Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-26 / 47. szám

8 DÉLMAüYARORSZAG 1911 február 26 — Izabella királyi hercegasszony a DMKE háziipari kiállításán. Budapestről jelentik: Izabella királyi hercegasszony két leányával, Gabriella és Alice királyi hercegnők­kel Wimpffen-Széchényi grófnő főudvarmesternő kiséretében tegnap délután három órakor láto­gatta meg a Délmagyarországi Magyar Közmű­velődési Egyesület háziipari kiállítását a Ma­gyar Királyi Technológiai Iparmüzeumban. A királyi hercegnő fogadására megjelentek: báró Dániel Ernöné, a DMKE elnöknője, továbbá Batthyány Lajosné grófnő, Madarassy-Beck Gyuláné bárónő, Payer Béláné, Gaul Ilona, azonkívül a kereskedelemügyi minisztérium képviseletében jelenvoltak: Péterffy Lajos miniszteri tanácsos, Micseli Endre osztálytaná­csos, Fodor Jenő dr miniszteri titkár, Maly Ferenc műszaki tanácsos és Gaul Károly királyi tanácsos, a Technológiai Iparmuzeum igazgatója. A muzeutn előcsarnokában Péterffy miniszteri tanácsos és Gaul igazgató fogadta a hercegnőt, a kiállítás helyiségeiben pedig báró Dániel Er­nőné, mint az egyesület alelnöknője üdvözölte. A főhercegnő, aki tudvalevőleg a magyar házi­iparnak egyik loglelkesebb és leghozzáértőbb apostola, majd másfél óra hosszat időzött a kiállításon, ahol a rendezőség részéről Nagy Ida és Széchényné Nagy Etelka kalauzolták és szolgáltak rószlotes fölvilágositással a ki­állított tárgyakról. A kiállítás a legnagyobb mértékben megnyerte a fenséges asszony tet­szését, amelynek azzal adott kifejezést, hogy a kiállítási tárgyak közül több darabot meg­vásárolt. — A nagybeteg Kossuth. Jelentettük a mult héten, hogy Kossuth Ferenc állapotában jelentékeny rosszabbodás állott be. A beteg­ség, amely újra rendes lefolyásúnak Ígérkezett, az éjszaka súlyosra fordult. Tegnap este Mül­ler Kálmán báré és Ángyán Béla dr tanárok konzíliumot tartottak a volt kereskedelemügyi miniszter betegágyánál és megállapították, hogy a betegnek a legteljesebb nyugalomra van szüksége. Kossuth Ferenc nem fogadhat láto­gatót. A láz ma reggelre csökkent ugyan, de a fájdalmak még mindig igen erősek. — Moesói-y Béla Szegeden. Mocsáry Béla miniszteri tanácsos, levélben tudatta Varga Borbála igazgatónővel, hogy március negyedikén lejön Budapestről s a Szálka cimü vígjáték elő­adásán jelen lesz, melyet tudvalevően Ditrói Nándor dr a Kass-vigadó termében, az urinők ott­hona alapja javára rendez. Az estély műsora igen választékos s vonzó. Balassa Imre, a Nem­zeti Szjuház fiatal tagja Kiss József és Heltai Jenő legújabban megjelent verseinek elmondása által mutatja be művészetét. — Hiizassiignk. Szombaton délután öt óra­kor vezeti oltárhoz a felsővárosi Szent György­templomban Glasner Károly császár és királyi 46. gyalogezredbeli kapitány Palesco Margitot, Palesco Ottniár vasúti főfelügyelő leányát. — Báthy László kataszteri íogaimazó szombaton délután négy órakor vezette oltárhoz a belvá­rosi templomban Zámbó Mariskát, Zámbó György dr, árvaszéki ülnök leányát. — A leendő trónörökös a színházakról. Károly József főherceg, a leendő trónörökös tegnap este megnézte a budapesti Vígszínház­ban Lengyel Menyhértnek legújabb darabját, a Prófétát. A vendéget a színház bejáratánál Faludi Miklós igazgató fogadta ós kalauzolta föl a páholyig, ahol azután a fiatal főherceg mintegy fél óra hosszatelbeszélgetettaz igazgatóvalaszin­házről ós a színházi viszonyokról. A leendő trón­örökös perfekt magyarsággal és rendkivül ér­deklődik a magyar színházi viszonyok iránt. „Prága mellett teljesítek katonai szolgálatot", mondta Faludi igazgatónak, „egyik helyőrségen. A szinházat azonban annyira szeretem, hogy mindennap bejárok Prágába az előadásra". A főherceg ezután nagy érdeklődéssel kérdezőskö­dött Lengyel Menyhért darabja felől. Megmagya­ráztatta magának a darab tartalmát s mivel mát a harmadik íölvonást nem nézhette végig, annak tarlaimát tüzetesen elmondatta magának. „Érde­kes ez a darab, nagyon érdekes, szeretném, ha Prágában is színre kerülne!" Éaludi Miklós kérte a főherceget, hogy