Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1911-02-16 / 38. szám
1911 február 12 DELMAGYARORSZAG 161 lát fondorlatot s fölmentette őket a Vád és következményei aló!. A szegedi királyi Ítélőtáblán szerdán tárgyalták ezt az ügyet. A büntetötanács, ellentétben az elsőbiróság indokolásával, a tanúvallomásokból is minden kétséget kizárólag bizonyítottnak látta a fondorlat szándékát s igy a csalás büntettet is, amiért Ferkovits Reginát egy évi, Halál Máriát pedig nyolc hónapi börtönre itélte. A védő és a tárgyalásra megjelent vádlottak fölebbeztek az itólet ellen. A légszeszgyár. ni. (Saját tudósítónktól.) Folytassuk tehát. Ma levelek következnek. Olyan levelek, amelyekben állított hivatali bűnök, baklövések és hazugságok egyedül is elegendők lennének ahoz, hogy Fuchs és Bátori feje a porba hulljon. Csak a fejük, hogy valahogy az istenért meg ne sántuljon valamelyik. Szükségesnek tartjuk a helyzetnek újból való precizirosát, teljes megvilágítását. A szerződés a légszeszgyár mindenkori vezetőségének kétségtelenül bizonyos diszkrécionális jogokat ad. Ezekkel a diszkrécionális jogokkal a legutóbbi években két ember annyira visszaélt, hogy a legnagyobb fokú elkeseredés és kétségbeesés magvát hintette szét az egész városban. Bizonyos tehát, hogy a hiba itt első sorban az állására meg nem érett két fióka-tisztviselőben van, akik egy diszkrécionális jog bűnösen tág értelmezésével, egy hatalmas üzem lelketlenül hanyag vezetésével országra szóló botrány színhelyévé tették Szegedet. Ma ismét három hozzánk érkezett levelet közlünk. Olyan rémdolgokat mondanak el bennök küldőik, hogy az ember megdöbben azon, hogy a hires Szegeden ilyenek is történhetnek. Megjegyezzük, hogy a levelek írói közül csak azoknak a nevét adjuk ki, akik ezt határozottan kivánják. A rendszerint sajálkezüleg irt és mindig sajátkezüleg aláirt leveleket megőrizzük, velük együtt minden adatunkat hatóságnak, bíróságnak, vagy a bűnösök fölötteseinek készséggel bocsátjuk rendelkezésükre. Mert két dolog elkövetkeztében föltétlenül hiszünk. Az egyik: hogy a tanács szigorúan utána néz ezeknek a bűnöknek, minden biinös kezére koppint és a legerélyesobben követeli a két főbünüs elcsapaiásái. Ennyit föltétlenül meg kell tennie a város legfőbb föntartó elemeinek: a kereskedőknek, iparosoknak és vállalkozóknak érdekében. A másik: hogy maga a légszeszgyár néz utána a dolgoknak, a tapasztalt tömérdek hanyagság és^ visszaélés után ezt a két alkalmazottját nemcsak elhelyezi Szegedről, hanem végképen elcsapja. Az igazság kiderítése érdekéből a legnagyobb készséggel állunk^rendelkezésére a légszeszgyárnak is. Az itt következő levelek közül az elsőt névvel közöljük. Ilyen esethez az ember kommentárt se tud már fűzni. A másodikat egy részvénytársasága/igazgatója, a harmadikat Szeged egyik legvagyonosabb nagykereskedője küldte. A levelek: 1. Délmagyarország Tekintetes Szerkesetőségének Helyben. Becses lapjuk tegnapi és mai számában megjelent légszeszgyári cikkhez bátorkodunk: egy érdekes esetről beszámolni, mely szintén ujabb bizonyítéka a gázvilágitásnal előforduló mizériáknak s amennyiben közérdekű, kér%m becses lapjukban közzétenni. Mult év december 9-én cégünk mechanikai műhelyében egy gázóra lett fölszerelve. Január 20-án a társaság pénzbeszedője megjelent a számlával, mely 100 hvt. fogyasztásról 24 korona értékben lett kiállítva; amennyiben gázvilágítás mellett más világitást is használtunk, a számla összegét tul nagynak találtuk s annak kifizetését társaságunk helybéli főtisztviselője a gázóra megvizsgáltatásáig megtagadta. Pár nap múlva ismételten föl lettünk szólítva fizetésre a társaság részéről azon érveléssel, hogy amennyiben az óra hitelesítve van, annak fogyasztása körül semmi kétség nem foroghat fenn. A társaság megbízottjának kijelentettük, hogy mig meg nem vizsgáltatjuk az órát egy szakemberrel, addig a számla kifizetését megtagadjuk, mely után a társaság megbízottja is megvizsgálta az órát s ujabb konstatálása szerint a számlánkat 24 koronáról redukálták — 72 fillérre. Mindezekhez kommentárt bővebben nem szükséges füznünk, elbírálását a nagyközönségre bizzuk. Szeged, 1911 február 15. Tisztelettel Singer Co. varrógép résevény társaság. Klein Lipót. 2. Szeged, 1911 február 14-án. T. Délmagyarország Szerkesztőségének Szegeden. A gázgyár ügyóhez a magam panaszával én is hozzászólok. A villamostelepnek egy igen kis fogyasztója lennék, amennyiben naponta mintegy félóra hosszat egy-két lámpa világítását használom. A fölszerelést követő időben a számlám összege havonta nem haladta meg a három koronát, ami természetes is, mert mint föntebb emlitettem már, nagyon keveset veszem igénybe a légszeszgyár villamosáramát. Bizonyára keresette a légszeszgyár vezetősége a fogyasztásomat és ezért minden alapos ok nélkül beleegyezésem ellenére, az órát kicseréltette. Megtette ezt egynéhányszor abban az időben is, amikor távol voltam lakásomról. Ez az óracsere folyt mindaddig, amig sikeresen elérte a légszesztársulat vezetősége azt az abszurdumot, bogy a napi félegész órai áramfogyasztásért lióról-hóra többet, ma már közel husz koronára számlázhatott. Ezeknek a számláknak bemutatásakor mindenkor erélyesen tiltakoztam és a kifizetést azzal tagadtam meg, hogy pörre megyek a társasággal, mert képtelenség, hogy egy ilyen jelentéktelen áramfogyasztásnál ilyen horribilis számlát küldjenek. A vezetőség azonban mindezen kijelentéseimmel nem törődött, hanem azzal felelt, hogy amennyiben számlájukat nyomban ki nem fizetem, ugy az áramot kikapcsoltatja. A Délmagyarország tehát épen idejében kezdte meg cikksorozatát, mert az elsején bemutatott számlám kifizetésekor komolyan elhatároztam, hogy most már pörös útra lépek és visszakövetelem az esetről-esetre beinkasszált jogosulatlan követelést. Ezt azonban most szüneteltetem addig, amig a Délmagyarország utján nyilvánosságra hozott panaszosok együttesen fogják visszakövetelni a jogtalanul beszedett áramfogyasztást dijakat. Tisztelettel (Sajátkezű aláirás.) 3. Tekintetes Szerkesztőség! Örömmel olvastam mai számukban Szeged város polgármesteréhez intézett följelentést ós üdvözlöm ezen bátor ós nyilt föllépésüket, melyért ezúton hálás köszönetet nyilvánítok. Elégtételül szolgál nekem mult évben rajtam esett sérelemért az Önök igazságos följelentésük, mert a légszesz- ós villanygyár zsarnoki és kiváltságos jogát Önöknek sikerülni fog megtörni. Irodámban távollétem alatt megbízottamnak egy lehetetlen összegű villanyszámlát fizetés végett mutattak be, melynek kifizetését azzal az indokolással tagadta meg, hogy ez, a havi fogyasztásnak háromszorosa, ez tévedésen alapulhat, kérte ennek megvizsgálását. Mindazonáltal, hogy cégem föltétlenül az összeg ötvenszeresére is biztositékot nyújt, a légszeszgyár vezetősége minden bejelentés nélkül lezéiratta a villanyt, ugy, hogy műhelyem személyzete és irodai alkalmazottaim kénytelenek voltak a munkát abban hagyni s csak erélyes föllépésemre két óra múlva állították helyre a világitást. Ennek a basáskodásnak véget kell vetni s nem szabad megengedni, hogy két ideszakadt ember olyan jogokat vegyen ki magának, amelylyel még az állam vagy a város sem élhet, mert igy csak a Bakonyerdőben jártak el. Soraimmal csak kitartásra akartam buzdítani és ha följelentésükre sem lesz eredmény, ugy csak azt tanácsolhatom, hogy a fogyasztó közönséget bojkotra hivják föl. Maradtam a tekintetes szerkesztőségnek alázatos szolgája (Sajátkezű aláirás.) Az esti órákban arról értesültünk, bogy a légszeszgyár részéről emberek járnak a városban, hogy lekenyerezzék ós panaszaik visszavonására bírják azokat, akiknek a nevét mi a lapban kiirtuk. Ugy látszik, hogy annak a két urnák a lájblije alatt még mindig kelleténél több a bátorság. Mi kiirtunk néhány nevet, hogy ezzel harcunknak megadjuk a legtökéletesebb súlyt ós komolyságot. Adataink egész tárházával csak hivatalos eljárások során fogunk kirukkolni, figyelmeztetünk azonban mindenkit, akit illet, hogy a város egész polgársága érdekében folytatott küzdelmünknek az erejét el ne akarja venni olyan fegyverekkel, amelyeknek az élét igaztalan ügy rozsdásitotta be. Azokat az adatokat tessék megcáfolni, amelyeket mi Fuchs és Bátori fejéhez vágtunk irásos ós szóbeli bizonyítékainkkal, ne pedig az emberek könyörületességótől és hiszókenysógótől kórjók, hogy most kihúzzák a hínárból. Az osztrák delegáció. Budapestről jelentik: Az osztrák delegáció hadügyi albizottsága szerdán délután öt órakor ülést tartott. Az ülésen Bienerth báró, osztrák pénzügyminiszter, Schönaich báró, közös hadügyminiszter ós Montecuccoli gróf, tengerészeti parancsnok vettek részt. Hazai pronraiiibesxéilc. Hazai Samu honvédelmi miniszter, aki a nemzeti munkapárt programjával lépőit föl Losoncon, szerdán mondotta el programbeszódjét. Nagy érdeklődós mellett beszélt a miniszter, akit lelkesen éljeneztek meg hallgatói. Beszédében hangsúlyozta, hogy a szolgálati időt le kell szállítani két esztendőre. A kormány programjáról nem mondott sokat, hiszen azt már ismeri mindenki, a parlamentről azonban elmondotta, hogy azt reformálni kell, mert meg kell szüntetni a hosszú beszédek korszakát. A miniszter többek között a következőket mondotta: — A mai nagyon polgáriasodott korban, az emberek osztályai nemcsak közsógenkint, megyénkint, de országonkint, söt világrészenkint szervezkednek s erős egyedeket alkotnak. Igy a munkásosztály, a munkaadók, az agrárság, a merkantilisták, a nemzetiségek és a többi. Ennek mintájára kellene minálunk egy társadalmi munkapártnak, minden politikai