Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-27 / 22. szám
8 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 26 lí Célul tűzte ki á öiagyar városok megerősítését és minél nagyobbá, kulturálissá, gazdaggá való erősitését. Minden olyan tervet, amely alkalmas valamely város fejlesztésére, elfogad megvalósításra. És mind meg is valósítja. Igy akarja elkerülni azt, hogy íijabb népszámlálásig, ujabb tiz évig oíjtan életet kezdhessenek meg a mqgyar városok, hogy közülük egyik-másik ugy satnyulhasson, szegényedhessen és kisebbedhessen is, amint a mai népszámlálásig kisebbedet, satnyult és Szegényedett több magyar város, hogy a népszámlálás eredménye megdöbbentse egy egész ország népét, húszmillió, sajnos: nem harmincmillió embert. A Khuen-kortnány terve, hogy mindent elkövessen a városok erősítéséért és liogy a városokon át, a magyar "városok segítségével fejleszsze, hatalmassá is tegye a magyar államot: — a legegészségesebb, a legtermékenyebb politika, amit évtizedek óta Magyarországon folytattak. A Khuen-kormánynak ez a törekvése, ez a politikája olyan, amely bármely nyugati kulturállamnak is dicsőségére válnék. Ilyenkor teljésen kiviláglik, hogy milyen meddő, milyen szégyenletes politika volt az egy évvel ezelőtt letűnt koaliciós tehetetlenség, — amely szintén hozzájárult á magyar tájak, a magyar városok gyöngüléséhez, amely a népszámlálásban itt-ott, sőt sokszor fölbukkan. És ilyenkor teljesen kiviláglik az is, hogy milyen népszámlálási eredményre vezethetne véletlenül esetleg az a kalandor-politika, amely álellenzéki, álobstrukciós szégyenletes „vitával" megakarja bénítani ideig-óráig a kormány zavartalan fejlesztő munkáját, amely á magyar*államért, a magyar városokért, a magyar vidékekért, a nagy Magyarországért van. És amely politikát a leghelyesebbnek, a legnagytem nagy szárnyveréssel és fölcsaptak egészen a köpartig. Mennél hátrább vonult a tenger, s mennél távolabb szólt a zenéje, elhaló refrén módjára,, annál közelebb jött a part, s megmutogatta a barázdákat, miket a hullámok a homokon hagytak. S ekkor megértettem a teremtés egész boldogságát, s az egész örömet, amelyet isten helyezett beléje az embernek. A természetet tökéletesnek láttam, mint egy teljes harmóniát, melyet csak az elragadtatás tud megérteni. A horizon mélységéből s a szaggatott sziklák tetejéről, az egek magasságából valami a lelkembe csapódott, valami gyöngéd, mint a szerelem és tiszta, mint az imádság. Az Óceán zajából, a délelőtt fényéből valami gyönyörűséges képződött, melyet magamnak foglaltam, mint egy menyei birtokot s éreztem, hogy boldpgan élek ós nagyságosán, mint a sas, mely a nap szemébe nézés a sugaraiban emelkedik. Akkor minden szépnek tűnt, minden a földön, s nem láttam rajta semmi csúnyát és rosszat; mindent szerettem. Még a köveket is, melyek a lábamat fárasztották, a durva sziklákat is, mikre támaszkodtam s az egész érzéketlen természetet, mely, ugy véltem, hall és szeret engem s arra gondoltam, milyen édes volt este térden állva énekelni egy Madonna lábánál, amely gyertyák között ragyog és szeretni a szűz Máriát, aki megjelenik a tengerészeknek az ég egy szögletében, karján tartva az édes gyermek Jézust. Fordította: Cavallero. szeriibbnek tart és köszönt mindenki, aki a nagy Magyarország- kiépítésében, tehát a Khuen-kormány munkájában bizik. Nagybritánnia és a hármasszövetség Dreadnoughtjai. A monarchia haditengerészeti parancsnokának, Montecucolli tengernagynak sikerült akaratát érvényesíteni és ma már befejezett dolog, liogy négy Dreadnought-hajónak a költségeiről kell gondoskodnunk. A tengerészeti vezetőség azáltal, liogy hajórajába Dreadnoughtokat soroz be, kifejezésre juttatta nyiltan azt a szándókát, hogy flottánkat vem csak védelemre, hanem támadásra is képessé akarja tenni. Lépést akar tartani az olasz flottával, az esetleg elképzelhető legközelebbi ellenséggel. Más oldalról viszont kétségtelen, hogy Dreadnoughtjainkat a hármasszövetsógnek köszönhetjük. Ausztria és Magyarország, mint a trippleallianc egyik tagja, kénytelen az olaszszal együtt haditengerészetét fejleszteni és miután a mai időben kis hajók alig számítanak, nem tehet mást, mint Dreadnoughtokat épit. Anglia legnagyobb riválisának Németországot tekinti ós mióta ez a tengeren oly erősen kezd fegyverkezni, az angolok is hozzáláttak a fegyerkezéshez és hirtelen nagyméretű hajókat bocsátottak vizre. Anglia, tekintettel a rohamosan növekvő német flottára, amennyire- csak lehetett, az angol vizekre vonta össze egész tengeri haderejét és az angol szigetek védelmét tartva szem előtt, majdnem teljesen föladta domináló szerepót a Földközi tengeren, pedig ezen keresztül vezet az ut gazdag keleti gyarmataihoz. Gibraltárra ós Maitára borzasztó pénzt költöttek az egykori angol kormányok, de mig 1903-ban a Földközi tengeri hajóraj nem kevesebb mint tizenkét első osztályú és két másodosztályú páncélossal rendelkezett, addig ma már csak nyolc harmadosztályú csatahajó van ott állomáson. 1903-ban a Földközi tengeri flotta hatvanhót hajóból állott, ma azonban már csak huszonhét hajóból áll. Vegyük most tekintetbe, hogy Angliának egyetlen egy szövetségese sincs Európában. Franciaország ós Oroszország nincsenek sem katonailag, sem tengerószetileg hozzákötve. Japán szövetsége pedig csak az ázsiai vizekre szól. Németország azonban szövetségeseivel, az olaszokkal és velünk oly szerződést kötött, melynek alapján igenis számithat szövetségesei segítségére ugy a szárazföldön, mint a tengeren. Angliának tehát föltétlenül oly haditengerészettel kellene rendelkeznie, mely legalább oly erős, mint a hármasszövetségé. Nagy-Británnia nem számithat arra, hogy háború esetén hátha megtagadja Németország egyik szövetségese a segítségét. Lázasan dolgoztak tehát az angolok flottájuk kiópitósón, de nem nyugodtak a németek sem. A német császár 1900-ban állította föl ismeretes flottaprogramját azon az elven, hogy a német birodalomnak oly hatalmas flottával kell rendelkeznie, hogy a legerősebb tengeri hatalomnak is veszedelmet jelentsen az ezzel való mérkőzés. Az 1900-iki program szerint a német flotta harmincnyolc csatahajóra, tizennégy nagy cirkálóra, harminchat kis cirkálóra ós kilencvenhat torpedóvadászra volt tervezve. A nagyobb hajók szolgálatképessógének idejét őt évben, a kisebb hajókét és a torpedóvadászokét tizenkét évben állapították meg. 1906-ban a nagycirkálók számát hupzra, a torpedóvadászokót pedig száznegyvennégyre emelték föl, azonkívül leszállították a hajók harci szolgálatképessógének idejét is huszonöt évről húszra. E flottának a kiépítésére körülbelül ötezerkétszáz millió korona lett volna szükséges. Miután azonban Anglia megépítette az első Dreadnoughtot, Németország ís építendő páncélosait erre a típusra kezdte építeni. Sőt most már a német kormány 1912-ben megakarja flottaprogramját bővíteni, még pedig akónt, hogy évente négy Dreadnuoghtot szándékozik viizre bocsáttatni. Anglia ós Németország e láaas fegyverkezésével világszerte megkezdődött a Dreadnoughtok építése. Hogy mily ersdunénynyél, azt az alábbi táblák mutatják meg, amelyek a német, angol és a többa tengeri hatalmak Dreadnought tipusu hajóit tűntetik fői: * Nagybritánniának 1911.. óv végéig a követkőző csatahajói lesznek készen. illetve vizrobocsájtva, azaz megkezdve:: Csatahajók Tonnatartalom Csomógyors. Nehéz ngyuzat Dreadnought 17.900 21 10 drb 30.5 cm. Belerophon ) Temeraire ). 18.500 21 10 drb 30.5 cm. Superb ) Vanguard ) Collingwood) 19.250 21 10 drb 30.5 cm. St. Vincent) Neptune 19.900 21 10 drb 30.5 cm. Hercules ) Colossus ) 20.250. 21 10 drb 30.5 cm. Thunderer ) Monarch ) Conqueror ) Orion ) A ) B ) 22.680 21 10 drb 34.3 cm. Orion ) A ) B ) C ) D ) Összesen tizennyolc darab Dreadnought tipusu, Invincibletipusu páncélcirkálók: Nehéz ágyuzat 8 drb 30.5 cm. 8 drb 30.5 cm. 8 drb 35.3 cm. „ , , ... Tonna- CsomóCsatahajók tartalom gyors. Indomitable) Inflexíblo ) 17.250 25 Invincible ) Indefatigable 18.750 25 Lion ) Pr. Royal ) 26.350 28 A . > Összesen hót darab Invicible tipusu páncélos cirkáló. Az angol flottának tehát összesen huszonöt Dreadnoughtja lesz. * Németországnak 1911. év végéig a következő Dreadnought csatahajói lesznek készen, illetőleg vizrebocsájtva vagy megkezdve: „ . , ... Tonna- Csomó- „ , , . Csatahajók tartalom gyors Nehéz agynzat Nassau ) RheinSd 21 12 drb 30 cm. Posen ) Helgoland ) x£gend 1 22000 21 12 drb 305 «• Oldenburg ) ex Heinsdal ) Hildebrand ) Hagen ) 27.000 21 12 drb 35.6 cm. Aegir ) Odin ) ex Brandenburg ) " Ftíedfwilh. j 27-30.000 21 12-14 drb 35.6 cm. ex K. Wiihelm. 1. ) Összesen tizenhat darab Dreadnought tipusu hajó. Invicible tipusu páneóleirkálók: n , i !«t Tonna- Csomó- .... . Csatahajók tartalom gyors. •Net"Sz agju^at Von der Taun 18.700 27.6 8 drb 30 cm. Moltke ) H ) 23.000 30.00 10 drb 30.5 cm. i ) K 27.000 ? 10 drb 35.6 cm. Összesen öt darab Invicible tipusu páncélos cirkáló. A német flotta tehát összesen huszonegy Dreadnoughttal fog rendelkezni. A tengeri hatalmak jelenleg kész, vizrebocs&tott, építés alatt illó Dreadnoughtjai ós Invinciblei:
