Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-14 / 11. szám
1911 január 12 DELMAGYARORSZÁG 9 A szegedi uasuíi műhely. — Memorandum a kereskedelmi miniszterhez. — (Satát tudósítónktól.) Az utóbbi időben sok szó esett a sajtóban arról, hogy a szegedi vasúti műhelyt kettéválasztják s a gépjavító műhely marad csak Szegeden, a kocsijavító műhelyt ellenben elviszik Szabadkára. A Délmagyarország e hirek közlésekor kifejezte abbeli kételyét, hogy a szegedi vasúti műhelyt kettéválasztanák s a közvélemény megnyugtatására közöltük Lázár György dr, polgármester cáfoló nyilatkozatát is. A polgármester akkor kijelentette, hogy a szegedi vasúti műhely nagyarányú kibővítésére vonatkozólag kezében van Kossuth Fernc volt kereskedelemügyi miniszter írásos Ígérete s azóta ebben az ügyben semmi intézkedés nem történt. A Délmagyarország most abban a helyzetben van, hogy kedvező hírekkel szolgálhat a szegedi vasuti műhely kibővítésének kérdéséről. Funák Károly államvasuti felügyelő, a szegedi vasúti műhely főnöke nagyarányú terveket készit a műhely kibővítésére s már érintkezésbe is lépett Lázár György dr, polgármesterrel. A mühelyfönöknek az a terve, hogy a szegedi vasuti mühelv tizenkét millió korona befektetéssel hatalma." an kibővittessékés erről a tervről pénteken dói után jelentést tett Lázár György dr, polgármesternek. A polgármester odanyilalkozott, hogy a város készséggel ad a"nagyarányú bővítéshez alkalmas telket. A szegedi vasuti műhelyből egy porcikát sem engednek át Szabadkának és ugy a város vezetősége, mint a szegedi vasuti műhely főnöksége memorandumot dolgoz ki, Melyet átad Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternek. A miniszter ugyanis Márciusban Szegedre jön s akkor itt fogadja a vasuti műhely kibővítését kérő. deputációt és annak memorandumát. A szegedi vasuti műhelyben most háromsedz munkás dolgozik, de a jövőben, a kibővítés után, kilencszáz, esetleg ezer munkás nyer ott alkalmazást. A műhely most egymillió koronát forgalmaz, a jövőben a forgalom három-négymillió korona lesz. Bizonyos, hogy a szegedi vasuti műhely kibővítésének a kérdése a legközelebbi jövőben megoldást fog nyerni, természetesen kizárólag Szeged javára. A mexikói forrongás. Nemyorkból jelentik: Mexikóban a határ közelében újra kitört a forradalom. Fölkelők és a kormánycsapatok között véres harcok folynak. — Comstokból (Texas-állam) jelentik: A Riao Grandé túlsó oldalán tegnap heves összeütközés volt mexikói szövetségi csapatok és egy kisebb csapat fölkelő között. Több mint husz ember halva maradt a csatatéren. A pénzügyi bizottság ülése. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután öt órakor Lukács László pénzügyminiszter részvételével és Láng Lajos elnöklésóvel ölést tartott, amelynek napirendjére a Pénzügyi tárca költségvetése volt kitűzve. Hegedűs Loránd ismertette a költségvetést, aMelyhez, Lukács László, Nagy Ferenc, Batthyány Tivadar gróf, Sándor Lajos és Tallián Béla szóltak hozzá. A bizottság a költségvetést ugy általánosságban, mint részleteibon elfogadta. Ezután Láng Lajos elnök köszönetet mondott a bizottságnak a hagyományos támogatásért, végül pedig a bizottsági tagok szavaztak köszönetet Láng Lajos elnöknek. Az ülés ezzel véget ért. Megszüntetik a nnneiaturákat. Londonon át a pápai udvarnak feltűnő tervéről érkezik hir. A Manchester Gvardian római tudósítója szerint a bécsi nuncius visszarendelése az első lépés a nunciaturák végleges megszüntetésére. A pápának nagyon szivén fekszik, hogy a nunciaturák megszűnjenek, de ez csak lassan és nehezen vihető keresztül, talán lehetséges lesz a formális megszüntetés nélkül az állások üresen hagyásával véget vetni ennek az intézménynek. A pápa mindenesetre helytelennek tartja, hogy a nunciaturákat ugy tekintsék, mint lépcsőfokokat a — bibornoki ranghoz. Külföldi kritika a Khuen-kormányról. — A Vossische Zeitung cikke. — (Saját tudósítónktól.) A Berlinben megjelenő Vossische Zeitung mai számában hosszú ós tartalmas cikk keretében foglalkozik a JKTmen-kormánynyal, abból az alkalomból, hogy ma volt az évfordulója annak a történelmi jelentőségű napnak, hogy a Khuen-kormány az ország ügyeinek a vezetését a kezébe vette. A Vossische Zeitung a cikk bevezető részében nagy elismeréssel adózik a Khuen-kormány iildásos munkásságáért. Vázolja azokat az abnormális gazdasági és politikai állapotokat, amelyek közepette Khuen-Héderváry Károly gróf a kormány élére állott és energikus munkával az ország politikai és gazdasági helyzetét olyan változásokon vitte keresztül, amilyent egy esztendővel ezelőtt még senki sem tartott leliotségesnek. Az úgynevezett függetlenségi program iránt való rajongás az ország legtöbb részében a reális lehetőségek fölismerésének adott helyet és majdnem mindenütt újra azok az elemek léptek előtérbe, amelyek a hatvanhetes kiegyezés alapján álló, régi szabadelvű párt összeomlása után visszavonultak a politikai élet mezejéről. Az általános választások a Khueni kormány ragyogó diadalával végződtek, ugy, hogy a párt most sikerrel foghatott hozzá, hogy sokat igérő és egyideig gúnyolt nevének becsületet szerezzen. Rámutat továbbá a Vossische Zeitung cikke arra a nagyfontosságú tényre is, hogy a hatvanhetes kiegyezés alapján álló nemzeti munkapárt nemcsak politikailag, hanem társadalmi tekintetben is sok ujjat és nagyszerűt alkotott, o'yanokat, amilyenekre eddig még egyetlen kormány sem volt képes. Majd ezeket irja: — Magyarország viszonya az uralkodó házhoz eddig nem volt olyan szivólyes, mint amilyen legutolsó időben, amióta Khuen-Héderváry kormánya áll az országos ügyek élén. Ennek a szívélyes viszonynak több üdvös következménye lett, ez £hozta meg a trón örökösének budapesti útját és az állami aktusban való részvételét. A cikk azután a monarchia katonai ügyeivel foglalkozik. Ebben a részben a kővetkezőket mondja: — A kormány egyik legsürgősebb föladata a katonai kérdés megoldása, de ennél a hadvezetőség nem hagyja figyelmen kivül az ellenzék akcióját sem, sőt határozott kívánsága, hogy az ellenzék óhajtásai a dualisztikus viszony és a monarchia érdekében tekintetbe vétessenek, amire a parlamenti ellenőrzés jogával bőséges mód kínálkozik anélkül, hogy a kormány okot szolgáltatna az ellenzéknek arra, hogy ujabb erőszakos obstrukcióval a többséget a politikai ellenféllel való normális bánásmód útjáról leszorítsa. Nagy elégtétel Magyarországnak, hogy a külföld előtt ilyen hangon is irnak már egyszer a kormányáról. És örömünk telhet abban, hogy végre egyszer észreveszik a külföldön is, hogy nemcsak jogászok ós kanászok élnek nálunk, hanem dolgos, munkás, serény emberek, akik a Nyugadthoz simuló uj, kereskedelmi ós ipari Magyarország megteremtésén fáradoznak. NAPI_HiREK Képviselő és népszámláló-biztos. (Saját tudósítónktól.) Furcsa affér híre pattant ki tegnap Budapesten, a népszámlálási biztosok jelentéséből. Egyik biztos ugyanis panaszt tett a fővárosi statisztikai hivatal főnökének, hogy kerületében, a Ferencvárosban akadt egy renitens lakó, aki semmi szin alatt sem akarta kitölteni számlálólapját, sőt, amikor erre személyesen fölszólította, a szó szoros értelmében kitette a szűrét a lakásból. Az eset hőse egy országgyűlési képviselő, ami annál súlyosabban esik a mérlegbe, mert hiszen a népszámlálást törvény rendeli el ós ezt a törvényt a többi közt maga a képviselő ur is segitett meghozni a maga szavazatával. A nópszámláló-biztos, aki a minap összeszedte kerületében a számláló-lapokat, a képviselő lakásán is járt és a honatya nagy kegyesen magas színe elé bocsátotta a kötelességében eljáró tisztviselőt. — Mivel szolgálhatok? — kérdezte a látogatótól. — Népseámláló-bizlos vagyok, szíveskedjék átadni a számláló lapját. A képviselő elővette a számláló lapot s átadta a biztosnak, aki csak egy pillantást vetett rá, azután megszólalt: — De hiszen ez nincs kitöltve! Szíveskedjek beleírni az adatokat. — Én semmiféle blankettát ki nem töltök. Ezt sem. — Bocsánat, a törvény kötelezi erre. Szóváltás kerekedett s a képviselő kiutasította lakásából a számláló-biztost. Azt mondta neki becsületsértő kifejezésekkel megspékelve, hogyha nem tetszik neki a dolog, jelentse föl, de előbb kérje ki a képviselőházból, mert őt védi az immunitás. A számláló-biztos — mit tehetett egyebet — eltávozott a képviselő üres számláló-lapjával. A fővárosi statisztikai hivatal, mint értesülünk, a képviselő üres számlálólapjót felküldi az országos statisztikai hivatalnak, hogy végezze el a népszámlálást a képviselőnél, mert megszámlálatlanul még a honatyák som maradhatnak. A fővárosi statisztikai hivatal azonkívül beleegyezését adta ahoz, hogy a megbántott nópszámláló-biztos följelentést tegyen becsületsértésért a képviselő ellen. — A király egészsége. Bécsből jelentik: A király jövő csütörtökön ismét általános kihallgatást ad s ezzel egészségét teljesen helyreállottnak tekintik. — Rapaics Radó síremléke. A néhai földmivelésügyi államtitkár szegedi síremlékének kis mintáját Bobelly Aladár budapesti műépítész elkészítette s arra kéri Lázár György dr, polgármestert, hogy a müvet január huszadikán bizottságilag biráltassa meg. A biráló bizottságban Szeged városa is képviselve lesz. — Személyi hir. Nákó Sándor gróf, valóságos belső titkos tanácsos pénteken Szegeden időzött és innen nagyszentmiklósi birtokára utazott. — Műtermek a szegedi felső ipariskolában. A megoldásra váró kulturkérdéseknek szinte refrónszerüleg visszatérő része a szegedi mütermesházak építésének ügye. Mivel a szegedi képzőművészek törekvése, hogy végleges megoldást nyerjen ez a kérdés, — sikerre nem vezetett, ezúttal ideiglenes megoldás sürgetésére határozták el magukat. Közös beadványban arrá kérik a tanácsot, eszközölje ki a kereskedelmi miniszternél, hogy az emelendő felső ipariskola épületében megfelelő padldsmütermeket kapjanak. Ezek a padlásmütermek természetesen a tervek megfelelő átalakítása után volnának létesítendők, mely átalakításnak lényeges követelménye, hogy a