Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-18 / 14. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 17 nyugdijából éldegélt. Néhány hónappal ezelőtt az a rögeszméje támadt, hogy nagy örökség vár reá és e végett többször fölkereste Lénárd Ernő közjegyzőt, aki mindig igyekezett meggyőzni arról, hogy téved, ha rajta keresi az örökséget. Rómay az utóbbi napokban több embernek azt mondogatta, liogy a közjegyző kiforgatta örökségéből s bizonyos, hogy vélt sérelméért akart boszut állani a pisztolylövésekkel. A városban általános a részvét Lénárd szerencsétlen halálán. Özvegye és öt gyermeke siratja, akik közül egyik orvos a budapesti Szent János-kórházban, a másik a Festetichuradalom ügyésze, a harmadik joghallgató, kettő pedig hajadon leány. • Arról az örökségi perről, amely a merényletre ragadta Rómayt, a következőket jelentik Keszthelyről: Amikor Rómay felesége meghalt, az árvaszék nem az apát, hanem sógorát, Bölcs Sándort nevezte ki két leánygyermekének gyámjává. Rómay a közjegyzőt okolta ezért és őt vádolta azzal is, hogy apósa és felesége után nem kapott olyan örökséget, amilyenre várt. Különösen az utóbbi időben nagy gyűlölettel viseltetett a közjegyző iránt és néhány héttol ezelőtt is egy társaságban igy kiáltott a közjegyzőre : — Magát meg fogom ölni, mert kiforgatott a vagyonomból. NAPI HÍREK Biró a törvény ellen. (Saját tudósítónktól.) Mihuc Zabari, Mocsár község (Biharmegye) birója nagyon a szivén viselhette faluja népének jólétét, mert mindent elkövetett, hogy a falu népe kisebbséget ne szenvedjen. Törvény ide, törvény oda, megtette a népe érdekében azt is, hogy fölbiztatta a népet a törvény ellen: hogy az adót ne fizessék meg. A magyar faivak népe pedig sokszor bölcs és Mocsár község szépen fizetett. Ebből pedig baj lett. Szarka Lyrác adonyi segédjegyző és Dézsi Pál írnok kimentek Mocsár községbe, hogy a köztartozási zálogtárgyak összehordását foganatosítsák. Természetesen, mint ahogy ilyenkor szokás, elmentek a községházára, hogy a biró és az esküdtek közreműködését igénybe vegyék. Ugylátszik, sem a jegyző, sem az irnok nem ismerték a mocsári közállapotokat, mert ha ismerték volna, ugy semmi esetre sem a legelhagyatottabb helyen, a községházán keresték volna a falu bíráját és a falu bölcs tanácsadóit. Nem is találtak ott se birót, se esküdtet. Csak egy hajdút, aki szidta épen az esküdteket a biróval együtt. Körülkutatták a rejtélyes tauyát és végre hosszas keresés után ráakadtak Mikola Áronra, aki szintén a falu egyik esküdt fórfia volt. Mikola Áron segítségével dologhoz láttak és megkezdték a zálogtárgyak összehordását. Egész délelőtt semmi sem zavarta meg a hivatalos munkát, csak ugy fólogy felé, mikor a falu hivatalos fórfiai a biró vezetésével megérkeztek. Akkor pedig be kellett szüntetni az eljárást. A bölcs és humánus biró ugyan alig lépett be a községház termébe, már is kiáltozni kezdett: — Kinek az engedelmével hordják össze a zálogtárgyakat? Nem engedem, hogy mikor a nép szántással van elfoglalva, akkor csúfot tegyenek rajtok. Igy kiáltozott a biró, az adósok tömege pedig óriási zaj, lárma közepette élénken helyeselte a bölcs biró tiltakozását ós hogy helyeslésüknek némi súlyt is adjanak, a hatalmas hangversenyhez botocskákkal ütötték a taktust. Már-már taktusnak akarták nézni a jegyzőt és az írnokot is, mikor ezek nagynehezen lecsillapították a tömeget azzal, hogy abbahagyták a zálogolást. Igy huszonöt ember egyetlen fillért som fizetett. A jegyző és az irnok ugy megvoltak hatva a derék moosári elöljárók barátságos vendégszeretetétől, hogy most följelentést adtak be az alispáni hivatalhoz, melyben fegyelmit kérnek a törvény ellen föllázadt Mihac Zahari biró ellen. — Lánczy Gyula meghalt. A magyar tudománynak és publicisztikának gyásza van. Lánczy Gyula dr, politikai és történelmi iró, egyetemi rendes tanár, kedden délelőtt féltízkor Nagy János-utca 17. számú lakásán meghalt. Épen a születése napján. Ma lett hatvanegy éves. Lánczy igen értékes könyveket irt a Rákóczy-korrél, a politikai reform-eszmék fejlődéséről, a közigazgatási bíráskodásról, az Árpádkori magyarságról. Dante koráról és sok egyháztörténeti munkát irt. 1881-ben mérsékelt ellenzéki programmal képviselővé választották, de a napi politikától csakhamar visszavonult. Néhány hót előtt tiidőgyuladást kapott ós sok szenvedés után ma agyszélhüdés érte. Családján, gyermekein kivül kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja, köztük testvéröcscse, Lánczy Leó főrendiházi tag. Lánczy Gyulát január 19-én temetik a tudományegyetem csarnokából — Bálozott a király! Es pedig minden ifjúságot megszégyenítő kitartással mulatott az éjjel a Burgban az udvari bálon az aggastyán Ferenc József. Aki vagy két hétig betegeskedett s aki galambősz, tul van a nyolcanon s csak tegnap mozdult ki Schönbrunnból zárt kocsin, prémbe póIyázva, hogy Bécsbe menjen elöször a gyengélkedése után. Szinte éjfélig, szóval, csaknem végig ott volt a csillogó, mozgalmas mulatságon, mondják, hogy legalább nyolcvan emberrel diskurálgatott élénken, a házigazda szeretetreméltóságával mindenkit meggyőzve SZÍVÓS erejéről, friss egészségéről. Csak késő éjszaka tért nyugalomra s jól töltve az éjszakát, már négy órakor fölkelt s rögtön munkához látott. Délelőtt tizenegyedtől óra volt, amikor kocsiba ült és Schönbrunnba hajtatott. — Némethy államtitkár szülővárosában. Némethy Károly belügyi államtitkárt szülővárosa, Berettyóújfalu díszpolgárává választotta. Az államtitkár szombaton Berettyóújfaluba érkezett s a képviselőtestület ebből az alkalomból vasárnap díszközgyűlést tartott, amelyen átnyújtották az államtitkárnak a díszpolgári oklevelet. Az ünnepségen részt vettek Illatky Endre főispán ós Rimler Károly, Nagyvárad polgármestere is. — A szegedi postai kézbesítő kerületek. A szegedi posta-, táviró- és távbeszélő hivatal főnöksége a postai kézbesítő kerületeket revizió alá veszi és uj beosztást létesít. Erre vonatkozólag a főnökség ezt a megkeresést intézte a város polgármesteréhez: Szeged rohamos fejlődése, évről-évre nagyobb mérvet öltő kereskedelme a csomag- ós pónzkózbesitők szaporítását tette szükségessé. E tények hozzáférhetetlen megindokolása céljából a statisztikai ós egyéb adatokon kivül szükségem volna még a jelenlegi és az uj beosztás által kialakuló kézbesítő kerületek nagyságára, katasztrális hold méretekbon. Hogy határozatot és helyes adatokat jelenthessek, miután nekem megfelelő mérőeszközöm ahhoz, hogy a területek nagyságát megközelítőleg is lemérhessem, nem áll rendelkezésemre, teljes tisztelettel aziránt keresem meg Nagyságodat, méltóztassék a területeket a mérnöki hivatallal leméretni és a térképek visszacsatolása mellett azok számadatait velem mielőbb közölni. A területek jelenlegi és az uj beosztást feltüntető Szöged város térképeit mellékeltem. A polgármester azonnal kiadta az utasítást a mérnökségnek, a kerületek helyes fölmérésére ós az adatokat mielőbb átszolgáltatják a postafönökségnek. — Hunyadmcgy éltől. llosvay Bálint miniszteritanácsoshétfőn este kíséretével Petrozsénybe érkezett, ahol a szolgabírói hivatalt vizsgálja Barna Gábor és Tribusz Aladár szolgabirókat hanyagságuk miatt a vármegyei törvényhatósági bizottság felfüggesztette állásuktól és ez a vizsgálat is nagyfokú szabálytalanságot állapított meg. A miniszteri tanácsos meg fogja vizsgálni a község ügykezolósót is, amely ellen szintén nagy a panasz. — Debrecen és Nagyvárad lakossága. Debrecenből jelentik : A népszámlálás nagy munkája Debrecenben véget ért. A Hatvani-utcai Csokonai-ház berendezett irodában most állítják össze az országos statisztikai hivatalhoz küldendő anyagot. A végleges eredmény még nem ismeretes ugyan, de nagyjából megállapítható, hogy Debrecennek most százezer lakosa van. A legutóbbi népszámláláskor a városban nyolcvanezer ember élt. — Nagyváradról jelentik : A népszámlálás eredménye alnpos csalódást fog hozni. Nagyváradon mindössze hatvankétezer ember lakik. — Pestmegyeiek ajkeresketlclnii miniszternél. Hieronymi Károly korcskedelemügyi miniszter a képviselőház mai ülésének folyama alatt Pestmegye, Kecjkemét ós Halas városok egyesitett küldöttségét fogadta, amelyet Ráday Gedeon gróf főispán, Fazekas Ágost alispán ós Kada Elek kecskeméti polgármester vezettek. Fazekas alispán, a küldöttség szónoka, a minisztert a kecskcmót-halasi országútnak kiépítésére kérte azzal a megokolással, hogy a NagyAlföldön kétezernógyszáz kilométernyi terüloletcn csak egy országút van, Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter válaszában a kérés jóindulatu elbírálását igérte meg. — A szegedi vasutas-palota. Szeged város törvényhatósági bizottsága legutóbbi közgyűlésében elvileg kimondta, hogy az emelendő három emeletes vasuti palota részére átongodi a Korcsolyázó-tér északi részét. Határozatot azonban nem hozott a közgyűlés, mert a bizottsági tagok nem voltak kellő számban jelen, hanem a telek átengedésének kérdését kitűzték a januári közgyűlés napirendjére. A fontos kérdés elintézése sürgős lóvén, Lázár György dr, polgármester az alábbi kórelmet intézi a törvónyhatósí gi bizottsági tagokhoz : Fontos köztekintetekből nemcsak kívánatos, liánom egyenesen szükséges, hogy a magyar királyi államvasutak leszámoló hivatala részére a Korcsolyázó-téren cmolendő palotának telko a január huszonötödik napján tartandó városi közgyűlésen a községi törvénynek a törzsvagyon elidegenítésére vonatkozó szabályai szerint névszerinti szavazás utján a magyar királyi államvasutaknak végleg átengedtessók. E cólból szükséges lévén, hogy a közgyűlésen a tagok számának felénél több bizottsági tag vegyen részt, a fentjelzett közérdekre való hivatkozással tisztelettel fölkérem a törvényhatósági bizottsági tag urat, liogy a folyó havi közgyűlésen, melynek első tárgyai közé fog a kérdésben forgó ügy fölvétetni, okvetetlenül megjelenni-szíveskedjék. — Eljegyzés. Rózsa Sándor, a dólmagyarországi közgazdasági bank főkönyvei őjo eljegyezte Weisz Albert bájos leányát, Juliskát, Nagybajomról. — Házasság. Grüner Fülöp dr, szegedi ügyvéd vasárnap délben kötött házasságot Werner Olgával, Werner Imre leányával, Aradon. — Varjas Adolf hulála. Varjas Adolf, a Magyar Kiviteli- és Csomagszállító-Részvénytársaság igazgatósági tagja, hétfőn éjjel a Herzel-szanatóriumban váratlanul meghalt. — Az orosz egyház gazdagsága. Óriási kincs halmozódott össze idők folyamán az orosz kolostorokban és a papok kezén. Az orosz egyház gazdagságát sejtetik a következő adatok, amiket a Vortvárls nyomán közlünk. Csupán csak az európai Oroszországban 808,206 hektár (= 100 ár) földjük van a kolostoroknak, ugy, hogy minden szerzetesre, illetőleg apácára fejenként közel negyvenhárom hektár jut. Egyes kolostoroknak szinte mórhetetlen nagyságú birtokaik vannak. Emellett sok házuk is van a városokban. Egyedül Moszkvában száznegyvenhat. De itt a templomoknak is több mint kilencszáz házuk van. Egyes szerzetesrendeknek horribilis bevételeik vannak. A moszkvai motropolita 81.000, a kievi 84.000, a pétervári 259.000 és a novgorodi érsek 307.500 rubelt zsebelnek be évente. És hol vannak még a mesés értékű templomi kincsek, arany, drága-