Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-04 / 28. szám

1911 február 4 DELMAGYARORSZAG 5 Mindenesetre nagystílű tolvaj lenne, ha nem volna egyszerű külvárosi, iskolázatlan. Talentuma van ehez a mesterséghez, de mégis naivul, raffinéria nélkül, primitív formában üzi azt. Érdekes Garai Zsuzsannak a bünügyi krónikája. Nemrégen betörés miatt szabadult a börtönből. Betörő szerszámokkal fölfegyverkezve behatolt Szegeden egy pincébe és apróbb holmikat lopott el. Batyuba kötve vitte a zsákmányt a Boldogasszony-sugáruton, a rendőr azonban fölismerte és bevitte a városházára. Garai Zsuzsanna nem tagadott el semmit. Tizenötödik izben büntették meg, a Csillagbörtönben leülte a büntetését és ahogy kijött, folytatta a lopást. Egyedül, szövetséges nélkül, a saját felelősségére. És a sok-sok büntetés ellenére is Garai Zsuzsánna megvan elégedve önmagával és a sorsával. Viruló egészségnek örvend, nem bántják a gondok, él, eszik, iszik, alszik és a Csillagbörtön cellájában ujabb lopásokról álmodozik. A törvénytudósok pedig csóválgatják a fejükot, hogy ezt az asszonyt nem tudják megjavítani a paragrafusok. HoJ legyen a korcsolyapálya ? — Újszegeden állítsák föl. — Most, hogy a korcsolyázó-tó helyén fölépiteni szándékoznak a vasúti palotát és igy Szegednek rövid időn belül nem lesz megfelelő helye, ahol a korcsolya-sport kedvelői vígan száguldhatnak a fehér jégpályán, ideje gondoskodni ariól, hogy a korcsolyapálya helye, a jövőt illetőleg, minden tekintetben megfelelő megoldást nyerjen. Szegeden nagyon sokan vannak, akik szívesen járnak a jégre, de persze csak ugy, hogyha a korcsolyapálya megfelelő helyen van és annak berendezése, fölszerelése modern. A városban alkalmas, kedvező hely egy korcsolyapályára alig van. Azok különben sem megfelelők arra, hogy korcsolyapályákat létesítsenek rajtuk, ami telek pedig mégis rendelkezésre állana erre a célra, az távol van a központtól, nehezen megközelíthető és igy nem felel meg a célnak. Másik kérdés azután, hogy érdemes lenne-e ilyen helyen korcsolyapályát létesíteni már csak azért is, mert nem valószínű, hogy a város fejlődésével a telket a tulajdonosa nem kívánja más, jobban jövedelmező módon fölhasználni. A cél tehát az, hogy olyan helyen létesítsék a korcsolyapályát, ahol minden mód ós föltétel megvan arra, hogy azt a közönség látogathatja és ahol a pálya állandósága is biztosítottnak látszik. A legalkalmasabb erre a célra Újszeged. Szegednek ez a gyönyörű városrésze, amely nyáron kellemes üdülőhelye a polgárságnak, minden tekintetben predesztinálva van arra, hogy télen a téli sportok találjanak ott otthonra. Újszegeden állandóan öt fokkal hidegebb az időjárás, mint a városban ós igy Újszegeden akkor is van jég, amikor a városban elvadó hóval vannak tele az utcák és a korcsolyapályán a víz miatt nem lehet korcsolyázni. Újszegeden lehet és Újszegeden kell is fölállítani az uj korcsolyapályát, amely minden jel szerint fejlődni fog maga is, fejleszti Újszegedet is, ahol kulturálni fogják azokat a sportokat, amelyeknek időszaka a tél. Ugy képzelem, hogy az ujszegedi korcsolyapályát cementtel kellene burkolni. A cementre mintegy tizenöt centiméter viz jönne, ez hamar befagy ós legmegfelelőbb a korcsolyázásra. Újszeged könnyen és hamar megközelíthető, hiszen állandó villamos összeköttetése van a várossal ós ha fölépül a korcsolyapálya, akkor a yiilamostársaság, minden bizonynyal gyakoribb és sürübb járatokat létosit'a y,áros és Ujszpged között. i Min4.«9.ek,bU. tehát megállapitható,, hogy Újszeged az egyetlen alkalmas hely a korcsolyapálya létesítésére. Keresve se lehet találni az ujszegedieknél jobb és megfelelőbb telkeket erre a célra. Már eddig is nagyon sokan vannak, akik óhajtják a kérdésnek ilyeténképen való megvalósítását és bizonyos, hogy ezután még többen lesznek, akik minden erejükkel támogatni fogják azt a mozgalmat, amelynek célja : Újszegeden létesíteni a korcsolyapályát. Holtzer Dániel. A hadügyi költségvetés. Az osztrák delegáció pénteki ülésén a fölszóla'ó delegátusok rendkívül hevesen támadták a hadügyi költségvetést, amelyet Montecuccoli védelmezett meg. A vita iránt a magyar delegátusok is érdeklődtek. Pénteken nem jutottak határozathozatalhoz, a tárgyalást szombaton folytatják. Az ifjúság kiképzése a céllövészetben. (Saját tudósítónktól.) A honvédelmi miniszter az ifjúsági lövésztanfolyamok szervezését a szegedi törvényhatóság figyelmébe ajánlotta. Szeged város területén a városi és állami főgimnázium, valamint a főreáliskola felsőosztályu növendékeinek önként jelentkezett tagjaiból már két év óta áll fönn ilyen lövésztanfolyam, amely 1910. év nyarán tartott kerületi lövészversenyén máris szép eredményt mutatott föl. A szépen megindult mozgalom általánosabbá tételét és kiterjesztését, célozza az emiitett rendelet az által, hogy a társadalom érdeklődő rétegeinek bevonásával lövésztanfolyamok szervezését ajánlja, melyeknek föladata volna az általános népnevelési szempontokon kivül a katonai rend ós fegyelem s a nemzeti érdekű céllövésben való ügyesség terjesztése. Ennek érdekében a honvédség ós az eszme iránt fogékony társadalmi vezetőférfiak közreműködésével elsősorban Iövószbizottság volna alakítandó, melynek hivatása lenne: az eszme népszerűsítése, a tanfolyamok szervezetének megállapítása, az ifjak érdeklődésének ébrentartása és buzdítása, előadások, versenyek, ünnepek rendezése, az esetleg alkalmazott polgári oktatók díjazására, versenydijak beszerzésére ós egyéb kiadások céljaira adományok gyűjtése, ?tb. A szorosan vett katonai jellegű közreműködéssel a szegedi ötödik honvédgyalogezred van megbízva, amely parancsnokság szakelőadóul Székely Kázmér őrnagyot küldötte ki. A tanfolyamok szervezésére vonatkozólag kiadott honvédelmi miniszteri „Útmutatás" a lövésztanfolyamokat két csoportba osztja be. I. Alakulhatnak a középiskolák VI. és VIII. osztályú és ezekkel hasonló rangú szakiskolák legalább tizennégy éves tanulóiból, II. alakulhatnak jóváhagyott alapszabályok szerint minden tekintetben kifogástalanul működő lövész, testedző ifjúsági, vagy másféle egyesületek kebelében különösen tizénhathuszonegy éves ifjakból. _ A tanuló ifjúság kiképzésé iskolakoreten belül — esetleg az igazgatók beleegyezésével 1 rr íűlrnlülr DOC iraTr/vn n n n «rn 1 A polgármester elnöklete alatt, Székely Kázmér őrnagy, Koczor János tanácsnok, Bárdoss Béla jegyző, Csernovics Agenor, Lövész Antal és Csonka Ferenc urakból albizottságot küldtek ki azzal, hogy e tekintetben részletes javaslatot terjeszszenok a bizottság legközelebbi ülése elé, hogy kizárólag iskolai lövósztanfolyamok alakittassanak-e, vagy iskolánkivüli ifjakból is szerveztessék ilyen tanfolyam. A polgármester elnöklete alatt Koczor János tanácsnok és Bárdoss Béla jegyző urakból albizottságot küldtek kí azzal, hogy részletes javaslatot ter eszszenek a bizottság legközelebbi üiése elé az ifjúsági lövészet eszmejénelc terjesztéséről. A tanfolyamnak szervezetének megállapítása ügyében az értekezlet Székely Kázmér őrnagyot fölkérte, bogy amikor már az albizottság a föltett kérdésekben állásfoglalásához a szükséges adatokat beszerezte, a szervezet megállapítására javaslatot tenni szíveskedjék. Az ifjak érdeklődésének ébrentartása és azok buzdítása dolgában az értekezlet