Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-02 / 27. szám

6 DÉjLMAGYARORSZÁG 1911 február 7 A javaslat ötödik: ^zaj^asza azt biztosítja, hogy a kezdeményezés az osztrák parlamentben se szenvedjen hajótörést. Ha ebben a paragrafusban olyan nagy aíkotmányveszedelem foglaltatna, akkor Apponyi most nem Amerikában szónokolna a világnak, hanem idehaza venné ° ' a föl a harcot ez ellen á szakasz ellen. A törvényhozás nem is követhet el alkotmányellenes dolgot, amit elhatároz, az részévé válik az alkotmánynak. Ezt osak kifacsart okoskodás tagadhatja. A bizalomnál fogva, melylyel a kormány iránt viseltetek, a javaslatot megnyugvással elfogadom. A felfüggesztett bankigazgató. — Rehabilitálni, fogják. — (Kiküldött munkatársunktól.) A Bélmagyarország szerdai száma részletesen beszámolt a Hódmezővásárhelyi Központi Takarékpénztárnál előfordult esetről és megvilágította egyben Faragó Mátyás vezérigazgató felfüggesztésének előzményeit is. Közleményünk mindenütt feltűnést keltett, annál inkább, mert Faragót, akit egy időközben Szegedről eltávozott kiváló bankigazgató ajánlatára választottak Vásárhelyen az intézet élére, ?nindenki korrekt, intakt embernek, elsőrerídfl vezetőnek ismerte és ismeri. A Bélmagyar ország közleménye, amely elégtételt szolgáltatott Faragó Mátyásnak^ nagyban hozzájárult ahoz, hogy az igazgatóság többségében szerdán már az a vélemény alakult ki, hogy Faragót teljesen rehabilitálni kell. Ezirányban több igazgatósági tag akciót is indított és az egyik, aki előadója a fegyelmi választmánynak, teljesen Faragó érdekében nyilatkozott. Annál könnyebb lesz helyrehozni az igazgatóságnak a tévedését, mert Brázay Kálmán abban a pillanatban kifizeti teljes öszszegben a banktól kölcsönvett összeget, amikor Faragót rehabilitálják. Azzal különben ma már mindenki tisztában van, hogy Faragó Mátyás révén az intézetet soha semmiféle károsodás nem érte, sőt Faragó üzletei csak jövedelmet jelentettek a banknak. A Brázay-féle üzletből kifolyólag sem érhette volna veszteség vagy kár az intézetet, mert a tartozásra nemhogy elegendő volt a fedezet, hanem az öt-hatszor olyan értékű volt, mint Brázay adóssága. Faragót rehabilitálni kelll Ezzel tisztában van már mindenki ós Hódmezővásárhelyen az emberek szinte természetesnek találják, hogy Faragó néhány nap múlva elfoglalja régi állását a takarékpénztárnál, ahol már most is nagyon megérzik, hogy nem ő áll az intézet ólén. A fegyelmi választmány hetedikén tartja legközelebbi ülését, arra Faragó Mátyást is meghívják, aki személyesen, adja elő védekezését. Valószínű azonban, hogy még a fegyelmi választmány összeillése élőit rendezik a kérdést, még pedig nemcsak hogy a teljes méltányosság alapján, hanem Faragó rehabilitásával. Kiküldött munkatársunk szerdán beszélgetést folytatott Hódmezővásárhelyen a takarékpénztárhoz nagyon közelálló, tekintélyes férfiúval, aki elmondotta ós okmányokkal igazolta, hogy Kun Miksa, a volt ügyész leszámolt a kezeihez befolyt pénzekkel, az 5 révén az intézetet károsodás nem érte ós vannak ugyan váltói az intézetnél, azokra azonban megvan a teljes fedezet és állandóan törleszti Kun a váltóit. Kun Miksa miatt semmiféle veszteség a bankot nem érte. — Az intézet körül semmiféle szabálytalanságok nincsenek, nem is voltak ós valószínű, hogy az elmúlt esztendőre hatvan korona osztalékot fizetnek rószvónyenkint a részvényeseknek. Ez nagyon szép eredmény és szintén Faragó kiválóságának egyik bizonyítéka. A felfüggesztés folytán egyáltalában nem rendült meg a bizalom az intézet iránt, mert Faragótól inkorrektséget senkisem tételezett volna föl ós az intézet jóhirneve változatlanul megmaradt. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Február 2, csütörtök: d. u.: A postás fiu és a huga. „ 2, „ este: A zsába. (Hegedűs Gyula bucsufölléptével). Páros '/a bérlet. „ 3, péntek: A szent liget (Páratlan '/» bérlet.) „ 4, szombat: A kis lord. (Páros •/,-os bérlet.) „ 5, vasárnap d. u.: A falurossza, népszínmű. „ 5, „ este: A kis lord. „ 6, hétfő'- Cigányszerelem. „ 7, kedd: Cigányszerelem. * Az ördög: Hegedűs Gyulával. A szegedi ^közönségnek Hegedűs Gyula játszotta el szerdán este Az ördög címszerepét. Évek óta ismert, zseniális szinósz-szerepe Hegedűs Gyulának a zseniális Molnár-darab címszerepe, igy teljesen fölösleges munka volna most méltatni, jellemezni Hegedűs alakítását, amikor kötetekre valót összeirtak már arról. Legföljebb följegyezzük a mai diadalmas este után, hogy Hegedűs Gyula szerepéből milyen értéktelen kópiát adott mindig a szegedi közönségnek Almássy Endre. * A kőfalon tul. Szederkényi Anna háromfölvonásos szinmüvét a napokban mutatta be a fővárosi kamarajáték. Ez a munka, kép az életből. Stilizált, szomorú kép. Szürke zárdafalak mögött levő tragédiák. Fiatal leányok csöndesen elfojtott szivei zokognak kifelé és önmagatépő vágyódásai fakadnak föl hirtelen előttünk. Csupa szuggesztív drámák, amik egészen benn, a lélek — drámaiságában is — lírai mélyében fakadnak föl, követelően tavaszos-virágosságban. Nagy vonásokkal festett kép ez. Mondhatnánk : hanyagsággal, egy igazi müvószlólek koncesssziós hánya-vetisógóvel, — de még is lelki alapokkal megkonstruált vonalak. Közel semmi, messziről sejtetés, dé sötét elhomályosulásban, szivtépő, kitakart fájdalmak, — alkonyi misztikusság ez, amely vagy öl vagy meggyógyít. Vagy . . . s ez a vagy csöndesen, megadással vezet bennünket a művész ecsetéhez, ecsetétől a szivéhez . . . Sötét leány-tragédiákat, iskolás leányok pajkosságában is komor szerelmeit, olvasót morzsolgató sveszterek hangtalan bűneit megfesteni magunknak, hogy talán kevésbé szenvedjük a saját realitásunk által elűzött ideál-lényegek hiányát, vagy nevetve dimenzionáljuk a saját boldogságunkban rejlő szerelem megalkuvását. Valahogy nagyon összenőve látom itt az irót a a képpel; szinte halucinált álomjelek tűnnek ide és félhomályos szobában képeket látok surranj magam előtt, mint valami mozi-tragédiák, eltűnő képeit — de gesztusok nélkül. Csak egy fekete mélyrenéző asszonyszem égetését érzem, amint átfúrja a rejtő kőfalakat, hogy sirjon, nagyon szépen sirjon, egysorsu asszonyszivek tavasz-tünő tiprásán. Nagyon erős izolált érzések, szuggesztív liraiságok rétegeződnek le az agyunkra, nem hagynak gondolkodni . . . lomha perspektívák gyászosan nyilnak meg előttünk ... ós nagyon örülünk, hogy gondolkodás nélkül, megéreztük a lirát, megjajgattuk az életet és csendes meghatottsággal megláttuk egy mélyen érző asszony háborgó szivét. Lényegtelen staffage-ok is telitik a képet ós itt az iró mélyreható intuíciója, dacára sem kerüli el a főlszinesség szürkeségét, de ezek is, intuitiv drámaiasságukbau elfogadhatók. És mondom: mivel tárgyilagos nézőpontok messze, akadémikus eltérések fogalmaiba vezetnének bennünket, fogadjuk el előbbi szubjektív, lényegformáink, homályosan skenirozott vonalait. Nyerünk vele valamit. Valamit a szívünknek,... ami vagy meggyógyít vagy megöl, de használ. — A kamarajáték-szintársulat előadta H. Szederkényi Anna életképét. Stilusosan, a rendezés, játék ós skenirozás harmóniájában lefolyt igazi, önzetlen, meleg este volt ez. A fiatal Írónő, aki igen sokszor hajolt meg az őt tapssal tisztelő közönség előtt — bizonyára boldogan vette tudomásul, hogy finom, szubtilis, nagyon is szubjektív drámáknak is van megértő és lelkes közönsége. Feld Irén Magdája, Bobos Margit Ilonája, mindkettő igazi kiforrott művészeknek egyéni ós főleg intelligens színészeknek munkájára vall. Qe kivették. részüket az est sikeréből a többi szereplők is, akidnek egyéniségükhöz képest, fiatalságot, szűzi, igen finom, erotikát kellett művészi nyelvvel ós megértéssel interpretálni. (Gál Béla.) * Knut Hamsun darabja. Knut Hamsun, a hires norvég költő és regényíró drámát irt* amelyet A birodalom küszöbén cimmel vasárnap mutatott be a berlini Freie Volksbühne. A darab tárgya meglehetősen elvont. Tudósok a szereplői és ezek harca egy fiatal filozófus ellen, aki a tudomány értéktelen voltát hirdeti. Hirdeti pedig akkora hévvel, olyan buzgósággal, hogy ez az ő tudományellenes küzdelme még jobban abszorbeálja, mint a tudósokat az ő tudományos kutatásaik. A harc hevében a feleségót elhanyagolja, a tulajdon ügyeivel nem törődik, teljesen tönkre megy. A pénzét elveszíti, a feleségét megszöktetik. A darabnak, noha több részleteiben homályos és alig érthető, mégis Berlinben jelentős sikere volt. * A temesvári színház. Temesvárról jelentik: A váron tegnapi közgyűlésén a temesvári színházat október elsejétől kezdődőleg három évre ismét Krecsányi Ignác színigazgatónak adták ki, miután a budai színkört is biztosították számára. A közgyűlés egyúttal elhatározta, hogy a temesvári uj szinház lótesitósót tanulmány tárgyává teszi, minthogy a régi szinház már szük. 3ZEZÖNL Tíz éui divatdrágulás. Nincs ma már a gazdasági életben semmi, ami meg ne drágult volna. De a drágulás rekordját mégis a divatcikkek érték el. És ezen még a legkomolyabb divatellenes embereknek sem lehet nevetni, mert napjainkban egész sereg kónyszerfónyüzósi cikk van, amelyet minden embernek be kell szerezni, akár lépést tart a divattal, akár nem. Hogy mily horribilisen emelkedtek a divatcikkek árai, arra elég, ha az 1901—1911-ig terjedő idő árváltozásait figyeljük, akkor tapasztalni fogjak, hogy egyes cikkeknél kétszáz—hatszáz százalékos az áremelkedés. Nem is csoda. Hiszen a divatcikkeknél az emelkedés kettős. Emelkedett az árunak és emelkedett a fazonnak az ára. És pedig nemcsak a szó szoros értelmében vett fazoné, hanem különösen az „eszme", a divat kitalálása az, ami drága. Egy elismert divatszakember például akónt nyilatkozott, hogy egy négyszáz korona áru ruhának az anyagértéke mindössze száz korona. A többi háromszáz koronával az eszmét és a kivitelt fizetik meg a vevők. Igy a ruha. Ugyanez a helyzet a kalapnál is. Tegyük föl, hogy egy kalap hetven koronába kerül. És ezen a kalapon nincs más, mint egy toll, egy szalag, vagy egy csipke. De még ha nagyobb is a diszitős, akkor sem ér tényleg többet harminc-harmincöt koronánál. A többi az „eszmó"-nek az ára. Bizony, elég drága. Alig van más tere a gazdaságnak, vagy a kultúrának, ahol ilyen jól fizetik az eszmét. Az érték háromszorosát csak a divatkereskedők eszméje éri meg. Igy nem csoda, hogy azért a francia toalettért, amelyért tiz évvel ezelőtt kétszáz koronát fizettünk, ma hatszázat kérnek, a tiz év előtti száznyolcvan koronás angol kosztüm ára ma négyszáz korona ós a harminc koronás kalap ára hetven koronára szállott föl. Persze, hiszen drága a gondolat, az eszme, az idea. De megdrágult alaposan a cipő is, amin pedig nem soka( változtatott a divat-idea. De azért a borjubőrcipő ára tizenkét koronáról húszra, a sevrócipő pedig tizenhat koronáról huszonnégyre emelkedett. Ugyanilyen mesés áremelkedést mutatnak a szőrmeáruk. Egy szakember megállapítása szerint a perzsaszőrme ára sjjáz százalékkal, a coboly kétszázzal, a skunks háromszázötvennel, a hermelin, ötszázzal, a róká