Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-27 / 22. szám

8 DELMAGYARORSZAG 1911 január 22 Mit játszanak ma a színházakban: Nemzeti Szinház: A rajongó Bolzay lány. Kezdete fél nyolc órakor. Magyar Királyi Operaház: Pierette fátyola, Parasztbecsület, Táncrészletek. Kezdete fél nyolc órakor. Várszínház: Szünet. Vigszinház: A medikus. Kezdete fél nyolc órakor. Magyar Szinház: Sárga liliom. Kezdete fél nyolc órakor. Király Szinház: Cigányszerelem. Kezdete fél nyolc órakor. Fővárosi Városligeti Szinház: A halhatatlan lump. Kezdete fél nyolc órakor. Uránia Szinház: A vasút. Kezdete fél nyolc órakor. imsfki-körw 13. IREHNIU—ÜÍ.SL Minden este pont 8 órakor a remek januári uj műsor. J I»._|„ readégjátiíka a következő nido»»ánornal neria gokban: Vénán* erdiíbcn. Operett. Irta Lothar Rndolf. Zenéiét Strausz Oszkár. A primadonna. Dörmann Félix bohózata. — Továbbá: Collina and Hart. ™ *roly A bankpénztáros, Belasco drámája. Solti, Széesi, Sarkadi, Német Toncsl teljesen uj szólókkal, tij cirkusz. A kis harang. Pesti házépítés. A népszámláló. Hej, hej, hej! Nézlek, nézlek és még 12 legelsóranguuj attrakció. Délutáni eliiaéísck: Uinden esfltörtökftn, vasár- és ünnepnapon két előadás. Délutániéi négy órakor mérsékelt, este nyele órakor rendes helyárakkal. A télikertben Royel-kabaret. Csupa uj, nagysssrt éaok- és táasesem. — A legvidámabb budapsstz boly. Kovácn-kávéhán, Andrássy-ut (Oktogon-tér), szegediek találkozóhelye. SzímplDn-kávéhán (üsletveaetö Hajdú József) József-körut 8. Bodó-kávéhitc, József-körut 56. István-király mAHó, Podmanitzky-utca. Kényelmes szobák. Mérsékelt árak. Kittner Mihály éttermei Krzsébet-körut 13. Reményi Mihály, Magyar királyi zeneakadémiai hangszerkészítő, Király-utca 58. Scénási és Kardos r.-t. részletfizetésre is szállit zsebórákat, fegyvereket, hangszereket stb. VI. Andrássy-ut 1. Dr. Fabinyi, volt kórházi orvos Rákóczi-ut 8 gyökeresen gyógyítja a nemi betegségeket. KÖZIGAZGATÁS Szeged város közgyűlése. (Saját tudósítónktól.) Lanyhuló érdeklődés mellett folytatta csütörtökön délután Szeged város törvényhatósága a januári közgyűlést. A második napon már sokkal kevesebb bizottsági tag jelent meg, mint az elsőn, de az uj városatyák mind jelen voltak, sőt ők voltak az elsők, akik a folyosón, majd a közgyűlési teremben láthatók voltak. A karzat azonban népes volt nagyon, amit megmagyaráz a hideg és a hó. A közgyűlés ma legnagyobbrészt gazdasági kérdéseket tárgyalt, ami alkalmat adott a tanyai és városi gazdálkodó városatyáknak a fölszólaiásra. Elhatározta ma a közgyűlés, hogy a Felsőtiszapartra vaskorlátot vonat, mert ott a kocsiközlekedés veszedelmes, továbbá, hogy Újszegeden a népligetben alacsony nyomású vízvezetéket lótesit. A fogadalmi templom környékének rendezését a régi királyi biztosi tervtől eltérően uj tervek alapján fogják keresztül vinni. Részletes tudósításunk a következő: Elnök: Lázár György dr, polgármester. Jegyzők: Taschler Endre főjegyző, Tóth Mihály dr tiszteletbeli tanácsos ós Ferencsy Béla aljegyző. A tegnapi ülés jegyzőkönyvét hitelesítették, azután áttértek a folytatólagos napirend tárgyalására. (Gazdasági ügyek.) Bokor P l helyettes polgármester a szakbizottság javaslatához képest előterjeszti, hogy az 1912. évben ötezerszázhatvan hold bérleti szerződése megszűnvén, rendelje el a közgyűlés, hogy a bérföldek fele már ebben az évben újból hasznosittassók. Kormányos Benő dr, Tóth János, Pap István, Nagyi János, Bccsey Károly dr, Obláth Lipót, Császár Mátyás és Kiss