Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-11 / 8. szám

1911 január 11 DELMAGYARORSZAG 5 jtie" iiíl -vérn ó* ráriumot utalt ki — egyszer és mindenkorra. Azóta aztán kérvényezhetnek a hivatalnokok, nem kapnak egy fillért sem. Nem tudjuk még, hogy mekkora összeget fognak előirányozni az uj kórház hivatalnokai számára, do annyi bizonyos, hogy a mostam állapotokon a hivatalnokokra, do a kórház ügyvezetésére való tekintettel is segíteni kell ós reméljük, hogy segíteni is fognak. (A kórház költségvetése és a hetegiétszárn.) A kórház költségvetését a belügyminisztérium irányozza elő az országos betegápolási alapból. Az 1910-ik évre százhatvanhatezerkilencszázhar­mincegy korona volt előirányozva, amiből egy betegre egy korona nyolcvan nyolc fillér jut. Mivel a beteglétszám évenként emelkedik, ter­mészetszerűleg nagyobb az előirányzott összeg is. Az 1911-ik évre szóló költségvetés összege már szüzhetvenegyezerhatszásegy korona. A kor­ház kvalifikálásától, tehát 1904-től számítva a kórházban ápolt betegek száma a következő kimutatás szerint szaporodott: 1904-ben ápoltak 2350 beteget 1905 „ „ 2643 1906 „ „ 3102 1907 „ „ 3216 1908 „ „ 3207 1909 „ „ 3390 „ 1910-ben ápoltak 3501 beteget. Az elutasítottak száma átlag naponként hat. Évenként tehát kétezerszázhat van a t tesz ki a föl nem vett betegek száma. (A fizetések.) Boross József dr, igazgató-főorvos kap három­ezerhatszáz korona törzsfizetést, háromszáz­hatvan korona pótlékot és ezerszázhetven ko­rona lakbért; Eisenstein Jakab dr, osztály-főorvos kap két­ezernégyszáz korona törzsfizetést, négyszáz­nyolcvan korona pótlékot és nyolcszáztiz ko­rona lakbért; Hollós József dr, boncoló-főorvo3 kap kót­ezernógyszáz korona türzsíizetóst, százhúsz korona pótlékot és nyolcszáztiz korona lakbért; Busz Gusztáv dr, osztály-főorvos kap ezer­nyolcszáz korona törzsfizetést, háromszázhat­van korona pótlékot ős hétszázhúsz korona lakbért; ''Kőhegyi Lajos dr és Kerget- Mór dr, osztály-főorvosok [ugyanennyi fizetést kapnak. Három segédorvos egyenként ezerkétszáz korona fizetést, elsőosztályu élelmezést, lakást, fűtést és világítást kap. Gácsér József gondnok kap kótezerkótszáz korona törzsfizetóst, lakást, fűtést ós vilá­gítást; Lakatos Mihály segedgondnok kap ezernyolc­száz korona törzsfizetést és hétszázhúsz korona lakbért; Iíunz József hivatalnok kap ezernőgyszáz­huszonöt korona törzsfizetést, háromszázhatvan korona pótlókot és hétszázhúsz korona lakbért. 1910-ben neveztek ki egy dijnokot három ko­rona napidíjjal. (A segédszemélyzet.) A kórházban van hat elsőosztályu ápoló (nők és férfiak), ezek egyenkint hónaponkint negyven koronát és teljes ellátást kapnak. Nyolc másodosztályú ápoló harminc koronát ós teljes ellátást kap. Kilenc harmadosztályú ápoló pedig egyenkint huszonnégy koronát ós teljes ellátást kap. A segédszemélyzethez tartoznak még : a ka­pus, az irodaszolga, vizsgálatot tett gépész, fütő, egy boncoló, egy laboratóriumszolga, három háziszolga és két takarítónő. A* uj osztrák kormány esküje. Bécs­Mi jelentik: Ma délelőtt tizenegy órakor őfelsége előtt a scliönbrunni kastélyban a Kienerth-kabinet újonnan kinevezett tagjai és pedig Mayer Róbert dr, pénzügyminisz­ter, Wickenburg Miksa gróf belügyminisz­ter, Zaleski Vencel lovag tárca nélküli mi­niszter, Marék Károly közmunkaügyi mi­niszter, Widmann Adalbert báró földmive­lésügyi miniszter és Glombinszki Szaniszló dr, vasutügyi miniszter letették az esküt. A bank és a bankjavaslat. — Intézkedés és átmeneti egyezség. — (Saját tudósítónktól.) Héderváry Károly gróf miniszterelnök a mai képviselőházi ülés végén beterjesztette a kormány jelen­tésót az Osztrák és Magyar Bank szabadal­mának lejárta folytán szükségessé vált intézkedésekről. A jelentés, mint kép­viselőházi tudósításunkban olvasható, arról szól, hogy a kormány átmenetileg egyezséget kötött a közös bankkal. A t. Ház napja. Kormánypárt és ellenzék fölöttébb nagy szám­ban jelent meg ma már kora délelőtt a kép­viselőházban. A munkapárt felvonulása azt je­lentette, hogy ma szavazással kezdődött a Ház napirendje. Polónyi Géza indítványát az önálló bank dolgában hamarosan le is szavazta. Az ellenzék sorakozása a bankjavaslat miatt tör­tónt. Abban a föltevésben volt, hogy a Ház ma megkezdi a bankjavaslat tárgyalását, de csaló­dott. A szerb kereskedelmi szerződésnél liosz­szasan beszélt Polónyi Géza, meg Rosenberg Gyula előadó és egy óra lett, amikor a Ház a bizottsági tagok választásához hozzáfogha­tott. E pillanatig rendkívüli élénk volt a fo­lyosó. Kisebb-nagyobb csoportokban beszéltek, vitatkoztak a képviselők. Nagyobb föltűnést keltett az ellenzéki vezérek megjelenése. Ott voltak Kossuth Ferenc, Apponyi Albert gróf, Justh Gyula és hosszú idő után megjelent a Házban Andrássy Gyula gróf is. Andrássy hosszasan beszélgetett Kossuthal, meg Appo­nyival. A mai ellenzéki fölvonulás kétségtelen jele az ellenzék készülő harcának. A függet­lenségiek ugy mutatják és egyre hangoztatják, hogy kedvvel indulnak az uj országgyűlés első küzdelmébe. Egy óra tájban, amikor nyilvánvalóvá lett, hogy a bankjavaslat ma nem kerül sorra, a képviselők oszladozni kezdtek. Holnap kezdi meg a Ház a bankjavaslat tárgyalását. Serényi miniszter Bécsben. Serényi Béla gróf földmivelésügyi minisz­ter tegnap este Budapestről Bécsbe érkezett. Az igazságügyi államtitkár mandátuma. Rohonyi Gyula igazságügyi államtitkár nagy­becskereki mandátumát tudvalevően a kisebb­ségben maradt függetlenségi pártiak petícióval támadták meg, amelynek tárgyalása mára volt kitűzve a Kúria második választási tanácsában. Két héttel ezelőtt a petíció aláírói visszavonták kérvényüket ós igy ma a Kúria Zachár Emil elnüklésóvel csak a visszavonó kórvény sorsáról dönthetett. A tárgyaláson a felek egyike sem jelent meg és igy a Kúria a visszavonó kór­vényt tudomásul vette. A kereskedelmi íárca költségvetése. A pénzügyi bizottság Láng Lajos elnök­lésével ma ülést tartott, amelyen Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter, Kálmán Gusz­táv, Stettina József államtitkárok, Kotlán Sándor, Kerékgyártó István miniszteri taná­csosok, Foltért Károly posta- és távírda vezérigazgató is résztvettek. A kereskedelmi tárca költségvetését tárgyalták. A posta-, távírda-és távbeszélő tételnél Heltai Ferenc előadó ismertette a költségvetést, külö­nös tekintettel a fizetésrendezésre. Szerinte, figyelembe kellene venni azokat a jövedel­meket, amelyektől a posta elesik. Az illet­mény rendezésének kérdésénél annak a remé­nyének ad kifejezést, hogy a rendezést helye­sebb lett volna törvénybe iktatni és nem ugy el­intézni, amint aztörtónt.Különösenkiemeli,hogy a közigazgatási, műszaki- és távbeszélő személy­zetet is részesíteni kellett volna a íizetésrende­zósben. Kéri a minisztert, találjon módot arra, hogy a legközelebbi költségvetésben erről is történjék intézkedés. Örömmel üdvözli a mi­nisztert azért, hogy az állandó javadalmazásu személyzetet szaporította. Batthyány Tivadar gróf: A posta- és távírda személyzet a legmegbízhatóbb. Hangsúlyozza, hogy a mai válság mellett az állami alkal­mazottak íizetésjavitása elkerülhetetlen és ezzel a körülménynyel számolni kell. Vojnich István báró sürgeti Bácsmegye köz­igazgatási telefonhálózatának kiépítését. Szebeny Antal kijelenti, hogy amint szüksé­ges volt a vasút, épugy szükséges a posta al­kalmazottaméi is a rendezés. Lévay Lajos báró és Nándor Mihály felszó­lalása után Tisza István gróf arra kéri a minisz­tert, hogy a "fizetésrendezést terjeszsze ki a közigazgatási, a műszaki ós a távvevő sze­mélyzetre is. Hieronymi Károly miniszter azt mondja, hogy a tiszta gazdasági eredményének megítélésénél nem szabad tekintet nélkül hagyni az ingye­nes szolgálatot. 1400 napidijast neveznek ki rendes tisztviselőnek, de ezt a kineve­zést még nem tekinti szaporításnak, mert ezeknek az állásoknak a rendszeresítése csak azt jelenti, hogy napidijasok helyett most tisztviselők legyenek. Kijelenti, hogy 1912-ben fogja a most nem rendezett állásokat rendezni. Kéri a javaslat elfogadását. Ileltai Ferenc rövid felszólalása után a bi­zottság elfogadta a javaslatot. A bizottság leg­közelebbi ülése szerdán délután öt órakor lesz, amikor az államvasutakról szélé tételt tárgyalják. Kérem: szinházazunk. A szegedi szinház, kérem alássan, kultúr­intézmény. Szükséges ezt hangsúlyozni. Nem­hiába nem az. A szegedi színházat komolyan kell venni, kérem alássan. Mindenki komolyan veszi. Még a vicceit is. Ellenben a tragikumát nem. Mert akkor a szegedi színházban termelnék a leg­jobb vígjátékokat. Kérem alássan, mégis komolyan kell venni valamit a színházban. Azt, ami kivül van rajta. A műsorát. Ezzel még tud meglepetést játszani a szinház vezetősége. A mult hónapban a műsor hirdette, hogy egyik este Shakespeare III. Richárd-\kt ját­szák a szegedi színházban. Na ós eljátszották azt a III. Richárd cimü vigjátékot, amelyet még Shakespeare se irt meg. A kétségtelenül eredeti, álreinhardti előadásnak ezzel nem lett vége. Mert kérem alássan ma estére újra III. Richárdot hirdette a műsor és a színlap. Do a mai műsort a mult héten megváltoztatták, mert Nyárai Antal Budapestre utazott nya­ralni. Kitűzték A cégért. De lekapták a szin­laprói a kiragasztás után, mert Várnai Janka azon a napon kereset cigarettázott. Egyúttal kitűzték műsorra A testőrt. De holnapra halasz­tották az előadását, mert kiderült, hogy Az édes öregem cimü operett rosszabb darab, mint Szalay Károly ügyelő gondolta. De azért a műsorról lerántották öt percre Az édes örege­met is, mert Nagy Aranka egyik tapsolója be­rekedt. Egyúttal kitűzték mai előadásra a Vándorlegényt, de este félnyolc órakor a szín­házi tábla kezelője meghűlés miatt beteget je­lentett, igy nem adhatta tudtul a nagyérdemű közönségnek, hogy két kórista szereplő a rossz gázsi hét miatt még hamisan se fog énekelni. Időközben — hogy el ne felejtsük, — a szin­ház titkári hivatala telefonált a szerkesztősé­günknek, hogy a legeslegújabb színházi kom­münikét, amelyet szives közlés végett az ösz­szes lapoknak beküldeni kegyeskedtek, hát ezt a drága komminükét javítsuk ugy meg, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom