Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-19 / 15. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 17 Ami pedig az elégedetlenséget illeti, amiatt, hogy a Lloyd vezetősége a „folyó ügyek" letár­gyalásával eleget vélt tenni hivatásának és az utolsó évek életbe vágó közgazdasági kérdéseit nem tartotta alkalmasnak azok nyilvános meg­vitatására, szakelőadások megtartására ós nyilt állásfoglalásra, az emiatti elégedetlenség igenis indokolt és a különbség köztem és a választ­mány konzervativjei között (a magyar „maradi" szót nem akarom használni) csak az, hogy én e panaszok hallatára azonnal indokoltaknak találva azokat, magamévá tettem és a közgyű­lésen mellettük szóltam, mig az infallibilitás híveinek hiúsága ezt nokik nem engedte meg, hanem az eljárásban annyira kritizált társada­lomtudományi társulat által rendezett „Forel"­féle fölolvasással dicsekedve, ezen jogos kíván­ságok figyelembe vétele helyett, egy öreg em­bertől megtagadni nem kivánt bizalmi nyilat­kozatot préseltek ki közvetlen környezetükből. Igy áll tisztelt ismeretlen pamflet iró ur a Lloyd ügye annak valóságában és én bizton re­mélem, hogy az egyesekben lakozó minden rosz­akaratnak ellenére, a Lloyd-Társulat további működésének csak előnyére fog szolgálni. Wimmer Fülöp. Azt hisszük, ebben a megvilágításban ugy vannak beállítva a Lloydban legutóbb tör­tónt események, amint azok a valóságnak megfelelnek. Az a véleményünk, hogy a föl­fölhangzó panaszok elől nem szabad elzár­kózni, hanem igenis reformálni kell a Lloyd működését abban az irányban, amint azt a változó idők, az általuk megszabott ós te­remtett uj föladatok megkívánják. SZÍNHÁZ,JVIŰVÉSZET Színházi műsor. Január 19, csütörtök: Itipp van Winkle. (Páratlan s/3 bérlet.) „ 20, péntek: A szent liget. (Bemutató.) (Páros l/s bérlet.) „ 21, szombat: A szent liget. (Páratlan 2/, bérlet.) „ 22, vasárnap d. u.: A cigánybáró. „ 22, „ este: A szent liget (Páros 3/a bérlet.) „ 23, hétfő: Karenin Anna. (Páratlan % bőrlet.) Szomory Dezső uj darabja. — A rajongó Bolzay-leány. — (Fővárosi munkatársunktól.) Pénteken mutat­ják be a Nemzeti Színházban Szomory Dezső uj darabját, A rajongó Bolzay-leány-t. Magyar iró második darabját aligha várta nagyobb kí­váncsisággal irodalom ós szinház, mint a Szo­mory Dezsőét. Irói pályafutása delelőjén jelent meg az első darabbal, a Nagyasszonynyal, amely­nek nagy sikeréről ma már banális dolog is beszélni. És már a következő szezonban itt az uj darabja, amely témában, meseszövésben, miliőben sokkal érdekesebb. A történet olyan, amilyet Szomory irhát: végtelenül finom. És ő igazán nem tehet róla, ha annyira otthon van már a színpadon, hogy finomságai mellett folytonos frappáns meglepe­tésekkel ront ránk a tragédia. A szinház tuda­tosan készül is erre a megdöbbenésekkel telt estére és a darab meséjét hétzáras lakat őrzi. Akik benfentesek, olvasták már, azokat száz­szoros becsületszó köti, hogy hallgatagok lesz­nek, mint a sugó a premieren, mert a színé­szek már álmukban is tudják a szerepeket. A darab egy hid érdekes allegóriáját tartal­mazza többek között. Az eredeti hid egy csoda­szép, szivárványalaku hid, amelyet a zseniális Bolzay Sándor épit Chartumban. De a világra­szóló művészi terv szárnyait lenyesik a kicsi­nyes akadályok: a hid összeomlik. Es a zseni, akinek birodalma nem o világból való, agyon­lövi magát. Reménytelen szerelmével is végez ekkor a golyó: ő a zseni mély lobogásával sze­reti Bolzay Kamillát, az unokahugát, de ez csak a lángelméért rajong Sándorban, a férfiért nem. Hurthán György az a férfi, akit Kamilla sze­ret. Tetőtől-talpig impozáns férfi ez, nem álmodó zseni, hanem duzzadó nyers erő és csupa aka­rat. Szeretik egymást ketten, de a Sándor halálának emléke már beleókelődött ebbe a szerelembe. Kamilla hatalmas, ragyogó szivár­ványliidat épit a lelkében. Fölépiti egy vég­telenül szenzibilis női lélek minden gyönyörű finomságával. Do a Bolzay Sándor emléke és vége kisért: Kamilla lelkében összeomlik a cliartumi hid. Borzongó sajnálattal ój félős tisztelettel konstatálja a darab ilyetén vége, hogy a nagy álmodók számára kicsi ós alat­tomosan gyilkos a világ, az élet, minden. Ez a történet a színpadon kétféle díszlet színeiben folyik le. Az első fölvonás, a négy hót múlva történő második, Kamilla leányszo­bájában történnek. Egy huszonöt éves egzaltált leány szobájában, mindenütt szin, hervadó selymek ós virág, sok virág. A harmadik föl­vonás május első éjszakáján egy gödöllői villa­kastély holdfényes, rejtelmes terraszán. És a negyedik ismét a Kamilla szobájában. Csupa külön művészet a diszletezós munkája itt a szinmüvészetben. A hatalmas drámai akcióban P. Márkus Emília a címszerepben és Odry a milliomos Hortán György alakjában hozzájuk méltó nagy művészi föladathoz jutottak. Ez a két nagy­szerű alakitás dominálja az egész előadást. Kitűnő szerepo van Bákosi Szidinek, aki az öreg Bolzay őrnagynót, úgyszintén Petitesnek, aki Bolzay Sándort játszsza.De érdekes és mű­vészi a többi szerep is. A Nemzeti Szinház több mint két hónap óta nap-nap után tartó gondos próbákon készült a bemutató-előadásra Csathó Kálmán rendező és a szerző személyes rendezése mellett és a pénteki bemutatón az újdonság a lehető leg­tökéletesebb interpretálásban fog szinre ke­rülni. A közönség körébon a kitűzött négy előadás iránt eddig sohasem tapasztalt érdek­lődés nyilvánul. * A testőr: Foilor Ellával. Szerdán este — betegsége után — újra, ezúttal ötödször ját­szotta el Foclor Ella A testőr szinésznő szere­pót — zsúfolt ház előtt. A pompásan mulató közönség valósággal ünnepelte Fodor Ellát, a kedvelt, kitűnő művésznőjét, akinek ez az ala­kítása szinte a szenzáció erejével hat. Vég­telenül finom mefigyelésekkel, egyéni kvalitá­sokkal és az érzelmek kiváltásának skálájával duzzad az e szerepben bemutatott művészete. Minden jelenetében, minden pillanatban kvali­tásos volt. Minden indulatot, minden asszonyi szonvedelmet kifejezésre juttatott, teljes őszinte­séggel. Szépségével, kedvességével, sokoldalu­ságával és nemes Ízlésével mindenkit meghódí­tott. A közönség ünneplése, elragadtatása tehát általános ós őszinte volt Fodor Ellával szemben. * Traviata: Sándor Erzsivel. A szegedi kisdedóvó és jótékony nőegyesület rendező bizottsága szerdán délután, PobjrcírLászlóné elnök elnöklésével gyűlést tartott, amelyen a tagok teljes számban jelentek meg. A bizottság a február 16-án rendezendő szinházi-estély ügyé­ben tanácskozott, megállapította az estély összes részleteit. A megállapodás- szerint az az egyesület február 16-án, emberbaráti intéz­ményei javára, a városi színházban Sándor Erzsi a legkiválóbb opera énekesnő közre­működésével estólyt rendez, amelyen a Traviata cimü opera kerül előadásra. Tokintettel a jó­tékony célra a bizottság az összes páholyok s földszinti zsöllye és körszókek árát száz száza­lókkal fölemelik. Az előadásra jegyeket már most lehet előjegyezni, még pedig páholyokat Polgár Lászlónó elnökasszouynál, földszinti helyeket pedig Székely Gáborné, belvárosi vezetőóvónőnól. A bérlök jogait a bizottság február 8-ig, délig föntartja, azontúl azonban a bérelt helyekkel is rendelkezik. A rendező bizottság még elhatározta, hogy az előadás után Sándor Erzsi művésznő tiszteletére, aki operában ez alkalommal először mutatja be a szegedi közönségnek nagy és kiváló művésze­tét, összejövetelt rendez, amelyen mindenkit szivesen lát. * A DMKE miivészestélyc. Budapestről telefonálják: a Dél magyarországi Magyar Köz­művelődési Egyesület szerdán este tartotta mog Budapesten, a Vigadóban nagy hangver­senyét, amelynek védnökségét Auguszta királyi hercegasszony vállalta el. A müvészostélyt a cirkvenicai gyormekiidülőház és tanuló-otthon javára rendezték és az ugy anyagi, mint er­kölcsi sz mpontból fényes eredmónynycl végző­dött. A hangversenyen megjelentek József ki­rályi herceg és Auguszta hercegasszony ist akiket Dániel Ernönó bárónő és Károlyi Gyulánó grófnő vezetésével a kultúregyesület hölgybizottsága fogadott, nagy ünnepélyesség­gel. A hangverseny műsora a következő volt: Sas Ede: Csipkerózsa. Előadta: Szakáts Rózsa, a) Scarlatti: Sonata Pastorale, Capricció. b) Verdi-Liszt: Rigoletto, Concert Paraphrase. Előadta: Mcer Margit. Magyar, francia ós angol dalok. Énekelte: gróf Kinskyné. Pálmai Ilka, a) A jövő század irodalma, b) Üzenet a más­világról. Előadta: Kertész Mihály, a) Sterneck Zs.: Szerelem dala. Kun Richárd: Madárdal, b) Donisetti: A cigány nö. Énekelte: Ternovszky Margit, a) Kis József: Mese a kis csizmáról. b) Gárdonyi-versek. Előadta: Margitay Tiha­mórnó. Z. Molnár László száma, a) Gavotte Massenet Manonjából. b) Ária Verdi Siciliai vocsernye cimü operájából. Énekelte: Szoyef Ilona. Rátkai Márton magánszáma. a) Strauss J.: A dél rózsái, b) Chopin: III. keringő. Tán­colta: Sasvári Piroska. A zongorán az egyes számokat Dienzl Oszkár kísérte. Valamonnyi szereplő nagy sikert aratott. * Tanítóból színész. A mult évbon a sza­badkai törvényszók Molnár Mihály bácstopolyai néptanítót fajtalankodás miatt öt heti fogházra és hivatalvesztésre ítélte. Molnár nemrégen töltötte ki büntetését és visszament Topolyára. A község népe között az a hir terjedt el, hogy a tanitó színész lesz. Mindenki tudta, hogy Molnár nagyon szépen tud énekelni ós zongo­rázni és senkisem csodálkozott igy azon, hogy amikor Halász Alfréd színigazgató négy boti vendégszereplésre társulatával Topolyára ment, Molnár mindig a színészekkel volt együtt. Né­hány nappal ezelőtt aztán Halász tovább állott és vele ment a széphangu tanitó is, mint a színtársulat tagja. * A kórista. Meghalt egy kőrista. Egy agyondolgozott, agyonkinzott, krajcárokkal fi­zetett színházi kardalos halt meg kedden éjjé' a szegedi közkórházban. Csajági Ferencnek hív­ták a szerencsótlon kóristát, akin már régen mutatkoztak az elmebaj tünetei. A sok munka, a mindennapi kenyérért való őrült hajsza, á gond tönkretették a szerencsétlen ember ide­geit és még a nyári szezon elején mutat­kozott rajta az elmebaj. Akkor beszálli* tották a békésgyulai tébolydába, onnan azonban rövid idő múlva, mint gyógyultat elbocsátot­ták. Három héttol ezelőtt a szinháznál megint különösen kezdett viselkedni Csajági. Azt me­sélte mindenkinek, hogy ajtó van a hasában. Akkor beszállították a szegedi közkórház elme­gyógyosztályába, ahol kedden éjjel meghalt. Halálát orbánc okozta. Temetése pénteken lesz, azon a színtársulat testületileg vesz részt. * Tudományos előadás az Urániában* Csütörtökön este a Modern sportok cimü Ráth István és Zlinsky István jónevü irók és a sport­körökben nagy feltűnést keltő darabja kerül előadásra. A százhúsz szinesen vetített képből és tiz mozgófényképből összeállított darab felöleli a sport összes ágait, a modern testedzést, a lovaglást, a skit, a jóg-hockeyt, tenniszt, bir­kózást, footballt, a suly- ós diszkosz-dobást, hó-sport különböző nemeit, á jacht- ós evezŐ­versenyeket, az úszást, a vivást, toboggant és különösen a kerékpár fejlődését, a vizi auto­mobilt, valamint a pólót. Kiválóan érdekesnek Ígérkezik a budapesti lóverseny ós a páris' Grand-Prix, nemkülönben Sándor Móric gróf bravúros föllovaglása a budai várba. Az élén­ken szinezett darab képein előttünk látjuk » zöld babér után vágyakozó atléták dicsőség^ vágytól kipirult izgatott csoportjait. A hazft' ós külföldi versonyekről fölvett eredeti mozgó­képek csoportja díszíti ezt az ékes darabot, amelynek szövegét az Uránia kedvelt titkárja, Nagy József dr fogja fölolvasni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom