Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-01 / 26. szám

1911 január 29 DELMAGYARORSZAG 354 ben jótékonysági szolgáltatását. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan volna megoldható a fölvetett „Aruraktár" tervezete, amelyben a természetben beszolgáltatott adományok volnának ideiglenesen elhelyezendők. A természetben való adakozás iránti akcióba — amelyről épen ugy, mint a pénzbeli segély- összegekről, pontos nyilvántartás vezetendő — áz iskolák is belévonandók lennének, amelyeknek keretében működő segitő-egyesületek a tehetősebb szülők által beküldött ruhanemüeket és egyéb használati tárgyakat részbeni kiosztás, részben pedig a mutatkozó fölöslegnek a központi szervezetben leendő beszolgáltatás céljából elfogadnák. A segélyezés egy másik hathatós módja a munkakereső szegények vagy a csak részben munkaképtelenek számára kellő munka alkalmak adása s ezáltal számukra a tisztességes keresetforrás megnyitása. Ez lenne, igen helyesen, föladata az úgynevezett „dologházak* intézményének. Hogy ezzel hány ember ekszisztenciáját mentjük meg a tönkremeneteltől, az anyagi romlástól és a bün fertőjétől és hogy hány munkáskezet adunk vissza a közgazdaságnak és a társadalomnak, ugy hiszem, bővebben fejtegetnem fölösleges. Összefoglalva az elmondottakat, eredménj'képen megállapítani kívánom a következőket: A már létező jótékonysági körök, egyesületek és asztaltársaságok autonómiája tiszteletben tartandó. Ezen egyesületek stb. mellett és ezeknek lehető belevonásával, városi szabályrendelettel Központi Jótékonysági Tanács szervezendő, amely a városi hatóság vezetése alatt, a már jelzett irányban fejtené ki működését. A központi tanácsnak képeznék szerveit a kerületi jótékonysági kirendeltségek, amelyek a már létező jótékonysági egyesületekkel egyetemben a rendelkezésükre álló s előbb jelzett eszközökkel a segélyakciónak kerületenkénti ébrentartását céloznák. A gyűjtések és segélyezések nagy nyilvántartása a központi szervezet által volna biztosítandó; továbbá lehetőség szerint, a természetbeni és a munkaalkalom adása utján való segélyezés nyújtandó! Ebben az irányban kívánom álláspontomat a kiküldött bizottságban érvényesíteni. Adja isten, hogy a humanizmus jegyében, a kivitelben minél üdvösebb megoldást találjunk s hogy a jótékonyság fölemelő, magasztos eszméje, szenvedő szegény embertársainkra minél bőségesebb áldást, örömet, békét és megnyugvást hozzon! A yemcni események. Konstantinápolyból jelentik: Illetékes portakörök a török lapoknak a yemeni eseményekről szóló török lapjelentéseket, melyek a küllöldi sajtóba is átmennek, koholtaknak jelentik ki. Biztos információk szerint a forgalom a Hadsche-Sana-uton biztosítva van. A fölkelők Hadsche, Rend és Ryme kazákat megtámadták, de a lakosság a kormányhü seikok hatása alatt ellentállást fejt ki. / A bolgár-torok vámháboru vége. Konstantinápolyból jelentik: A bolgár követség reméli, bogy már néhány nap alatt sikerülni fog a Portával kereskedelmi szerződési provizóriumot létesíteni, amely véget vetne a vámháborunak. A horvát delegátusok Budapesten. Zágrábból jelentik : Pejacsevich Tivadar gróf, mint az újonnan megválasztott országgyűlési képviselők elnöke szerdára egybehívta a magyar országgyűlésre kiküldött horvát képviselőket Budapestre értekezletre. A horvát képviselők <na délután utaztak Budapestre. Valószínű, hogy a képviselőház szerdai ülésén az újonnan választott horvát megbízottak nyilatkozatot fognak tenni, amelyben körvonalazzák álláspontjukat a magyar kormánynyal és a bankjavaslattal Memben. A képviselőház ülése. — Justh Gyula támadásai. — (Saját tudósítónktól.) Justh Gyula fekete ünneplőkabátban, hatalmas irattáskával kezében jelent meg, ezzel is mutatva, hogy a mai nap az övé. De előbb másoké volt. Először Jaczkó Pál beszélt, a Justh-párt nevében. Ugy beszélt, hogy még Justh Gyula se bólogatott neki. Mert amit elmondott, ahoz már bólogattak annakidején, amikor mások mondották el, kissé sokkal jobban. Esetleg néha rosszabbul. Csupa szokásból különben vitatkoztak ma is a bankról. Igen, vitatkoztak. Ugy, ahogy már mindenki megunta az egész ügyet. Még a vitatkozók is láthatólag unatkoztak, ami pedig már rekord. És az unalom tetőpontján jött az ünneplőbe öltözött Justh Gyula. És viharos jelenetek következtek. Justh Gyula olyan féktelen, dühös kijelentéseket használt, hogy a ! legélesebb, viharos közbeszólásokat provokálta. Mindenekelőtt olyan védőbeszédet mondott a koalició mellett, hogy a képviselők nagyrésze ösztönszerűleg tiltakozott a Justh által citált tényeknek csoportosítása miatt, mert a koaliciót ugy állította be, hogy karrikaturáját, humorát élvezhették a koalíciós „hősi" bukásnak. Hisz a köztudatban benne él már a koalició tanulsága! Justh Gyula pedig csupa bombasztikus kijelentéseket csoportosított. A főbomba mégis ez a kijelentése volt: „Ne hagyjuk magunkat megfélemlittetni a bank-auguroknak a nemzetet megszégyenítő jóslásai által, az önálló bank még nem tett tönkre egyetlen nemzetet sem". Hogy Justh eme kijelentésében mennyi a szatira, mennyi a helyzet tragikum, talán épen a Justh-pártra is, azt igazán fölösleges külön is magyarázni. Tisza István grófot is megtámadta Justh Gyula beszéde során, nem érvekkel ugyan, de annál több dühvel. Tisza István gróf szeliden, mosolyogva jelentette ki, hogy a legközelebbi ülésen, tehát szerdán, felelni fog Justh támadására. És bizonyára meg is felel, nem dühvel, ahogy Justh, hanem érvekkel, ahogy Tisza István szokott. A keddi ülés negyedtizenegykor kezdődött. Elnök: Návay Lajos. A miniszterelnök átirata szerint a király szentesitette az indemnitásról szóló törvényt. Lévay Lajos báró beterjeszti a pénzügyi bizottság jelentésót a statisztikai hivatal működéséről. Pál Alfréd megköveti a Házat január tizennyolcadikán, az emlékezetes viharos ülésen használt inparlamentáris kifejezésért. (A bankvita.) Jaczkó Pál (Justh-párti): Az ellenzéktől azt követelik, hogy kapcsolja ki a bankkérdésből a politikát,'miután ez közgazdasági kérdés. Ezzel csak elnémítani akarják az ellenzéket, mert hiszen a közös bank Ausztriában is politikai kérdés de politikai szempontból nyilatkoztak róla azok az előkelő bankigazgatók is, kiket erről megkérdeztek. A közös bank szabadalmának meghosszabbítása ellen azért foglal állást, mert az önálló bank álláspontján áll. Semmi akadálya gyakorlati szempontból annak, hogy az önálló bank fölállittassék, törvényes garanciánk pedig több is van erre. (Helyeslés a baloldalon.) Az elméleti közgazdászoknak nem szabad elfelejteni, hogy a nemzetgazdaságtan nem matematika, itt nincs olyan teória, melyre az élet rá ne cáfolna. Abban a percben, mikor fölállítjuk az önálló jegybankot, önállóságunknak vetettük meg gyakorlati alapját. Batthyány Pál gróf: Ugy van ! Nagy igazságokat mond! Jaczkó Pál: Hivatkozik Kerkápolyra, aki az önálló jegybankot az önállóság elengedhetetlen föltételének tartotta, nem mint hatvanhetes politikus, hanem mint közgazdász. Hock János : Helyes ! Antal Géza is megtanulhatná. Jacekó Pál: A közös bank Ausztriának kedvező politikája okozza, hogy nékünk nincs devizforgalmunk ós van szükségünk önálló jegybankra. Kun Béla: Ezért vagyunk az osztrák nagytöke gyámsága alatt. Jaczkó Pál: A közös bank érdemei nem is olyan nagyok, mint ezt a túloldalról hirdetik. A bankkimutatás is bizonyítja, hogy Magyarországon állandó a tőkeszaporulat, vagyis paszszivitás nincs jelen és nem vagyunk képtelenek önálló , bank fölállítására. Hock János: Sajnos, elviszik a Dreadnoughtok. Kun Béla: Olcsó fogás ezl Jackó Pál: Szükségünk van az önálló bankra, mint uj adóalanyra is, mert az eddigiek nem birják az. ország növekvő kiadásait. Az önálló bank uj erőt, friss gazdasági vérkeringést vinne az országba. (Helyeslés a baloldalon.) Egyenként tárgyalja a kormánypártról a közös bank védelmében elhangzott beszédeket ós igyekszik bizonyítani, hogy az azokban foglalt állitások nem lényeges érvek az önálló bank ellen. Nem fogadja el a javaslatot, ellenben határozati javaslatot terjeszt be. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Az elnök tiz percre felfüggeszti az ülést. Szünet után Jaczkó Pál folytatta beszédét s határozati javaslatot nyújtott be a külföldi váltók dolgában. Schuller Rezső (szász) azt bizonyítja, hogy az önálló bank nyomán várható kamatlábemelkedésnek a mi gazdasági viszonyaink közt komolyabb következményei lehetnek, mint fejlettebb államokban. A nehézségek nemcsak átmeneti természetűek, de tartós megrázkódtatásoktól is félnünk kell. Mérlegelnünk kell azt is, hogy az osztrákok hogyan viselkednének velünk szemben a gazdasági különválás esetén. A balkáni államok példája, amelyre az ellenzéki szónokok hivatkoztak, nem találó, mi épen azért nem áliitMtunk önálló bankot, mert nem élünk már balkáni viszonyok közt s óvatosabbnak kell lennünk a gazdasági kérdések kezelésében. A közős bank megfelel Ausztria és Magyarország, érdekeinek, ezért elfogadja a javaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) (Justh Gyula beszéde.) Justh Gyula: Schuller szerint Magyarország gazdaságilag el van maradva, ezt elismeri az ellenzék is, de mig Schuller továbbra is osztrák járomban akarja tartani az országot, az ellenzék föl akarja ebből szabadítani. Nem ismeri el törvényesnek és kötelezőnek azokat a megállapodásokat, melyeket a kormány az áruegyezmény és a bank dolgában az osztrák kormánynyal kötött, mert ilyen megállapodások csak a törvényhozás fölhatalmazásával köthetők. A kormánynak módjában volt a törvényes határidőn belül beterjeszteni és elintéztetni a bankra vonatkozó javaslatot. Az ellenzéket ezen a cimen nem lehet az alapos vitától elütni. Nem akar a bankkérdós szakszerű fejtegetésébe bocsátkozni, a bizonyítást az ellenzék fényesen elvégezte az önálló bank mellett. Inkább a kérdés politikai oldalával foglalkozik. Kétségtelen, hogy a bank fölállítása az első lépés Magyarország gazdasági önállóságához. Az osztrák elméleti szakemberek ós politikusok egyetértenek abban, hogy a közös bank a gazdasági közösség legfőbb attributuma. Nekünk ez mindent megmagyaráz s megmutatja az utat, merre kell haladnunk. Hanem akarjuk Magyarországot örökre gazdasági egyoldalúságban hagyni, ha meg akarjuk gátolni a kivándorlást, azon kell lennünk, hogy az ipari termelés alapjait megteremtsük. Carley is azt irta, hogy az az állam, amely megmarad a nyers termelés mellett, szegény állam. Közgazdasági önállóság nélkül nincs ipar, ipar nélkül nincs gazdaság, enélkül pedig nincs függetlenség. Ne hagyjuk magunkat megfélemlittetni a bank auguroknak a nemzetet megszégyenítő jóslásai által, az önálló bank még nem tett tönkre egyetlen nemzetet sem. (Viharos jelenetek.) Justh Gyula: Madarassy-Beck Gyula báró kétségbe vonta Magyarország önállóságát. Ezzel mint magyar képviselő rossz szolgálatot tett az országnak kifelé is. Fölkiáltdsok a baloldalról: — Nagyon büszke a tudományára. Justh János: Azért lett báró. Madarassy-Beck Gyula báró: Ki az, ki mondta azt? (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Justh Gyula: A vélelem, az általános szabály az önálló bank mellett szól, a bizonyítás terhe tehát a közös bank híveire hárul. Fejtegeti a