Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-08 / 31. szám

1®11 február 8 DELMAGYARORSZAG 9 KÖZGAZDASÁG A vízügyi igazgatás kettéválasztása. (Saját tudósítónktól.) A földmivelésügyi mi­nisztérium vízügyi főosztályának ügyforgalma az utóbbi években annyira megszaporodott, hogy az ügyek gyors elintézésének biztosí­tása érdekébon Serényi Béla gróf földmivelés­ügyi miniszter e főosztály kettéválasztása iránt intézkedett. A földmivelésűgyi minisztérium ez évi ügy­beosztásában ezt a kettéválasztást akként vit­ték keresztül, hogy a régi és továbbra is Ra­kovszky György miniszteri tanácsos főnöksége alá tartozó V/A. főosztályban hagyták a viz­jogi törvény végrehajtásával kapcsolatos ügye­ket, jelesen az ármentesitő és vizszabályozó­társulatok ügyeit, továbbá az összes vizrendőri és vízjogi engedélyezési ügyeket, az újonnan alakított V/B. főosztályba sorolták pedig az állami vízi munkálatokat. Erre való tekintettel e főosztály személyzetét az állami munkálatok végrehajtását eddig is vezető országos vizópi­tési igazgatóság személyzetéből állították össze és e főosztály főnöke Kvassay Jenő miniszteri tanácsos, az országos vizépitósi igazgatóság fő­nöke lett. Ebből az alkalomból, méltányolva azokat a rendkívüli szolgálatokat, amelyeket Rakovszky György miniszteri tanácsos már egy negyed­századot meghaladó működése alatt a vizűgyi igazgatás terén kifejtett, a király Rakovszky György miniszteri tanácsosnak a Lipót-rend lovagkeresztjét, az állami vizimunkálatokkal foglalkozó régi ügyosztály vezetőjének, Tóth Elemér osztálytanácsosnak pedig a III. osztályú vaskorona-rendet adományozta. (—) Vidéki pénzintézetek tőkeszapo rítusai. A tőkeszaporitások áradata nap­nap után nő. Nemcsak Budapesten, de főleg a vidéken nagy a tőkeemelésre való hajlan­dóság. Tavaly, az év első hónapjában har­mincöt vidéki pénzintézet emelte föl az alaptőkéjét ós az 1910 januárban elhatáro­zott tőkeszaporitások összege 7,904,200 ko­ronára rúgott. Ebben az esztendőben negy­venkét vidéki pénzintézet határozta el alap­tőkéjének fölemelósót 13,614.000 koronával. Az emelkedés tehát eléggé jelentékeny. Pedig még csak most következik a vidéki pénzintézetek ' tőkeszaporitásának a legfőbb időszaka. Februárban egész sereg közgyű­lésre vár a tőkeemelés elintézése ós biztosra vehető, hogy. a februári kimutatás sokkal nagyobb összegről fog szólni, mint a fönt közölt januári összeállítás. (—) Ali lesz a gyufamonopőliummal ? Az osztrák pénzügyminiszter, mint ismeretes, kér­dést intézett az összes gyufagyárosokhoz, mily összegű kárpótlást kérnek telepeiknek a kincs­tár tulajdonába való átbocsátásáórt. Hir szerint óriási összegeket számítottak föl a gyufagyá­rosok, ugy, hogy ezen az alapon nem akar velük tárgyalni a pénzügyminiszter. Állítólag az osztrákok már elkészültek a gyufamonopó­liumról szóló törvény tervezetével. Többek kö­zött az is kiszivárgott a nyilvánosságra, hogy az uj rendelkezések szerint kétféle mennyiség­ben kerül majd a gyújtó elárusitásra. Nagyobb dobozokban, melyek ötven darabot fognak tar­talmazni és négy fillér lesz az áruk és kisebb dobozokban, melyekben csak huszonöt gyújtó lesz ós két fillérért fogják árusitani. A íőoláru­sitóknak tiz százalék jutna a gyújtó árából. (•—) Ipari tanfolyamok. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter február hónaptól kezdődöleg Budapesten és a vidéken az ipar csaknem minden ágára kiterjedő tanfolyamok megtartását rendelte el. Budapesten kivül a következő városokban lesznek tanfolyamok: Eger, Fiume, Losonc, Miskolc, Nagyvárad, Oros­háza, Pécs, Sopron, Szabadka, Szókesfehervár, Szolnok, Szombathely, Újvidék ós Zombor. A miniszter a legnagyobb súlyt a tanfolyamok gyakorlati irányára fekteti és arra, hogy azok lehetőleg megfeleljenek az iparosok legsürgősebb szükségleteinek. Ezért is különös súlyt fektet arra, hogy a tanfolyamokon csak mindenképen megfelelő és főkép gyakorlatilag kiválóan kép­zett egyének tanítsanak és elrendelte, hogy az iparosoknak mód nyujtassék, hogy az egyes tanfolyamoknak csakis azt a részét látogat­hassák, amelyre legjobban szükségük van; igy például egy tanfolyamnak csak a rajzi, vagy csak a mühelygyakorlati részére is lehet je­lentkezni. Különösen érdekes a miniszternek az az ujitása, hogy az ipari könyvvitelt a jövőben nem elméleti oktatás keretében fogják tanítani hanem néhány gyakorlatilag képzett szakember el fog járni az arra szoruló iparosokhoz és egyénenként befogja vezetni őket az üzemek­nek megfelelő könyvviteli tudnivalókba, sőt ami a legérdekesebb, könyveiket föl fogja fektetni és a könyvelést is megkezdi velük. A tanfo­lyamok rendezését a miniszter a magyar királyi technológiai iparmuzeumra bizta. (—) Drágábbak a cukorgyár! részvények. A kül- és belföldi cukorpiacról érkezett ked­vező jelentések folytán a tőzsde érdeklődése a cukoripari értékek felé irányult. A budapesti és a bécsi tőzsdéb is különösen a magyar cukoripar részvényei állottak előtérben, melyek ilyenformán hatvanöt-hetven korona áremelke­dést értek el. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Előfizető. Ugy találtuk legjobbnak, hogy többek nevében irt levelezőlapja tartalmát a főkapitány úrral tudattuk, aki már intézkedett is _ Kíváncsi. Ilyen dolgokkal nem szívesen foglalkozunk. Ahoz, hogy alapos véleményt mondjunk — a vélemény még igy is mindig egyéni és relatív — jobban kellene ismerni az esetet és ismerni kellene a szereplő embereket, akikot egyáltalán nem ismerünk. A föltett kér­désekre, azok sorrendje szerint, itt a válaszunk. 1. Amit az a fiatal ember tesz, a legizetlenebb dolgok egyike, magára határozottan sértő. 2. Ettől intelligens lehet, de akkor vagy nagyon fiatal (és ez a valószínűbb), vagy önt csak tar­talékban tartja és ennek megfelelően igy fog­lalkozik önnel, ahogy ezek az „urak" szoktak. 3. Mást nem ajánlhatunk, minthogy legyen óvatos, tartozkodó és ha az az ur még egyszer ugy viselkedik, tiltsa el attól, hogy kísérgesse. — Bérlő. Mi Almássy Endre ellen elvi harcot folytatunk, ne méltóztassék hát azt gondolni, hogy nekünk azért okoz őrömet, hogy ön jövőre nem bérel, mert ebben Almássy megkárosodá­sát látjuk. Nagyon sok bérlő és a közönség nagy része megunta már az o aldatian és egy­oldalú gazdálkodását, ebben es az ön vélemé­nyének kialakulásában kétségtelenül a közön­ség érdekében folytatott harcunk diadalat lat­juk, és ennek örvendünk. 2 Legyen nyugodt, vigyázunk ós ha Almássy Endre ezt megme­részli tenni, tudni fogjuk a kötelességünket. 3. Semmi esetre sem. 4. Nagyon jel tudja, Almássy nem az az ember, aki a közönséggel ,8 torodik. — G AI. A kérését teljesítjük. Egy 4 középiskolát végzett REGENY fiatalember felvétetik. Cim a kiadóban. Newyork-kávéháZe Kitűnő cigányzene. [- műsor; Szombaton és vasárnap kút előadás. Autón Sveicba, természeti fölvétel. - Kényszerházas­ság humor. - Életbiztositasi kötvény humor. - Az aranyásók földjén, életkép. - Találékony detektív humor. - Aszfaltbetyár, humor. - Rischelden grof nagyhatású dramaja. Hetenként négyszer nj műsor .-Vasárnap, hét­főn, szerdán és szombaton. Hideg buflet. P^fo^t kér Palkovits Andor, Newyork-kávés. AZ ELET HÍDJA — Angol regény. — Irta Gerard Dóra. (36) Döríl mozdulatlanul ölt, mélyen elgondol­kozott. — Nincs a tudományban — ismételte ál­matagon. — A mi tudományunkban legalább nincs; de elveszett tudásról is esik szó. — Ez ugyan alaposan elveszhetett. Meg­történt, hogy nem birtak megfogni valami gyilkost, de ez esetben még bizonyí­tani se lehetne ezt, sehogy se birjuk meg­fogni. — Csak nem kezdünk el újra a pokol ördögében hinni. — Részemről én már majdnem ráadtam magamat erre a hitre, hogy el ne felejtsem, maga látogatást tett Lamontnál, ugy-e. Mondja csak, a dolgozószobájában fo­gadta 9 — Ott. — Észre találta venni Íróasztala mellett azt a majmot, azt a kitömött majmot, akar­tam mondani. — Észre. Valóságos remeke a kitö* mésnek. — Olvasta micsoda szavak állnak az alap­zaton. — Nem, ón. — „Sok közül az első", az van oda bele* vésve, megkérdeztem Lamont doktort, mit jelentsen ez, de 5 legbájosabb, legszo­morúbb mosolyát produkálta ós igy fe­lelt: — „Másnak mint nekem semmit sem jelent." — Azt hiszem, nagyon fájt neki, mikor az Indiából hazahozott állat itten nem birta az éghajlatot és elpusztult. Látta, mennyire közel helyezte az Íróasztalához a majmot. Ugy látszik, nem akarja nélkülözni a je­lenlétét egy percig sem. Ugy-e elég gyere­kes különcség egy ilyen hatalmas agy­velőnél. — Pedig hatalmas agyvelőben akad kü­löncség. — Kisebb ember még ellenszenvet táp­lálhat, ugy-e. Nohát én csűrés-csavarás nél­kül bevallom, bogy utálom azt a majmot. Üveg szeméből ellenségesen bámul rám, va­lahányszor belépek abba a szobába. Ugy lát­szik többet tud mint én ós csúfolja a tudat­lanságomat. Ugy magamban elneveztem azt a bestiát Lamont házi szellemének. Ebből a kijelentésemből konstatálhatja, hogy med­dig hülyültem a sok haszontalan töprengés által. Grierson kellemetlenül nevetett ós feszül­ten leste Dörfl arcán a hatást. Csak azt birta észre venni, bogy a fiatal német még jobban elámul. — Semmit sem értek az egészből, a szó szoros értelmében semmit — suttogta Dörfl. — De hallgatok és gondolkozom, gon­dolkozom. Kilencedik fejeset. — Remélem, nincsen egészségi okokból kifogása a tea ellen — szólt Mrs. Barclay, miközben puha, finom kis kezével egy ke­vés tejszint öntött Lamont doktor csészé­jébe. — Azt hiszem nem tudnék igazi bizalom­mal fordulni az olyan orvoshoz, aki a teára kimondja a nagy nemszabadot. (Folytatása következik). Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hirlap- és nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hirlap- és nyomda­vállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom