Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1911-02-18 / 40. szám
6 DELMAGYARORSZÁG 1911 február 12 tett elkövetése után személyesen jelentkezik a rendőrségnél, önmagát jelenti föl férjének gyilkosa gyanánt, hogy megmentse gyermekét önmagának föláldozásával a tett büntetőjogi következményeitől. Erre csak egy anya képes. Ez az asszony, midőn a vizsgálóbíró fölhívta, hogy a revolver kezelését mutassa meg ós kitűnt, hogy ezt a kezébe venni sem képes, amikor tehát kénytelen volt bevallani, hogy nem ő, hanem fia volt a tettes, testével akarja tovább is fedezni gyermekét és azt a vallomást teszi, hogy S. Nagy Sándor az ö kérésére, az ö biztatására követte el a büntettet. Ezek a körülmények erősitik meg ama hitemet, hogy S. Nagy Mihálynét önök esküdt uraim, nem fogják gonosztevőnek tekinteni ós nem fogják megállapítani azt sem, hogy bűnös lenne fia akaratelhatározásának szándékos befolyásolásáért. A védőbeszédek elhangzása után Pókay elnök a királyi ügyész által szövegezett kérdésekben kioktatta az esküdteket. Majd tanácskozásra vonultak vissza s egy óra elteltével kimondották a verdiktet. Eszerint S. Nagy Mihálynét azon indokok alapján, amelyeket Wizingor Károly a védőbeszédóben fölhozott, nem bűnösnek mondotta ki, S. Nagy Sándort pedig nem szándékos, hanem erős fölindulásban elkövetett emberölés miatt találta bűnösnek. Az esküdtszék verdiktje alapján a biróság S. Nagy Mihálynét fölmentette a vád alól, a fiát, S. Nagy Sándort pedig öt évi fogházra ítélte. A királyi ügyész mindkét ítéletben megnyugodott, Galamb Sándor dr, S. Nagy Sándor védője semmisógi panaszt jelentett be az ítélet ellen. A diuaí hóbortja. Reggelenként még hóvirágokat rajzol a fagyos tél az ablakainkra, még vígan csilingel a szánkó a síkos utcákon, az acéltalpakon még repülnek a korcsolyázó párok. Még nagyon hideg van, szigorú könyet facsaró tél. Csak Páris divatszalonjaiban érezni már a tavasz közeledtét. Illatos finom csipkék, habkönnyű selymek, kacéran kivágott lakktopánkák jelzik, hogy nemsokára itt lesz a langyos lehelelü tavasz. Nemsokára jönnek a csicsergő fecskék. De a párisi asszony jól tudja, hogy egy fecske nem csinál tavaszt, ellenben amikor a tavaszi divatot elkészítették a divatkirályok, akkor a tavasznak, ha törik, ha szakad, mihamarabb jönni kell. Nem is az enyhe napsugárnak, a virágillatos levegőnek örül a párisi, hanem a divatnak. Lázassan, izgatottan várja a divatszenzációt. Egy uj trükk, egy eredeti gondolat — még ha groteszk a következményében — mégis nagy esemény a divat terén. Egy szükszoknya ezret csinált. Az ezer pedig százezret. Ha egy párisi divat-favoritnak jól áll a szükszoknya, fölveszi azt és másnap már bukik utána egész Páris. Még a midinettek is szükszoknyában rohannak a varrodáikba. Ha pedig Párisnak jó a szükszoknya, hogyne volna jó nekünk ! Százezreket keresett az élelmes párisi ezen a hóbortos, de kedves eszmén. Iparkodnak is hóbortosabbnálhóbortosabb divatujdonságokat termelni, mert ez jó üzlet. Jó izlés ide, rossz izlós oda, hisz mégis csak a divat a fő. A divatos pedig az, amit a párisi visel. A párisi áruházak ma, amikorra kész az uj divat, önológült mosolylyal várják az idei tavaszt. Remek üzlet lesz, gurulnak a csengő külföldi aranyok Páris felé, mert az ekszcentrikus, őrült, ízléstelen divat terén az idén rekordot teremtettek a „grand maisoii"-olc. Szoknya helyett, bö bugyogót viselnek az aszszonyok. És nadrág helyett valami szük bakanadrág féle lábravalót a férfiak. Ez lesz az uj „Párisién mode." Szűk szoknya helyett bőnadrág, bőnadrág helyett szük bakapantalló. Csöbörből vödörbe estünk. Az előbbi csak ízléstelen volt néha, hanem ez az utóbbi nevetséges is lesz mindig. A bőbugyogós asszony, hisz ez sem utolsó látvány akkor, ha karcsú bokák és apró lábacskák kandikálnak ki a bugyogó alól, meg ha fess női testhez simul a selyem nadrág. De ha valami kövér, nagylábu nő viseli, hát bizony, akkor, több lesz, mint Ízléstelen. Még a fess, karcsú termetű, csinos bokáju asszonyok csak megjárják, ebben a bohócruhában, sőt igen jól spekuláltak a párisiak, egy sétáló uj kos2tümos nőcske ezerszer kívánatosabb lesz, mintha szoknyában járna. Igaz, hogy oda lesz az a sejtelmes, sokat ígérő selyemalsó suliogás, de a szemlélő ehelyett gyönyörködhet a csipök ritmikus mozgásába^, a lábak plasztikus szépségein. De jaj, oda vesz minden illúziónk, ha ez a kecses nőcske véletlenül leakar ülni. A bő bugyogó otromba ráncokba verődik és olyan lesz ez a divatos hiu hölgyike, mint egy élclapból kivágott pikáns karrikatura. Hát még a gavallérja! Az le se ülhet szegény. Szük nadrágja és szűk kabátja, mely alatt fűzőt kell hogy viseljen, meggátolják a leülésben. Szomorú két gyászvitéz lesz a divatos párbél. Kár akkor divatozni, mikor az nem egyéb, mint hiábavaló önsanyargatás. Nem tudja senki, vájjon a szegedi korzón az első fecskével nem érkezjlá-e meg az első bugyogó. De bizunk a szegediek jóizlósében és reméljük, hogy egy bugyogó nem csinál divatot — még ha nő viseli se. Pont. NAPMHIREK — Ferenczy Zoltán a szegcdi egyetemről. Lázár György dr, polgármester fölkérte Ferenczy Zoltán dr-t, az egyetemi könyvtár igazgatóját, hogy tartson fölolvasást a Dugonics-Társaságban március tizenkilencedikén. Ferenczy készséggel tesz eleget a fölkérésnek és lejön Szegedre fölolvasni, a polgármesterhez intézett levelében pedig ezeket irja a szegedi egyetemről: — Elméletileg senkisem kételkedik azon, hogy ha még egyetem lesz, azt Szegednek kellene minden észszerüség szerint kapnia, mert minden bölcs politika nálunk jövőre a magyarságot s igy elsősorban az alföldit kell, hogy erősítse. — A polgármester Prokiscli Ferenchez. Az osztrák-magyar bank szegedi fiókjának éléről a temesvári hivatal élére helyezett Prokisch Ferenc, mint megírtuk, búcsúlevelet intézett György dr, polgármesterhez, értesítvén őt, hogy szegedi törvényhatósági bizottsági tagságát a jövőben is megtartja. A polgármester most a következő levelet intézte Prokisch Ferenchez, Temesvárra: Azon alkalomból, hogy az osztrák-magyar bank temesvári fiókjának főnökévé történt kineveztetése folytán városunkból eltávozott, el nem mulaszthatom, hogy ugy a magam, mint a város hatósága nevében köszönetet ne mondjak városunk közügyei iránt tanúsított azon meleg érdeklődéséért s közreműködéséért, amelyet mint tőrvényhatósági bizottsági tag Szegeden való tártózkodása alatt tanúsítani szives volt; különösen pedig köszönettel tartozunk azon önzetlen és odaadó munkásságért, amelyet mint az osztrák-magyar bank itteni fiókjának főnöke, az 1907—1908. évi gazdasági válság alkalmával a szegedi kereskedelmet és ipart fenyegető nehézségek elhárítására oly eredményesen kifejteni szives volt. Amidőn örömmel veszem tudomásul azon órtesitósét, hogy a törvényhatósági virilis jogát továbbra is föntartja s ezáltal városunk közügyeiben ezután is közreműködni óhajt, vagyok kiváló tisztelettel: Lázár György dr, polgármester. — A fogaduimi templom tervei. Schulek Frigyes műegyetemi tanár, a szegedi fogadalmi templom torvezöje, értesítette Lázár György dr, polgármestert, hogy a részletterveket és a költségvetést leküldte Szegedre. A tanár azt irja levelében, hogy beteg és most személyesen nem jöhet, de beszerzi az összes magyarországi nagyobb templomok terveit és azok adatait tanulmányozni fogja. A megérkező tetveket és a költségvetést a polgármester ki fogja adni a mérnökségnek tanulmányozás végett. — Megdobálták Romanones*. Madridból jelentik: Mikor Romanones képviselőházi elnök tegnap automobilon elrobogott az ülésről egy csoport ember hozzárohant ós nagy ködarabokkal megdobálta. Az automobil mindkét ablakát beverték, de Romanones sértetlen maradt. A képviselőház elnöke kiugrott az automobilból revolvert rántott elő és többször lőtt támadóira, akik elmenekültek. — A Rákóczi-szobor leleplezése. Mint megírtuk, Vastag György szobrászművész teljesen elkészítette már Rákóczi Ferenc fejedelem szegedi lovasszobrát s mielőtt azt leieploanók, kiállítják a budapesti képzőművészeti jubiláris kiállításon. Jedlicska Béla dr, szegedi közjegyző, a Rákóczi-szoborbizottság elnöke ós Szmollény Nándor szoborbizottsági jegyző szombaton fölutaznak Budapestre ós megtekintik a szobrot. Jedlicska Béla dr, elnök a jövö hét folyamán ülésre hívja egybe a szoborbizottságot, amelynek beszámol a müvészszel megejtendő tárgyalása eredményéről. A szoborbisottság ebből az üléséből már előkészületeket tesz a szobor leleplezésére vonatkozólag. Ugy szeretnék, ha a Rákóczi-szobrot ezév októberében lepleznék le. — lllaba Lujza betegsége, Blaha Lujza állapotában némi javulás állott be. AmÖYÓsznő az éjszakát nyugodtan töltötte és láza némileg alább hagyott. Orvosai remélik, hogy nemsokára fölépül. A beteg hogyléte iránt sokan érdeklődnek. — Kitüntetett újságírók, A Magyar Tudósító jelenti: A hivatalos lap holnapi száma közli Bródy Lajosnak, a Neues Pester Journal szerkesztőjének ós Radó Sámuelnek, a Magyar Távirati Iroda szerkesztőjének udvari tanácsossá történt kinevezését, továbbá Schiller Zsigmondnak, a Pester Lloyd szerkesztőjének a vaskorona-rend harmadik osztályával való kitüntetését. — Az uj polgári iskolák. Szeged városa az idén uj polgári leányiskolát épit a Dugonics-utcában az állam részére. A mérnökség ma terjesztette be a tanácshoz a kétemeletes iskolaépület tervét és költségvetését. Az épület száskilencvenkétezer koro~ nába kerül. — Ingyenes női kézimunka tanfolyam. Nagy Ida budapesti ipari szaktaniténő vezetésével a szegedi Tisza Lajos-köruti állami polgári leányiskolában tanfolyam nyílt meg a horgolt paszománt-gomb és ir-csipke készítésből. Jelentkezéseket elfogad az iskola igazgatósága, A tanfolyam teljesen ingyenes s azon bárki résztvehet. A rendkivül előnyös tanfolyamon való részvétel könnyű, mert a munka három nap alatt elsajátítható. Az Azután otthon készített enemü munkákat bármilyen mértékben értékesíti a tanfolyam vezetője. — A táviratok kézbesítése. A távirátokkal való üzenetek körül nem egyszer kellemetlenségük akad az üzonőknek — saját hibájuk miatt. Sokan nem tudják a helyes táviratozás körül való eljárást. A szegedi postaigazgatóság a Délmagyarország olvasói számára ezeket a tudnivalókat közli: — A táviratokat ott kell kézbesíteni, ahová címezve vannak. A közelebbi megjelölés vagy utca és házszám nélkül érkezett táviratot csak ugy kézbesiiik, ha a távirat címzettje iránt kétség nem lehet, illetve ha bizonyos, hegy több hasonló nevű nincs a városban. Azokat a táviratokat, melyek éjjel érkeznek, — kötelességszerüleg csak akkor kell kézbesíteni azonnal, hogyha „Éjjel" (nuit) mogjelölóssel vannak ellátva vagy ha a kózbesitő-hivatal megállapítja, hogy a távirat tartalma valóban sürgős természetű. Ha valaki azt kivánja, hogy táviratai a nap különböző óráiban különbözö helyeken kójbesittessenek, vagy azt kéri, hogy az üzlete bezárása után lakására vigyék táviratait vagy