Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-23 / 44. szám

1911 II. évfolyam, 44. szám Csütörtök, február 23 mammmmmm Központi szerkesztőség és lúsdohivatal Szeged, a Korona-utca 15. szám <=1 Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal ccj Városház-utca 3. szám IV., ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN: egész évre . K 24— félévre . . . K 12-— negyedévre. K 6— egy hónapra K 2-— Egyes szám ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKEN egész évre . K 28'— félévre . . . K 14'— negyedévre. R V— egy hónapra K 2-40 szám ára 10 fillér TELEFON-SZÁM: Szerkesztőség 835 rca Kiadóhivatal 836 Interurbán 835 Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12 A légszeszgyár. — A közönség diadala. — (Saját tudósítónktól.) Annak a harcnak, amelyet Szegeden talán eddig szokatlan erélylyel, de ugy folytattunk, ahogy minden fegyverünket minden igaz ügy szolgálatába állítottunk eddig és állítani fogunk ezután, ma fényes győzedelme lett. A város törvényhatósági bizottsága ugyanis egyhangú határozattal kimondta, liogy haladéktalanul a legszigorúbb vizsgálatot indíttatja meg a légszeszgyár mai vezetősége ellen és minden jogos eszközt igénybe vesz annak érdekében, hogy az eddig fölmerült panaszokat orvosolja, a jövőben pedig megvédje a közönséget attól, hogy a légszeszgyár hivatalnoki karának élére állított lelketlen és állig begombolódzott álnagyhatalmasságok, az ország második városának egész közönségével ugy bánjanak el, ahogy valamire való ember ripőkökkel sem szokott. Megnyugvással fogadjuk ezt a határozatot és azt hisszük, megnyugvással fogadhatja a város közönségének az a hatalmas tömege is, amely az ázsiai állapotokon felzuduló panaszaival bennünket nap-nap után fölkeresett, hogy mi azokat nyilvánosságra hozzuk és számukra orvoslást szerezzünk. A zsúfolásig megtelt közgyűlési terem hatalmas embertömegén számtalanszor zúgott végig a fölháborodás hatalmas moraja, amely elől emberfiának kitérnie nem lehetett és amikor sorjában álltak föl a törvényhatósági bizottság nagyon tekintélyes és nagyon intelligens tagjai, hogy panaszt panasz mellé sorakoztassanak, hogy követeljék, sürgessék a föltételt nem ismerő legszigorúbb vizsgálatot, hogy megbélyegezzék, pellengére állítsák a légszeszgyár egész mai ügykezelését, akkor ez elől a fölháborodás elől a tanács sem térhetett ki és méltóképen teljesítette hivatali kötelességét, amikor első javaslata megváltoztatásával a vita végén azokhoz csatlakozott, akik a szigorú vizsgálat azonnal való megindítását követelték. Nem szeretjük a kicsinyeskedést, annak sem vagyunk hivei, hogy közügynek bárki is olyan színezetet adjon, mintha egy-egy jobb eredmény megteremtésében kizárólagos, vagy legfőbb része lenne. Mi kötelességünket teljesítettük, mert a huszadik század erősen megváltoztatta a zsurnalisztikái ideológiát, amelyben a hírszolgáltatás mellett okvetlen benne kell lennie a közönség érdekeinek való szolgálásnak és védelemnek. A mi lapunk egyetlen sorát sem fogjuk soha kisajátitani a magunk érdekeinek védelmére vagy pláne istápolására, ennek a lapnak minden sora és minden betűje a közönségnek és a közönségért iródik. Nem engedjük a tollúnkat lenyűgözni semmiféle irányban, annak szárnyalnia kell az emberileg elképzelhető legnagyobb függetlenség biztos tudatában. Munkapártiak vagyunk (hogy erre is hivatkozzunk), mert a legraélységesebb, a legjobb, a legbecsületesebb meggyőződés hajtott ennek a pártnak szolgálatába és küzdünk a légszeszgyár ellen mindaddig, amig a fuchsok és bátorik eltávolításával meg nem kapjuk ennek a gyárnak a vezetőségétől a kulantériának azt a minimumát, amelyet az ember a legpiszkosabb cselédjétől megkap, de gyárigazgatóktól és hivatalfőnököktől hiába kért és könyörgött. Hangsúlyozva ismételjük, a félelmetesen nagyszámban fölhánytorgatott súlyos grávámenek főoka — nézzen utána csak mindenki ugy, mint mi — nem a lőgszeszgyári szerződésben van, amelyről képtelenség még föltételezni is azt, hogy jogalapot vagy eszközöket adjon egy gyárnak arra, hogy következetesen tévesen olvashassa le az óra állását, hogy nagyon gyakran duplán számláztasson, hogy orránál fogva vezethesse a tekintélyesebbnél tekintélyesebb embereket, hogy a fiatál igazgató a panaszttevő, vagy orvoslást kérő emberek elől egyszerűen elzárkózhassék a szobájába és az ügyes-bajos dolgok elintézését egyik alantasára bizza, aki ép oly tapintatlan, hanyag, a dolgokhoz nem értő, durva és erőszakos, mint 6 maga. Fuchs ur előtt is volt ennek agyárnak igazgatója és a humorfiu Bátori előtt is irodafőnöke. Abból a pozícióból, amelyet ezek a tiszteletreméltó urak — az egyik például Temesvárott — ma is elfoglalnak, következtetni merjük, hogy hivatali állásaikban teljesen megfeleltek. Csakhogy ezek az emberek kötelességeik hivséges teljesítését nem a példátlan hanyagságok és bornirtságok halmozásában látták. A közgyűlés termét régóta töltötte meg a városatyáknak olyan nagy sokasága, mint ma, amikor a légszeszgyár hírhedt ügyét tárgyalták. Ez a zsúfolt terem a legteljesebb egyhangúsággal bélyegezte meg azokat a méltánytalanságokat és jogtalanságokat, amelyekkel a légszeszgyár mai vezetősége a város egész közönségét zaklatta. Most még az elrendelt vizsgálathoz van néhányszavunk, ezeket főkép a közönség tájékoztatása céljából mondjuk el. A diplomácia ugyan ugy kívánná, hogy ebben az irányban halgassunk, de mi nyilt kártyákkal játszunk és az emberek esetleges ravaszságával vagy kéíszinüségével a jólinformáltságunkat szegezzük szembe. Fölkérjük a kiküldött vizsgáló bizottság nagyrabecsült elnökét, Pillick Kálmán urat, hogy találjon módot arra, hogy haladéktalanul megvizsgáltathassa a légszeszgyár összes üzleti könyveit. Ez nem gyanúsítás akar lenni, de ha vizsgálat, legyen vizsgálat, ha hozzáfogtunk a bajok orvoslásához, orvosoljuk azokat végkép és gyökeresen. Tiszta bort a pohárba minden asztalnál! A légszeszgyárnál uralkodó lehetetlen állapotok legfőbb tanúbizonyságául pedig a légszeszgyár alkalmazottait tessék megkallgatrfi, akik nekünk tanúskodtak. Nyugodtan vallhatnak ezek az emberek, mert a vallomásaik nem a légszeszgyárat, hanem Fuchs és Bátori urakat vádolják súlyosan. Ha pedig ezek az emberek meg mernék kisérleni, hogy fenyegetésekkel eltéritsék a tanukat az igazság bemondásától, tudni fogjuk annak is a módját, mint süssük rájuk a hamis tanuzásra való rábirás bélyegét, ha ez a tanúskodás közigazgatási hatóság előtt történt is. A közönséghez pedig egy a kérelmünk : megadódott most minden alkalom, hogy orvoslást nyerjenek azok a sérelmek, amelyek miatt sirt és nyögött ez a város. Tegyen le mindenki arról a fölösleges gyávaságról, amely eddig a tegtöbb embert visszatartotta, hogy sebeit föltárja. Jelentkezzék mindenki panaszával a kiküldött bizottság elnökénél, a tanácsnál vagy nálunk. Az orvoslást most már meg kell kapnia és gondoskodás történik arról is, hogy a semmiségből esetleg még előbukkanható fuchsok és bátorik ne packázhassanak többé egy egész várossal. Az indítványok sorában talán a harmauik vagy negyedik az, amelyet Pillich Kálmán, törvényhatósági bizottsági tag tett meg. Az indítványt egész terjedelmében ismertetlük már. Lényege az, hogy Pillich a Délmagyarország-ba,n megjelent panaszokra, de a saját tapasztalataira való hivatkozással is indítványozza, „utarítassék a város tanácsa a szegedi légszeszgyár ellen fölmerült panaszok, ugy a még jelentkezők panaszai folytán « szegedi légszeszgyár üzeme, illetve lég szesz- ás villám fogyasztási és fizettetései ellen a dugálatot elrendelni, különösen az ellenőrzi tírakra is és a vizsgálat eredményéhes képeit a szerződés értelmében hárítsa el a fogyaszd közönség javára a visszaéléseket és a iidfizettetéseket." A mai közgyűlésen Balogh. Károly tanácsos mutatta be az indítványt