Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-22 / 18. szám
DELMAGYARORSZÁG 1911 január 22 .ÜRVÉNYKEZES § Pornográfia... A berlini országos törvényszék külön szervezetet létesített, amelynek föladata szemmel tartani a könyvkereskedőket és elejét Venni annak, hogy Magyarországból impört'alják a pornográfiát. § Arad nem ÖrokftL Másfél esztendővel ezelőtt meghalt Aradon Prodanovics György föld- és házbirtokos. Pr'ödanovicsnak nem volt fia, csak egy örökbefogadott tinokaocscse, Prodanovics Döme. Halála előtt néhány hónappal az öreg Prodanovics megbánta az örökbefogadást ós pört indított háládatlanság elmén az adoptálási szerződés érvénytelenítésére. A pör még nem dölt el, mikor Prodanovics György meghalt. Végrendeletében százhatvanezer koronás vagyonát Arad váfósára hagyta jótékonysági és kulturális "ctéíokra. A kitagadott unokaöcscs megtámadta a végrendeletet. Ezzel a pörrel párhuzamosan Arad városa is folytatta az adoptálási pört Prodanovics Döme ellen. Prodanovics kimutatta, hogy nagybátyja, mikor az adoptálás visszavonására pört indított, teljesen házvezetőnőbe hatalmában volt és ennek unszolására tagádta fti unokaöcscsót. Az aradi törvényszék heí^t adott ennek a védekezésnek és az örökséget Prodanoviss Dömének Ítélte oda. Arad városa a Kúriához főlebbezett, ahonnan most érkezett le az órtesités az aradi törvényszékhez, mely szerint a Kúria a törvényszék ítéletét jóváhagyta. Arad városa igy elesett a százhatvanezer koronás örökségtől. § Betörés egy könyvkereskedésbe. A mult hónapban Sziráki János szolga éjjel betört Endrényi Imre szegedi könyvkereskedésébe, ahol alkalmazva volt. Egy leány észrevette, hogy a rollót fölfeszítették és jelentést tett erről a rendőrségnek. _ Szirákit a rendőrök tettenórték és elfogták. Álkulcsokat és mintegy ötszáz koronát találtak a zsebében. Szombaton Ítélkezett ebben az ügyben a szegedi törvényszók, amely Szirákit egy évi börtönre itólte. § Halál: kőtél által. A gráci törvényszék hosszabb tárgyalás után tegnap kötél általi halálra itélte Lavinic JÁnbs iskolaszolgát, aki Judenburgban kiraboltá és Yne^ölte egy másik iskolaszolgának a feleségét, amikor az a tanító fizetését akarta kézbebitöni. § A főorvos tolvája. Pipis János rovottmultu zsebtolvaj fölött Ítélkezett szombaton délelőtt a szegedi királyi törvényszék büntetőtanácsa. Kovács Jánoá hóaUneabváSárhelyi főorvos a mult év augusztusában kocsin ment Módosra. Az országutbn szembejött Pipis, aki kérte a főorvost, atíjön néki helyet a kocsin, mert nagyon elfáradt á gyaloglásban. Kovács jószivvel megengedte Piplánbk, hogy a kocsira üljön. Útközben a főorvos elszunyadt a kocsin s ezt az alkalmat Pipis arra használta föl, hogy a főorvos zsebéből nyolcszáz koronát kilopott ós megszökött. ' Hátnarosan elfogták s kiderült, hogy több ístfFtólvajlás is van már a rovásán. Nem régen szabadult még a fegyházból, ahol már ötször ült. Plpist a biróság ujabb lopásért két és fél évi fegyházra itólte. Mozgókép Szinház :: OGAK Lukács Imre fogmüterme a berlini fogtechnikán oki. képesítve Gsekonils-utca l. Menyi-léi1 sarok. Prosnifi-hói. VASS Kossuth Lajos-sugárut, a tfizoltó-laktanya mellett. Vasárnap, január 22-én: 1. Az ember a kofferban (humoros). 2. Árviz Olaszországban (természetes). 3. A kis baba (nagy dráma). 