Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-08 / 6. szám

6 DÉLHAGYARORSZÁG 1911 január 8 gyűlésének oly határozatához, melylyel a társulat a Fehértó öntözését aktuális föladatai körébe bevonja. Ha inost már ezen tranzakció pénzügyi jelentőségét mérlegeljük, az országos halászati felügyelőség által kidolgozott költségvetés szerint az összesen 1.150,000 korona befektetési költségből az államot 800,000, a város pedig 400,000 korona befektetési tőke körüli összeg, illetőleg ennek amortizációja és a 44,800 korona évi üzemköltség terhelendi, amivel szemben évi tiszta jövedelme —a fönt kiszámított 42,000 korona -(az állam által elvállalandó 800,000 korona befektetési tőke 6 százaléka = 48,000 korona — összesen évi 190,000 korona körüli összeg leend. Amennyiben a földmivelésügyi miniszter ur a fenti tranzakcióhoz hozzájárul, amiben kételkedni az előzmények után nincs okom, az esetben ez eredményékhez a Fehértónak hasznosítása a városra nézve hasznothajtólag megoldottnak tekinthető. Ez alapon s a miniszter ur megbízottjával folyt tárgyalásra és elvi megállapodásra való hivatkozással az államsegély formaszerü engedélyezése iránt a földmivelésügyi minisztériumhoz sürgős fölterjesztés volna intézendő annak kiemelése mellett, hogy a Szegedi Armentesitő Társulat mult évi december 16-án tartott közgyűlésében negyedik szám alatt hozott határozatával a Fehértó öntözését már aktuális föladatai körébe vonta. Megjegyzem, hogy a földmivelésügyi minisztériumtól ígéretet nyertem arra nézve, hogy a Fehértó tógazdasággá berendezése esetén mindjárt az első évben megfelelő mennyiségű két éves halivadékot díjtalanul nyerünk, mely esetben a tó mindjárt az első évben halászható lesz. Szeged, 1911. év január 7-én. Lázár György dr, s. k. polgármester. A város tanácsa legközelebb tárgyalja a kérdést, Bokor Pál polgármester-helyettes, gazdadasági előadó referálása alapján. Hogy a földmivelésügyi kormány mily súlyt helyez a Fehértó hasznosításának sürgősségére, mutatja az, hogy a várostól sürgős fölterjesztést és az ügy mibenállásáról tüzetes tájékoztatást kér. A polgármesternek az ügyben való tény kedése pedig, mint egy városi vezetőférfiu megjegyezte, valósággal uj honfoglalást jelent Szegedre nézve. Kétezerkétszáz hold földnek a város részére való elfoglalását. SZÍNHÁZ,_MŰVÉSZET Színházi műsor. Január 8, vasárnap d. u.: A gyerekasszony. » 8, „ este: Narancsvirág és Édes öregem. „ 9, hétfő: Narancsvirág és Édes öregem, operettek. (Páros '/, bérlet.) „ 10, kedd: III. Richárd, tragédia. (Páratlan 3/« bérlet.) „ 11, szerda: A testőr, vígjáték. (Páros >/, bérlet.) „ 12, csütörtök-. Carmen,opera.Páfos!/>bérlet. „ 13, péntek: Carmen, opera, (Páratlan '/, bérlet.) „ 14, szombat: Virágfakadás, vígjáték. — Meguntam Margitot, vígjáték. (Páros V. bérlet.) Bemutató. „ 15, vasárnap d. u.: Á vig özvegy, operett. „ 15, „ este: Virágfakadás. — Meguntam Margitot. (Páratlan 2/, bérlet.) OpereU-apróságok bemutatója. Eddigelé esténkint előadások voltak a színházban, ma kivételesen próbát rendeztek, mert énekes szerepet próbáltak ismét drámai szinészszel eljátszatni. Farsangi tréfának beillik, de komoly előadás keretében megbotránkozást keltő, annál inkább, amikor megfelelő énekes személyzet is rendelkezésre áll. Farkas Imre Narancsvirág eimü dalosjátékát próbálták bemutatni, természetszerűleg siker nélkül. Tekintve a librettó fogyatékosságait s a zene silányságát, érthetetlen, hogy miért kellett ennek a darabnak minálunk is színre kerülni. Farkas Imre irt néhány csinos, leányoknak való lírai verset, megpróbálkozott zeneszerzéssel is s egy merész elhatározással fantáziáját operettben csapongatta, mint librettista s zeneszerző egy személyben. Vállalkozása azonban egyáltalán nem sikerült. A librettó teljesen rossz. Emberek egyik világrészből a másikbajárnak, hogy oda megint visszamenjenek. A zene pedig jellegzetes is akarna lenni, akár a melódiákkal, akár a hangszereléssel, de kellő invenció és képesség hijján eredménytelenül. A közreműködők nem is igen vették, de nem is vehették komolyan dolgukat; nem is csoda, hisz próba volt csak! Felhő Rózsi ós Békefiné voltak valamennyire helyükön jobb ügyhöz méltó buzgalommal. Ny árai helyett Lugosi ugrott be a művezetés terhére. Ha már beugrásra volt szükség, miért nem osztották rá Sümegire ezt a szerepet ? Vagy talán Shakespeare-i hős-szerepeket kell Sümeginek játszani ? A másik apróság Fali Leó Édes öregem című egyfölvonásos operettje volt. Témáját tekintve, kedves, naiv apróság, mig zenéje a komponista kiválóságát dicséri. Felhő Rózsi, Mezei Andor ós Nagy Aranka alakították a darab szerepét diszkrét játékkal ós szép énekkel. A rendezés persze itt is hiányos volt. Annyi gondot sem fordítanak itt a helyes, előirás szerinti rendezésre, hogy a darabhoz szükséges kintornát avagy a kakukos órát sem tartották szükségesnek beszerezni. Ellenben mesterszerüen tudnak nálunk szerepeket rosszul kiosztani. A magasfekvésü tenorszerepet természetszerűleg nem a tenorista énekli, hanem a baritonista, mig a baritonistának való szerepet drámai szinósznek kell bemutatni. Mikor fog már végre a szinügyi bizottság is a művezetésbe s a rendezésbe beleszólni ! —nis. * A szinilgyi bizottság illése. A szegedi szinügyi bizottság vasárnap délelőtt tizenegy órakor ülést tart. A bizottság ekkor tartja meg ujjáalakuló gyűlését. * Felhő Rózsi a Vígszínházban. Február végén a budapesti Vígszínház fölujitja Bakonyi és Kálmán nagysikerű operettjét, A tatárjárást. A vígszínház igazgatósága meghívta Felhő Rózsit, a szegedi közönség kedvenc primadonnáját, hogy a darabban játsza el Mogyoróssy önkéntes szerepét, amelyet azelőtt Komái Berta játszott. Felhő Rózsinak ez a meghívása ujabb diadalt jelent azon a ragyogó karrieren, amelyet Szegeden, a szegedi szinházban futott be, de egyúttal ujabb kifakadásokra ad alkalmat azért, hogy Felhő Rózsi Szegedről távozni kénytelen. A vidéki primadonnák legelsőjét veszíti el Szeged szinházban járó közönsége Felhő Rózsival. * Bemutatók és reprizek. A jövő hét csütörtökjén hozza színre a szinház a Carmen operát, melynek próbái hetek óta folynak. Szombaton föleleveníti a művezetés a legjobb magyar egyfelvonásost, Mezei Károly Virágfakadás eimü vígjátékát. Ugyanekkor kerül bemutatóra Pierre Wolf ós Georges Courteline bájos ós szellemes vígjátéka, a Meguntam Margitot, melyet a Nemzeti Szinház művészgárdája a Várszínházban hozott színre, * Hangverseny a Tiszában. A „Szegedi Protestáns Jótékony Nöegyesület" szombaton este bállal egybekötött sikerült hangversenyt rendezett, melynek fénypontja Komlóssy Emmának, a Vígszínház ismert művésznőjének szereplése volt. A terem zsúfolásig megtelt az érdeklődő, válogatott közönséggel, amely lelkes tapssal ünnepelte az egész szereplöket. A hangverseny első száma Hauserné Janky Mária ós Meák Gyula négykezese volt: Meyerbeer a Fáklya táncát játszották művészi készséggel. Majd Komlóssg Emma következett, aki a Parasztbecsület „Szantuzsa áriá"-ját és Carmen „Habeneró"-t énekelte csodás müvószisóggel. A közönség elragadtatással ünnepelte a művésznőt, aki azzal hálálta meg ezt, hogy műsoron kivül elénekelte Dienzl Oszkár egyik dalát. Darabos Sándor énekelt ezután hatással magyar dalokat. Sz. Tóvölgyi Margit gyönyörű szavalatával szórakoztatta a közönséget. Végül ismét Komlóssy Emma énekelt ós következett a tánc. Kipirult arcú leányok, kacagó asszonyok lejtettek a sima parketten, andalítóan szólt a zene és vidám hangulat mellett mulattak kora hajnalig. A protestáns jótékony nőegyesületnek ez a hangversenye és bálja igazán kitűnően sikerült. * Godowszky. Godowszky Lipót január 12-iki hangversenyére már leküldte saját Eh barzongoráját, amelyen a következőket adja elö: Beethoven, harminckét variáció C-moll; Schuhmann, C-moll fantázia; Chopin, F-moll fantázia, három preludium, három etüde, naturne, scerzo; Godowszky—Intermezzo, Valse; Liszt: Erdőzúgás; Spanyol rapsodia. Jegyek Várnay Lkönyvkereskedésében kaphatók. * Két sziiimli egy ifjusági egyesületben. A szegedi Rókusi Ifjúsági Egyesület vasárnap délután félnégy órakor a rókusi iskola aj tornatermében szórakoztató délutánt tart. A vén bakkancsos cs fia a huszár, Szigeti József népszínműve kerül szinre. A szerepeket Fischer Hugó, Csordás György, Kocsis Ilonka, Erdélyi József, Stern Dezső, Erdélyi Pál, Gyólay Ferenc, Martini Iionka, Szól Menyhért és Gyólay János játszák. A kör most Herceg Ferenc A kivándorló szinmüvóre készül. * Reinhardt és a német császárné. A berlini Schuman-cirkuszban tegnap tartották meg Reinhardt Oedipus-előadását, amelyet a német császárné is végignézett. A császárné el volt ragadtatva és bemutattatta magának Reinhardtot. * A jótékony nŐcgyesiilet cstélyc. A szegedi kisdedóvó és jótékony nöegyesület, amely városunkban évtizedek óta teljesiti a kisdednevelés és szegények gyámolitásának nemes föladatát, magasztos hivatásának teljesüllelóso céljából, mindannyiszor a nagyközönség áldozatkészségéhez kénytelen fordulni. Az egyesületnek ez alkalommal is kell a lelkes közönségnek támogatását emberbaráti intézményei javára igénybe vennie s elh'l a célból február hó folyamán a városi színházban fényes estélyt rendez. Az estély re az egyesületnek, a legkiválóbb magyar énekesnőt, a magyar királyi Operaház énekesnőjét Sándor Erzsit sikerült megnyernie. A jeles művésznő, tekintettel a jótékony célra, készséggel megígérte a rendezendő estélyen való közreműködését s jelezte, hogy a Traviata cinni operában lép föl. Az opera-előadás kétségtelenül az idei szezon legkiemelkedőbb eseménye lesz, mert hisz a kiváló énekesnő művészetében közönségünknek még nem is volt alkalma gyönyörködnie. Az estély iránt máris élénk érdeklődés mutatkozik. Az előadás napját az egyesület választmánya legközelebb állapítja meg' s egyben megkezdi u jegyek árusítását is. * Premiére a szegedi Ui'tluia-szinliázbaii. Ma vasárnap, valamint holnap hétfőn uj műsor megy az Urániában. Nyolc szebbnél-szebb kép van a programon. A mostani „elou de la soirte" a Parasztbecsület eimü nyolcszáz méteres műkép lesz, amelyen alkalmunk nyílik a párisi nagy opera tagjainak művészetét ebben át eléggé ismert, érdekfeszítő drámában meg; ismertetni. A Parasztbecsület ma már mindenki előtt eléggé ismeretes, nem szükséges, hogy külön méltassuk. A műsor többi pontjaiból kiemeljük a Kötélgyártás eimü természetben fölvett képet. A szegedieket bizonyára érdekelni íogja ez a kép, mert megismerteti azokkal, akik még nem ismerik a szegedi különlegességet: a kötelgyártást. A Garda-tó látványos kép, a Nőgyűlölő szines müfilm, meg két humoros darab és két másik dráma olyan változatosan szórakoztató estét nyújt a közönségnek, amilyent csak az Urániában lehetséges végig élvezni. 1AIGNER KAROLY ügyvéd irodáját Rudolf-tér 6. sz. alatt (Tóth Péter-ház) megnyitotta. mm haszen ós HoKsz Ibojíiiili tazerzési JUTKOVICS GÉZA la- és szénlelepe, Kossuth [mmm\ 41. sin. Telefon 686 : (a rókusi templommal szemben.) : Telefon 686,