Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-28 / 23. szám

8 DELMAGYARORSZAG 1911 január 22 verein 563.50. Unió-bank 636.—. L&nderbank 534.75. Osztrák-magyar államvasút 747.—. Déli vasút 115.50. Rimamurányi 670.50. Alpesi bányarészvény 771.75. Török sorsjegy 259.50. Márka készpénzért 117 37. Orosz 104.15. BUDÁPESTI UTMUTATÓ Mit játszanak ma a színházakban: Nemzeti Szinház: A balga szűz. Kezdete fél nyolc órakor. Magyar Királyi Operaház: A rajna kincse. Kezdete fél nyolc órakor. Várszínház: Szünet. Vígszínház: A medikus. Kezdete fél nyolc órakor. Magyar Szinház: Fiuk és lányok. Kezdete fél nyolc órakor. Király Szinház: Cigány szer elem. Kezdete fél nyolc órakor. Fővárosi Városligeti Szinház: A halhatatlan lump. Kezdete fél nyolc órakor. Uránia Szinház: Az Országos Színművészeti Akadémia előadása. Kezdete fél nyolc órakor. BUDAPESTI UYHfllI Xlí Minden este pont 8 órakor a remek januári uj műsor. vendégjátéka a következő ujdanaáItornai líertll gokban: Véanei un crdiíbea. Operett. Irta Lothar Rndolf. Zenéjét Strausz Oszkár. A primadonna. Dörmttnn Félix bohózata. — Továbbá: Collina and Hart. ™ ÁH A bankpénztáros, Belasco drámája. Solti, Széesi, Sarkadi, Német Toneai teljesen uj szólókkal. LTJ cirkusz. Á kis harang. Pesti házépítés. A népszámláló. Hej, hej, hej! Nézlek, nézlek és még 12 legolsflrangnuj attrakció. Délutáni elüaéástk : Hindim esfltSrtökön, vasár- és ünnepnapon két előadás. Délutánfái négy órakor mérsékelt, este nyole órakor rendes helyárakkal. A téliksrtben Royal-kabaret, Csupa uj, nagyszert ének- <e tássezám. — A legvidámabb budapesti hely. Kovács-kávéház, Andrássy-ut (Oktogon-tér), szegediek találkozóhelye. Snmploa-kávéháE (üzletvezető Hajdú József) József-körut 8. Bedó-kávéház, József-körut 56. István-király szálló, Podmanitzky-utca. Kényelmes szobák. Mérsékelt árak. Kittner Mihály éttermei Erzsébet-körut 13. Reményi Mihály, Magyar királyi zeneakadémiai hangszerkészítő, Király-utca 58. Szénás! és Kardos r.-t. részletfizetésre is szállít zsebórákat, fegyvereket, hangszereket stb. VI. Andrássy-ut 1. Dr. Fabinyi, volt kórházi orvos Rákóczi-ut 8 gyökeresen gyógyítja a nemi betegségeket. Newyork-kávéház. ™"s= r MŰSOR: SSTfi cigányzene. I I eisadás. Vágyódás a fogház után, humoros. — Pali, mint horgász, humor. — Spanyol háború, dráma. — Garas áru krumpli, humor. — Pali testvérei társaságában, humor. — Az ellopott nyakék, humor. — A gyermekrablás, dráma. üetenként négyszer uj műsor t Vasárnap, hétfőn, szerdán és szombaton. Hiéef hufhL Sxivee pártfogást kér Palkovits Andor, NewyDrk-káués. OltSÓ íűllffi tm forrósa: JÜTKOYICS GÉZA ío- és szénielepe, Kossulli Ms-sugérul 41. síim. Teefon68S. : (a rókusi templommal szemben.) : Telefon 6M KÖZIGAZGATÁS Szeged város közgyűlése. (Saját tudósítónktól.) Három napja ül már együtt a szegedi törvényhatósági bizottság, de mégsem végzett a januári közgyűléssel. Majdnem érthetetlen, hogy jelentéktelennek látszó s lényegükben valóban nem jelentékeny ügyek, mennyi hozzászólást provokálnak. A sok beszéd a nagyobb ügyek rovására van, mert türelmetlen lesz a hangulat s mire fontosabb kérdésekre kerül a sor, akkorra a bizottsági tagok jórésze távozik. A mai ülésben különben elhangzott egy szüzbeszéd is. Ditrói Nándor dr, felső kereskedelmi iskolai tanár, a második kerületben megválasztott fiatal városatya tartotta első beszédét. Nem ért ugyan célt fölszólalásával, mert a közgyűlés nem adta meg, amit ő kért, de beszédével tanúságot tett afelől, hogy a közgyűlésnek értékes, higgadt tagja lesz. Fölszólalása a müveit ember tónusában volt tartva, mindvégig udvarias volt a hang, amelyet használt s ezért debüje általános tetszéssel találkozott. Az 1914. évi szegedi kiállítás rendezését kimondta a közgyűlés, mely szombaton délután ér véget. A mai ülésről a következő tudósítás számol be: Elnök: Lázár György dr, polgármester. Jegyzők: Taschler Endre főjegyző, Tóth Mihály dr, tiszteletbeli tanácsos és Ferenczy Béla aljegyző. A tegnapi ülés jegyzökönyvének hitelesítése után áttér a közgyűlés a folytatólagos napirend tárgyalására. Szepessy Sándorné ajánlatot tett, hogy a város és Újszeged összes parkjait és sétányait ellátja padokkal, hogy neki a város kizárólagossági jogot ad a padokon való hirdetésre. A közgyűlés az ajánlatot elfogadta. A Mártonffy Márton-féle alapítványhoz ötven koronával járult a közgyűlés, a szakelőadásokat rendező négy gazdasági egyesületnek pedig — Ditrói Nándor dr, Becsey Károly dr és Gerle Imre dr hozzászólása után — kétszáz koronát, Komjáthy Jenő munkáinak a kiadására száz korona segélyt, a szegedi leányegyesületnek kétszáz koronát engedélyezett a közgyűlés, majd elhatározta, hogy a mosztári (Hercegovina) magyar kulturegyesületnek kétszáz korona segélyt küld, alapítványi tagság cimón. (A he jelentő-hivatal.) Somogyi Szilveszter dr benyújtja a belügyminiszternek azt a leiratát, melylyel a szegedi bejelentő-hivatal Iétesité3ét nem engedélyezi. Indítványozza, irjon föl a közgyűlés a miniszterhez, világosítsa őt föl helytelen álláspontjáról s kérje a korábbi közgyűlési határozat jóváhagyását. A bejelentés csak a körtöltésen belöli városrészekre kötelező s ha a hivatal létesül, akkor ezen a területen uj népszámlálás lesz tartandó. Becsey Károly dr ellene van a tanács javaslatának, mert szerinte nincs szükség Szegeden a bejelentő-hivatalra. Ha valakit Szegeden keresni kell, a rendőrség, meg a posta útbaigazítja az embert. De nem fogadja el a bejelentőhivatal létesítésére vonatkozó tanácsi javaslatot azért sem, mert annak a szervezése nagyon drága. Harmincötezer korona nagyon nagy pénz ilyen hivatalért. Obláth Lipót sem fogadja el a tanácsi javaslatot. Neki meg az az indoka, hogy nem is lehet Szegeden bejelentő-hivatalt létesíteni, mert a nyilvántartás nagyon fogyatékos, hiányos lesz, a város rengeteg nagy terjedelménél fogva. Tessék a rendőrség létszámát szaporítani, az sokkal okosabb lesz. Wimmer Fülöp: A bejelentő-hivatal kiegészítő része a rendőrségnek s egyikre oly szükség van, mint a másikra. Ennek szüksége nem lehet vitás s ezért elfogadja a főkapitány javaslatát. Holtzer Dániel kijelenti, hogy a bejelentö-hivatal létesítésének az elhalasztása szégyene lenne a városnak. Bejelentő-hivatal minden modern városban van s ezért kéri a közgyűlést, hogy fogadja el a tanács javaslatát. Somogyi Szilveszter dr, főkapitány záróbeszédé után a közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. (A szegedi kiállítás.) Balogh Károly pénzügyi tanácsos bemutatja a polgármesternek a tanácshoz intézett azt az átiratát, meiy szerint az 1914. évben Szegeden nagy nemzeti ipari ós mezőgazdasági kiállítás volna rendezendő. A tanács a polgármester átiratát magáévá tette, a közgyűlést pedig arra kéri, hogy a kiállítás előkészítésére hatalmazza föl a város tanácsát. A kiállítás egy millió és ötszázezer koronába kerül, amiből a város százötvenezer koronát viselne. Vázolja az előadó a kiállítás nagy horderejót, azután arra kéri a közgyűlést, mondja ki, hogy a kiállítást az 1914. évben rendezi s már most megbízza a tanácsot, hogy az előkészületeket a kereskedelmi és iparkamarával karöltve kezdje meg s alkalmas időben tegyen javaslatot a kivitelre. (Éljenzés.) Perjéssy László arra való tekintettel, hogy a kiállítás mezőgazdasági is lesz, azt az indítványt teszi, hogy az előkészítés munkájába vonassék be a szegedi gazdasági egyesület is. (Helyeslés.) A közgyűlés lelkesedéssel fogadta a tanács javaslatát, Perjéssy László módosító indítványával együtt. (A többi ügyek.) Balogh Károly pénzügyi tanácsos jelentést tett a lógszeszgyári pörök eredményéről, amint azokat a Délmagyarország ismertette. A közgyűlés a bejelentést tudomásul vette. A kimerült alapokat pótolták, azután a polgármester a közgyűlés folytatását szombat délután négy órára halasztotta. KÖZOKTATÁS + Miniszteri rendelet «z iskolai szünetekről. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi ipiniszter rendeletet bocsátott ki a tanfelügyelőkhöz, amelyben elrendeli, hogy a h állami elemi iskolák tanítói, bármely hitfelekezetekhez tartozzanak is, egyházi ünnepeiken szabadságolandók. Mindazokon a helyeken tehát, ahol az oktatás osztályösszevonással megtartható, a tanító a maga egyháza ünnepén az oktatás alól fölmenthető. Ahol ez nem volna lehetséges és emiatt a tanítók vallásos érzülete sérelmet szenvedne, ott a tanító áthelyezése iránt benyújtott kérelmét a miniszter kedvezően fogja elintézni. Ez a rendelet kétségkívül humánus és egyben a reformáció országos ünneplésének egyik nagy akadályát hárítja el. TÖRVÉNYKEZÉS § Tolvaj milliomosok. Körülbelül másfél évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett az egész országban egy különös eset, amely Brassó körül történt az egyik gyorsvonaton s amelynek a főszereplői milliomosok. Egy úriemberekből álló társaság utazott a gyorsvonat elsőosztályu fülkéjében s a társaságban voltak Rosenfeld Dávid fakereskedő ós Horn Mór, az ország egyik legnagyobb fatermelő cégének igazgatója. A társaság tagjai között volt egy vagyonos bolgár ember is, aki egyik táskájában körülbelül negyvenezer korona értékű, mindenféle értékes külföldi bélyeget vitt haza magával. Ez a táska valamiképen eltűnt s mikor a bolgár észrevette az eltűnését, nagy lármát csapott a vonaton. A táska a nagy lármára megkerült, még pedig Horn Mór és Rosenfeld Dávid adták vissza nagy bocsánatkórós között. Az ügy azonban — kivételesen — nem nyert befejezést a táska visszaadásával, mert a nagy lármára előkerült csendörök beleavatkoztak a dologba s a cselekmény hivatalból üldözendő lévén, ugy Horn Mór, mint Rosenfeld Dávid ellen megtették a följelentést. Igy került az ügy a kovásenai járásbíróság elé, amely lopás miatt indította meg az eljárást a két előkelő úriember ellen. A járásbíróság — hosszú huza-vona után — szerdára tűzte ki a tárgyalást a dologban • a tárgyaláson védőikkel együtt