Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-17 / 13. szám

6 DÉLMAGYARÓRSZÁŰ 1911 január 17 arra, hogy a csempésző vasutasokat a saját közegei leplezzék le, amikor kell és alkal­mas lesz. NAPI HÍREK Ahol már nincs valláskülönbség. (Saját tudósítónktól). A pestmegyei Abony nagyközségben érdekes és ritka estély volt vasárnap. A polgári iskola nagytermében a katolikus templom villanyvilágítással való fölszerelése javára tartották meg az estélyt, amelynek keretében a község református lelkésze, zsidó rabbija és a katolikus plébá­nos tartottak fölolvasást. Eltekintve attól, hogy az estély anyagilag is jól sikerült: ötszáz koronánál jóval több a bevétel, érde­mes ez az eset arra, hogy egypár szót füz­zünk hozzá. Ma, amikor sokan mesterségesen igye­keznek szítani a felekezetek között való békétlenséget, a legnagyobb ritkaság közé tartozik, hogy ilyen eset előforduljon. Abony, ez a pestmegyei község példa arra, hogyan lehet a legjobb barátságban együtt élni az egyes felekezeteknek és valamennyi vallás lelkésze a hívekkel együtt nyomban a segítségére sietett a másik egyháznak, amikor annak a segítségre szüksége volt. Lévay Mihály katolikus plébános, ország­gyűlési képviselő, aki az abonyi estélyt megnyitotta, erősen hangsúlyozta azt a jó egyetértést, amely lehetségessé tette az ilyen közös akciót. Blumgrund Naftali dr, rabbi, napkeleti meséket olvasott föl, Kiss Zsigmond református lelkész pedig bibliai idézeteket mondott el. A külső siker is nagy volt, a község lakossága pedig valláskülönb­ség nélkül támogatta a mozgalmat — a katolikus templom villanyvilágítása érde­kében. — A fiumei svéd konzul. A kereskedelem­ügyi miniszter közli Szeged hatóságával, hogy Banki Zsigmond magyar állampolgárt fiumei svéd konzullá nevezték ki és kéri részére Szeged varos támogatását. — Csanádban nem farsangolnak. Csanád­palotán és a környékén csendörőrjáratok dide­regnek az utcán és ma estétől már nyolc óra után tilos minden kurjongatás, a kocsmák előtt is csendőrszuronyok virrasztanak. Csanád­palotán, Battonyán és a többi derék magyar falvakban kiütött a farsang-epidémia. Amint beesteledett, egyszerre megbomlott a rend, kezdődött a farsang, ami azt jelenti, hogy min­den legény fütykösökkel fölfegyverkezve dühön­göttaz utcán. A közbiztonság teljesen fölfordult. Az utcákon megakadt a közlekedés. Minden farsangi éjszakának annyi sebesültje volt, mint egy kisebb ütközetnek. A battonyai járási főszolgabíró erre egyszerűen betiltotta a farsangot, bezáratta a korcsmákat és a tánciskolákat és megszaporította a csendó'rséget. Szóval a régi magyar virtus nem halt ki, bála a battonyai és csanádpalotai legé­nyek virágának. — A vivóegyesület közgyűlése. A szegedi vivóegyesület vasárnap tartotta meg tisztújító közgyűlését. Elnökké ismét Csernovics Agenort, titkárrá Lévay Ferenc dr-t, igazgatóvá Adámfi Jánost s művezetővé Armentani Edét, a ki­tűnő vivómestert választották meg. — Halálozások. Özvegy Gárgyán Márton né Rémes Irma negyvenhót éves korában hosszas szenvedés után vasárnap este meghalt. Teme­tése kedden délután lesz a szegedi Széchenyi­tér 6. számú házból. — Fájdalmas csapás érte Illy József állami felsőkereskedelmi iskolai tanárt, fiának, Illy Jenőnek| huszonnyolc éves korában, szombaton törtónt halálával. Illy Je­nőt hétfőn délután temették nagy részvét mel­lett a Dugonics-utca 28. számú házból a rókusi temetőbe. — Vak tüzilárma. Hétfőn délben az a hir terjedt el a városban, hogy a Széchenyi-tér és Horváth Mibály-utca sarkán levő Angyal­droguériában nagy robbanás történt. Néhány perc alatt több ezer ember vette körül a dro­guéria helyiségót, megérkeztek a tűzoltók is, de semmi dolguk nem akadt. Az törtónt mind­össze, hogy a viztartányba öntött vizes ben­zin meggyúlt, a lángok kicsaptak az ajtón, do mire a tűzoltók megérkeztek, a benzin máris elégett. Senkisem sebesült iheg ós a cégnek semmi kára sincs. — Arad lakossága. Aradról jelentik: Nyilvánvalóvá lett már, hogy Aradváros la­kossága az elmúlt tiz év alatt csupán hatod­félezer emberrel lett nagyobb ós gazdagabb számokban. Ötvenötezernyolcszázról fölver­gődött ötvenkilencezer háromszázra, — mely tiz százalékos szaporodásnak felel meg. Arad lakossága nem gyarapodik olyan mértékben, mint azt az utóbbi évek közteher szaporu­lata után várni lehetett. A város népességé­nek szaporodását, tiz éves végösszegekben egymás mellé állítva és az emelkedés száza­lék számát kitüntetve megdöbbentő képét nyerjük annak a jelenségnek, melyre példát alig találunk. Mig más városok fölszivják a közellóvő falvak lakósait, addig Aradról me­nekülnek az emberek, vagy legalább is el­kerülik. Az eddig megállapított eredmény szerint Arad város lakossága a legutóbbi népszámlálás óta 59.375-re szaporodott. Az utolsó népszámlálás 1900-ban volt Magyarországon és akkor Arad lakosságának száma 53.853 volt. E szerint az elmúlt tiz esztendő alatt csupán ötezerötszáz­huszonkót emberrel szaporodott a város lakos­sága, ami pontosan tiz százalékos gyarapodás­nak felel meg. Ha összehasonlítjuk a mai és a két előző népszámlálás eredményét, ezt a szo­morú statisztikát kapjuk: Arad város lakos-. sága szaporodott 1880-tól 1890-ig 6496 emberrel, 1890-től 1900-ig 11.801 emberrel, 1900-től 1910-ig 5522 emberrel. A két utóbbi eredmény között a hanyatlás szembeötlő. Százalékokban igy fest a város lakosságának gyarapodása: 1880-tól 1890-ig tizennyolc százalók, 1890-től 1900-ig hu­szonnyolc százalék és 1900-tól 1910-ig tiz százalék volt a szaporodás. A percentekben való kimutatás­ban is természetesen élesen kiviláglik az elmulttiz esztendő laza gyarapodása. Különösen szomorú­ságra ad okot ez a statisztika, ha arra gon­dolunk, hogy az Araddal egy kaliberű vidéki városok sokkal magasabb százalékot értek el a szaporodásban. Igy például a szomszédos Temesvár lakossága huszonkét percenttel gyara­podott. Temesvárnak ma a helyőrséggel együtt hetvenezer lakosa van, mig ha Arad számba is veszi a 2125 főnyi katonaságot, akkor is csak 61.500 a lakosság száma. — Eljegyzés. Fekete Béla dr, szegedi ügyvéd eljegyezte Koczor János városi tánácsos leányát, Vicát. — Szívszélhűdés mise közben. Temesvár­ról jelentik: A temesvár-mihaíai Salvatoriánus­rend kápolnájában vasárnap délelőtt megdöb­bentő szerencsétlenség törtónt. Bognár Kálmán, szerzetesi néven Páter Koloman, misét celebrált. Alig kezdett azonban a misézésliez, egy­szerre megtántorodott és halálsápadtan le­rogyott az oltár lépcsőjére. A kápolnában, mely színültig megtelt ájtatos hivőkkel, nagy izgal­mat keltett a szokatlan incidens. Páter Kolo­mant elvitték a kápolnából a szomorú coliá­jába, ahol délután öt órakor meghalt. Szív­szélhűdés ölte meg. — A dettai malom leégett. Deltáról jelentik: A dettai gőzibalom, amelyet Buch­mann Alajos másfél évvel ezelőtt építtetett, ma este kigyuladt ós teljesen leégett. A kár meghaladja a nyolcszázezer koronát. — Fiuk és leányok. Hódmezővásárhelyen a tanyák között valóságos vadházasságban élt egy év óta két gyermek, nóvszerint a tizen­három éves Tóth Julianna és a tizenhat éves Kardos Imre, akik egy, csaknem állandóan a városbon lakó kisgazdánal szolgáltak. A két gyermek mint férj ós feleség élt s a viszony­nak a napokban következménye is lett. Az új­szülött csecsemő és a legfiatalabb anya jól érzik magukat. — A másik eset hasonló ehez. Lúgos egyik közjegyzőjéhez a napokban be­állított egy mátkapár, hogy házassági szerző­dést kössenek egymással. A boldog menyasz­szony tiz éves, a vőlegény pedig tizenhárom éves. Tanuként velők jöttek: a leány részéről az apja, a fiu részéről pedig nagyatyja. Elő­adták, hogy az a kívánságuk, hogy a fiu tulaj­donát képező tizenhat lánc föld ós a leány tu­lajdonát képező hót lánc föld egyesittessékq hiszen ők úgyis jegyesek. A közjegyző azonban a közös háztartásra lépni óhajtó gyermekeket elutasította. — Orozva meggyilkolt közjegyző. Keszthelyről jelentik: Ma este nyolc órakor Lénárt Ernő keszthelyi közjegyzőt ismeret­len tettes hátulról lelőtte. Lénárt rögtön meghalt, a merénylő pedig elmenekült. Még nem tudják, ki a gyilkos. — A lánya után. Makóról jelentik: Néhány héttel ezelőtt Joó József makói legény agyon­ütötte Gyüge Jánosné makói asszony lányát. Gyügénó nem birta elviselni a lánya halálát s ma délben fölakasztotta magát. A kötélről hol­tan vágták le. Levelot is hagyott hátra, amely­ben azt irja, hogy meggyilkolt lánya után vá­gyott s kéri a rokonait, hogy egyetlen gyer­meke mellé temessék. — Rablógyilkoséiig. Szolnokról jelentik: Kupák Sándor szolnoki gazdát hétfőn hajnalban a saját háza előtt vérbefagyva, holtan találták. A holttest egy ágyteritővel volt bebur­kolva. A rendőrség megállapította, hogy rabló­gyilkosság történt. A ház szobáiban vére­sen, fölforgatva találtak mindent, a búto­rok össze-vissza voltak hányva s kiderült, hogy sok pénz ós sok ruhanemű tünt el. A gazdálkodót több hatalmas kószzurissal ölték meg a rablógyilkosok. — A városi párt ülése. A szegedi városi párt kedden délután hat órakor ülést tart a Haggenmacher-sörcsarnok külön termében. Sorra kerül Szmollény Nándor pályanyertes munkájának bemutatása s a tagok részéről ne­talán teendő indítványok. — lllunkások vasárnapja. A nyilvános vasárnapi előadásokat rendező bizottság vasár­nap tartotta meg az idei harmadik előadását a szegedi állami felsőkereskedelmi iskola vegytani termében, mely ezúttal is teljesen megtelt az érdeklődő és tanulni akaró hallgatókkal. Az első óra alatt Borosnyay Károly állami főgim­náziumi tanár A honvédelem fejlődése hazánk­ban, a második órában Verő Leó dr, állami fő­reáliskolai tanár A magyar nép költészete cim­mel tartottak szép és hézagpótló hasznos elő­adásokat. — Veszett kutyák a tanyákon. A szeged­alsótanyai állatorvos ismételten panaszt tett a város hatóságánál, hogy a tanyákon sok a ve­szett kutya és alkalmas helyiség hiján nem tudja azokat kellőkép megfigyelni. A tanács utasitotta a gazdászi hivatalt, hogy szerezzen be egy alkalmas ketrecet, amelyben a veszett kutyák egymástól elkülönítve, kellőképen meg­figyelhetők. — Az Uránia műsora. A szegedi Uránia színház uj műsorát ma szép képek diszitik megint. Nagy látogatottságnak örvend ez a kedves kis színház, de meg is érdemli, mert a válogatott program minden egyes darabja nagy igényeket elógit ki. A látványos természetben fölvett képek igen tanulságosak, mig a humoros és komikus képek vidámságot keltenek. Az est piece de rósistance-a a Kegyenc cimü nyolc­száz méteres dráma. — A szegcdi rendőrség krónikája. Berta Sándor hetvenkét éves földműves, már régebb idő óta elmebajos, szombaton erősebb mérték­ben vett rajta erőt a kór, dühöngeni kezdett Andrássy Ferenc jdr a közkórházba szállíttatta. — Kiss János lakatos segédnek szombaton dél­után öt órakor a Pálfy-féle gépgyárban munka közben egy vaskerék jobb lábának hüvelykül"

Next

/
Oldalképek
Tartalom