a polgármestert fölkérte, hogy a sajtó és a szakférfiúk utján a szükségesnek látszó propagandális intézkedéseket megtenni t szíveskedjenek. Miután a honvédelmi miniszternők a természetben nyújtott támogatáson kivül anyagi segélyezés módjában nem áll s miután a lövésztanfolyamok célja csak ugy érhető el, ha azok évekre terjedőleg íönnáüanak, mig az érdeklődés fokozására a kiadásokkal járó versenyek a legalkalmasabbak; az értekezlet megkeresi a város tanácsát, hogy e célra az évi költségvetésbe bizonyos' állandó tótolt állítana be s végül a társadalmi gyűjtés szervezésevei a polgármestert bizták meg. Az albizottságok legközelebb megkezdik működésűket és annak eredményét bejelentik a most megalakult lövészbizottságnak. NAPI HÍREK teljesen egyeplő jellegű iskolák összevonásával, az iskolai jelleg teljes megóvásával történik. A lövésztanfoíyamoknak a szükséges lőfegyverekkel, szerelvényekkel, lőszerrel való ellátásában, gyakorló- és lövőterek használatában a honvédelmi miniszter messzemenő támogatást nyújt. Ebben a fontos ügyben pénteken délután a városházán nagy értekezlet volt Lázár György dr, polgármester elnöklósével. Jeleávoltak a középiskolai igazgatók és tanárok, a Sportegyesületek vezetői ós npások. Qgál Endre dr, közművelődési tanácsos,javaslatára áz értekezlet a következő határozatókat hozta: A lövészbizottság a jelenlevőkből megalakult s félhatalmazta az elnököt, hogy a bizottságit kpijepen kiegészíthesse. Egy falu a papja ellen. (Saját tudósítónktól.) fíagy temesmegyei falu, széles utcákkal, végtelen fehérségben, mintha cukorporral lenne behintve: ez Gattája, nagyközség, amely elkeseredett harcban áll a plébánosával. A tisztelendő neve: Bogovich Ferenc. A mult héten ünnepelte harminc éves papi jubileumát. És ezen a tiszteletreméltó ünnepélyen a titkos gyűlölködés nyilt véres tüntetéssé fajult. Bogovich csekély szamu hivei és az ellenpárt összeverekedtek a plébánia előtt, a csendőrség közbelépett és csak későn éjszaka lett csend a faluban. A gyűlölködés régi keletű. A mult év szeptember tizenharmadikán a gattájai hivek nagy küldöttsége jelent meg Csernoch János püspök előtt ós a következő vádiratban öntötték ki szivüket Bogovich ellen: — Gyermekeinket szerető atyai szivünk mindenkor aggodalommal telik el, amikor a gyermekeinket hittanórára küldjük. Ott nemcsak a legdurvább szitkokban, durva, goromba bánásmódban, de olykor, sem hitoktatóhoz, sem müveit emberhez nem illő durva tettlegességekben részesülnek. Hitoktatás,közben a gyermekeket nemcsak bottal üti, de olykor földre is teperi, addig rugdossa, amíg a gyermek eszméletét veszti; vannak gyermekek, akik a hitoktatótól való félelmükben epileptikus görcsöket kapnak. A plébános durva a híveivel szemben: karácsony napján, a szószékről lemarházta őket. Jogosnak és méltányosnak fogja Méltóságod azon alázatos kérésünket tekinteni, hogy Bogovich Ferenc plébános urat a községből elhelyezni,' tőle minket megszabadítani és ezáltal gyermekeink valláserkölcsi nevelésével megfelelő embert megbízni kegyeskedjék. Ez a vádirat, amely fölrázta a községet, hogy összefogjon a plébános ellen. A panaszos írást százhetvenhat család irta alá. Csernoch püspök ezideig nem látta szükségét annak, hogy * vizsgálatot meginditsa. Bogovich Ferenc plébános munkatársunk előtt igy "nyilatkozott: — Nincs itt semmi baj. Néhány gonosz em^ ber titokban rágalmaz, mert betartom a tör* vfétíyeRet és senki' fiának nem engedek kivételt. Nálam nincs más vallású keresztapa, ón nem áfiok szóba olyan emberrel, aki vadhááásslgbáVéí. !Őh;köiyöttelenür' szigorú vágyok a Htafrt <i ft\: 3W iWfif- ih J'V' iua;t • >' I