Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-07 / 30. szám

1911 február 7 DELMAGYARORSZÁG 59,289 K 51 f 23.764,770 K 33 f 23.824,059 K 84 f 23.771,496 K 88 f 52,562 K 96 f pénzbőséggel, alacsonyabb kamatláb mellett, mely körülményekből konstatálhatjuk, hogy az 191 l-es év kedvező közgazdasági konjunktúrák jegyében Indul. Ezen időpontot alkalmasnak tartjuk arra, hogy alaptőkénket megfelelő módon emeljük és forgótőkénket helyes arányba hozzuk üzletünk kívánalmaival. Erre vonatkozó javaslatunk a tárgysorozat 6-ik pontjában napirendre körül. A növekedő forgalom, a fokozódó verseny mel lett föltétlenül szükségesnek tartjuk a tőkeemelést, hogy társintézeteinkkel egy vonalban haladhassunk az üzleti világban, amelyek hasonló módon uj részvények kibocsájtásával fejlesztik üzletágazataikat. A lefolyt üzletév forgalmi adatai a következők : Pénztár egyenleg volt 1910 január 1-én Bevétel az év folyamán . Összesen . Kiadatott az év folyamán Egyenleg 1910 dec. 31-én Petét volt 1910 január 1-én Bevétel volt az év folyamá Összesen . Kiadás volt az év folyamán Egyenleg 1910 dec. 31-én . Folyószámlái betét volt 1910 január 1-én Betét volt az év folyamán. Összesen . . Kiadás volt az év folyamán Egyenleg 1910 dec. 31-ón . Váltószámla egyenlege 1910 január 1-én Uj kölcsön kiadatott az év folyamán Összesen . Visszafizetett kölcsönök az év folyamán Egyenleg 1910 dec. 31-én Visssleszámitolt váltók egyen lege 1910 január 1-én Az óv folyamán tovább ada tott 768,246 K 29 f 682,373 K 22 f 1.450,619 K 51 f 552.736 K 93 f 897,883 K 58 f 102,521 K 35 f 1.958,363 K 72 f 2.060,884 K 07 f 1.615,675 K 34 f 445,208 K 73 f 2.539,022 K 95 f 7.788,390 K 04 f 10.327,412 K 99 f 7.195,312 K 90 f 3.132,100 K 09 f 1.665,282 K 16 f 7.334,402 K 79 f Összesen . . Általunk visszaváltva az év folyamán Egyenleg 1910 dec. 31-én . Kötelezvény kölcsön volt 1910 január 1-én Uj kölcsön kiadatott az óv folyamán Összesen . . Visszafizetett kölcsön az óv folyamán Egyenleg 1910 dec. 31-én . Zálogkölcsönök 1910 jan. 1-én Folyósított kölcsönök az év folyamán Összesen . . Visszafizetett kölcsönök az év folyamán Egyenleg 1910 dec. 31-ón . É, •tékpapir előlegk ölesönök 191Ó január 1-én .... Folyósított kölcsönök az év folyamán Összesen . . Visszafizetett kölcsönök az év folyamán Egyenleg 1910 dec. 31-én . Összforgalom volt 1910 dec. 31-ig 64.676,101 li 34 f A mérleg szerinti tiszta nyereség' a mult evi áthozatta! 86038 K 67 f. Ennek Kiosztását, a felügyelő-bizottsággal egyetértve a következőkben javasoljuk: Osztalék 2250 drb részvény után 6%, azaz 18 K Igazgatóságnak alapszabályszerü 10°/o Tantiem Tartaléktőkére alapszabályszerü 5% dotálás Felügyelő-bizottságnak . . Választmányi tagok jelenléti dija Tisztviselői jutalmazásra . . . • Jótékonycélra Tartaléktőke külön dotálása . . Kétes követelések leírására . . Nyereség-átvitel 1911. évre. 8.999,684 K 95 f 7.145,860 K' 05 f 1.853,824 K 90 f 42,522 K — f 101,215 K 50 f 143,737 K 50 f 114,025 K — f ~" 29.712 K 50 f 146,489 K 95 f 265,194 K 81 f "411,684 K 76 f 262,103jv_37J: 149,58Í~K~39 f 38,279 K 64 f 25,181 K 60 f 63,461 K 24 f 18,637 K 52 f 44.823 K 72 f 40500 K — f 8200 K — f 4100 K 1400 K 665 K 4000 K 600 K 7000 K 3000 K 16573 K 67 f 86038 K 67 f Jelen javaslatunk elfogadásával az 1910-ik évet megillető szelvény 1911. február hó 20-tól kezdve 18 korona értékben intézetünk pénztáránál, valamint Budapesten, a Budapest-Lipótvárosi Takarókpénztár Részvénytársaság és a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbanki* Részvénytársaság pénztáránál beváltatik. A rendes tartaléktőkénk ezen üzleteredoredménynyel 62,997 korona 19 fillérre emelkedett, eltekintve a 20,000 koronás külön rendelkezési alaptól. Végül kérjüt a t. közgyűlést, hogy ae évi jelentést tudomásul venni, az igazgatóság és felügyelő-bizottságnak pedig a felmentvényt megadni szíveskedjék. Szegedi Bankegyesiilet Részvénytársaság Igazgatósága. (—) Százkilencvenhét millió vizmunkálatokra. Három évvel ezelőtt a Dunán, Tiszán, Dráván, Száván, Morván, Vágón, Sión, Temesen, Szamoson, Bodrogon és mellékvizein, továbbá a Sajón, Kőrösökön, Maroson, Bégán, Murán és Kulpán, nemkülönben a Balatonon végzendő szükséges szabályozásokra százkilencvenhét millió koronát engedélyezett a törvényhozás. A folyó évben már harmadik részletét veszik föl az engedelmezett összegnek az emiitett folyók végleges szabályozására és hajózhatóvá tételére. Legnagyobb költséget emésztettek föl a dunai munkálatok. Két év alatt öt millió koronát. A Tiszán végzett munkálatok eddigelé három és fél millió koronába kerültek. Jelentékeny összeget használtak a Dráva, a Vág, a Kőrös és a Maros szabályozására s a két utóbbi folyón a hajózás érdekében nagyobb berendezési és kotrási munkákat is végeztek. Előrehaladtak a Kőrösökön végzett munkák is annyira, hogy a jövő évben már megindulnak a gőzhajó-járatok. (—) Kamatlábleszállitás. Berlinből jelentik: A német birodalmi bank ma délelőtt a kamatlábat négy ós fél százalékra, a lombardkamatlábat öt és fél százalékra szállította le. (—) Előadás í*. hiízínynltenyésztésről. A baromfitenyésztési-, méhészeti-, kertészeti- és alföldi gazdasági egyesületek által február, március hónapban rendezendő sorozatos gazdasági előadások február 5-én kezdődtek. Jeszenszky Ignác a házinyultenyésztésről beszélt, annak jelentőségét, helyes módszerét ismertette. Előadó a nagyszámban egybegyűlt közönségnek szemléltetően is bemutatta a különböző fajtájú házinyulakat és az azokból készült szebbnél szebb szőrméket és ismertette ezek kikészítésének módját. A további előadásokra, melyet minden szombat ós vasárnap délután négy órától kezdödöleg lesznek a felsőkereskedelmi iskola épületében, — a rendezőség minden érdeklődőt szivesen lát. A február 11-iki előadáson Jablonovszky József, a rovartani intézet igazgatója a gyümölcsfák és zöldségfélék kártevő rovarai ellen való védekezésről" 12-én pedig Jeszenszky Ignác a gyógynövénytermelésről beszél. NYILTTÉR. E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonok, jóbarátok és ismerősök, kik felejthotlen férjem, ilietve atyánk vógtisztessógtételén megjelentek s ezáltal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják hálás köszönetünket. Özv. Csűri Sándorné ás családja. REGENY AZ ELET HÍDJA — Angol regény. — Irta Gerard Dóra. (35) Ebben a percben ujabb hajó siklott el mellettük, ez szénnel volt megrakva és fehér ló huzta, azaz fehér csak valamikor, a távol múltban lehetett, most ugy festett, mintha a szénrakományban hempergett volna. Grierson is, Dörfl is figyelmesen nézték a bárka lassú haladását, mintha egyszerre érdekelné őket a sorsa. Az utca zsivaja folytán a két hajós egy árva szót sem tudott volna megérteni a beszélgetésből, de a puszta jelenlétük idegessé tette már Dörflt is. A fekete, néma hajó a távolság ködébe fulladt, mielőtt Dörfl megtörte a hallgatást. — Lamont doktor járt Indiában, ugy-e — kérdezte ós habozás volt érezhető a hangjában. Villámgyorsan érkezett a válasz. — Erre ón is gondoltam, még pedig sokszor, de igy se tudtam kisütni semmit. Persze, ha az ember el tudná hinni mindazt, amit Indiáról mesélnek; de bevallom, hogy erre az én fantáziám is képtelen. Lehet, hogy valami fakir igazán olyan varázslóféle; de hát Lamont nem fakir és még ha az lenne is, se tudna varázsolni. De hagyjuk ezt, hagyjuk ezt. Ha elhinnők, amit az Indiából hazatért utasok regélnek, akkor evvel a hitünkkel visszavonulhatunk a boldog hazába. Némi bizonytalanság rejtőzött szapora, sokszavu beszéde mögött. Ugy látszik, erőnek erejével kényszeríteni akarta önmagát is, Dörflt is, hogy hesegessék el azt a gondolatot, amely ellen a józan észnek föl kell lázadnia. Dörfl ügyefogyottan mosolygott. — Már most is elég gyakran kérdezem magamtól, nem jutottunk már abba az . . . intézetbe. — Néha én is azt hiszem. Ide hallgasson, maga még korántsem ismeri az egész tényállást, többet kell elmondani és Grierson újra közelebb ült a kartáshoz, aki ennek a közeledésnek a legkevésbé sem örült. — Nemcsak azok pusztulnak el az ecsetelt módon, akik igazán a kezelése alatt állnak. Térjünk csak vissza a tizennégyeshez. Három hete nem járt a közelében. Ezt egészen bizonyosan tudom ós mégis teljesen a hatalmában tartja, ehhez sem fér kétség. Tudom, hogy halálra Ítélte a gyermeket és azért azt mondom magának: az az ájulás több mint valami közönséges ájulás, ez a vég kezdete. Azt kell hinnem, ő olyan pontos számítással tudja adagolni azt a . . . azt az ismeretlen mérget, hogy csak kell szólnia magában: — Te egy hót múlva halsz meg, te két hét múlva. — Sőt még nagyobb időközök is fordultak elő. — De az ilyesmi nem tartozik a tudományba — szólt Dörfl és a hideg verejtéket törölgette a homlokáról. — Mondtam ezt magamnak én is, nem egyszer, hanem ezerszer. Mindenre gondoltam, ami csak valamiképen összefügg a tárgygyal. Gondoltam hipnotizálásra. Gondoltam delejességre. Gondoltam mindenre, ami az orvosi könyvtárban található és végre elérkeztem ahoz a ponthoz, amikor következőleg szól az ember önmagához: Ez a dolog lehetetlen és mégis létezik. (Folytatása következik). Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hirlap- és nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hirlap- és nyomdavállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota.)