nézze végig a dara­bot, de ez nem volt lehetséges. „Sajnálom, hogy nem tehetem," — mondta a főherceg, t „megígértem a nagynénémnek, hogy elkisérenj a miniszterelnök estélyére. A főherceg ezután szívélyes bucsut vett az igazgatótól és meg­igórte/hogy legközelebb, ha eljön Budapestre, ismét végignéz egy előadást. — A Galilei-kör előadása. A budapesti Galilei-kör kiküldetésében Hárnik Jenő orvos­tanhallgató szombaton este népszerű tudomá­nyos előadást tartott a szegedi Munkás-Otthon­ban. Hárnik az ember származásáról értekezett ós röviden kifejtette a bibliából vett teremtési me­sével szemben a modern tudomány által kétséget kizárólag bebizonyított tényt, hogy az ember sok évmillió leforgása után miként lett fokozatosan állatból emberré. Fölsorolta az összehasonlító tan eredményeit, a geológiának és a föld törté­netének tételeit, az ember szervezetében talál­ható állati nyomokat s a vórrokonságok köz­vetlenül bizonyító modern vérvizsgálatok ered­ményeit. Végül legfőbb bizonyíték gyanánt logikusan kifejtette, hogy a mai ember is csak fokozatosan lassú fejlődés utján válik tulajdon­képen emberré. A mindvégig élénk érdeklődéssel kisért előadás után a hallgatóság több tagja kérdéseket intézett az előadóhoz, amelyekre az mindenkit kielégítően felelt, meg. A legköze­lebbi tudományos előadás március elsején, szer­dán os'e nyolc órakor lesz. — Uhde Frigyes meghalt. Münchenből jelentik: Uhde Frigyes tanár, hires festő­művész tegnap este, hosszas betegeskedés után meghalt. Uhde 1848-ban született, a német hadseregben végigküzdötte a porosz­francia háborút és mint kapitány vált meg a hadseregtől. Eleinte Münchenben tanult, majd Párisba ment, ahol Munkácsy Mihály­nak lett tanítványa. Munkácsy azonban nem volt rá nagy hatással. Inkább a francia impresszionistáktól tanult és mikor vissza­tért Münchenbe, vezetője volt a szecesz­szionista mozgalomnak. Vallásos tárgyú ké­peiben az erős realizmus jellemezte és e képei körül nagy harcok folytak a müncheni sajtóban. — Halálozás. Szilágyi János szegedi épitési vállalkozó február huszonötödikén hatvannégy éves korában meghalt. Temetése vasárnap dél­után fél négy órakor lesz, a Kossuth Lajos­sugárut huszonhatodik számú házból. — Előadások a szünidei gyermektelep javára. A szegedi jótékonysági egyesület hir­detményt bocsátott ki, hogy március másodi­kán, csütörtökön, a szünedei gyermektelep javára az Uránia-színházban előadásokat ren­dez. Az előadások délután öt és este hót óra­kor kezdődnek. A szünidei gyermektelep mult évi igen szép sikere indította a jótékonysági egyesületet arra, hogy az idén is fejleszsze ezt az intézményt, amely a nemzet egyik legdrá­gább kincsét, a gyermek testi erejét és egész­ségét van hivatva erősíteni. Az előadások tel­jes jövedelmét erre a jótékonycélra fordítják. — Messinger-boyok Szegeden. Nemsokára Szegeden is megjelennek a csinos egyenruhába bujtatott, szolgálatra kész Messinger-boyok. A szerelmes leveleket ezentúl nem az öreg hor­dár bácsik fogják kézbesíteni, hanem fiatal, tettrekósz boyok. Fürgén, gyorsan hoznak össze találkákat és a késedelem miatt nem lesznek bajok. Budapesten, Kolozsvárott, Nagyváradon, Aradon már régen reuzál ez az intézmény. Most egy élelmes vállalkozó Szegeden is meg­honosítja ezt az üdvös intézményt. — Kegyetlen ápolónők. Pécsről jelentik: A pécsi elmegyógyintézet vezetője, Sipőcz Géza dr, följelentést tett két ápolónő, Tiborcz Mari és Biczó Györgyné ellen, mert egy Fábián Já­nosné nevü elmebeteg asszonyt annyira vertek, hogy az súlyos testisórtést szenvedett. A rendőri nyomozás kiderítette a két ápolónőről, hogy a gondjaikra bizott betegekkel különösen azok­kal, akiknek hozzátartozói nem adtak nekik ajándékokat, kegyetlenül bántak. Ütöttók-ver­ték, földhöz csapták és rugdalták a betegeket. A két ápolónő ellen a főápolónö tanúskodik. Fábián Jánosnén oly súlyos sérüléseket ejtet­tek, hogy előreláthatólag több hétig tart gyó­gyulása. A rendőrség a két ápolónőt letartóztatta. — Orvosi hivatásának áldozata. Szal­máiról jelentik: Nagybánya mellett, Felsőfer­nezelyen kiütéses tífusz ütött ki, melyet egy SzolyváréL jött famunkás hozott. A betegség továbbterjedésének megakadályozására Aaron •Sándor.di" megyei főorvos személyesen tette meg az intézkedéseket két héttel ezelőtt. A járvány meg is szűnt. A főorvos hazament Nagykárolyba ós ágynak esett. Orvosai meg­állapították, hogy kiütéses hasi hagymázban szenved, ami Fernezelyen fertőzte meg. Álla­pota aggasztó, láza állandóan negyvenegy fo­kos. Budapostről egy orvosprofesszort hivtak hozzá. — Spielhagen Frigyes meghalt. Ber­linből jelentik: Spielhagen Frigyes, a nagy német regényíró, a romantika népszerű olvasott mestere, ma meghalt. Magdeburg­ban született 1829-ben, leghíresebb munkái: Az utolsó órában, A fenyvesben, Üllő ós ka­lapács, Amit a fecske dalol, Noblesse obiige. Regényei közül nagyon sok magyar fordí­tásban is megjelent. — A cigarettás Amerika. Amerikában a dohányosok a cigarettát ujabban mindinkább jobban kedvelik a szivarnál vagy a pipánál, sőt a — bagónál. Amerikában a cigarettafogyasz­tás oly mérvet öltött, hogy tavaly egy ciga­rettuellenes liga alakult. Dacára a liga heves és széleskörű agitációjának, vagy épen emiatt, az elmúlt 1910. év folyamán az Egyesült- Álla­mokban egybillió 8Ö6 millió 487 ezer 308 da­rabbal gyártottak több cigarettát, mint az előző esztendőben. Ez az óriási szám, mely nem az egész fogyasztás mennyisége, csupán annak egy évi szaporulata, felülmúlja az emberi kép­zeletet. 11a egy átlagos nagyságú cigaretta hosszúságát két és fél centiméterre tesszük, akkor ez a szaporulat hosszmértékben kife­jezve 73 ezer 403 mértföldet ad. Egy ilyon hosszúságú cigaretta-füzér egészen kényelme­sen körülórné a földgolyót. Az 1910-ik évben az összes cigarettagyártás Amerikában 8117 millió 546 ezer 625 darabot tett ki, vagyis — az előző alapon számítva — tizszer is körül lehelne fogni a földet, akkora mennyiségű ci­garettát rakván egymás vegéhez. — Gyilkol a dinamit. Tórádról jelentik: Torda közelében, a Szind melletti kifejtő tele­pen végzetes katasztrófa történt tegnap. A robbantáshoz szükséges dinamit felmelegítése végett bementek az egyik munkáslakásba Ilercze Andor és Csibi János napszámosok. Közel vitték a dinamitot a kemencéhez, s az egyik patron fölrobbant. A robbanás a ház tetejét messzi elhajította, az ajtókat és ablakokat messze dobta, Hercze jobbkarját és fejét tőből elmetszette, Csibit pedig a földhöz csapta és összeroncsolta a lábát és hallóképessógót elveszítette. Az egész ház mint kártyavár omlott össze. A vizsgálat megindult, mert az egész telepet az óvórend­szabályok mellőzésével helyezték üzembe. — A tornaeyyesület disztornója. Rend­kivül nagy érdeklődés mellett tartotta meg szombaton délután a szegedi tornaegyesület első disztornáját. A csinosan földíszített torna­csarnokot zsúfolásig megtöltötte a közönség. Megjelent Szeged város hatósága Lázár György dr, polgármesterrel az ólén, a szegedi ezre­dek tisztikara közül sokan s a hódmezővásár­helyi torna- és vivóegyesület számos tagja Banya Sámuel tornatanár vezetésével. Ott voltak: Somogyi Szilveszter dr főkapitány, Tóth Mihály főmérnök, Fischer Győző honvéd­ezredes, Szatmáry József csendőralezredes, For­bát Leó dr, Falta Marcell dr, Horváth Jenő, Kulishitsch István, Mikes László főmérnök ós még igen sokan. A disztornára az egyesület huszonnégy lelkes tornásza vonult föl s Csapó Ödön mü* vezető vezetésével csinos összeállítású súlyzó­gyakorlatokat végeztek. A sulyzógyakorlatok után iskolatornázás volt két korláton/majd az egyéni és összetett versenyek következtek gyürün, lovon ós magasugrásban. Az összetett versenyben első Herczeg István, második Ökrös János lett, kik remek testtartással bemutatott magasfokér gyakorlataikkal nem egyszer lel­kes ovációra ragadták a hálás közönséget. Az egyéni versenygyürün első Kálmán Sándor, lovon Decker Béla és magasugrásban Dörnhofer bajos lett. Feltűnést keltett különösen a mintacsapat magasnyujtó gyakorlatai és a vasbotokkal vég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom