Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-22 / 18. szám

| MWJ» j 1911 január 22 DÉLMAGYARORSZÁG 19 KERESKEDŐK ES IPAROSOK. A szegedi kereskedelem. Szeged kereskedelmének ekszisztenciáját az 1879-iki árviz megrázkódtatta és teljesen bizonytalan jövö elé állitotta. A forgalom egé­szen szünetelt, a szállítóképesség megszűnt ós a hitel dolga is ideig-óráig kérdésessé vált. A városnak kereskedelmi negyedét hetekig viz boritotta, a lakosság egy része elszólyedt és igy hónapokig teljes bizonytalanság uralkodott. Amikor a viz visszatért medrébe ós a törvény­hozás kimondotta a városnak újjáépítését ós szervezését, akkor a bizalom is visszatért és a kereskedelem újra felvette a vész által elté­pett fonalat. A kereskedelem fejlődésének az első impul­zust a város rekonstrukciója nyújtotta. Szá­mos idegen vállalkozó telepedett le a városban. Megindult tehát az épitkezési kedv, amit az államsegély és az egész világ támogatása csak növelt. Magától értetődik, hogy az a kereske­delemnek ós az iparnak egészséges és termé­szetes fejlődósét hozta meg. A kereskedelem fellendítésében az építőipar­nak nagy fontossága van, mert az épitkezós mint­egy tizenöt-tizenhat iparágat táplál és ez ter­mészetszerűleg kihatással van a kereskede­lemre is. Igy volt ez Szegeden a nagy rekon­strukció idején, amikor a hatalmas mórtékben megindult épitkezós elősegítette az ipar- ós azzal együtt a kereskedelem megfelelő és a városra nézve határozottan kedvező fejlődósét és előrehaladását. Ebben az időben indult fej­lődésnek ujjólag a mai kereskedelem, amely­nek régi alapjait a nagy viz megrongálta. Ek­kor indult fejlődésnek ez a fontos közgazdasági ág, amelynek további fejlődése természetszerű­leg következett be. Azok a régi kereskedő-cégek, amelyek az árviz előtt is jelentékeny szerepet töltöttekbe, uí életre keltek és miután megfelelő üzletkörük v°lt, megerősödve továbbra is megtarthatták Pozíciójukat. Hatalmas fejlődésnek indultak a nagykereskedő cégek, amelyek áruk viszont­eladásival foglalkoztak, amelyeknek fejlődése Szegedet egy nagy terület kereskedelmi gócpont­iává tette ós némely szakmák forgalom tekin­tetében túlszárnyalták a főváros hasonló cégeit is- Ezek a cégek még ma is a fejlődés magas fokán állanak és az idők folyamán üzleti körük nünd kiterjedtebb és kiterjedtebb lett. Vannak kereskedőházak Szegeden, amelyeknek lor­galma nemcsak az országba terjedt ki, hanem a monarchia távoli vidékeire is. Szeged kereskedelme, ha nem is következik közvetlenül a fővárosé után, kétségtelenül yyik első helyen áll az országban, ami pedig a tojlődósének a mérvét illeti, abban fölülmúlja « többi városokat. Az árviz után sok uj cég keletkezett Szegeden, amelyeknek egy része 'mponáló tekintélyre tett szert. Szeged keres­kedőinek megbízhatósága, a cégek kereskedelmi értelemben vett szolidsága és szilárdsága na­kielégitő, fizetésképtelenségek alig, csődök Pedig a legritkább esetben akadnak, ami a hitel­iszonyok elbírálására természetesen »agyon kedvező befolyással van. Annál inkább lehet és kel1 ennek örvendeni, mert az üzletköltségek tolytonos emelkedése a direkt és indirekt adók különösen a kereskedői osztályt terhelik és ftz°k megélhetését nehezitik meg. Meg iehet állapítani, hogy Szeged kereskedelme 'olytonos és állandó fejlődésben van. Ha a sta­j'^tikai adatokat nézzük, azt látjuk azokból, l0Sy az utóbbi évtizedben különösen « ter­ménykercskedelem vett nagyobb lendületet és CZe'1 « téren messze túlszárnyalja a vidéki vá­r°sokut. a A nyilt üzletek fejlődésének gátat vetett eddig z alkalmas üzlethelyiségek hiánya. Most, hogy az épitkezési kedv ismét megélénkült, meg­szűnt ez az akadály is ós örömmel tapasztal­hatjuk, hogy azokban az utcákban is otthont találnak a kereskedők, ahol eddig megfelelő helyiségek hiánya miatt kereskedések úgyszól­ván egyáltalában nem voltak. Ezen a réven természetesen fejlődnek a nagykereskedöcógek is és ha tekintetbe vesszük azt, hogy Szeged állandóan és rohamosan épül, fejlődik, tisztán látjuk a jövő képét: Szeged ezen a téren is eléri azt a helyet, ahova mindenképen törek­szik, valóban második fővárosa lesz az or­szágnak. Ss. L. A Kereskedő Ifjak Egyesülete az utóbbi időben örvendetesen fejlődik. Néhány hót alatt ötven alkalmazott lépett az egyesületbe. Az újonnan belépett tagokat szombaton este vet­ték föl. Nagy tagavató estélyt tartottak az egyesület helyiségében, amelyen a régi tagok közül is sokan jelentek meg. Az uj tagokat Hauser Rezső Sándor üdvözölte lelkes beszéd­del. A tagavató-estély után még sokáig a leg­kedélyesebb hangulatban együtt maradt a tár­saság. Tiíncestély. A Szegedi Kereskedő Ifjak Egye­sülete február 4-én egyesületi helyiségében há­zias táncestélyt rendez, amelyre már nagyban folynak az előkészületek. Mint az előjelekből látható, a mulatságnak óriási sikere lesz, mert mert ugy a rendezőség, mint a vigalmi-bizott­ság minden egyes tagja azon fáradozik, hogy munkájukat minden tekintetben siker koro­názza. Miként bánjunk az asszonyokkal? Ez tulajdonképen olyan szezóntéma, amely mindig divatos. És divatos kórdós marad még akkor is, amikor már a bukj el szoknya régen elbukott a divat műsorán. Különben szezón­kórdéssé azt, hogy miként bánjunk az asszo­nyokkal: Lord Momnuth tette most, aki érde­kes, bár kissé cinikus tanácsot hagyott örök­ségül unokájának ugyanakkor, amikor az egész vagyonát idegenek örökölték. A végrendelet, amely már elég régi, egész a mai napig kézirat gyanánt feküdt egy angol könyvtárban, csak most került nyilvánosságra. Hogy Conigsby, az unoka, akiről mindenki azt hitte, hogy általá­nos örököse lesz a dúsgazdag lordnak, mi mó­don fogadta furcsa örökrészét, arról nem szól a krónika, annyi azonban bizonyos, hogy a tapasztalatokban gazdag világfinak tanácsai nagyon érdekesek. Egy sereg aforizma tarkítja a „Hogyan bánjunk az asszonyokkal" eimü fe­jezetét a végrendeleti tanácsnak, amelyek kö­zül közlésre érdemeseknek tartjuk az alábbiakat. Ha gazdag vagy, halmozd el az asszonyt gazdagságodnak minden varázsával, ugy, hogy ő a gazdagságot tartsa egyedüli életcéljának. Ha szegény vagy, büszkélkedj szegénységeddel, ha hires, ragyogtasd át reá is fényedet, ha köznapi, mutasd, hogy megveted a hírnevet. Megszeret az asszony, ha látja, hogy ami vagy, meggyőződésből vagy. Az asszony nem szereti azt a férfit, aki lá­baihoz omlik. Inkább iparkodjál féltékenynyó tenni azt az asszonyt, akiről azt akarod, hogy szeressen. Légy hideg, ha érdekes akarsz lenni, tégy ugy, mintha nem is törődnél vele. Ha sok a riválisod, akkor olyan erősen udvarolj neki, hogy ő feltétlenül elvárja az udvarlás folytatá­sát. És a legközelebbi alkalommal tégy ugy, mintha mi sem történt volna köztetek. Biztos lehetsz, hogy ily módon érdeklődni fog irántad az asszony. Igen sok tapasztalatlan asszonyba bátorságot kell önteni. Es csak akkor szabad szerelmedet fölajánlani neki, ha megvan arra a kellő pillanat. Ha tudni akarod, hogy egy zárkózott termé­szetű asszony szeret-e, akkor hazudd neki, hogy mást szeretsz, őt pedig tedd bizalmas barátnőddé. Bizonyos, hogy valami módon el fogja árulni érzelmeit, ha még oly zárkózott is. Mert a szerelmet csak addig lehet titkolni, amig nem féltjük azt, akit szeretünk. És ha észrevetted, hogy szeret, akkor játszd tovább a másik iránt a hazug szerelmet, végül pedig mondd meg neki, hogy amazt már nem szere­ted ós őt teszed utódjává. Ha szabadulni akarsz egy asszonytól, akkor viszont tedd mindennek az ellenkezőjót. Akkor bizonyosan maga fog elszaladni tőled. Csak biztositsd őt mindennap, hogy nem tudsz nél­küle élni, borulj a lábához, légy lágy, simulé­kony. Nyugodt lehetsz, hogy a legelső „igazi fórfi"-nak, aki elébe kerül, a nyakába borul és téged faképnél hagy. Csak az a módszer helyes, minden más mód lehet kényelmes, de az bizo­nyos, hogy brutális és egyúttal veszedelmes is. A barna nők szerelme veszélyesebb, mint a szőkéké. Ez a szerelem olyan, amelynek se eleje, se vége nincs. Bármennyit szerettek ló­gyen, mindig tapasztalatlanok maradnak a bar­nák. A szőkék inkább asszonyok, mint a bar­nák, sokkal jobban tudják boldogítani a szerető férfit. De viszont nehezebb is a tőlük való szabadulás. A barnák viszont érdekesebbek, de ők sem szeretni nem tudnak olyan gyengéden, mint a szőkék, sem a férfiak nem szeretik őket annyira. Vannak asszonyok, akik többeket is szeret­nek. Az ilyenek csak akkor érdekesek, ha szellemesek. Szerelmük épen olyan felelősség­nélküli, mint a férfié. Ez az asszony ritkán szeret fiatalembert, inkább a személyiség im­ponál előtte. A tapasztalt férfi előtt meghódol, a tapasztalatlan ifju szivét lábbal tiporja. Te, mint fiatalember, ezektől az asszonyoktól óva­kodj leginkább, mert könnyen összetörhetik az életedet. Előbb szerezz tapasztalatokat a ta­pasztalatlanoknál, azután megpróbálhatod a sokat tapasztalt asszony meghódítását is. Az elmondott módszerrel talán sikerülni fog. Kávé- és Tea­hívonof Koíinyi János árjegyzékéi. Nyers kávé. Jaraaika, fél kilogramm K 1.45 Portorico, fél kilogramm K 1.50 Cuba, fél kilogramm K 1.60 Arany Jáva, fél kilogramm K 160 rsrkült kávé. Saját vlllanyerűre berendezett jjffz-pOrkOldémbííI. Jóminőségü, fél kilogramm K 1.50 Finom minőségű, léi kilogramm K 1.80 Lt"i-iinomabb koverék (Cuba, Arany Menádó, Mocea) fél kilogramm K 2.20 Tea. Törmelék-tca, fél kilogramm K 2.50 Congó-toa, fél kilogramm K 3.— Családi koverék, fél kilogramm K 5.— Legfinomabb Király-tea, fél kilogramm K 6.— Ceylon-tea, a legerősebb zamatu, fél kilogramm . K tí.— Kitűnő teasütemrny-kevorék, fél kilogramm . . K 0.30 Riiut. 1 liter családi tea-rum K 1.70 1 liter Unom Brazíliai rum K 2.20 1 üveg héttized liter linóm Jainaika-rum . . . . K 3.20 Vidikí n-«grendelések utánvéttel francé pontosén eszkOzCItetnek. KOTÁNYI JÁNOS Szeged, Kárász-utca 5. szám. Budapest, Bécs, Berlin, Abbázia. Középiskolát végzett fiuk tanoncul fizetéssel felvétetnek a .Délmagyarország' nyomdájában

Next

/
Oldalképek
Tartalom