Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-19 / 15. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 17 Ami pedig az elégedetlenséget illeti, amiatt, hogy a Lloyd vezetősége a „folyó ügyek" letárgyalásával eleget vélt tenni hivatásának és az utolsó évek életbe vágó közgazdasági kérdéseit nem tartotta alkalmasnak azok nyilvános megvitatására, szakelőadások megtartására ós nyilt állásfoglalásra, az emiatti elégedetlenség igenis indokolt és a különbség köztem és a választmány konzervativjei között (a magyar „maradi" szót nem akarom használni) csak az, hogy én e panaszok hallatára azonnal indokoltaknak találva azokat, magamévá tettem és a közgyűlésen mellettük szóltam, mig az infallibilitás híveinek hiúsága ezt nokik nem engedte meg, hanem az eljárásban annyira kritizált társadalomtudományi társulat által rendezett „Forel"féle fölolvasással dicsekedve, ezen jogos kívánságok figyelembe vétele helyett, egy öreg embertől megtagadni nem kivánt bizalmi nyilatkozatot préseltek ki közvetlen környezetükből. Igy áll tisztelt ismeretlen pamflet iró ur a Lloyd ügye annak valóságában és én bizton remélem, hogy az egyesekben lakozó minden roszakaratnak ellenére, a Lloyd-Társulat további működésének csak előnyére fog szolgálni. Wimmer Fülöp. Azt hisszük, ebben a megvilágításban ugy vannak beállítva a Lloydban legutóbb törtónt események, amint azok a valóságnak megfelelnek. Az a véleményünk, hogy a fölfölhangzó panaszok elől nem szabad elzárkózni, hanem igenis reformálni kell a Lloyd működését abban az irányban, amint azt a változó idők, az általuk megszabott ós teremtett uj föladatok megkívánják. SZÍNHÁZ,JVIŰVÉSZET Színházi műsor. Január 19, csütörtök: Itipp van Winkle. (Páratlan s/3 bérlet.) „ 20, péntek: A szent liget. (Bemutató.) (Páros l/s bérlet.) „ 21, szombat: A szent liget. (Páratlan 2/, bérlet.) „ 22, vasárnap d. u.: A cigánybáró. „ 22, „ este: A szent liget (Páros 3/a bérlet.) „ 23, hétfő: Karenin Anna. (Páratlan % bőrlet.) Szomory Dezső uj darabja. — A rajongó Bolzay-leány. — (Fővárosi munkatársunktól.) Pénteken mutatják be a Nemzeti Színházban Szomory Dezső uj darabját, A rajongó Bolzay-leány-t. Magyar iró második darabját aligha várta nagyobb kíváncsisággal irodalom ós szinház, mint a Szomory Dezsőét. Irói pályafutása delelőjén jelent meg az első darabbal, a Nagyasszonynyal, amelynek nagy sikeréről ma már banális dolog is beszélni. És már a következő szezonban itt az uj darabja, amely témában, meseszövésben, miliőben sokkal érdekesebb. A történet olyan, amilyet Szomory irhát: végtelenül finom. És ő igazán nem tehet róla, ha annyira otthon van már a színpadon, hogy finomságai mellett folytonos frappáns meglepetésekkel ront ránk a tragédia. A szinház tudatosan készül is erre a megdöbbenésekkel telt estére és a darab meséjét hétzáras lakat őrzi. Akik benfentesek, olvasták már, azokat százszoros becsületszó köti, hogy hallgatagok lesznek, mint a sugó a premieren, mert a színészek már álmukban is tudják a szerepeket. A darab egy hid érdekes allegóriáját tartalmazza többek között. Az eredeti hid egy csodaszép, szivárványalaku hid, amelyet a zseniális Bolzay Sándor épit Chartumban. De a világraszóló művészi terv szárnyait lenyesik a kicsinyes akadályok: a hid összeomlik. Es a zseni, akinek birodalma nem o világból való, agyonlövi magát. Reménytelen szerelmével is végez ekkor a golyó: ő a zseni mély lobogásával szereti Bolzay Kamillát, az unokahugát, de ez csak a lángelméért rajong Sándorban, a férfiért nem. Hurthán György az a férfi, akit Kamilla szeret. Tetőtől-talpig impozáns férfi ez, nem álmodó zseni, hanem duzzadó nyers erő és csupa akarat. Szeretik egymást ketten, de a Sándor halálának emléke már beleókelődött ebbe a szerelembe. Kamilla hatalmas, ragyogó szivárványliidat épit a lelkében. Fölépiti egy végtelenül szenzibilis női lélek minden gyönyörű finomságával. Do a Bolzay Sándor emléke és vége kisért: Kamilla lelkében összeomlik a cliartumi hid. Borzongó sajnálattal ój félős tisztelettel konstatálja a darab ilyetén vége, hogy a nagy álmodók számára kicsi ós alattomosan gyilkos a világ, az élet, minden. Ez a történet a színpadon kétféle díszlet színeiben folyik le. Az első fölvonás, a négy hót múlva történő második, Kamilla leányszobájában történnek. Egy huszonöt éves egzaltált leány szobájában, mindenütt szin, hervadó selymek ós virág, sok virág. A harmadik fölvonás május első éjszakáján egy gödöllői villakastély holdfényes, rejtelmes terraszán. És a negyedik ismét a Kamilla szobájában. Csupa külön művészet a diszletezós munkája itt a szinmüvészetben. A hatalmas drámai akcióban P. Márkus Emília a címszerepben és Odry a milliomos Hortán György alakjában hozzájuk méltó nagy művészi föladathoz jutottak. Ez a két nagyszerű alakitás dominálja az egész előadást. Kitűnő szerepo van Bákosi Szidinek, aki az öreg Bolzay őrnagynót, úgyszintén Petitesnek, aki Bolzay Sándort játszsza.De érdekes és művészi a többi szerep is. A Nemzeti Szinház több mint két hónap óta nap-nap után tartó gondos próbákon készült a bemutató-előadásra Csathó Kálmán rendező és a szerző személyes rendezése mellett és a pénteki bemutatón az újdonság a lehető legtökéletesebb interpretálásban fog szinre kerülni. A közönség körébon a kitűzött négy előadás iránt eddig sohasem tapasztalt érdeklődés nyilvánul. * A testőr: Foilor Ellával. Szerdán este — betegsége után — újra, ezúttal ötödször játszotta el Foclor Ella A testőr szinésznő szerepót — zsúfolt ház előtt. A pompásan mulató közönség valósággal ünnepelte Fodor Ellát, a kedvelt, kitűnő művésznőjét, akinek ez az alakítása szinte a szenzáció erejével hat. Végtelenül finom mefigyelésekkel, egyéni kvalitásokkal és az érzelmek kiváltásának skálájával duzzad az e szerepben bemutatott művészete. Minden jelenetében, minden pillanatban kvalitásos volt. Minden indulatot, minden asszonyi szonvedelmet kifejezésre juttatott, teljes őszinteséggel. Szépségével, kedvességével, sokoldaluságával és nemes Ízlésével mindenkit meghódított. A közönség ünneplése, elragadtatása tehát általános ós őszinte volt Fodor Ellával szemben. * Traviata: Sándor Erzsivel. A szegedi kisdedóvó és jótékony nőegyesület rendező bizottsága szerdán délután, PobjrcírLászlóné elnök elnöklésével gyűlést tartott, amelyen a tagok teljes számban jelentek meg. A bizottság a február 16-án rendezendő szinházi-estély ügyében tanácskozott, megállapította az estély összes részleteit. A megállapodás- szerint az az egyesület február 16-án, emberbaráti intézményei javára, a városi színházban Sándor Erzsi a legkiválóbb opera énekesnő közreműködésével estólyt rendez, amelyen a Traviata cimü opera kerül előadásra. Tokintettel a jótékony célra a bizottság az összes páholyok s földszinti zsöllye és körszókek árát száz százalókkal fölemelik. Az előadásra jegyeket már most lehet előjegyezni, még pedig páholyokat Polgár Lászlónó elnökasszouynál, földszinti helyeket pedig Székely Gáborné, belvárosi vezetőóvónőnól. A bérlök jogait a bizottság február 8-ig, délig föntartja, azontúl azonban a bérelt helyekkel is rendelkezik. A rendező bizottság még elhatározta, hogy az előadás után Sándor Erzsi művésznő tiszteletére, aki operában ez alkalommal először mutatja be a szegedi közönségnek nagy és kiváló művészetét, összejövetelt rendez, amelyen mindenkit szivesen lát. * A DMKE miivészestélyc. Budapestről telefonálják: a Dél magyarországi Magyar Közművelődési Egyesület szerdán este tartotta mog Budapesten, a Vigadóban nagy hangversenyét, amelynek védnökségét Auguszta királyi hercegasszony vállalta el. A müvészostélyt a cirkvenicai gyormekiidülőház és tanuló-otthon javára rendezték és az ugy anyagi, mint erkölcsi sz mpontból fényes eredmónynycl végződött. A hangversenyen megjelentek József királyi herceg és Auguszta hercegasszony ist akiket Dániel Ernönó bárónő és Károlyi Gyulánó grófnő vezetésével a kultúregyesület hölgybizottsága fogadott, nagy ünnepélyességgel. A hangverseny műsora a következő volt: Sas Ede: Csipkerózsa. Előadta: Szakáts Rózsa, a) Scarlatti: Sonata Pastorale, Capricció. b) Verdi-Liszt: Rigoletto, Concert Paraphrase. Előadta: Mcer Margit. Magyar, francia ós angol dalok. Énekelte: gróf Kinskyné. Pálmai Ilka, a) A jövő század irodalma, b) Üzenet a másvilágról. Előadta: Kertész Mihály, a) Sterneck Zs.: Szerelem dala. Kun Richárd: Madárdal, b) Donisetti: A cigány nö. Énekelte: Ternovszky Margit, a) Kis József: Mese a kis csizmáról. b) Gárdonyi-versek. Előadta: Margitay Tihamórnó. Z. Molnár László száma, a) Gavotte Massenet Manonjából. b) Ária Verdi Siciliai vocsernye cimü operájából. Énekelte: Szoyef Ilona. Rátkai Márton magánszáma. a) Strauss J.: A dél rózsái, b) Chopin: III. keringő. Táncolta: Sasvári Piroska. A zongorán az egyes számokat Dienzl Oszkár kísérte. Valamonnyi szereplő nagy sikert aratott. * Tanítóból színész. A mult évbon a szabadkai törvényszók Molnár Mihály bácstopolyai néptanítót fajtalankodás miatt öt heti fogházra és hivatalvesztésre ítélte. Molnár nemrégen töltötte ki büntetését és visszament Topolyára. A község népe között az a hir terjedt el, hogy a tanitó színész lesz. Mindenki tudta, hogy Molnár nagyon szépen tud énekelni ós zongorázni és senkisem csodálkozott igy azon, hogy amikor Halász Alfréd színigazgató négy boti vendégszereplésre társulatával Topolyára ment, Molnár mindig a színészekkel volt együtt. Néhány nappal ezelőtt aztán Halász tovább állott és vele ment a széphangu tanitó is, mint a színtársulat tagja. * A kórista. Meghalt egy kőrista. Egy agyondolgozott, agyonkinzott, krajcárokkal fizetett színházi kardalos halt meg kedden éjjé' a szegedi közkórházban. Csajági Ferencnek hívták a szerencsótlon kóristát, akin már régen mutatkoztak az elmebaj tünetei. A sok munka, a mindennapi kenyérért való őrült hajsza, á gond tönkretették a szerencsétlen ember idegeit és még a nyári szezon elején mutatkozott rajta az elmebaj. Akkor beszálli* tották a békésgyulai tébolydába, onnan azonban rövid idő múlva, mint gyógyultat elbocsátották. Három héttol ezelőtt a szinháznál megint különösen kezdett viselkedni Csajági. Azt mesélte mindenkinek, hogy ajtó van a hasában. Akkor beszállították a szegedi közkórház elmegyógyosztályába, ahol kedden éjjel meghalt. Halálát orbánc okozta. Temetése pénteken lesz, azon a színtársulat testületileg vesz részt. * Tudományos előadás az Urániában* Csütörtökön este a Modern sportok cimü Ráth István és Zlinsky István jónevü irók és a sportkörökben nagy feltűnést keltő darabja kerül előadásra. A százhúsz szinesen vetített képből és tiz mozgófényképből összeállított darab felöleli a sport összes ágait, a modern testedzést, a lovaglást, a skit, a jóg-hockeyt, tenniszt, birkózást, footballt, a suly- ós diszkosz-dobást, hó-sport különböző nemeit, á jacht- ós evezŐversenyeket, az úszást, a vivást, toboggant és különösen a kerékpár fejlődését, a vizi automobilt, valamint a pólót. Kiválóan érdekesnek Ígérkezik a budapesti lóverseny ós a páris' Grand-Prix, nemkülönben Sándor Móric gróf bravúros föllovaglása a budai várba. Az élénken szinezett darab képein előttünk látjuk » zöld babér után vágyakozó atléták dicsőség^ vágytól kipirult izgatott csoportjait. A hazft' ós külföldi versonyekről fölvett eredeti mozgóképek csoportja díszíti ezt az ékes darabot, amelynek szövegét az Uránia kedvelt titkárja, Nagy József dr fogja fölolvasni.