Gyula hozzászólása után a közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. A város lovai részére szükséges erőtakarmányt a város maga kívánván előállítani, a tanács javasolja, hogy erre a célra jelöljön ki a közgyűlés a bodomi réten száz hold területet. A közgyűlés a javaslat értelmében határozott. Elhatározta azután a közgyűlés, hogy az állatvásártereken s az országos vásártéren a legeltetést a baromfiak részére megengedi. A szabályzat ilyen megváltoztatását maga a föidmivelésügyi miniszter kívánta. Csányi Pál indítványára ós a szegedi gazdasági egyesület kérésére, a tanács javaslata alapján, fölirt a közgyűlés a föidmivelésügyi miniszterhez, hogy adjon állami segélyt a szegedi csordagazdaságok részére szükséges tenyészállatok beszerzésére. A közgyűlés kifejezetten a beszerzéshez szükséges összeg felét kéri a minisztertől. A tárgyhoz Korom Mihály szólt, nagy szakértelemmel. (Rendezési munkák). Bokor Pál előterjeszti, hogy a Felsőtiszapart mentén veszedelmes a kocsiközlekedés, kivált éjjel. A tanács hétszázhatvan koronát kért, hogy abból százhatvan méter hosszúságban korlátot vonhasson a parton. A közgyűlés az összeget megszavazta. A korlát vasból lesz. Gaál Endre dr tanácsos bejelenti, hogy a fogadalmi templom egy teljesen szabályos négyszögbe fog épülni, ami szükségessé teszi a királyi biztosi városrendezési elv megváltoztatását. A közgyűlés az uj tervet magáévá tette s azt jóváhagyás végett föl fogják terjeszteni a belügyminiszterhez. Az ujszegedi népliget nagyon nélkülözi a vizet. A tanács javaslatot tett, hogy Újszegeden huszezerötszáz koronán alacsony nyomású vízvezeték létesíttessék. A tanács javaslatát elfogadta a közgyűlés. Az iskolaszolgák nyári tisztogatási munkájáért ötszáz korona jutalmat utalt ki a közgyűlés, melynek pénteken délután négy órakor következik a folytatása. x Jóváhagyott számadás. A szegedi gyámpénztári tartalékalap tulajdonát képező házak kezeléséről szóló 1909. évi számadást a belügyminiszter jóváhagyta. x A népszámlálási iroda fölkéri mindazokat, akik akár tévedésből vagy más okból nem állítottak ki nópszámláló-lapot, hogy ezt a körülményt az utca és házszám megjelölése mellett egy nyilt levelező-lapon a népszámlálási irodával tudassák és ebben az esetben a számláló biztos a helyszínén meg fog jelenni. EGYESÜLETI ÉLET Uj ipartársulat Szegeden. — A kisebb vendéglősük külön csoport|a. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi és csongrádmegyei vendéglősök ós korcsmárosok impozáns részvételével alakult meg csütörtökön a vendéglősöknek és korcsmárosoknak uj ipartársulata. A megalakuláson a fővárosi vendéglősök ipartársulata is több kiküldöttel képviseltette magát. Délután három órára zsúfolásig megtelt a szegedi ipartestület templomtéri tágas tanácskozó terme. A közgyűlést az előkészítő bizottság elnöke Böröee Imre vendéglős nyitotta még, aki üdvözölte a megjelent budapesti, csongrádmegyei és szegedi tagokat. Beszéde végén fölkérte Szelese József dr, ügyvédet, az ipartársulat ügyészét, hogy ismertesse á megalakulás előzményeit. Szélese József dr vázolta azokat az okokat, amelyek különösen a kisebb vendéglősök és korcsmárosokat arra késztették, hogy a meglévő ipartársulat mellett egy ujabb ipartársulatot alakítanak. Az uj szervezkedés oka különösen az, hogy o meglevő ipartársulat a kisebb vendéglősök érdekeit nem szolgálta azzal a buzgalommal, amelyet azok méltán elvárhattak és remélhettek volna. Emellett a régi ipartársulat működése lanyhult, a vezetőségnek agilitása