jelenlegi tizenkétezerötszáz ember helyett huszonötezerre emelik föl, de ebből fedezik a tüzérség szük­ségleteit. A honvédtüzérségnél sokkal fontosabb a gya­logság fejlesztése, mert félő, hogy az a fejlő­dósben elmarad. Hogy nemzeti szempontból mit jelent ez, azt elképzelheti mindenki. Polónyi Géza: Inkább Fabriciusokat nevel­nek ! (Zaj. Tiltakozás a baloldalon. Az elnök csönget.) Hazai Samu legyintett a kezével, nem felelt Polónyinak, hanem rátért a katonaság fejlesz­tésének költségeire. A katonaság az állami akarat érvényesítése a külfölddel szemben. A hadvezetőség azt kívánja, hogy ez a szervezet minél tökéletesebb legyen. Ezzel szemben »

Next

/
Oldalképek
Tartalom