4. Falusi szellem (humoros). 5. Nyaraláson (humoros). 6. Madarak (remekül színezve). 7. A varázsbot (humoros). 8. Maxi nősül (humoros). 8. A hét pont (nagy bünügyi dráma). Az előadások kezdete szombaton este 7 és 9 órakor Vasárnap délután 2-től folytatólagosan 11-ig. Hély&rak: I. hely 70 fill. II. hely 50 fill. Hl. hely 80 fill. Katonák, diákok és gyermekek: 1 hely 80 fill. H. hely 20 fill. IH. hely 16 fillér. KÖZGAZDASÁG Szeged-Alföldi Takarékpénztár. (Saját tudósítónktól.) A Szeged-Alföldi Takarékpénztár-Részvénytársaság igazgatósága ezt a jelentést terjeszti a közgyűlés elé: Tisztelt közgyűlés! Az 1910. esztendő határozottan a kereskedelem ós ipar föllendülésével a vállalkozási kedv erős megnyilvánulásával, nagyobb iparvállalatok alakulásával s igen bő és olcsó pénzzel kezdődött. Sajnos, mindez a föllendülés és ez az olcsó pénz inkább az elmúlt könnyű esztendő utójátéka volt s az év folyamán teljesen eltűnt, helyt adva a mindinkább megrosszabbodó pénzügyi helyzetnek s általánosan nehéz kereskedelmi és ipari viszonyoknak. Általában az egész gazdasági esztendő telve volt a legszebb reményekkel, mert hiszen a kezdete az évnek a legszebb kilátásokra jogosított, de amelyeket a fokozatosan beállott rossz nemzetközi pénzviszonyok teljesen lerontottak. Az idei termés elé gazdáink a legszebb várakozással tekintettek, olyan termést vártak Magyarországon, amilyen ebben az országban nom volt. Tekintve, hogy telünk alig volt s az időjárás mindenütt az egész óv folyamán Igen kedvezett, ez a várakozás határozottan jogos volt. Sajnos, az aratás ezt a tul elbizakodottságunkat nem igazolta, mert bár nem volt rossz a termés, de azért az 1906. esztendő bő termésének az átlagát sem tudtuk elérni. Vidékünkön — pláne — a tavalyi rossz termés után panaszra igazán ninos ok. Elég jó, a közepesen felül volt az átlag s a gabonaárak is megfelelők. Nagyon rossz volt az országban — csekély kivétellel — a szőlőtermés. Dacára annak, hogy Magyarországon az utolsó években rengeteg földet (állítólag 60,900 hektárral többet, mint 1905-ig) ültettek be szőlővel, mégis egy pár millió hektoliterrel volt kevesebb a termés az előző évekhez képest. Tekintve, hogy a homoki szőlőtermelés vidékünkön igen kiterjedt ós évről-évre fokozódott — szőlősgazdáink nagyon megérezték a rossz szőlőtermést, annál is inkább, mert a tavalyi sem volt jónak mondható. A rossz szőlőtermés folyománya volt igen természetesen a drága borárak. Homoki borért 44, sőt 48 fillért is fizettek helyenkint. A pénzviszonyok az év elején jók voltak. Egész március végéig a nemzetközi pénzpiac igen rugókonynak és bőségesnek mutatkozott. Ez a bőség annyira fokozódott, hogy az Angol-bank s utána a többi nagy jegybankok rátáikat egymás után leszállították. Azonban már a nyár kezdetén bizonyos nyugtalanság kezdett mutatkozni a pénzpiacon. Ez a nyugtalanság egyre jobban fokozódott s a magánkamatláb állandó drágulásában nyert kifejezést. Ez alatt mind jobban közeledtünk az ősz felé és az őszi nagy szükségleteknek előszele teljes erővel kezdett mutatkozni. Amerika erősen vitte ki az aranyat s az Angol-bank szeptember végén fölemelte a rátáját, amelylyel Németország már amúgy is megelőzte. A leghívebben és a legtovább az OsztrákMagyar Bank tartott ki a 4 százalékos ráta mellett, azonban október végén — tekintve, hogy a magánpénz teljesen hiányzott a piacról s az egyedüli forrás a jegybank volt — ő is követte a többi európai jegybankok példáját ós egy teljes százalókkal öt százalékra emelte a hivatalos rátát. Kereskedelmünk és iparunk igen természetesen megsínylette a nehéz pénzviszonyokat s nem mutatta azt a föllendülést, amit vártunk. Piacunk hitelélete, ugy mint azt az előző években konstatáltuk, a rendes mederben folyt. Áttérve üzleti tevékenységünkre, igyekeztünk intézetünket nemcsak helybeli kereskedőink, hanem a kültelki gazdáink körében is ismertté tenni. Hogy pedig a közeledést és intézetünkkel a sürübb érintkezést nekik mentől könnyebben lehetővé tegyük, Seeged-Felsőtanyájdnak központján fiókintézetet alapítottunk, ahol a tanyai polgártársaink csakúgy, mint anyaintézetünknél elhelyezhetik gyümölcsőzőleg megtakarított pénzeiket s viszont mindennemű hiteligényeiket is kielégíthetik. Örömmel konstatáljuk, hogy ezen fiókintézet, amelynek élén igazgatóságunkkal karöltve Szeged-Felsőtanyának előkelő polgársága áll, igen szépen indult meg s azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a mi abbeli igyekezetünk: Szeged-Felsőtanyát kereskedelmileg és gazdaságilag fejleszteni s a környék ottani gócpontjává tenni, hatalmas visszhangra fog találni tanyai polgártársaink körében. Betétállományunk a lefolyt üzletóvben szintén örvendetes emelkedést mutat föl. Betéteink a tavalyi állományhoz képest ismét egy teljes millió korona emelkedést tüntetnek ki és az állomány 1910. óv végóig 3.558,711 korona 06 fillért tett ki. Váltóleszámitolási üzletünk a körülményekhez és a rosszabbodó pénzviszonyokhoz képest elég erősen fejlődött. Váltótárcánk egymillió korona emelkedést mutat föl s reméljük, hogy a jövő évben is szaporítani fogjuk jó ügyfeleink számát. Visszleszámitolási hitelünk némi kis emelkedést mutat, ami, tekintve a minden oldalról megnyilatkozó hitelkeresletet, egész természetes dolog s már itt e helyen megemlítjük, hogy igazgatóságunk mérlegelve a föntemlitett momentumokat s üzletünk minden ágának fokozatos fejlődésót, igyekezni fog módozatokat keresni, hogy alaptőkénket a szükséglethez képest emelje. Erre nézve különben mostani közgyűlésünknek a tárgysorozat hatodik pontjában már propoziciókkal szolgálunk. A jelzálogüzlet az óv elején elég szépen indult, de az öszszel beállott rossz viszonyok a jelzálogkölcsön-üzlet stagnálását idézték elő. Mindazonáltal — ha nem is direkte — de mégis kapcsolatban a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetével közel két millió korona jelzálogkölcsönt effektuáltunk. Értékpapirállományunkat a fejlődésünkhöz mérten igen szépen gyarapítottuk, ugy, hogy értékpapir-tárcánk 180,806 koronát tett ki. A lefolyt üzletóvre vonatkozólag megemlítjük, hogy annak összforgalma: 351.391,490 korona 58 fillér volt. Ezen forgalmunk számszerinti kimutatását a következőkben van szerencsónk tisztelettel a közgyűlés elé terjeszteni: Betétek. Álladók 1910 január 1-én . . 2.165,897 K 45 f Betétek 1910. évben .... 4.602,928 K 62 f 6.768,826 K 07 f Visszafizetések 1910. évben . 3.554,729 K 15 f Álladók 1910 december 31-én 3.214,096 K 92 f I PILSENI SOR a „Pilseni részvény serfőzde" :: legkiválóbb téli söre a :: Kass-vigadó összes helyiségeiben kapható. ::::