megszűnt ós igy hovatovább a kisebb ekszisztenciák érdekeinek előmozdítása terén eredményeket nem tudott elérni. Kimerítően vázolta ezután az előadó az alakitandó uj egyesület céljait és törekvéseit: a kis emberek védelmét, a vendéglősök jogviszonyának szükséges törvényes rendezését, a korlátolt italmérósekkel a vendéglősök kárára elkövetett visszaélések megszüntetését. Szeless József dr, ügyész, tetszéssel fogadott hossza beszéde után kimondották az alakulást. Az ügyész által elkészített alapszabályokat a lapok egyhangúlag elfogadták, majd az ideiglenes tisztikart alakították meg a következőképen: Elnök: Böröcz Imre, első alelnök; Sántha János, második alelnök: Elek Imre (Hódmezővásárhely), első titkár: Horváth János, második titkár: Osznovits István, ügyész: Szeless József dr, pénztáros: Ábrahám Illés, ellenőr: Totzer Ferenc, gazda: Piár Ádám. Megválasztotta ezután a közgyűlés a huszonnégy tagból álló ideiglenes választmányt és a számvizsgáló bizottságot. A tisztikar és választmány megválasztása után Szűcs Béla, az országos központ kiküldötte mondott hosszabb beszédet, amelyben a kisvendóglősök sérelmeit 8s azok orvoslásának a módját ismertette talpraesett beszédben. Este nyolc órakor a Bernát-féle vendéglőben lakoma volt, amelyen százan vettek részt. TÖRVÉNYKEZÉS § Kétszáznyolcvanötezer koronás pör aktái eltűntek. Temesvári ügyvédi körökben példátlan eseteket suttognak, példátlan ós valószínűtlen híreket mesélnek egymásnak. Avagy nem példátlan, nem valószínűtlen dolog-o, hogy a temesvári törvényszéken akták tűnhessenek el? Akták, melyekben fontos polgári, magánjogi pörökről van szó, akták, amelyekhez nagyjelentőségű, pótolhatatlan dokumentumok vannak mellékelve! Nos, ez a valószínűtlen, ez a lehetetlen, ez a példátlan dolog a temesvári törvényszéken több izben megtörtónt. Előfordult többször, hogy mikor tárgyalást akartak tartani valamilyen ügyben, egyik-másik aktacsomót nem találták. Keresték, kutatták, végül egy része a csomónak előkerült, más része eltűnt végkép ós sok vita, pőrösködós után elcsitult az ügy. Ujabban azonban olyan eset történt, amely aligha lesz csöndben elintézhető, lévén ezúttal egy pör aktáiról szó, amelyben nem kevesebb, mint kétszáznyolvanötezer koronáról van szó. Tegnap reggel ebben az ügyben tárgyalást akartak tartani, de ekkor a felek nagy meglepetésére ós az illető biró ijedelmére kitűnt, hogy a pör aktái nincsenek meg, az egész aktacsomó hiányzik. A kutatás, keresés eredménytelen marad, az aktacsomé eltüntl Érthető az érdekelt pörös fél fölháborodása, ha megemlítjük, hogy a pörös aktákhoz eredeti dokumentumok voltak csatolva, amelyek most persze szintén elvesztek. Az a biró, aki' nek szobájából az akták eltűntek, ama nézetének adott kifejezést, hogy egy szolga, aki haragszik rá, bosszúból eltünteti az aktákatÁllítólag bűnvádi vizsgálat is van már folyamatban. A mai esetben súlyosan érintett pörös fél azonban ettől függetlenül megteszi a bűn' vádi följelentést, bejelenti mz esetet az ügyvéd' kamarának és följelentést tesz a példátlan eset' ről az igazságügyminisztornek is. § A caelédleány bOne. Egy szegény cselédleány, Cs. Anna állott csütörtökön vádlottként a szegedi királyi törvényszék előtt. Az volt 9 bűne, hogy két hónapos móhmagzatát elhaj' totta, még pedig esornyődróttal, mert nem tellett neki arra, hogy operáltassa magát. CsAnnát tizenöt napi fogházra itélte. OGAK Lukács Imre fogmüterme a berlini fogtechnikán oki. képesítve Csehonils-ulca I. Srtnyi-fér saruk. Prosniü-íiái-