Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-22 / 18. szám
4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 19 parancsnokot és a tisztjeit is és üdvözöljék őket felköszöntővel. Ezzel az inditványnyal szemben azonban az a kifogás merült föl, hogy a tábornok nem tud jól magyarul és kénytelen volna német felköszöntővel válaszolni, ami kinos hatással volna, ezért az inditványt nem fogadták el. Pap János görög-keleti román püspök levelet irt a bizottságnak, amelyben kijelentette, hogy ő is részt vesz Tisza ünneplésében, sőt lakomát is ad a tiszteletére ós meghívja rá az egész várost. A társadalmi jótékonyság. (Miként volna megvalósítható Szeged társadalmi jótékonyságának egységes szervezése? A magán adakozásoknak és segélyezéseknek összhangba hozatala és hatékonyabb fölhasználása.) Irta Szmollény Nándor. III. A központi tanácsnak működése négyes irányú lenne: figyelni arra, hogy a városi szabályrendelet pontosan betartatik-e a város egész területén, irányítani és eszközölni a gyűjtéseket s megszabni a segélyezés mérvét ós mórlegét, végül összekötő kapcsot létesíteni az összes hasonló irányú jótékonysági szervezetek között. Ami a városi szabályrendeletet illeti, a tanács kézhez kapja a gyűjtési engedélyek jegyzékét, melyekben meg van adva a gyűjtő vagy gyűjtők neve, a gyűjtendő összeg makszimuma, a terület, melyen a gyűjtés történik, a kiadások százalékos nagysága, melyek a gyűjtési kiadásokra fordíthatók, az időtartam kezdete és vége, azaz mely naptól, mely napig történhetik a gyűjtés, a cél melyért a gyűjtés történik, •végül ki vagy kik felelőssek a gyűjtött összegért. A központi tanács hivatala a gyűjtéseket ezen szempontokból, ellenőrzi s akár szabályszerű, akár szabálytalan volt a gyűjtés, az elszámolás ellenőrzése után erről a bizottságnak jelentést tesz. Ha jneg nem engedett gyűjtés kezdődik vagy folyik a város területén — kivévén a liirlapok gyűjtéseit, melyekkel a sajtó ugy is nyilvánosan elszámol — erről a központi tanács sürgős jelentést tesz a hatósághoz. A hírlapokon kivül bármiféle még jóváhagyott alapszabályokkal működő jótékonysági szervezetek gyűjtése ís ezen rendelkezés alá esik. Mindeme működéséről évi mórleget s beszámolót is készít a központi tanács. Ami a gyűjtést és ennek irányítását illeti a közpouti tanács az irányításra csak jó tanácscsal lehet, gyűjtést azonban maga is eszközöl, még pedig évenkint rendszerint kétszer, úgymint május és november hónapban. Egyesek megállapíthatják azon összegeket, melyeket évenkint kétszer a központi tanács pénztárába juttatni óhajtanak s ezek fölmentetnek a gyűjtések alól. E célból a város hetedik kerületére megszámozott, megpecsételt s szabályszerűen aláirt gyűjtő-iveket ad ki a kerületi bizalmi férfiaknak, akik kizárólag a saját kerületükben lakóktól átveszik a sególyadományokat. Az iven minden név, bármilyen kis összegű volt is az adomány, lakás és az adományozott összeg tintával jegyzendő be, hogy a gyanúnak még árnyéka sem férhessen a bizalmi férfiak működéséhez. A gyűjtés megkezdésére és befejezésére határnapok tüzendők ki, ez a hírlapokban közzéteendő, mely után az aláirási-ivek a gyűjtött összeggel együtt átadandók a könyvelőnek, aki revidiálás után az összegeket az aláirási-ivek visszatartása mellett a pénztárosnak nyomban átszolgáltatni köteles. Az igy évenkint kétszer gyűjtött, valamint az egyes alkalmakkor átvett adományokról együttes kimutatás készítendő s ennek álapján megállapítandó fél-fél évre a segélyezés mérve. A gyűjtött összeg nem teljes egészében forditandó segélyezésre, hanem a kezelési s irodai csekély költségek levonása után ez összegek tiz százaléka külön a „szegény alap" gyarapítására forditandó s gyümölcsözőleg elhelyezendő, a többinek kiosztására pedig tervezet készítendő. Az alap kamatai meghatározott szegényügyi célokra fordítandók. A szegények megsegítésére az egész belterületre kiterjedő közigazgatási kerületenkint tervezet készítendő, mely tervezet anyagát a kerületi bizalmi férfiak, esetleg a rendőrhatóság segélyével adják meg. Kitüntetendő az adatokban a segélyre szorult neve, lakhelye, életkora, családi állapota, munkabírása s munkaképessége, azon körülmény, mely őt segély igénybevételére jogosítja, továbbá hogy bárhonnan (várostól, felekezettől, vagy valamely jótékonysági szervezettől) rószesül-e támogatásban s mily mérvben, végül, hogy mily összegű segélyre volna érdemes? Ez anyagot a könyvelő összeállítja s a központi tanács a lelkészekkel és a jótékonysági egyesületek vezetőivel tartott együttes ülésen letárgyalja, a segélynek kiutalására a pénztárost fölhatalmazza. Külön veendők számításba a szemérmes szegények s azok, akik rögtöni segélyre szorultak. A szemérmes szegényekről a könyvelő külön lisztát vezet, mely egyedül az elnök, alelnök, titkár, pénztáros, ellenőr s könyvelő diszkréciójára van bizva s az évi elszámolásban is a segélyezettek megnevezése nélkül, egy összegben veendők föl s számolandók el. A rögtöni segélyezésre pedig bárhonnan jöjjön is eziránt a megkérdezés, figyelmeztetés vagy a segélyezésre vonatkozó fölhívás, elnök vagy ennek helyettese személyenkint vagy esetenkint huszhusz korona erejéig jogosult. A segélyezettek segélyeinek kifizetése a pénztáros, illetve a bizalmi férfiak, vagy a központi tanács bármelyik meghatalmazottja által történik, de mindenkor irás és nyugtatvány alapján. Amenynyiben ily nyugtatvány nem volna beszerezhető, két tanú igazolása is elegendő. Az összes segélyezésekről évenkint kimutatás készítendő, mely a nyilvánosság elé terjesztendő. A központi tanács célja lóvén a házi koldulásnak megszüntetése, sególyezetteit, ha a segélyezés oly mérvű, hogy a munkával megszerzett jövedelemmel kiegészítve, elégségesnek látszik az élet föntartására, el is tilthatja a házi koldulástól, vagy ezt korlátozhatja. A tiltó rendelkezés be nem tartása a segély elvesztését vonja maga után. A központi tanács évenkint legalább kétszer, a nagy gyűjtések befejezése s ezek számadatának egybeállítása után közgyűlést tart, melyen elkészíti a bevételek s kiadások (a gyűjtések ós eszközlendő segélyezések) mérlegét. Ugyancsak a központi tanács addig is, mig ez irányban másként nem intézkedik, a segélyezetteket bizonyos nekik megfelelő könnyebb munkára alkalmazhatja, vagy alkalmaztathatja. E munka bérei azonban kizárólag az illető munkás tulajdonát képezik. Amely segélyezett vonakodik a neki fölajánlott munka teljesítését elfogadni, attól a segélyezés elvonható mindaddig, mig a munkakónyszernek nem engedelmeskedik. A segélyezés mérvének megszabásánál, mely lehet állandó, egész éven át, vagy csak ideiglenes a munkanélküliség beálltával — egyedüli mérték egyrészt a rendelkezésre álló összegek nagysága, másrészt a segélyre szorultak legnagyobb szükségleteinek kielégítésére irányuló törekvés lehet. Tiltva van bármiféle segélyesés, mely nem az élet föntartására irányul. A segélyezés mórveinek megállapításánál, a jelzett közgyűléseken a jótékonysági szervezetek képviselői különösen az irányban hallgatandók meg, hogy a bekövetkezendő félévben ök a a maguk hatáskörében, mily összegű segélyezést szándékoznak teljesíteni, segélyezésre mily összeg áll rendelkezésükre, ebből menynyit remélnek fölhasználni, mennyi a fölöslegük, vagy mennyi a hiányuk s a nem szemérmes szegények segélyezéséről szóló névszerinti kimutatást kellő időben, lehetőleg a segélyezés teljesítése után azonnal juttassák el a központi tanács irodájához, nehogy egy segélyezett — bár nagyobb roórvü segélyezésre nincs rászorulva — a segélykérést s igénybevevést iparszerülegüzze.Ezáltal az ugynevezettparazitaszegényektől megszabadul minden jótékonysági szervezet s adományaikat egyedül az erre szorultaknak juttathatják. A segélyezések fél-fél óvi mérlegének összeállításánál különösen megjegyzendő, hogy az illető állandó vagy csak időleges segélyre van-e rászorulva? De megállapitandók a segélyezés nagysága mellett a segélyezés időközei (naponkint, hetenkint, havonkint vagy negyedévenkint). Egészséges vagy beteges, munkaképes vagy munkaképtelen a segélyt kérő ? Továbbá önhibájából sujtotta-e a szükség vagy nem? Ha családföntartó a segélyt kérő, akkor a családtagok száma, azok kora, kereseti viszonyai is számba veendők, — megállapítandó, hogy vannak-e a segélyezendőnek oly bűnös szenvedélyei (például alkoholizmus), melyekről való leszoktatása kívánatos, szükséges s nem-e volna célszerűbb a segélyt természetben szolgáltatni ki, mint a pénzt, melyet az illető aligha fog jó célra forditani. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi műsor. Január 22, vasárnap „ 22, „ 23, hétfő: „ 24, kedd: „ 25, szerda: „ 26, csütörtök: „ 27, péntek: „ 28, szombat: „ 29, vasárnap n 29, „ . „ 30, hétfő: 31, kedd: Február 1, szerda: „ 2, csütörtök: » 2, „ „ 3, péntek: 4, szombat: d. u.: A cigánybáró, este: A szent liget (Páros 3/3-os bérlet.) A szabin nSk elrablása, bohózat. (Páratlan j3 bérlet.) Á muzsikus leány, operett, (Páros a/,-os bérlet). A testőr, vígjáték. (Páratlan 3/3-os bérlet.) Karenin Anna, dráma. (Páros '/,-os bérlet.) Cigányszerelem, operett. (Bemutató.) (Páratlan a/3-os bérlet.) Cigányszerelem, operett. (Páros a/3-os bérlet.) d. u.: A cégér, népszinmQ. este: Cigányszerelem, operett. Bérletszünetben. Cigányszerelem, operett. (Páratlan Va-os bérlet.) Cigányszerelem operett. (Páros a/3-os bérlet.) Á sasfiók, szinmü. (Páratlan s/3-os bérlet.) d. u.: A postás fiu és a huga. este: A kis lord: (Páros '/3 bérlet.) A kis lord. (Páratlan a/3 bérlet.) Cigányszerelem, operett. (Páros 3/3-OS bérlet.) 5, vasárnap d. u.: Virágfakadás. — Meguntam Margitot, vígjátékok, este: Cigányszerelem, operett. (Páratlan 9,-os bérlet.) * Liszt Ferenc. Áprilisban lesz századik évfordulója Liszt Ferenc születésének. Berlinben előkelő müvésztársaság állott össze, hogy fényes hangversenynyel üljék meg a nagy napot. Gyönyörű koncert készül, amelyben közre fog működni Peruccio, Busoni, Heinemann, Goldschmid Pál, a dortmundi Musikalische Gesellschaft kétszázötven énekessel, a Blüthnerzenekar Stransky vezetése alatt. Az előkészületek most folynak a ritka hangversenyre. * Színészet Petrozsényben. Hidvéghy Ernő staggioneje több heti szezont kezdett Petrozsény-ben. A staggione előzőleg öt hetet töltött Désett, igen szép erkölcsi és anyagi eredménynyel. * Szerződtetés. Kovács Hanna, a székesfehérvári szinház szubrettje, a szegedi színházhoz szerződött. * Az Uránia színház mai műsora iránt nagy az érdeklődés. A sok szép szórakoztató ós tanulságos kép közül legjobban kiemelkedik a Bűnhődés cimü, hatásos dráma, amely tiz percig köti le a néző figyelmét ós tartja izgalomban a közönséget.