Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-24 / 19. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 24 Szükséges tehát, hogy a kisiparos jövő nem­zedéke már kiképeztetésének legelemibb stádi­umában is beleneveltessék, nemcsak a becsü­letes, szorgalmas, törekvő és mindig tanulni kész iparos idiomájába, hanem a kereskedelmi élet szellemébe is . . . Tisztában kell lennie minden iparosnak, mindezeken felül, ha nem dolgozik saját tőké­vel, hanem kölcsönpénzzel, hogy a pénz meg­szerzése mily költségekkel van egybekötve, számitania kell hitelével, viszont a kihitelezés elkerülhetlen tényének azon arányával, amely­lyel okvetlenül és mulhatlanul számolnia kell, ha nem akar háttérbe szoríttatni a verseny által. Mindezek oly fontos tényezők, amelyek­nek alapos megszivlelése nélkül még csak ki­látás sincs arra, hogy a jövő kisipara létalapját biztosithassa. (—) A szeged! vásárcsarnok. Az iparos­piacon, a régi csapatkórház telkén, nagy­arányú vásárcsarnokot épittet a város, de majd csak akkor, ha a feltöltött terület kellőkép leülepszik. A mérnökség kijelen­tette, hogy a vásárcsarnok tervei már mun­kában vannak, amit a tanács tudomásul vett, (—) Gazdaságpolitikai kérdések. A ma­gyar gazdaszövetség legutóbbi igazgató-választ­mányi ülésén Darányi Ignác elnöki megnyitó­jában hosszasabban foglalkozott az aktuális kereskedelempolitikai kérdésekkel. Az állat- és husbehozatal kérdésében kijelentette, hogy azok a nyilatkozatok, amelyeket Wtiskirchner osz­trák kereskedelmi miniszter a kormány nevé­ben tett ak osztrák képviselőházban, nem fedik azon nyilatkozatot, amolyet legutóbb Bienerth miniszterelnök programbeszédében halottunk. Beszéde további folyamán rátért arra a két millióra, melyet az állattenyésztés fejlesztésére a kormány megígért. Miután különböző tervek merültek föl a kétmillió fölhasználási módoza­tának tekintetében, kérelmezendőnek tartaná, hogy tartana a földmivelésügyi miniszter ur országos tanácskormányt, melyen megállapit­tatnának a fölhasználási módozatok. Reméli, hogy a pénzügyminiszter azon interpressziót mellett fog állani, miszerint a kétmillió a fond perdu fog az állattenyésztés emelésére szol­gálni. (—) Füzes a hid alatt. A polgármester át­írt Szeged tanácsához, hogy a tiszai közúti hid alatt, az ujszegedi részen, füzes volna ültetendő. Mivel ott az ujszegedi Vig-féle fürészgyárnak tutaiozási és homokhordási joga van, a tanács véleményt'kér a kereskedelmi és iparkamará­tól, hogy az ipari érdekek veszélyeztetés^ nél­kül hogyan lehetne e célra alkalmas területet kijelölni, Iskolai hegedűk kitűnő hanggal. Kaphatók: 3, 4. 5, ö, 8, 10 forintár! és feljebb. iiaii(jverseny-he<j<Mliik 20 forinttól fal.eU. lekötni ín tiirmoniiimob n" &»»»«» aeuckaH é* «nl»­templomi luinnumuinun kedvelői liungMorek, hn­Ltiot.b"^ntéuu"a.,k Uj szerkezetű cimbalmok legkiválóbb hangtartó sjerkeiettel, podál nétkttl SO forinttól íuMorinttói^feljebb. Fonográf és Gramofon legjutányosabb árakon. Hengerek é» lemenők a vllaji Iej|­hti-esi'bb mii vés. t-inek felvételeivel. Dua raktár kiváló gyártmányú uj én átjátsiott aunjjorák és planinékbau. Régi zongorák és egyéb hangszerek ujakra becseréltetnek. Zonjjuru kölcsönad iutéaet. Teljes zenekarok lelsae­reiése kedvező leitételek mellett. Tornászati és községi dobok dus választékban. Sternberg Ármin és Testvére ts. éj kir. liilvori lifingsicrgyór rűüzlefóbsa BUDAPEST. Ví!.. fókocii-uf 33 Képes árjegyzéket (minden cikkről külön) ingyen küldünk, csak meg küii irni, hogy miiéle hangaierrői kívmiuuik HA árjegyzék REGENY AZ ELET HÍDJA — Angol regény. — Irta Gerard Dóra. (24) — Én . . . ón nem tudtam, hogy mit szólsz hozzá. Nem voltam biztos, hogy Ínyedre volna-e. — ínyemre bizony, sőt nagyon is. Szeret­tem volna közelebbről megnézni. Mindig érdekel, milyen állapotban jönnek vissza a legények tengerentúlról, hogy ilyen kevés vendégszeretetet tanúsítottál és még föl sem invitáltad. — De hiszen látogatást tesz majd nálunk — felelte Felicia gyorsan. — Megkérdezte, hogy szabad-é és én nem válaszolhattam