Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-17 / 13. szám

i DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 15 SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Januárl7, kedd: „ 18, szerda: , 19, csütörtök: Carmen. (Páratlan '/»bérlet.) A testőr. (Páros »/. bérlet.) Ripp van Winkle. (Páratlan '/, bárlet.) „ 20, péntek: A szent liget. (Bemutató.) (Páros »/. bérlet.) „ 21, szombat: A szent liget. (Páratlan '/» bérlet.) „ 22, vasárnap d. u.: A cigánybáró. „ 22, „ este: A szent liget (Páros'/» bérlet.) „ 23, hétfő: Karenin Anna. (Páratlan */, bérlet.) Látogatás Pálmai Ilkánál. (Fővárosi munkatársunktól.) Az összes budapesti lapok, a Délmagyarország-g&\ együtt megírták, hogy a kultuszminiszter a Nemzeti Szinház alapjának terhére évi tiszteletdijat engedélyezett Pálmai Ilkának, a nagyhírű művésznőnek. Ezért az összegért a művésznőnek tizenötször föl kell lépnie, ha a Nemzeti Szinház igazgatósága kívánja. Fölkerestük a művésznőt budapesti plébániautcai lakásán, Pálmai Ilka mosolyogva fogadta munkatársunkat: — Játszani fogok újra azon a szinpadon, ahol első sikereimet arattam, az egykori Népszínház színpadán. Már régen tervbe volt véve, hogy évi tiszteletdíjért bizonyos számú föllépést biztosítanak nekem az ország első színpadán, a Nemzeti Színházban. Sokaknak azonban — különösen a hivatalos köröknek — nem tetszett, hogy egy operett-művésznő a Nemzeti Színházban játszók. A kultuszminiszter oldotta meg végre a kérdést. Az országos alapból kapom majd a tiszteletdijat. Voltam már Tóth Imrénél, a mostani direktoromnál is. Bláha Lujza, akihez őszinte barátság füz, maga kisért föl az igazgatóhoz. Blaháné vissza akar vonulni a szinpadtól. Az idő nagyon megviselte, fáradt, érzi az évek súlyát. — Népszínmű lesz az egyedüli szerepköre a művésznőnek? — Határozott megállapodás ugyan még nem történt, de azt hiszem rövid időn belül eldől ez a kérdés is. Táncolok, énekelek, mindent csinálok, ha kell. Drámában is föllépek, tragédiában is játszom. Csak már darab volna. Uj darabban lépek föl ugyanis először. Legjobban szeretném, ha uj magyar darabban léphetnék föl. Valahogyan tudtára szeretném adni az Íróknak, hogy ne feledkezzenek meg rólam; Írjanak nekem valami szép, magyar levegőjű darabot ós egy nekem való szerepet. Játszom én mindent, ha kívánják ós azt hiszem egyik szerepben se leszek újonc. Játszottam már operettet, népszínműben is kiváltam, drámában is arattam már sikert. A Nemzeti Szinház színpadát még a régi jó időkből ismerem. — Még ebben a szini évadban föllép a grófné ? — Ha darabot találok, még ebben az évadban. Vagy pedig legkésőbb a jövő szezon elején. Csak az uj „bemutatkozásom* nehéz, a többi majd megy, mint a karikacsapás. Tizenöt föllépést biztosit a szerződésem, de azért minden a közönségtől függ. Ha tetszem majd, föllépek ahányszor akarják, ha nem ... De hagyjuk ezt! Azt hiszem nem feledkeztek meg rólam... Végre teljesült leánykori álmom! Már mint kis gyerek az asztal alatt színházat játszottam. Alig voltam tizennégy éves, amikor elöször léptem a színpadra . . . S mégis a külföldi sikerek elmosódnak előttem, ha arra gondolok, hogy nemsokára az ország első szinpadán fogok föllépni . . . * A budapesti japán kiállítás. Az iparművészeti Muzeumban rendezett japán kiállítást tegnap délután nyitotta meg a gyöngélkedő Zichy János miniszter helyett Molnár Viktor államtitkár. A japán kormány képviseletében a bécsi nagykövetség néhány tagja és Kumé, a japán festőmüvészeti akadémia tanára vettek részt. Molnár államtitkárt várpalotai Palotay Ödön budapesti japán császári kopzul fogadta. A megnyitáson megjelentek: Zichy János grófné, Náray Szabó ós Stettina államtitkárok, Apponyi Sándor gróf és még rendkívül sokan. Már az első napon a kiállított műtárgyak nagyrészét megvásárolták. A szegedi Lloyd-Társulat közgyűlése. — Bizalom az elnökségnek. — (Saját tudósítónktól.) Volt egy kis vihar a szegedi Lloyd-Társulat vasárnapi közgyűlésén, azonban sokkal nagyobb viharra lehetett az előjelekbői következtetni, mert egy körlevél erősen fölkorbácsolta a kedélyeket. A Lloyd mostani vezetőségét a fiatalság erélytelennek tartja, uj erőt, fölfrissitést kívánt és a közgyűlés olykép honorálta a mostani higgadt vezetést, hogy bizalmat szavazott az elnökségnek. Emellett a megnyilatkozás mellett valóban csak megemlíteni való mozzanat az a parázs vihar, amely a közgyűlés során tényleg kavargott, mert hisz a heves kifakadások eredménye mégis csak az a bizalom lett, melyben a Lloyd mai vezetősége részesült. Ubláth Lipót nyitotta meg a közgyűlést. Zsúfolva volt a terem, amikor Vermes Zsigmond titkár bemutatta az évi jelentést, melynek kapcsán hosszabb vita keletkezett. Wimmer Fülöp volt az első fölszólaló. Frissebb, elevenebb életet sürgetett. Fejtegette, hogy a Lloyd-társulat nem tesz eleget kötelességének, amikor nem tart közgazdasági előadásokat. Nem elég eleven az egyesület működése ós ezért látja helyesnek azt a mozgalmat, amely frissítést követel. Obláth Lipót elnök ismertette, hogy ezt a működést szerinte a választmánynak kéli kifejtenie, amely szorgosan meg is felel ennek a kötelességének. Balassa Ármin dr azt indítványozza, hogy a választmány utasitiassék, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzék és a társulat az alapszabályoknak megfelelő működést folytasson. Rózsa' Mihály nagyobb nyilatkozatot olvasott föl, amélyben az elnökség és a választmány céltudatos és komoly munkájának értékét fejtegette és őket a tagok nevében bizalmukról biztositotta. Ezután Sólyom Gyula körlevelével foglalkozott, akinek — úgymond— kötelessége volna súlyos támadásáért bocsánatot kérni. Lárma és kavarodás keletkezett, amikor Sólyom Gyula beszélt. Kijelentette, hogy őnem akart senkit személyében támadni, de hogy mennyire igaza volt, amikor elevenebb éa pezsgőbb életet követeit, azt legjobban bizonyltja, hogy az ő mozgalmuk teremtett* meg az első eleven közgyűlést a társulatban. Bokor Adolf a választmány álláspontját fejtegette. Nincs igaza szerinte a támadásoknak. A baj az, hogy o társulati élet nem elég eleven. Ha a tagok majd eljárnak az egyesületbe, akkor lehet beszélni arról, hogy közgazdasági kérdések felmerülésénél miként lépjenek föl. De addig nem. Kéri a tagokat, hogy ne békétlenkedjenek, hanem fogadják el az évi jelentést. Balog Géza dr azt fejtegette, hogy az egész mozgalom a középosztály szociális bajainak kifolyása. Ezalatt a beszéd alatt már oly nagy volt a zaj és lárma, hogy a legnagyobb kiabálások közepette hirdette ki Obláth Lipót elnök, hogy a közgyűlés az évi jelentést tudomásul vette. Pénztári számadásokat és költségvetéseket mutattak be, amikor az indítványokra került a sor, Wimmer Fülöp tett indítványt. Kérte, hogy a terem átengedését a választmány hatáskörébe utalják, amelynek Üiésreriajétls megállapítani javasolta. Perjéssy László az indítvány mellőzésével azt indítványozta, hogy a választmány utasittassék az ügyrend ós az alapszabályok átdolgozására. Obláth Lipót ismertette, hogy miért nem engedte át a termet a Fáber-előadásra s kérdi, egyetért-e vele ebben a közgyűlés. A közgyűlés kifejezte bizalmát az elnök iránt és elfogadta Perjéssy indítványát. Végül két választmányi tagot választottak az elköltözött Markovics Lajos ée Prokisch Ferenc helyett. Böhm Sándort és Solti Pált választották meg a választmány uj tagjaivá. Hetvenhalezer koronás csalás. — A kisbirtokosok szélhámosa. — (Saját tudósítónktól). Tiz tagból álló pénzhamisító bandát tartóztatott le hétfőn a kecskeméti rendőrség. A banda feje Szántó János kecskeméti vegytisztitó intézeti tulajdonos volt, aki Csuz községben több vagyonos gazdától azon a cimen, hogy pénzgyártó gépeket bocsát a rendelkezésükre, körülbelül negyvenezer koronát csalt ki. Szántó Komáromban is megpróbálkozott ezzel a jövedelmező szélhámossággal, de rajta veszett, mert a dolog kitudódott és Szántó bűntársaival együtt a rendőrség kezébe került. Részletes tudósításunk a következő: Csuz község csendőrsóge tegnap távirati értesítést küldött a kecskeméti rendőrségnek, hogy tartóztassa le Szántó Jánost, akinek Kecskeméten sokat jövedelmező vegytisztitó intézete van. A kecskeméti rendőrség Szántót letartóztatta. A csúzi csendőrök még tegnap megérkeztek Kecskemétro ós magukkal hoztak öt kisbirtokost, akik előadták, hogy Szántó azzal az ürügygyei, hogy pénzgyártásra alkalmas gépeket szállit nekik, negyvenezer korona készpénzt csalt ki tőlük. Vulkó János csúzi kisbirtokos panaszolta, hogy Szántó egy gép fejében négyezerhatszáz koronát csikart ki töle s amikor meggyőződött, hogy a gép használhatatlan, Szántót följelentéssel fenyegette. Szántó a csalásokat egy Németh Ferenc nevü társával követte el, ez a társa hordozta magával az állítólagos pénzgyártó gépet. Vulkó fenyegetésére Szántó és Németh megijedtek s ekkor rábeszélték Vulkót, hogy lépjen be a bandába, nagyon sok pénzt kereshet igen könnyen. Előadta Szántó, hogy másnap Komáromba utaznak, ahol sok kisgazdától van kapnivalójuk. Vulkó ráállt az üzletre és mind a hárman Komáromba utaztak. Ott ós néhány komárommegyei községben nyolc kisgazdától harminchatezer koronát csaltak ki, ugyanazzal a fogással, mint Csuz községben és pénzgyártó gépüket is átadták. Ekkor azonban már ugy a komáromi, mint a csúzi rendőrség értesült a szélhámosságról és megtette az intézkedéseket. Széles körben megindult a nyomozás is, melynek során kiderült, hogy a parasztgazdáknak ezrek árán eladott „pénzgyártó"-gópek egyszerű fotografus-masinák voltak, melyeket Szánté és a társai az ócskapiacokon szereztek be. A rendőrség Szántót, Nómethet és Vulkót, valamint a nyolc komárommegyei kisgazdát is letartóztatta, mert kiderült róluk, hogy hamis pénzek vásárlásával és eladásával már régebben foglalkoznak, csakhogy eredménytelenül, mert a hamisítványokon sohasem tudtak túladni, nagyon könnyen fölismerhetők. Szánté neve pedig már nem először kerül a kecskeméti rendőrség bünkrónikájába. Kiderült, hogy. pénzhamisítás miatt egy izben már hoszszabb időt töltött a börtönben. A nyomozást folytatja a rendőrség. Péter király. Belgrádi távirat jelenti: Pár nap múlva állapítják meg Péter király külföldi utazásának programját. A király hir szerint elöször Párisba, azntán Rómába utazik. Kíséretében lesznek Milovanovics és Pasics miniszterek. U] választófog Portugáliában. Lisszabonból jelentik: A belügyminiszter a mult éjjeli miniszteri tanácson bemutatta uj választó törvényjavaslatát. E törvényjavaslat szerint választójoga lesz minden portugál férfiúnak, aki betöltötte huszonegyedik évét és irni meg olvasni tud, vagy aki családfő. A képviselőjelölteknek vizsgálatot kell tenniök az elemi iskola tantárgyáról.