Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-14 / 36. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1911 február 12 sen meghosszabbították —> nem lett törvény, szükségessé válik a szabadalomnak újólag való meghosszabitása. A két kormány egy-két na­pon belül közzéteszi azt az intézkedését, mely­nél fogva a közös bank szabadalmát május ti­zenötödikéig meghosszabbítja. A bankvita nagy terjedelmének másik követ­kezménye az újoncozás elhalasztása less, amit az tesz szükségessé, hogy az ujoncjavaslatok­nak március elsejéig való letárgyalása már nem remélhető. (Miniszteri tanácskozás.) A kormány tagjai vasárnap délelőtt tizenegy órakor Héderváry Károly gróf miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartottak. A minisztertanácson a kormány valamennyi tagja résztvett; a jegyzőkönyvet Skerlecs Iván báró miniszteri tanácsos irta. A minisztertanács folyéügyekkel foglalkozott és délután két órakor ért véget. NAPI_HIREK Rosenberg János jubileuma. — Huszonöt éu óta bankigazgató. — (Saját tudósitónktól.) Szeged és a vidék egyik legnagyobb pénzintézetének vezetőjót ünnepel­ték vasárnap. Rosenberg Jánost, a szegedi hitel­bank részvénytársaság vezérigazgatóját ünne­pelték az intézet ez évi rendes közgyűlésén abból az alkalomból, hogy a kiváló vezérigaz­gató, aki Szeged város társadalmi életében is vezető szerepet visz és pénzügyi körökben min­dig mérvadó a szava, most töltötte be az inté­zetnél huszonötóves működését. Ezidő alatt ugy magának, mint a vezetése alatt álló inté­zetnek népszerűséget, bizalmat szerzett, az ő nevével szoros összefüggésben van az a fejlő­dós, amelyet a hitelbank részvényesei örvende­tesen tapásztalnak. Rosenberg János köztiszteletnek, közszere­tetnek örvend mindenfelé. Egy negyedszázados becsületes, lelkiismeretes munka fűződik a ne­véhez. Mindig csak az intézet érdekét tartotta a szeme előtt és a banknak minden eredmé­nyes munkásságából ő vette ki az oroszlánrészt. Méltányolták ós elismerték érdemeit minden alkalommal és az iránta érzett bizalom és be­csülós lelkesen jutott kifejezésre a vasárnapi közgyűlésen, ahol meleg ünnepeltetésben volt része a kiváló igazgatónak. A bank közgyűlésének erről a részéről ez a tudósításunk számol be : Glückstahl Lajos igazgatósági tag elmondotta, hogy az intézet igazgatósága már az elmúlt foglalkozott azzal a tervvel, hogy Rosenberg János vezérigazgatót méltóan megünnepelje abból az alkalomból, hogy az betöltötte ered­ményes működésének huszonötödik esztendejét. Akkor a vezérigazgató gyengélkedő állapotára való tekintettol szándékáról ideiglenesen le­mondott ugyan, de az igazgatóság mégis ünne­pelte őt szűkebb körében és ez alommal az igazgatóság nemcsak puszta szóval, hanem az­által is kifejezésre juttatta elismerését a vezér­igazgatóval szemben, hogy neki szolgálatképte­lensége esetére részben már szerződésileg is megállapított nyugdíj ellátást biztosított. Kérte a közgyűlést, hogy az igazgatóságnak határo­zatát vegye tudomásul. Á közgyűlés az előter­jesztést egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Landesberg Mór emelkedett szólásra. Meleg érzelemtől áthatott szép beszédben mél­tatta Rosenberg János vezérigazgató érdemeit. Megemlékezett a huszonöt év előtti időkről, amikor a szegedi hitelviszonyok oly mostohák voltak, hogy a jobb középosztályhoz tartozó kereskedőelemek és iparosok nemcsak hogy a szükséges forgótőkét nem szerezhették meg, de meg a legmérsékeltebb hiteligényeiket sem tud­ták kielégíteni. Erre az időre esik a korábbi önsegélyző egyesületnek az Európa szállodában történt megalakulása, melynél ö is résztvett és amelynek — a rövid időre rá Szegedi Hitel­bankká átalakult intézet — bölcsőjénél, szerve­zésénél a férfikor teljében már résztvett Rosen­berg János vezérigazgató és azóta több mint huszonöt éve állandóan az intézet ügyeinek szentelte munkásságát. Az intézet az ő kitűnő vezetése alatt vált a közgazdaság egy jelen­tékeny tényezőjévé, a kiváló igazgató nagyban hozzájárult a szegedi hitelviszonyok megjavítá­sához, fellendítéséhez és igy nemcsak szorosan véve az intézet fölvirágzásában, hanem a köz­érdek szempontjából is kiváló érdemeket szer­zett magának. Ezután még Hoffmann Ignác részvé­nyes emelt szót, aki szintén ékes sza­vakban méltatta a vezérigazgató érdemeit. A közgyűlés mindkét beszédét tetszéssel fogadta ós a vezérigazgatót percekig tartó éljenzéssel és tapssal ünnepelte. Rosenberg János vezérigazgató az iránta oly melegen megnyilvánult rokonszenvet hálásan, meghatott szavakban köszönte meg. ígérte, hogy mint eddig, ezentúl is fáradhatatlanul fog működni az intézet fölvirágoztatásán és kérte a részvényeseket, hogy az intézetet továbbra is részesítsék jóakaratukban és támogatásuk­ban, amiáltal a jövőben is elő fogják segíteni annak fejlődését és haladását. — A király. Budapestről jelentik: A ki­rály tegnap reggel öt órakor kelt és dol­gozószobájába ment, ahol hat órakor meg­reggelizett. Nyolc órakor főhadsegédei jelen­tését hallgatta meg, tizenegy órakor a várkápolnában csendes misét hallgatott. Az oratóriumban jelen voltak őfelségén kivül Izabella és Klotild főhercegasszonyok is. — Stróbl Alajos a szegedi fogadalmi templomról. A jeles magyar képfaragó mű­vész: Stróbl Alajos szobrász, hétfőn Gaál Endre dr szegedi tanácsos társaságában ellátogatott a szegedi közművelődési palotába. A mester megtekintette Schulek tanár modelljét, mely az építendő fogadalmi templomot ábrázolja. Stróbl mester azonnal véleményt mondott a modellről és művészeti szempontból kifogá­solta a templom aránytalan szélességét. Stróbl Alajos szerint a méretek redukálásával na­gyobb művészeti hatás érhető el és az az összhang tökéletesebb lesz. Ez a vélemény teljesen fedi Schulek tanár eredeti terveit és igazat ad az európai hirü magyar templom­épitőnek. Lázár György dr, polgármester na­gyon megörült Stróbl mester véleménynyilvání­tásának és a szobrászmüvészszel azonnal Já­szai Géza belvárosi apátplébánoshoz hajtatott, akinél irásba foglalta Stróbl mesternek a fo­gadalmi templomról mondott véleményét. Ez a vélemóuy is sietteti a fogadalmi templom ter­vezett méreteinek a redukálását. — Fejérváry Géza báró beteg. Buda­pestről jelentik: Fejérváry Géza báró, a dara­bont-testőrség kapitánya, néhány nap óta be­tegen fekszik Andrássy-ut 98. szám alatti la­kásán. A fővárosban tegnap este azt híresztel­ték, hogy állapota aggodalomra ad okot. A báró orvosa, Iíerzel Manó dr egyetemi tanár ezeket a hireket megcáfolja. Tudósítónknak ezeket mondotta a báró betegségéről: — Tegnap estefelé láttam utoljára Fejérváry bárót. Azok a hirek, mintha állapota aggoda­lomra adna okot, nem igazak. A bárót köszvé­nyes bántalmak gyötrik, amelyekkel szemben rendkivül óvatosaknak kell lennünk és való­színű, hogy a betegnek meglehetős huzamos ideig ágyban kell majd maradnia. Herzel tanár naponta meglátogatja Fejérváry bárót. — A hercegprímás születésnapja. Vaszary Kolos hercegprímás hétfőn töltötte be életének hetvenkileneedik évét s ebből az alkalomból az ország minden részéből fölkeresték üdvözlé­sükkel az egyház ós a társadalom kiválóságai Az agg egyházfejedelem, mint mindig, ezúttal is szük körben ünnepelte meg a nevezetes napot. Reggel házikápolnájában csendes misét mondott, délben pedig ünnepi ebédet adott, amelyre kör­nyezetének ós az esztergomi egyházmegye tiszti­karának tagjai voltak hivatalosak. — Klaiiim János — ezredes. A had­sereg rendeleti közlönyének legutóbbi száma sok szegedi vonatkozású katonai előlépte­tésről és kinevezésről adott hirt. Ezeket meg is irták a lapok, de egy fontos hir el­kerülte a nyilvánosság figyelmét. Őfelsége a király Klamm János szegedi 46. gyalogez­redben nyugalmazott ezredesnek az ezredesi cimet adományozta. Klamm János parancs­noka volt a szegedi 46. hadkiegészítő kerü­letnek és mint alezredes ment nyugdíjba. Azóta is Szegeden él és birja a társadalom megbecsülését. A királyi kegy nyugdíjas korában is felé tekintett s az érdemes törzs­tiszt nyugdíjas korában megkapta az ezre­desi rangot. — A szegedi háziezred köréből. A 64. gyalogdandár parancsnokává kinevezett és igy Budapestre áthelyezett Szentgyörgyi József ez­redes a 46. gyalogezred parancsnokságát át­adta Neubauer József őrnagy, zászlóaljparancs­noknak. Az ezred uj parancsnoka Sertic Ottó ezredes, a negyedik zászlóalj volt parancsnoka, még Bécsben időzik, ahonnan február tizen­hetedikén érkezik Szegedre. Ekkor végleg át­veszi az ezred parancsnokságát Neubauer őr­nagytól. Szentgyörgyi József ezredes, az uj bri­gadéros február, huszadikán hagyja el Szege­det. Addig bucsulátogatásokat végez a polgári és katonai hatóságoknál, melyek egyként saj­nálják a parancsnoknak Szegedről való eltávo­zását. — Németország ellenségei. Berlinből jelen­tik : A lapok szerint Henrik porosz herceg ne­vét viselő 35. gyalogezred jubiláris összejöve­telén beszédet mondott, amelyben a többi kö­zött a következő kijelentéseket tette: Az ez­redhez tartozók megjelenése annál örvende­tesebb, mert rendkivül komoly és nehéz politi­kai korszakban élünk. A negyven éves béke elle­nére Németország kifelé változatlanul birja min­den oldalról tisztelt hatalmi pozícióját. Ha ily módon nem is látunk okot arra, hogy Német­országnak valamely külső ellenségétől vagy irigyétől bárhol is tartsunk, annál több okunk van arra, hogy őrködjünk és hogy mind­nyájan — régi ós ifjú katonák egyaránt — a császár köré gyülekezzünk a mincl fenyegetőbbé váló belső ellenség ellen való küzdelemben. Távol van tőlünk, hogy valakitől rossz néven vegyük politikai hitvallását. Ahol azonban a törvény talaját elhagyják, ott mindenkinek kötelessége a felsőbb hatóságot támogatni. Az állam leg­szilárdabb támasza volt és marad a hadsereg. — Szegedi vasutasok a szerb király vo­natán. Karagyorgyevics Péter, a szerbek ki­rálya, február tizennegyedikén, kedden reggel nyolc órakor indul el kíséretével Belgrádból Rómába, az olasz király látogatására. A szerb király udvari külön vonata Indiától Bródon át Sziszekig a szegedi vasúti üzletvezetőség vonalán halad. Az udvari vonat kisérése végett hétfőn délután Felszeghy Ferenc szegedi üzletvezető, TJray Zoltán helyettes üzletvezető, Ráner Ödön felügyelő és Lázár László titkár Indiára utaz­tak. Sziszekre az udvari vonat kedden délután három órakor érkezik s onnan annak vezetését a déli vasút igazgatósága veszi át. Sziszekről a szerb király vonata Pragerhófon és Velencén át fut be Rómába. — Március 15. a katolikus körben. í szegedi katolikus kör az idén, március tizen­ötödikén diszes ünnepséget rendez. Ünnepi be­szédet Nagy Aladár dr, törvényszéki elnök, a katolikus kör alelnöke mond, Taschler József királyi járásbiró és mások pedig szavalnak. — Az egészséges Szeged. Faragó Ödön dr, városi tiszti főorvos hivatalos jelentése szerint a közegészség-ügy igen örvendetes állapotban van. A ragályos betegségek alig jelentkeznek s az ilyen időtájt uralkodni szokott vörheny is csak szórványosan for­dul elő. A közegészségügy javulására nagy befolyással volt a legutóbbi kedvező téli időjárás. — Postai gépkocsik a szegedi Alsótauyáii. A kereskedelemügyi miniszter tudvalevőleg el­rendelte a postai gépkocsi személyszállítást. Lázár György polgármester sürgős fölterjesz­tést intézett a miniszterhez, hogy a szegedi Alsótanyára, amig a tanyai vasút kiépül, enge­délyezzen postai gépkocsi személyszállító közle­kedést, ami itt nemcsak kifizeti magát, de az az előnye is meglesz, hogy Horgosról az alsó­központi postára nem kell gyalogos küldöncöt alkalmazni, hanem Szegedről egyenesen postai automobilon viszik ki a postát a tanyákra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom