Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-18 / 14. szám

1911 január 18 DELMAGYARORSZÁG 9 TÖRVÉNYKEZÉS Halotti tor pálinkával. (Saját tudósítónktól.) A nagybecskereki törvényszék kedden, január tizenhetedikén szomorú érdekességü bünpÖr tárgyalását kezdte meg. Ez a pör épen olyan jellemző szégyenfolt, mint a most lejazlott Habár-pör. Csakhogy itt nem lehet kibékülni, pedig akik vádolhatnának, azok már nagyon csöndes emberek. Azok jó mélyen hallgatnak a föld alatt, ahová a methyla'kohol vitte őket. Do a halottak vádja erősebben hangzik az ügyész szónoklatánál is . . . 1909 első felében százötvenhárom methylalkoholmérgezésről, ezek között százhuszonhét halálosról számol be Felletár fővegyész. A szenzációt a tótaradáci halotti tor nyitja meg. 1909 március hatodikán temették Zahovec János odavaló gazdát. Két akó pálinka fogyott el a halotti toron. És utána tizenkét vendég követte áz elbúcsúztatott halottat, közöttük a gazda frzvegye is. Tizennégy, súlyos betegséggel fizette meg a mulatságot. Az eset kinos megdöbbenést keltett az egész országban, sőt a külföldön is. És e megdöbbenést fokozták az esőt gyors megismétlődései az ország több helyén. Igy Jankahidán két halott, tizenhárom beteg, Nagyvárad-Mezőkeresztesen tizenkét halott, huszonnyolc beteg, Komáromban, Pozsonyban két-két halott, Szamoslippán három halott, tizenpgy beteg, Derecskén egy halott, Budapesten tiz halott, Alsóhámoron nyolc halott, Pilisvörösváron öt, Pilisszentivánon két halott volt a methyl-alkohol áldozata Tótarndácon természetesen megindult a hivatalos vizsgálat. Kiderült, hogy a gyilkos pálinka Kovács SAndor nagybecskereki gyógy szerirakereskedőtől került a halotti torra. Az áldozatok belső részeit, valamint a Kovácsnál lefoglalt pálinkát felküldték vegyelemzésro Budapestre és a vegyelemzés megállapította, hogy a pálin kában methyl-alkohol volt, amely tudvalevőleg mérgező hatású. Erre a nagybecskereki ügyészség megindította az eljárást Kovács Sándor droguista és alkalmazottai ellen és á közel két évig tartó vizsgálat eredményekópen vádat emelt Kovács Sándor és a pálinkafőzésben segédkező szolgája, Kozloracski István ellen gondatlanságból okozott tizenhat emberölés miatt. Meg kell ugyanis említenünk, hogy ugyanettől a pálinkától még más négy egyén is meghalt, egy Nagybecskereken, egy Farkasdon és kettő Jankahidán. A gyilkos szesz állítólag egy ismert budapesti nagykereskedőtől került Nagybecskerekre, akinek az érdekeltségére látszik mutatni az a körülmény, hogy annak ajánlatára Kovács Sándor Vázsonyi Vilmost kérte föl védőjéül. A ma kezdődött tárgyalásra huszonkét tanú van megidézve és Torontálmegyóben már napok éta sokat beszélnek erről az ügyről, amely méltán megérdemli, hogy az egész ország %yelme feléje forduljon. gon január 21-ikére tűzték ki ebben az ügyben a fötárgyalást. A tárgyalásra több tanút — köztük Wickenburg István gróf kormányzót is — idéztek meg. § Börtönre itélt honvéd. A szegedi királyi törvényszék büntetőtanácsa lopás miatt ma vonta felelősségre Megyeri Antal 5. gyalogezredben honvédbakát. Az volt ellene a vád, hogy Csillag József szegedi divatárukereskedő üzletéből három inget lopott. Menekülés közben fogták el a rendőrök. Megyeri azzal védekezett a bíróság előtt, hogy tökrészeg volt és nem tudta, mit cselekszik. A tanuk azonban ellene vallottak, mire a bíróság Megyerit egy évi börtönre Ítélte. Érdekes, hogy Megyerit, aki többször megszökött a kaszárnyából, a budapesti első honvódkerületi hadbíróság nemrégen egy évi nyolc hónapi börtönre itólte s ezt a büntetését 1912 junius 12-én tölti ki. KÖZGAZDASÁG § Megtámadott mandátumok. A Kúria mindkét választási tanácsa petíciót tárgyalt ma. Az első tanácsban Hegedűs Lóránt 6epsziszentgyörgyi, a második tanácsban Vojnits Sándor, a szabadkai élső kerület képviserőjónek a mandátuma ellen beadott petíció került tárgyalásra. § A fiumei alpolgármester. Hirt adtunk arról az incidensről, amely a fiúmét aIPolgármester és a kormányzóság egyik tanácsosa között lefolyt. Az alpolgármester durván kiutasította hivatalából a tanácsost, aki hivatalos ügyben járt nála. Annak idején az alpolgármester eljárását mindenütt elítélték, a tanácsos pedig jelentést tett az esetről a belügyminiszternek ós becsületsértésért följelentést is tett Oroszán alpolgármester ellen. A fiumei büntető járásbirósáfl uidékl tőzsdék. (Saját tudósítónktól.) ötventagu deputációt küldött Arad város közönsége Budapestre, hogy az aradi érték- és gabonatőzsde fölállítását kérje Székely Ferenc igazságügyminisztertől. Tisza István gróf volt a küldöttség szónoka és ez nemcsupán a mozgalom komolyságát mutatja, de valószínűvé teszi a várható eredményt is. Az igazságiigyminbzlorhoz intézett beszédében kiiejtette, hogy közgazdasági szempontból igen fontos, hogy a magyar vidék jelentékenyebb gócpontjai lözsdebirósággal kapcsolatosan börzét kapjanak. Az igazságügyminiszter válaszában magáévá tette ezt a fölfogást. A tőzsde decentralizációja régen érzett szükségesség és történtek is már erre többé-kevésbé sikeres akciók. Szeged volt az első, amely tőzsdét kért — tőzsdebiróság nélkül. Az aradi mozgalom az érzett szükségességnek olya n demonstrációja, amely eleve tiltakozik a felületes elintézés ellen. A közgazdasági életnek legfontosabb szabályozó szerve a börze. A központositptt börze minden hasznossága és miuden nélkülözhetlensóge mellett is sohse érheti el a tökéletes és megnyugtató fejlődóst, mert a kívüle álló erőtényezöket és befolyásokat magából kizárja és igy gyakran alakulhat ki olyan közgazdasági érdek, amely a börze érdeke, — de nem az ország érdeke is. Ugyancsak ez okból van az is, hogy némely áralakulás, amely természetesen ós logikusan következett a központosított börze hangulatából, terrorisztikusnak tetszik, a közgazdaság tényleges állapotával ellenkezőnek, ami vagy azért történt, mert az organikusan egyedül álló börze a tenyleges szükségek fölismerésében tévedett, vagy azért, mert túlságos mórtékben érvényesült a spekuláció. A spekulációt nem lehet kirekeszteni a börzékből, a kirekesztés annyit jelentene, hogy megfosztjuk a közgazdaságot lendületétől. De viszont tagadhatatlan, hogy a féktelen spekuláció szintén nem jó, sokszor vógzetes. Arra azonban nincs kilátás, hogy amig csak egy börze van az országban, a spekuláció harmónikusabban simuljon a tényleges állapothoz. A vidéken létesítendő börzék ablakából jobban kinézhetnek majd az emberek a — fekete földékre. Ezek a börzék jobban benne lesznek a termelő és a fogyasztó országban ós a közgazdasági fantáziák kevesebb embert fognak ott mámorba ejteni. Aztán gondolni lehet itt a vidéki ember pszihéjére is, amely más, mint a fővárosié, ami ebben a vonatkozásban nem Ieszóiás. A vidéken lassúbb, megfontoltabb, kicsinyesebb az ember, nem olyan rapszodikus, mint a fővárosi és egyenletcsebh, megbízhatóbb, a valóságos szükségességek megítélésében. Ez fogja megteremteni a vidéki börzék szolid szellemét, ami a természetes nekszusünál fogva a fővárosi börzére is csak jó hatással lesz. A vidéki börzék közvetlenebb érintkezésbe hozzák a termelőt a közvetítővel és ez olyan fontos momentum, hogy a börze decentralizációjának mérlegelésénél komoly figyelmet érdemel. Remélni akarjuk, hogy a börze decentrálizációjára irányult törekvések sikerre vezetnek. A központosított intézmények most nem olyan népszerűek, mint ezelőtt. Nem lehet, egy irányt, egy célt ugy beleszorítani egy intézménybe, hogy aktivitásra mozgathassák mindazokat az erőtónyezőkot, amelyek e cél szolgálatába szegődhetnének. A közgazdasági életben ez még kevésbé lehetséges, mint akár az irodalomban, a művészetben, vagy a kultura más területein, mert a közgazdaságnak a területe olyan nagy, mint az ország és a legszélső ponton épen ugy lehetnek ható tényezői, mint akárhol, akár a fővárosban is. (—) A kereskedelmi utazók közgyűlése. A Magyarországi Kereskodolmi Utazók Egyesületének szegedi kerületo vasárnap délelőtt tartotta meg harmadik közgyűlését Holiser Tivadar kerületi elnök vezetése s a nagy számban megjelent tagok élénk érdeklődésével. Az anyaegyesületet Breuer Mór alelnök, Ferenci Mór, Sparger Jakab és Varga Gyula igazgatósági tagok képviselték. Holtzer Tivadar eluöki megnyitójában melegen üdvözölte a budapesti küldöttséget. Visszapillantást vetett a tagoknak az elmúlt esztendőbon kifejtett munkásságára, azokat fokozottabb buzgalomra és az egyesületi zászló mellett való hűségre és kitartásra buzdította. Ugyanilyen értelemben szólalt föl Breuer Mór alelnök is, aki Holtzer Tivadar elnöknek a szegedi kerület létesítése és fejlesztése körüli érdemeit hangsúlyozta, aminek visszhangjaképen Varga Gyula azt az indítványt terjesztette elő, hogy elszegényedett kereskedelmi utazók és hozzátartozóiknak fölsegélyezésére „Holtzer Tivadar - alapitványJ létesíttessék, amelynek alapját a maga részéről fölajánlt ötven koronával kívánta megvetni. A jó példa hatott is mindjárt, amennyiben László Jakab tiz koronával, Komis Béla dr, ügyész husz koronával járult hozzá a nemes cél létesítéséhez. Komis Béla dr, titkár előterjesztése után az évi jelentést egyhangúlag elfogadták. Megállapította továbbá a közgyűlés a mult évi zárószámadást, valamint az 1911. évre szóló költségvetést s választás utján kiegészítette a választmányt, amelynek uj tagjai Fonyó Soma, Kelen Fülöp, Schmarz Béla ós Türk Salamon lettek. Stauber Miksa indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Holtzer Tivadar elnöknek és Komis Béla dr, titkárnak buzgó munkálkodásukért és Breuer Mór egyesületi alelnök indítványára jegyzőkönyvben örökitette meg a kerület nemrég elhunyt alapitó tagjának, Beregi Lajosnak érdemeit. (—) Nagy bankfúzió. Budapestről jelentik: A tőzsdén ma meglehetős határozottsággal beszélték, hogy a budapesti takarékpénztár részvénytársaság fúziónál az első magyar iparbankkal. E hir hallatára az előbbi pénzintézet részvényei hat koronával emelkedtek. A budapesti takarékpénztár részvénytőkéje tiz, az iparbanké négy millió korona. • (—) Uj vállalat Békéscsabán. Békéscsabáról jelentik: Ma megalakult egy áruforgalmi részvénytársaság, mely kiviteli és beviteli cikkek nagyban való közvetítésével fog foglalkozni. (—) Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegylet a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Wittenberger Hermannó Arad, Engel Simon Budapest, Dohány-utca, Mózes Jozefin Budapest, Lázár-utca 34., Földes Samu Szabadka, Bauer Emánuel et Co. Zenta, Kertész Testvérek Miskolc, Földi Géza Losonc és Glass Samu Kunszentmiklós. Szalonna és zsiradék beraktározására előleget a legolcsóbb kamat mellett közvetít Fiscfier Zolfon Szeged, Viféz-u. 19