Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-06 / 5. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 6 éves szegedi munkássága, vasszorgalma, im­ponáló szaktudása révén nagy érdemekkel kap­csolódott bele egy bank ós a szegedi köz­gazdaság életébe. (—) A szegedi állattenyésztés íejlesz­tése. A szerb kereskedelmi szerződés kép­viselőházi tárgyalása során Lukács László pénzügyminiszter tudvalevőleg azt a kijelen­tést tette, hogy az állattenyésztés fejlesztése érdekében két millió koronát irányzott elő tenyésztési célokra. Mivel Szegeden, különö­sen a belterületen, a szarvasmarha tenyész­tés nagyon el van hanyagolva az által, hogy az apaállatokat a gazdák szolgáltatják, a hatóság nagyobb mérvű segélyt fog kérni a város részére a két millió koronából. Jung Péter főállatorvos erre nézve már legköze­lebb előterjesztést tesz a gazdasági szak­bizottságnak és a város tanácsának. (—) Sániloi'falva és Deszk szabad! A Szegeddel szomszédos Sándorfalva és Deszk községekben hivatalosan megállapították a száj- és körömfájás megszűnését. Ennélfogva hivatalosan közzéteszik, hogy Sándorfalvárói és Deszkről élő állatokat minden előzetes engedély nélkül lehet Szegedre szállítani, vagy hajtani. (—) A rcsicai kereskedelmi egyesület, mint Resicabányáról jelentik, újév napján tar­totta rendes évi közgyűlését. Az egyesület szolgálja a kereskedelem és kereskedők érde­keit, rendez kereskedelmi szaktanfolyamokat ós íölolvasásokat. Az egyesület 6692.54 korona bevétel mellett 819.27 korona fölösleggel zárta mérlegét. (—) Angol pénz Magyarországban. Jól informált helyről értesülünk, hogy az utolsó néhány nap alatt nagy intézeteink a londoni pénzpiaccal mintegy három milliós leszámítolási üzletet kötöttek. Az üzletet a londoni Clearing House bankok kötötték négy és háromnyolcad százalékos kamattétel mellett. (—) Az Angol Bank kamatlába. Londoni távirat jelenti: Az Angol Bank vezetőségének REGÉNY AZ ELET HÍDJA — Angol regény. — (io) Irta Gerard Dóra. Kórlek, több a tapasztalatom, ez az •egész, — felelt Chistolm és mefisztói arcot igyekezett vágni — tehát mi ezennel véd­és dacszövetséget kötünk, bár a benemava­tottaknak azt kell hinniök, hogy javában versengünk, küzdünk egymással. Külsőleg vetélytársak leszünk, ez a legjobb szerep­osztás. Hallod a kocsizörgést ? Most min­den bizonynyal Miss Lamont érkezik. Ves­sünk egy röpke pillantást vonzalmunk tár­gyára. Mindkettőnk érdekében remélem, hogy az apjára üt. Micsoda lárma! Miért sipítanak ezek a leányok ekkorákat? Miért örülnek, vagy mi a bajuk? Tán összerop­pant a diadalkapu, vagy valakit fejbe kó­lintott egy nemzeti lobogó ? Ezalatt már a ház felé iparkodtak, kí­váncsiak voltak, de aggódtak is, mert a nagy kiáltásokból ós ideges kutyaugatások­ból balesetre is lehetett volna következtetni. Ahogy kiértek a major előtti kavicsos térségre, a ponyfogat épen az ellenkező ol­dalról robogott be. A kocsison kivül ketten ültek benne, ezt Blundell még épen ki tudta venni, mielőtt a kezébe nyomott valaki egy brit lobogót és keményen meghagyta, hogy lengesse a zászlót, továbbá, hogy éljenezzen torkaszakadtából. - De miért, ki ez, nem értem, hát nem Miss Lamont jött, — dadogott az ámuló ifjú. Persze hogy az, Le Lawrence is meg­érkezett, tévedés forgott fönn, korábbi vo­nattal jött le. Ordítson, az isten áldja meg. Úgyis olyan csöndes minden. — Kiáltott Mary ós maga is olyan lármát csapott, hogy na. - Bizony nem csúnya, — szólt magá­ban Chistolm, — miután másodszor vette mai ülése elé mindenütt nagy érdeklődéssel néznek. A bank kamatlába jelenleg négy és fél százalék, a magánkamatláb pedig Londonban három százalék, a pénzviszonyok általában ked­vezőek, ezért remélik, liogy a bank már a kö­zel jövőben, valószínűleg a mai ülésen elhatá­rozza a kamatláb leszállítását. Az összes alkatrészek kaphatók! Árjegyzék ingyen és bérmentve Az összes alkatrészek kaphatók! ION! PATHE! DIADAL foIcsérnélKüü liinélkiili amerikai tölcséres beszélőgépek és zenélögépek legolcsóbb beszerzési helye. Az összes hanglemezeket raktáron tartjuk. 25 cm. nagy dupla hang­lemezt 2*50 fillérért árusítjuk. Pathe nagy dupla lemezek 4-50 fillér. Állandó uj felvételek. A legfinomabb varrógépeket ós ke­rékpárokat legjutányosabban áru­sítjuk. — .Nflfly mecliönikűi javilá-iiiüioiy! KLEIN ÉS TÁRSA Oroszlán-utca. — Telefon 59. Az összes alkatrészek kaphatók! Az összes alkatrészek kaphatók! Árjegyzék ingyen és bérmentve SZERKESZTŐI ÜZENETEK. K. E. Kérésének semmi esetre se tehetünk eleget. Mi nem abban látjuk zsurnalisztikái hivatásunkat, hogy más lapok munkásságáról mondjunk állandóan véleményt. Azt hisszük, nem az a ió újságíró, aki mások munkásságáról elmélkedik, hanem az, aki jól dolgozik. Ha majd Favágó Illés beleszeret Bagó Ilonába, férjezett Kapanyól Pistánéba, az ő szerelmi regényükkel igazán nem fogunk foglalkozni, mert hisz a fenét sem érdekli. Legföljebb egyes újságírókat ós egyes lapokat. Molnár Forencz mégis csak valaki, ami az ő élete sorába fonódik, azza! az irodalomtörténet is íródik. Ha lkszekröl ós szemügyre a kocsit és megnézte a benn ülő porköpenyes hölgyet. Első pillantása a fehórsapkás fiatalembernek szólott, aki a leány mellett ült. Negyedik fejeset, — Ez aztán fogadtatás, — nevetett Felicia — miközben útitársa segélyével leszökkent a kocsiról. Vájjon mivel érdemeltem ki a diadalkapukat és a nemzetiszínű lobogókat ? Mary ós Ellio gúnyosan kacagtak. — Te? Te bizony nem érdemeltél sem­mit, legföljebb egy kis baráti dorgálást azért, hogy ennyire megvárattál. Mary hangja nem volt valami mézes. Nem volt inyóre a két nővérnek, hogy a tervük ilyen változást szenvedett. Kedvelték Feli­ciát, tán még szerették is, de helyet neki az üdvözlő tömegben szántak és nem a dicső hadfi kitüntető szomszédságát a ko­csiban. — Komolyan azt hitted, hogy a te tisz­teletedre lengenek a lobogók ? Mi bizony nem a te fogadtatásod érdekében roboto­lunk egész nap. — Hát akkor kiért? — Hát persze, Lawrenceért! Tán nem is tudod, hagy a kocsit volt szerencséd meg­osztani egy hazatérő bőssel? — Ó! Felicia válasz-ója rendkívül kerek lett. A szemei is kerekre nyilva nézték nagy ámu­lattal az útitársat. Mindjárt másnak látta a fiut. i — De kérlek, Mary, ne dicsérj ki ennyire, — szabadkozott a — hősnek keresztelt férfiú — ugylátszik, feszélyezte, hogy ő képezi a közfigyelem és társalgás gócpontját. Dehogy vagyok ón délafrikai „hős". A nevetése kedvesen, fiatalosan csengett, a zavara is kihallatszott belőle. Bár elég tekintélyes árnyékot vetett a dólafrikai, a megjelenése csöppet sem volt rendkívüli, a termetében, az arcában nem akadt semmi, amit hősi jelzővel lehetett volna jellemezni. Barnahajú, sötótszemü fin volt, abból a fajtából, amely ugy terem a Ipszilonokról nap-nap után megírják a lapok, hogy házasságra léptek, talál az is érdekelni fogja a publikumot, amikor egyik legnagyobb élő magyar író és egyik legnagyobb élő magyar színésznő sorsának váj Ámor közös utat, áóneiyre annyi energiával, merész küzdéssel és szépséges bizalommal tud ós készül lépni az uj Molnár-pár. Ez szép regény, ez gyönyörűséges idill: meg kellett írni, meg kell irni, megírtuk. Aki ebben sérelmet lát Molnár Ferenc ellen, azt legalább is a „lemaradás" bántja. Hogy az ízléses megirás jó mód volt alioz is, hogy se­gítsen agyonütni az esetről támadt sokféle pletykát, természetes. És most a legfontosabbat: a nyilvánosságé obbol az ügyből csak annyi lehet, amennyit mi megirtunk és most itt el­mondtunk. Semmi esetre sem zsurnalisztikái föladat az, hogy Szécsi Illés és Molnár Ferenc teljesenpriuái természetű ügyébe beleavatkozzunk. Ebez aztán csakugyan semmi köze a nyilvános­ságnak, a hírlapírónak. A két dolgot föltétlenül külön kell választani. Molnár Ferenc, Varsányi Irén és Molnár Ferenc, Szécsi Illés és Varsányi Irón, Szécsi Illés dolgát. Az első emberpár dolga fültétlenül érdekli a nyilvánosságot, a másik két emberpár dolgához semmi köze. Azt meg semmi esetre se tennénk meg, hogy amikor Molnár Ferenc és Varsányi Irén szövődő házasságának a hírét agyonhallgatjuk, ugyanakkor ebben az egyéb részletében privát/természetű ügyben nagy dobra üssük azt, ami a botrány látszatát kelti. Hogy Szécsi mit ős hol nyilatkozik, tel­jesen az ő dolga. Hogy ez az ur annyira „bru­tális" lenne, azt se merjük mondani. Az asz­szonyhoz, a nőhöz nem az Írónak, hanem a fér­finek vannak jogai. És szeretnénk mi azt a férjet, látni, aki előzékenyen és udvariasan en­gedi át a feleségét egy másik urnák ha sze­reti, csak azért, mert az a másik iró, szobrász vagy festő. Mi a saját újságírói művészetünkből nem szoktunk kérkedni. Hogy laptársunké milyen, arról egyik legutóbbi számunkban ki­állítottuk a látleletet. Azt méltóztassék még tudomásul vonni, hogy ehez az ügyhöz ez az utolsó szavunk. Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hírlap- és nyomdaváilalat Nyomtatta a Délmugyarország hirlap- és nyomda­vállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota.) brit szigeteken, mint a szeder az erdőben. Nem volt se nagy, se kicsi, se kövér, se sovány. A mellkasa erős volt, napbarnitotta arcán meglátszott, hogy ez a nagy tisztelet kényelmetlen neki. A szeme mélyén huncut fény csillogott, az ajka meg mintha mosoly­gott volna; volt benne elég pajkosság, jutott a szerénység mellett a jókedvnek is elég hely a jellemében. Ha Felicia bőst várt volna, némi kiábrándulással fogadta volna az ifjút; de mivel csak ugy ismerkedtek meg, nem ért rá keveselni a fiatal ember értékét, különben is elég kellemesen kocsi­káztak együtt. Lawrence meg nem csalódhatott volna re­ményeiben, mert Felicia olyan bájos, olyan gyö­nyörű és üde volt, hogy bizony csupa öröm volt vele együtt kocsizni ezen a szép nyári na­pon. Még a legválogatósabb ízlésű férfi is be­érte volna az ilyen útitárssal, Feliciának szokása volt — egyik szokása a sok közül — hogy szemére lobbantotta atyjának, mennyire veszít csinosságából, ő, a leány, ha szép, daliás apja oldalán jelenik meg. Ezzel vádolta a doktort, hogy a familia főszépségót saját magának tartotta meg, ugy, hogy Feliciának csak a maradókból jutott. De mivel Felicia mindezek dacára mégis kiváló, tündérszép teremtés volt, Lamont nem tudott kellő bűnbánatot érezni fösvénysége miatt. Hajának szőke fényét valószínűleg svájci anyjától örökölte, ez a haj, ez az arc rögtön megragadta minden férfi figyelmét, magára vonta a fantáziát. Szeme szürke volt mint az apjáé, de nem lobogott benne az a nyugtalan láng, mely Lamont doktor pillantását olyan rejtelmessé tudta tenni. Felicia szemei hidegebbek, nyugodtabbak voltak, egy irigy asszony egyszer azt je­gyezte meg róluk, hogy hétköznapi a te­kintetük. A szemöldöke sötét volt, finom, egyenesen rajzolt, világos arcbőrön majdnem feketének látszott, de lágyan, puhán, nem ugy, ahogy az igazi fekete szemöldök szo­kott szőke hajzat mellett. (Fulytutáva köveiko/.ik).

Next

/
Oldalképek
Tartalom