tagadólag. — Persze, hogy nem. De nagyon sajnál­nám, ha épen olyankor találna jönni, amikor nem vagyok itthon. Szeretnék megismer­kedni evvel a fiatal emberrel. — ő meg veled, papa mondta és én meg­mondtam neki, milyen órában talál téged itthon. — Ugyan, igazán — dörmögött magában a doktor. Nem birt elzárkózni a meggyőző­dós elől, hogy nagyon rohamosan halad az ügy. — Hát Londonban lakik barátnőidnek ez az unokabátyja? — Aldershotban állomásozik de egyelőre az édesanyjánál lakik Wimbedonban. Igy Ellie ós Mary nem tekinthetik az ő kizárólagos magántulajdonuknak. Otthon bizonyosan szerető családi kör készül őt körülvenni? — Nem a, nincsen testvére, se fiu se leány ; csak édes annyja van. — Bevett szokás, hogy apja is Jván az embernek. Az egyik százszorszép a szőnyegre esett ; Lamont lehajolt utánna, fölvette és egyen­kint huzogálta ki a szirmokat, ugy, ahogy bakfisleányok szokták a szeret-nemszeret kérdést virághoz intézni. Nem is nézett Feliciára, de azért vonásaiban, modorában észlelhető volt a feszült figyelés. — Apja meghalt már nagyon régen, nem is emlékszik reá. A sirja Irlandban van, ha jól emlékszem. Tudod a család írországi ós Mrs. Barclay minden évben oda zarándokol ós meglátogatja a boldogultnak sirját. Na­gyon szerette, én azt hiszem. Még azt sem tűri, hogy Lawrence . . . izé, akarom mon­dani a fia, elkisórje ezen az utján. Azt is­métli mindig, hogy egyedül vágyik lenni a halottal. Meghatónak ez rendkivül megható, de kényelmetlen is. Ha van felnőtt fia, mi­nek kell jómagának bíbelődni a podgyász­szal? — Persze, hogy minek. Gyanítom, hogy Mrs. Barclay tul regényes hajanui, sőt félő, hogy a buskomorságra van hajlama. Ő is Irlandi ugy-e? — Nem, az anyja.angol és ő . . . Barclay hadn igy pem is emlékszik Irlandra, cse­csemőkora óta se látta. Lamont kezében tartotta a megkopasz­tott százszorszépet, ugy látszott, hogy mély gondolatokba merült. — Hány éves vagy Felicia — kérdezte hirtelen. — Tizennyolc leszek nemsokára papa, hiszen tudod. — Valóban tizennyolc; persze hogy tudtam. Újra elgondolkozott. — Nem akartál elmenni? — kérdezte Felicia, mikor apja szótlanul, mozdulat nél­kül ült a helyén. Lamont furcsa, meglepő viselkedéséből arra következtetett, hogy itt mindjárt folytatódik a nagy kikérdezés, ettől félt, elég volt ebből egyszerre ennyi. A doktor föleszmélt, mintha álmából ráz­ták volna föl. — Persze, megyek ; már az előbb kellett volna indulnom, Gierson e percben valószí­nűleg már vár rám az ötvenkettes szám alatt. (Folytatása következik). Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hirlap- és nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hirlap- és nyomda­vállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota.) Lyra • Lyra Női szalon-zenekar hangversenyez mindennap a László-kávéházban. © ce t/j EJ VILLAMOS VILÁGÍTÁS 7ERŐÁTVITELI - ^aJfóxL XÓ'LTD/KQpÉSI v ATS ZE RE LESEK LEOJÜTÁMYOJAB8AM ESZKÖZÖLTETNEK ^wJIÜPW -FOHYÓIMMÁS LÉGttmiS VlUflMUILÁBITflUyÁUft szeged. kölcsey utca • • • TELEFON q h © © A ííjsítii? !! GRAMOFONOK !! HANGLEMEZEK! ALKATRÉSZEK! o VALÓDI IMPERÁTOR o KÉ É TÜZSZERSZÁM! ZSEBLÁMPÁK! Jótállás mellett, Magyarországon legol­csóbban kaphatók. Részletfizetésre is: ?lI gyári nagy ÜLI raktárában Könyök­utca 3. Kárjen ingyen nagy képes áregyiéKetl 9 Több száz üveg PEZSGŐ olcsó áron eladó. Cim a kiadóhivatalban. A Szegedi Bankegyesület Részvénytársaság gvsg\»<*9 (Szegeden, » színházzal szemben, Prokisch-léle házban, földszint). «>•*•<*» Betéteket elfogad legmagasabb kamatozásra. Koronás lieti könyveket ád ki, melyek egy koronától kezdve hetenkint fizethetők. Ezek a legalkalmasabbak a takarékosságra, de az igénybe vett kölcsön lefizetésére is alkalmasak. Folyószámla-hetéteket elfogad keres­kedőktől, iparosok és vállalkozóktól. Cheque-rendszer alapján. — ZAlogintézetet tart iönn s ezeken kivül az összes pénzintézeti ágakra kiterjeszkedik, betáblázásra is adván köl­csönöket (házakra, földekre), melyeket a heti koronás könyvekkel is lehet törleszteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom