Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-05 / 4. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 1 ezzel ismert energiájával marad meg azon az uton, amelyet a mai kormányzattal szemben váratlanul és indokolatlanul választott. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Január 5, csütörtök: A vándorlegény. „ 6, péntek d. u: A balkáni hercegné. „ 6, „ este: A cégér. „ 7, seombat: Narancsvirág és Édes öregein. (Bemutató.) „ 8, vasárnap d. u.: A gyerekasszony, „ 8, „ este: Narancsvirág és Édes öregem „ 9. hétfő: Narancsvirág és Édes öregem * Mtikiállitás Szegeden. A szegedi Képzőművészeti Egyesület a Képzőművészeti Társulat támogatásával a közelben nagyszabású kiállítást rendez a kultúrpalotában. A kiállítás anyagának egyrószs a budapesti műcsarnoki téli tárlatának el nem adott anyaga lesz. Másik része a nemrég elhunyt állatfestőnek, Bálint Béla hagyatékának harminc-negyven darab müve lesz. Harmadik részét a kiállításnak Tölgyessy Artúr tájképfestőnek harminc-negyven darabból álló kollekciója fogja adni. * Újházi a kultuszminiszternél. A lezajlott nagy jubileum után Újházi Ede meglátogatta Zichy János gróf közoktatásügyi minisztert, hogy megköszönje a kettős kitüntetést: a tizenhat darab ropogós ezrest és királyi elismerést. A miniszteri látogatás után a színház bejárójánál a riporterek között valóságos cerclet tartott a művész s az ő utolérhetetlen kedvességével elmesélte a látogatás lefolyását s jövendő terveit. Igy tudtuk meg, hogy Debrecenbe, Kolozsvárra készül vendégszerepelni, azután pedig Abbáziába megy üdülni. Mostanában — mint ő maga mondotta — két helyen érzi jól magát: itthon ós lenn Abbáziában. * Két szerződtetés. Lányi Editet, aki a szegedi színháznak is volt másodszubret! je, Fdcl Zsigmond a Városligeti Színkörhöz komikának szerződtette. — Szőke Gizát, a szegedi szinház volt tagját a miskolci társulattól Erdélyi Miklós nagyváradi igazgató bárom óvre szerződtette. * Színészet Bácstopolyán. Bácstopolyán Halász Alfréd kitűnően szervezett társulata már bemutatta a Cigányszerelmet. Az agilis igazgató nem kiméi semmi áldozatot, a vidéken ritkaságszámba menő fényes jelmezekkel és gyönyörű uj díszletekkel hozta szinre a darabot. A közönség méltányolta is a direktor áldozatkészségét s a szinházat zsúfolásig megtöltötte. A társulat vendégprimadonnája, Tarnay Leona alakitása zajos tapsra ragadta a közönséget. Szalma Sándor, a szabadkai szinház kitűnő baritonistája, mint vendég lépett föl és Józsi szerepét vitte nagy sikerre. A többi szereplők is, mint Ladányi Mariska, Rózsahegyi Ilonka, Timár Béla, Szántó Jenő, Szentiványi Kálmán és Bács Tivadar, egytől-egyig kiválóan oldották meg szerepüket. A társulat, mely január elejéig marad Topolyán, most készül a Balga szilz és A testőr cimü újdonságokra. * Száz százalék áremelés. Lázár György dr, polgármester a mai napon a következő átiratot intézte a város tanácsához: „A szegedi jótékony nőegyesület elnöke Polgár Lászlóné urnő megjelent nálam és kérelmezte, hogy a szinház az egyesület részére február folyamán egy napra átengedtessék, amikor is az egyesület Sándor Erzsit fölléptetni szándékozik s e célból száz százalék áremelést kér. E kórelmet az egyesület nagy érdemére való tekintetből melegen pártolva, ezennel átteszem a tanácshoz." * A próféta. A Vigszinházban Lengyel Menyhért uj darabjából folynak a próbák. Az „Ismeretlen táncos" után ez lesz a szinház legközelebbi újdonsága s még januárban szinre kerül. Amolyan Taifun-hoz hasonló sikert várnak tőle, a „Profétá'-tól, ami abból is kitetszik, hogy a kiállítása egész vagyonba fog kerülni. Tessék csak elképzelni színpadot, amelynek erdős díszletében negyven — mondd negyven — darab különálló (szinpadi nyelven: praktikábilis) élőfa szerepel. Ez még semmi: lesz igazi vizesós, azonkivül lesz igazi tűzhányó, igazi lávafolyóval. — Mennyi költség, mennyi költség! — jajgat a jó Faludi bácsi, a Vígszínház gazdája — mennyi pénzt csalnak ki ezek a mai szerzők! — Az ám — vág vissza elégedetten a kis Varga pénztáros; azt nem számítja: mennyi pénzt csinálnak ezek a mai szerzők? — Könnyű magának, dünnyögött az öreg ur. Maga csak beszedi a pénzt, de mi kiadjuk. Aztán elmondta, hogy még milyen költséges kellékeket muszáj beszerezni: — A darab Tahitiban játszik. A csokoládészinü benszülőttek bemázolására a közönséges szinpadi festék nem is elég. Valóságos iszapfürdőket kell beállítani. Már most gondolja el, mit jelent ez ötven-hatvan statisztánál . . . napról-napra . . . százegynehány előadásnál! A kis Varga erre is tudott kádenciát: — Amit a festéknél kiadunk, azt megtakarítjuk a tahitiek kosztüm . .. telonségón! A gazda szó nélkül hátat fordított neki. * A patkányok. Pénteken kerül bemutatóra a berlini Lessingtheaterben Hauptmann Gerhart uj darabja, a „Ratten" (Patkányok) cimü tragikomédia. Mint Berlinből jelentik, az iró ebben a darabjában néhány oly tipikus berlini alakot visz a színpadra, akiknek több okuk van a rendőrséget kerülni, de viszont abban lelik mulatságukat, lia orruknál fogva vezethetik a rendőrség embereit. A darab némileg tehát a „Biberpelz"-nek (A bunda) apendantja. A „Biberpolz" akörül forog, hogyan jár tul egy tolvajbanda egy falu elöljáróságának az eszén, Hauptmann uj darabjában pedig a német világváros kétes ekszisztenciáinak egész sora vonul föl, akik csellel ós ravaszsággal adnak kemény munkát a rendőrségnek. Lehmann Elza egy keritőnőt játszik. A darab többi főszereplője: Reicher, Spioler és Malir. * A szegedi Uráliin szinház mai nagyhatású tudományos előadása iránt nagy az érdeklődés. Pékár Gyula szubtilisan megirt A szerelem története cimii darabja oly diszkréten jó izlésü és kiválóan kedves, hogy méltán tarthat igényt arra, hogy a kiváló szerző kedvelt müvei között az első helyre tegyük. Bizonyosra vesszük, hogy ma este zsúfolt ház gyönyörködik Pékár kiválóan élvezetes darabjában. Hamisítják a szegedi paprikát. — Panaszkodnak a vidéki kereskadők. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi paprika világIlire veszélyben forog. Szalay József dr, kihágási birólioz nap-nap után megkeressések érkeznek a vidéki hatóságoktól, hogy a szegedi paprikát hamisítják. Különösen a vidéki kereskedők vádolják a szegedi paprikakereskedö'ket, hogy nem valódi szegedi paprikát szállítanak nekik. A szegedi rendőrség egy névtelen följelentés folytán már hetekkel ezelőtt megindította a nyomozást a hamisítók után. A névtelen följelentés fölhivta a rondőrség figyelmét, hogy a rókusi állomásra érkező szállítmányokat tartsa szemmel, mert oda nemsokára nagyobb menynyisógü hamisított paprika érkezik. Néhány nap múlva a küldemény tényleg megérkezett. A rendőrség szakértőkkel megvizsgáltatta a paprikát és kitűnt, hogy az festett és arzénnel van hamisítva. Megállapították azt is, hogy a hamisított paprika föladója Fuch Mátyás báttyui lakos volt, aki a paprikát Vér Jánosnó szegedi paprikamalom-tulajdonosnak küldte Kalocsáról. A rendőrség ezután vizsgálatot tartott Vér Jánosnó paprikaraktárában, ahol azonban hamisított paprikát nem talált. Vér Jánosné a hamisított paprikát ezután természetesen nem vette át, ugy, hogy az visszakerült Kalocsára. Ezután már a kalocsai rendőrség is nyomozni kezdett. Kihallgatták Fuch Mátyást, aki kijelentette, hogy a paprikát nem hamisította, ő az egész készletet ugy, ahogy van, Heveder Péter ós Papp Róza fajszi lakosoktól vette a kalocsai piacon s a kalocsai állomásról azonnal Szegedre küldötte Vér Jánosnó cimére. A kalocsai rendőrség beidézte Heveder Pétert és Papp Rózát, akik tagadták; mintha ők a paprikát meghamisították volna. A szegedi rendőrség most az után kutat, hogy Szegedon van-e a paprikahamisitás fészke vagy sem. Szalay József dr, kihágási biró sorra beidézte most a paprikakereskedökefc és termelőket, de az eddig kihallgatottak vallomásaiból nem lehet megállapítani semmit, mert erősen tiltakoznak a vád ellen. Azt mondják, hogy egy miniszteri rendelet okozta a kavarodást a paprika körül. Érdekes refleksziókat füz a párisi „FigáH ban Normand, Jaques a mostani divat és a társadalmi szokások egyes fonákságairól. Legelőször az asszonyok toalettjéről ir a következőképen: — Az asszonyi toalett — úgymond — obbeu az évben különcségében felülmúl minden képzelhetőt. Csinos-e ez, vagy rut, senki sem tudja. Hiszen az asszonyból nem látunk semmit. A modern asszony főjét, nyakát eltakarja a kalap. Az alakja? Az valósággal béklyóba vau szorítva, A lábai? Azok zsákban vannak! Igy az asszony. A férfiaknak ugyancsak furcsa a divatja. Beszéljünk először a bajuszról. A fiataloknál erősen divat a simára borotvált arc. Ha valakinek görög, vagy román arca van, még csak megjárja. Csakhogy az ilyen arc még a Montmartén is ritka. És ha az arc nem ilyen, akkor a simára beretválás a legkevésbé sem tetszetős. Azt mondják, hogy amerikai divat. Hát Amerikában érthető, mert ott az embereknek nincs idejük arra, hogy bajuszukkal kelljen foglalkoznia. De Európában igazán nincs annyi dolguk az embereknek, hogy ne lehessen sajnálni a szép bajuszt, amely az arcnak férfias kiilszint kölcsönöz. Hogy vájjon totszének-o a hölgyeknek az ilyen férfíatlan arcok, az kérdés. Azután érdekes szokás az öt órai tea a kávéházban. Parisban például legritkább esetben turtják ezt a teázást a saját házban. Ellenben nagy zenés és zenenélküli kávéházakban és vendéglőkben. Itt adnak az omberek egymás* nak randevút öt órára, megérkeznek félhatk'br, körülnéznek, mustrálják a vendégeket, beszélgetnek, rossz viccekot csinálnak, flirtelnek és néha-néha teát is isznak. Minden ilyen dél* utáni randevu-lielyiség rendkivül elegáns és tul* zsúfolt. A helyiségben tűrhetetlen a hőség és az embernek valósággal harcolni kell, ha valahol egy helyet akar találni. Aztán drága pénzért hoznak valami feketés italt <:s valami komplikált kalácsot. Az egész (erem telve nag.V kalapokkal, amelyek alatt valószínűleg hölgyek rejtőznek. Itt-ott van egy előkelő ur, ugy beretválkozva, mint a főpincér és egypár pincéi' olyan arccal, mint az előkelő társaság tagja'A levegő pedig1 telve a különleges cigaretták füstjével. Igy néz ki a modern öt órai tea. Az aeroplanok és a kabarék mellett a zen( az, amely az uj évtizedben nagy divatra kapott. Konoertek mindenütt, szombati, mindennapi nagy és kis koncertek, olasz, orosz operatársulatok, szimfonikusok, zenodrámák ós ig'J tovább. Ezek szerepelnek mindennap. A nők " klasszikus zene iránt érdeklődnek. De a legdivatosabb az orgona. Ez a hatalmas zene' szerszám, amely eddig csak a templomokba" szerepelt, most bement a magánházakbaAlakja valamivel kisebb, de azért még igy >s tekintélyes helyot foglal el. Párisban máregós8' sereg magánház van fölszerelve orgonává1. Pedig ennek az elhelyezéséhez egy egész kűló" kis ház szükséges. De azért az előkolőekue" ez sem drága. Hogyisne! Hiszen az orgoi'11 híressé, irigyeltté teszi őket, akikről a lapo* is irnak. Igy lesznek az orgonatulajdonoso" neves emborokkó, igy válik a templomi zen® szalon zenévé.