Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-17 / 39. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1911 február 12 Cselekvő állapot 640.036.65 korona. Szenvedő állapot 25.000'— „ Tiszta hagyaték 615.036 65 korona. A halálesetnél jegyzőkönyvbe vétetett: 1. Özvegye, született Pollák Anna. 2. Popper Mérné, született Herczel Flóra. 3. Herczel Manó dr. A) Hagyományok: 1. Szeged szabad királyi város által létesítendő gyermekkórházának egy örökhagyó nevét viselő és elsősorban családjához tartozóknak szolgáló 4000 koronás alapítványra az örökhagyó által már befizetett kétezer korona beszámítása mellett még további kétezer korona. 2. Szeged szabad királyi város árvaházának alapja nagyobbitására 1000 korona. 3. A szegedi fiárvaház alaptőkéjének szaporítására kétezer korona. 4. A szegedi leányárvaház számára kétezer korona. 5. A szegedi gimnázium örökhagyó, szóbelileg kifejezett akarata folytán örökhagyó nevét viselő' tanulói ösztöndij-alapitványára ötezer korona, mely az örökhagyó kívánságára csupán az özvegy elhalálozása után egy évvel folyósítandó és a megjelölt célra fordítandó. 6. Az örökhagyó unokáinak és pedig kiskorú Popper Erzsikének, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár betétkönyvében 20.000 korona, kiskorú Popper Andornak a Pesti Hazai Első Takarékpénztár betétkönyvében 20.000 korona, kiskorú Popper Mimikének 2 darab Pannónia viszontbiztosító részvény és 4 darab bécsi óletés járadékbiztosító intézeti részvény 11.128 korona értékben és pedig örökhagyó elhalálozásától számított szelvényjövedelemmel együtt ós olyképen, hogy a szelvényjövedelmek a hagyományos nagykorúságának elértéig a tőkéhez lesznek csatolandók. 7. Kiskorú Herczel Heddynek és Pálnak együtt 5 darab Első Magyar Általános Biztosító Társasági részvény 49.250 korona, örökhagyó elhalálozásától számított szelvény-jövedelemmeí együtt a hagyományosok nagykoruságáig a tőkéhez lesznek csatolandók. B) Előhagyományok. • 1. Popper Mérné született Herczel Flóra örökhagyó leányának a végrendelet és nevezettnek hitelesített nyilatkozata értelmében összesen 203,000 korona, mely összegből örökhagyó özvegyének elhalálozásától számitott egy óv múlva 53,000 korona nevezett előhagyományos szabad és korlátlan tulajdonába ós rendelkezése alá kerüi, mig ellenben 150,000 korona, melyre nézve kiskorú Popper Erzsi, Andor ós Mimiké fejenként egyenlő arányban utóöröklési joggal bírnák, aként biztosíttatik, hogy Herczel Manó dr köteles ezen 150,000 koronát ezen végrendelet jogerőre emelkedése után a gyámpénztárba elhelyezni azzal, hogy a 150,000 korona jövedelemnek dr Herczel Fiilöpnó elhunytával Popper Annának, ennek elhunytával pedig Popper Mérné született Herczel Flórának lesz kiutalandó. 2. Herczel Manó dr, örökhagyó fiának kétszázezer korona szabadtulajdonába és rendelkezése alá kerül. Összes hagyományok ós előhagyományok eszerint; levonva a végrendelet hatodik tótelét, húszezer koronát, amely elesik, 515.378 korona, mit levonva a 615.036 korona 65 fillér tiszta vagyonból, marad még 99.658 korona 65 fillér. Ezen hagyaték Popper Mórnó, született Herczel Flóra ós dr Herczel Manónak, mint örökösöknek fejenkint egyenlő arányban végrendeletileg és biróilag átadatik, mindazonáltal ugy, hogy a Popper Mórnónak jutó örökrészből ötvenezer korona hagyaték haszonélvezeti joga életfogytiglan dr Herczel Fülöpné, született Pollák Annát illeti. Miről értesíttetnek: 1. Weimann Fülöp dr; 2. a királyi központi dij ós illetékhivatal; 3. a budapesti árvaszék; 4. a közalapítványi királyi ügyigazgatóság; 5. Hercel Manó dr, valamint Popper Mórné, született Herczel Flóra, özvegy Herczel Fülöpné, született Pollák Anna (Budapest, VI., Városligeti-fasor 9.), Popper Mór kiskorú gyermekeinek képviselője (VII., Thököly-utca 92); 6. a szegedi királyi törvényszék mint telekkönyvi hatóság; 7. a pesti hazai első takarókpénztár. Egy 4 középiskolát végzett == fiatalember = felvétetik. Cim a kiadóban. OGAK Lukács Imre fogmiiterme a berlini fogtechnikán oki. képesitve GsBkonils-ulco 1. Síéclmnyi-lér sarok. Prosnifi-liói. A számvevőszék uj elnöke. Tliurócay Vilmos titkos tanácsos, a számvevőszék újonnan kinevezett elnöke csütörtökön délelőtt fél tizkor tette le hivatali esküjét. Az ünnepi aktusnál, amely a kihallgatási teremben folyt le, Khuen miniszterelnök és Apponyi Sándor gróf, főkamarásmester működtek közre ; az eskümintát Skerlecz miniszteri tanácsos olvasta. Thuróczy Vilmos még délelőtt elfoglalta hivatalát a számszevőszék elnöki szalonjában az egész tisztikar ünnepélyes tisztelgése mellett. A delegációk. A magyar delegáció csütörtök délután tartotta első plenáris ülését, melyen a külügyi vita került sorra. Zichy Ágoston gróf elnök elparantálta Maylander Mihályt, kinek helyébe Oberth Károlyt választották meg. Windischgrats Lajos herceg bizottsági tagságáról lemondott, úgyszintén Apponyi Albert gróf is. Helyükbe Csekonics Sándor grófot és Sipeki Sándort választották. Wickenburg Márk gróf előadó ismertette a hadügyi bizottság jelentését. A vita első szónoka Szüllő Géza volt, aki elismeréssel adózik Aehrenthal külügyminiszter érdemeinek, helyesli a külpolitika irányát, örömét fejezi ki afölött, hogy ennek alapja ismét a hármasszövetség, mely egyre erősödik. Kivánja, hogy ezen az irányon haladjon tovább ós kéri a minisztert, hogy kormányprogramját a cimer- ós zászlókórdés rendezésére nézve a magyar nemzet állami jellegének kidomboritásával rendezze minél előbb. (Zajos helyeslés.) Batthyány Tivavadar gróf polemizál Szüllővel, azt mondva, hogy el kell távolodnunk a hármas szövetségtől. Majláth József gróf elismeréssel szólt a külügyminiszter politikájának irányáról és helyeselte az anneksziót s az azóta követett külpolitikát is. Issekutz . Győző a legnagyobb elismerését fejezi ki a külügyminiszter politikája iránt; szerinte épen az ellenzéknek nem szabad vádolnia a külügyminisztert azért, hogy 1909-ben beleavatkozott a magyar válság elintézésébe, mert hiszen a vád elsősorban a a Wekerle-kormányt érné, amely ezt megszülte. Bakonyi Samu nem fogadja el a külügyi költségvetést. Sághy Gyula örömmel fogadja el azt. Este háromnegyed nyolckor elnök a vita folytatását péntek délután őt órára halasztotta. — Budapestről jelentik : Az osztrák delegáció csütörtök délután szintén ülést tartott, amelyen Schönaich hadügyminiszter válaszolt a vita során elhangzott beszédekre és precizirozta a véderötörvóny javaslatot. Perjéssy Mihály dr a büntető novelláról. (Saját tudósítónktól.) A szegedi jogászegyesület csütörtökön este az ügyvédi kamara dísztermében fölolvaső-ülést tartott, amelyen Perjéssy Mihály dr, Ítélőtáblai biró szerepelt a büntető novelláról tartott rendkivül érdekes fölolvasásával. A fölolvasó-ülésen Kray István táblai elnök elnökölt, jelen voltak Bósa Izsó dr, kamarai elnök, Somogyi Szilveszter dr, főkapitány, Szalay József dr, helyettes főkapitány, Szapár József dr, királyi ügyész, Reiniger Jakab dr ós még igen sokan a szegedi ügyvédi és birói karból. Kray István elnök megnyitotta az ülést és üdvözölte a megjelenteket, majd fölkérte Perjéssy Mihály dr-t, hogy a fölolvasói széket foglalja el. Perjéssy a fölolvasásában ismertette az uj büntető novella előnyeit és hátrányait. Éles judiciummal rámutatott egyes törvények ós rendeletek hiányosságára, amelyből, ha a gyakorlati alkalmazásra kerül a sor, a legellentótesebb döntések kerülnek ki. Egyesek igy, mások ugy magyarázzák ezeket a hiányos paragrafusokat, sőt a paragrafusok és döntvények labirintusában még a magas Kúria is ellentmondásba keveredik egyes rendeleteivel. A fölolvasás egyik legérdekesebb ós élénk vitát keltett része az volt, amely a büntető novellának a keritós bűncselekményére vonatkozó rendelkezéseivel foglalkozott. A kerítést eddig még nem foglalták törvénybe, pedig a kerítéssel üzletszerűen foglalkozók száma rohamosan szaporodott ós szaporodik ma is Magyarországon. A mult évben csak Szegeden husz keritósi esetben nyomozott a rendőrség. A Hungara nagyon kelendő árucikk a külföldön s azokat, akik magyar leányokat aljas célból külföldre szállítanak vagy szállíttatnak, nagyon szigorúan bünteti a törvóny. Itt fölmerült az a vitás s eddig még eldöntetlenül álló kérdés, hogy Horvátország, Bosznia ós Hercegovina a leányszállitásoknál külföldnek tekintendők-e vagy sem. Perjóssynek az a véleménye, hogy igen, mert a fölsorolt országok területén más büntető paragrafusok vannak érvényben, mint a magyarlakta területeken. Ez aztán nagyon élénk vitára adott alkalmat. Papp Róbert dr ós mások Perjéssy véleményének az ellenkezőjót vitatták. Ugyancsak a keritós bűncselekményét tárgyaló rósz keretében vetette föl Perjéssy Mihály azt a kérdést, hogy ki a tisztességes nő. Mert keritós esete akkor forog fönn, ha valaki husz éven aluli leányt vagy nőt, de husz éven felüli tisztességes nőt önérdekből megszerez, vagy közvetít nyilvános házak részére. Itt kapcsolódott ki az előadás menetéből a tisztességes nő fogalmának a meghatározása. Idézi Perjéssy Edvi Illés Károly meghatározását, aki attól teszi függővé a női tisztességet, hogy a házasságon kivüli viszony és szeretkezés miatt csökkent-e a nő erkölcsi értéke a társadalom szemében vagy sem. Edvi Illésnek alig adott valaki igazat a jelenvoltak közül, de a kórdós precíz meghatározásáról se lehetett hallani. A fölolvasás végén Perjéssy a büntető novellának a lopásról és csalásról szóló részét ismertette. A csalás precizirozásánál ismét vita támadt akörül, hogy a törvóny miért beszól ravasz fondorlatról, amikor fondorlatot ravaszság nélkül sem lehet képzelni. Az előrehaladott idő miatt Perjéssy itt berekesztette a fölolvasását, amelynek befejező