Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-17 / 13. szám

189 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 17 Obláth Lipót, Pap Róbert dr, Perjéssy László, Rósa Izsó dr és Végman Ferenc dr közigazgatási bizottsági tagok. x Az építési alap telkei. A szegedi városi építési alap kezelésében levő telkek értéke ezidő szerint 242,168 korona 82 fillér. A mérnökség az erről szóló kimutatást most terjesztette be a város tanácsához. x A középitési tanácsból. A belügyminiszter Csernovics Agenor ármentesitő társulati igazgató-főmérnököt, a törvényhatósági bizottság tagját, ujabb három évre kinevezte a középitésí tanács tagjává. x Városrendezési alap. Szeged város tanácsa hétfői ülésében elhatározta, hogy a kövezési program végrehajtására szolgáló összegeket ezentúl városrendezési alap cimen kezeli. Az uj kezelés az előadók és a könyvelés dolgát kőnnyiti meg. x Az állatvásártér utja. Somogyi Szilveszter dr, rendőrfőkapitány előterjesztésben kérte a város tanácsát, hogy az állatvásártérhez vezető utat készíttesse el, mert azon kedvezőtlen időben nem lehet közlekedni. A mérnökség megbízást nyert a költségvetés elkészítésére s most, hogy a költségvetés kész, a tanács intézkedett, hogy az utat mielőbb teljesen jékarba helyezzék. x A városi fürdő csoport jegyei. Az 1910. évről való szegedi városi fürdőjegyek erre az évre nem érvényesek. A még a mult évben kiváltott csoportjegyek érvényét a város tanácsa február tizenötödikéig meghosszabbította. A még megmaradó jegyeket kizárólag a város tanácsánál lehet továbbra is értékesíteni. x Lusztig Lajos hagyatéka. Lusztig Lajos, az Amerikába szökött szegedi kereskedő, tudvalevőleg igen sok embert megkárosított s nem átallotta a várost sem megrövidíteni. Csak most derült ki, hogy a vágóhídnak négyszázötven koronával tartozik. A tanács nyilvántartja Lusztig Lajos tartozását, hátha valamikor be lehet még hajtani rajta a pénzt. x A rókusi-tó feltöltése. A szegedi törvényhatósági bizottság tudvalevőleg elhatározta, hogy a rókusi úgynevezett Buvár-tavat feltölteti és a nyerendő területet házhelyeknek parcelláztatja és eladja. Ez a határozat még nem jogerős, de a mérnökség ezért már foglalkozik a további teendők tervével. Igy legközelebb pontosan fölmérik a tó egész területét, aztán elkészítik a feltöltési munkák vállalati föltóteleit, végül pedig a munkákra kiirják a pályázatot. x Uj villamosvasúti megállók. A szegedvárosi villamos vasút fővonalán a Gizella-téri megállóhelyet áthelyezték a Jókai-utca sarkára, a temetői vonal fertőtlenítő telepi megállóját pedig a Bokor-féle malom mellé tették át. A város tanácsa mai üléséből kéri erre a vasúti és hajózási főfelügyelőség jóváhagyását, x Hullaházak a temetőkben. Az ujszegedi temető bizottsága a temetőben hullaházat akar ópiteni ós arra kéri a város tanácsát, hogy viselje az épitósi költségeket. A tanács a kérelmet egyelőre nem teljesiti, mert az az álláspontja, hogy szabályrendeletileg állapítandó meg a temető-bizottságok jogköre ós kötelezettsége. Ha ez a szabályrendelet elkészül, akkor majd határoz a tanács a beérkezett kérelem fölött és megállapítja, hogy a hullaházat a város ópitse-e, vagy a temető-bizottság. A tanács fölhívta Somogyi Szilveszter dr, főkapitányt, hogy a temetői szabályrendeleteket kószitse el. szolon kőszén és koksz legjobb beszerzési íorróso; JUTKOVICS GÉZA lo- és szénleiepe, Kossulb Lojos-sugérul 41. szám. Telefon 686. : (a rókusi templommal szemben.) : Telefon 686 TUDOMÁNY, IRODALOM A Dugonics-Társaság vasárnapja. (Saját tudósítónktól.) Január havi rendes fölolvasó-ülósét vasárnap délután négy órakor tartotta a szegedi Dugonics-Társaság, igen nagy közönség szórakozására. Ez a fölolvasó-ülós az idei fölolvasások sorozatában egyike volt a legtanulságosab. Lázár György dr, társasági elnök elnökölt az ülésen és vele együtt jelen volt az irodalmi társaság számos tagja. Szűcs Mihály nyugalmazott gazdasági szakiskolai igazgató a magyar mezőgazdaság őskorának szegedi vonatkozásairól tartott alapos előadást, amely mindenkit érdekelt. Az értékes fölolvasást szimpatikus taps honorálta. Halasi (Hoffer) Imre szegedi felsőipariskolai tanár költeményeket olvasott föl. Elárulta verseivel, hogy igazi, vérbeli poéta. A közönség igen rokonszenvesen fogadta, mint a Dugonicsok vendégét. Eöttevényi Nagy Olivér dr, egyetemi magántanár, tartott ezután szabad előadást Bosznia és Hercegovina politikai, társadalmi, felekezeti és közgazdasági viszonyairól. Eöttevényi Nagy Olivér dr a mult hónapban több előkelő németországi városban (Berlin, Frankfurt, Lipcse) tartott ugyancsak a bosnyák kérdésről tudományos jellegű előadásokat, amelyeknek főleg az volt a céljuk, hogy a Bosznára vonatkozó magyar álláspontot a külfölddel megismertessék, most pedig Magyarország nagyobb városait keresi föl, hogy a bosnyák viszonyokról alaposan tájékoztassa azok közönségét. Előadásának bevezetésében vázolta a keleti kérdést, az okkupáció előzményeit, a berlini kongresszust és azon Andrássy Gyula gróf külügyminiszter jelentős szerepót. Azután ismertette Bosznia alkotmányos életét, törvényhozását, közigazgatását ós bíráskodását. Eöttevényi eztán áttért Bosznia szertetagolt vallási és politikai viszonyainak a tárgyalására és itt megrajzolta a triálisztikus irányzat erős mozgalmát is, majd az annektált tartományok dus természeti szépségeinek a föltartása után azok közgazdasági helyzetével foglalkozott s rámutatott végül arra is, hogy mi volna ami teendőnk oly célból, hogy Bosznia valósággal is a miénk legyen. Előadása befejeztével számos vetitett képen mutatta be az előadó a két tartomány legszebb vidékeit, népviseletét, városait. A közönség sokat taptolta a társaság kitűnő vendégét. • Románul. Ez a cime a román nemzetiségi párt hivatalos lapjának, melynek első száma most jelent meg. A túlzó román agitátorok nem találták elég agresszívnak az eddigi pártlapjukat, az Áradon megjelenő Tribunát és ezért határozták el az uj lap inditását. A Románul felelős szerkesztője Halmazsán Atanáz, munkatársai pedig javarészt Romániából szerződtetett hírlapírók. A szerkesztőségnek ilyen szervezése is azt bizonyítja, hogy Romániából irányítják a nemzetiségi párt uj harcos sajtóorgánumát. A Románul első számának vezérhelyén a nemzetiségi párt nyilatkozik, hogy a Románul nem akar versenyvállalat lenni a többi román lapok mellett, csak a párt politikai akcióit támogatja. A lap többi cikkei az aktuális politikai kérdésekkel foglalkozik. Hogy a Románul célja az, hogy nemcsak a román, hanem az összes nemzetiségeket egy, a magyarság ellen harcoló táborba gyűjtse, annak bizonysága, hogy a lap a szerb, tót és rutén kérdést tárgyaló cikkeket is igér közölni. A rutén ügyek referense a lapnál Vladimír Kusnur egyetemi tanár. A második számban Polit Mihály ir cikket a nemzetiségi kérdésről. • Jung Ungnrn. Előkelő ós gazdag, rendkivül érdekes tartalommal most jelent meg a Jung Ungam folyóirat, amelyet Vészi József és Hatvany Lajos szerkesztésében egyik legelőkelőbb berlini kiadó cég: Paul Cassirer ad ki, politikai, szellemi és gazdasági vonatkozásaiban ismerteti Magyarországot a német nyelvű külföldön. A gazdag tartalomból kiemeljük Vészi József nemes és szép cikkét Szilágyi Dezsőről, Halász Imre cikkét Bismarck és Andrássyról, Matlekovics Sándor hosszabb tanulmányát a bankkérdésről. A magyar irók és költők közül Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Ady Endre müveiből jelentek meg az első számban. Gyönyörű a „Kőmives Kelemen" cimü hires székely népballada fordítása. Magyar tudósok, esztétikusak vonulnak még föl írásaikkal ebben a számban, amelyet gazdag szemle rovat zár le. MULATSÁGOK Hangverseny az Otthonban. A szegedi magányos uri nők otthona javára nagyszabású hangvorsenynyel egybekötött táncmulatságot rendeznek március negyedikén az Otthon termeiben. A rendezőbizottság már összeállította a műsort, amelynek keretében két aktuális tréfa, sok-sok érdekesnek ígérkező magánszám kerül bemutatóra. Czövek Ilonka, a zeneakadémia tehetséges növendéke, aki szépen iskolázott, kellemes hangjával már több hangversenyen aratott sikert, énekelni fog, rajta kivül föllépnek még Kaposy Flóra, Kinczig Mariska, Matyóka Ella, Wolfner Erzsike, Balogh Gyula, Klein Imre ós Boross István. Czobor Péter hírlapíró verseket olvas föl az estélyen, amelynek egyes számait Paál Jób konferálja. A sikerültnek Ígérkező hangverseny iránt már most nagy az érdeklődós. A munkásdnlkör estélye. A szegedi általános mnnkásdalkör január 28-án (szombaton), a Munkás-Otthon nagy tánctermében (Mikszáthutca 22. szám.) táncmulatsággal egybekötött kedólyes-estélyt rendez. Belópő-dij szemólyenkint nyolcvan fillér. Jegyek előre válthatók a daloskör tagjainál, Németh István vendéglősnél és az Otthon gondnokánál. Az estély este nyolc órakor kezdődik. Ez a műsor: 1. Föl szocialisták. 2. Népdalok: a) A virágnak megtiltani; b) Befordultam a konyhára. 3. Szavalat. 4. Proletárok egyesüljetek. 5. Kabaré-szám. 6. Szavalat. 7. Népdalok: a) Búzakalász aranyszínű; b) Dal Sugár Jancsiról. 8. Kabaré-szám. 9. Marseillaise. A fölülfizetéseket hirlapilag nyugtázni fogják. Táncestély Szentesen. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdijegyesületének szentesi kerülete szépen sikerült, gazdag müsoru hangversenyt és táncmulatságot rendezett vasárnap Szentesen. A mulatságra Szegedről és Budapestről is többen elutaztak Szentesre, igy Katits Antal igazgató és Pethő Sándor főtitkár a központból. Műkedvelőkből nagyobb citerazenekar alakult Szentesen és az nyilvánosan előszőr játszott ezen a mulatságon. Párbeszéd, zongora-, cimbalomjáték, ének-előadás előzte meg a kitűnően sikerült táncmulatságot. TÖRVÉNYKEZÉS § Nagy Zoltán esete. Ilyen cimen a Délmagyarország vasárnapi számában cikket közöltünk, amelyben Nagg Zoltán törvényszéki biró törvényszéki tudósítói működésével foglalkoztunk. A cikk tartalmáról tudomást szereztek már az illetékes körök is, Nagy Aladár dr, törvényszéki elnök ez ügyben igy nyilatkozott: — Nem adhatok fölvilágosítást arról, hogy javaslat tétetett-e, vagy sem a fegyelmi eljárás megindítására, — mert ez hivatalos titok ós betartására eskü kötelez. Egyáltalán nem nyilatkozhatok most még ebben az ügyben. ügy hírlik, hogy Nagy Zoltán táviratilag engedélyt kórt az igazságügyminisztertől, hogy a Délmagyarország ellen sajtópört indíthasson. § Hat kendőért egy évi börtön. A szegedi királyi tőrvényszék büntetőtanácsa lopás miatt ma vonta felelősségre Kovács Imrénó megrögzött tolvajasszonyt, aki 1893 óta minden évben néhány hónapot töltött a bőrtönben. Most az volt a vád Kovácsnó ellen, hogy Nagy Jenő üzletéből öt, Kovalik Józsefnétől pedig egy kendőt ellopott. Kovácsné konokul tagadott, de a tanuk rábizonyították a lopást, mire a biróság egy évi börtönre itólte Kovács Imrónét, aki az ítélet ellen főlebbezett. § Vitriolért fegyház. Pásztor Áronné, ladánybenei kereskedő felesége néhány hónappal ezelőtt féltékenységből vitriolt öntött a férje