Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-20 / 176. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1910 december 20 Minden egyes kerületben osztatlan érdeklődés nyilvánult a választások iránt. Szeged olyan volt, mintha országgyűlési képviselőt választott volna: kortesek egyenkint es tömegesen futkostak az utcákon át, a választó helyiségek felé. Egész napon át szavaztak, titkos szavazással, ugy, hogy az utolsó pillanatig bizonyos eredményt nem tudtak, bár az nyilvánvaló volt az első órákban is, hogy a munkapárt fölényes, osztatlan győzelmet arat. Az első kerületben tizennyolc mandátumra száznyolc jelölt kapott szavazatot. A választási elnök ebben a kerületben Turócey Mihály dr, helyettese pedig Perjésatj László volt. Délután négy óráig ötszáznegyvenöten szavaztak le, a választókerület kilencszáznegyvenöt polgára közül. Hat évre megválasztották a kővetkezőket: Szarvady Lajos 378 Homor István 337 Bokor Adolf 335 Kállay Albert 330 Obláth Lipót 323 Vajda Béla 318 Paral Pál 307 Csonka Ferenc 290 Fényes Marcell 275 Deési Béla 272 Vajda Sándor 262 Aczél Géza 255 Hoffer Jenő 244 Bózsó János 243 Rózsa Béla 243 Reiniger Jakab dr 227 Boross József dr 206 Landesberg Mór 202 szavazatot kapott. Ifjabb Árvay Sándor 70, Becsey Károly 13, Fischer Aladár 71, Fluck Ferenc 144, Holló Samu 142, Horváth Mihály 191, Kerner Pál 128, Kompolti Ábrahám 93, Lantos Béla 99, Lövész Antal 106, Markovics Lajos 53, Perjéssy Mihály 155, Privári Pál 111, Rex Izsó 166, Scossa Dezső 159, Szigeti Sándor 118, Telbisz György 5, Turcsányi Imre dr 127, Újlaki Antal 11, Wéber Ferenc 64, Sándor János 36, Balogh Lajos 43, Várossy Ferenc 52, Zimmermann Vilmos dr 40, Thomai József 53, Székely Vilmos dr 79, Barta Dezső dr 22, Hollós József dr 3, Vig Sándor, Korniss Béla dr, Glöckner József és Lőw Immánuel dr 2—2 szavazatot kapott. A második kerületben szintén kilenc órától kezdve szavaztak, délután négy óráig. Hatszáz tizenheten szavaztak a választókerület kilencszázötvenhat polgára közül. Tóth Mihály elnök vezette a szavazást, melynek eredménye ez lett : Franki Antal Becsey Károly dr Kárpáthy Károly dr Szijjárfó Albert Ditrói Nándor dr Pillich István Bach Jenő Perjéssy Mihály dr Kiss Gyula Kovács István Tóth József Tóth József igazgató 354 315 312 263 215 210 206 204 200 189 175 156 8. A szint-fizika s kísérletek alapján. 9. A tömegek elosztását stb. Végre, mivel az ember nemcsak értelmi, hanem az erkölcsi lény is — ós ami a legfőbb, minden munkánk belső mivoltunk külső formája — törekszem belső lényemet emelkedettebbé tenni, hogy bensőmben a természet fenséges arca visszatükröződhessen. Törekszem: 1. jóakaratra, 2. tisztaságra, 3. engedelmességre, 4. személyemre vonatkozólag tudatosan választott szegénységre. 1. Jó akaratra azért, mert minden igazságra való törekvéshez szükséges buzgóságot ós türelmet adja, amire annyira rászorul a küzdő. 2. Tisztaságra azért, mert az erők okszerűtlen el nem pazarlása által az erők legnagyobb összpontosítása érhető el a művészetben. 3. Engedelmességre azért, mert a természet törvényei csak általa vihetők véghez, tehát a művészi tárgyilagosság feltétele. 4. Személyemre vonatkozó, tudatosan választott szegénységre azért, mert csak egyszerű viszonyok teremthetnek egyszerű fölfogást; az egyszerűség pedig — mint világosság — minden nagy művészet főkelléke. Aki ezeket megcselekszi, az nem törődik semmi mással; az érezni fogja, hol van az erő és gazdagság és megkóstolja, hogy a művészet „amaz eledel, mely megmarad az örök életre." Ezek lettek a második kerület megválasztott törvényhatósági bizottsági tagjai. A megválasztottakon kivül: Lippay Lajos dr 155, Völgyessy János 155, Szabó Gyula kamarai titkár 146, Szeless József dr 145, idősebb Lévai Béla 143, Kovács István igazgató 136, Peternelly Lajos 135, Balogh Ferenc 131, Kiss Gyula iparos 130, Szabó Gyula 130, Schaffer Márton 127, Sebők Pál 99, Somogyi József 87, Straszberg Izidor Gyula 86, Varga József 85, Kókay István dr 84, Fluck Ferenc 83, Horváth Lajos 81, Kertész Ferenc dr 76, Szüts József dr 35, Pápay Dezső 22, Böröcz Imro 33, Benkóczy Pál 18, Pápai Béla 49, Kátai Lajos 9, Hubert Lajos 9, Kókay Béla 9, Molnár Sándor 4, Kiss János 4, Kersch Ferenc 37, Tatarek Balázs 4 és a többiek mindannyian egy-egy szavazatot kaptak. Á második kerületben beválasztott hót uj városatya: Franki Antal, Kárpáthy Károly dr, Ditrói Nándor dr, Bach Jenő, Perjéssy Mihály dr, Tóth József és Szijjártó Albert. Kibuktak a régiek közül: Antal Károly, Sebők Pál, Balog Ferenc, Lippay Lajos dr, Kókay István dr, Fluck Ferenc és Gulyás Ferenc. A harmadik kerületben szintén a munkapárt listája győzött. A Boldogasszony-sugáruton lévő harmadik kerületi polgári fiúiskolában szavaztak le. Választási elnök Koczor János, helyettese Csányi János volt. Egész napon itt volt a leghangosabb választás, amelynek ez lett az eredménye: Löw Immánuel dr 439 Kelemen Béla dr 412 Pap Róbert dr 398 Kugler Albert 395 Schaffer Vilmos 382 Gerö Ármin 323 Csányi Sándor 322 Cserzy Mihály 321 Schwartz Rudolf 300 Rosenfeld Nándor 283 Kosóczky Pál 285 Gerle Imre dr 282 Szavazatokat kaptak még: Bokor Emil, Rubin József, Bálint Pál, Pálfy Ernő, Szigyártó Albert, Birstinger Rezső, Farkas István, Grosz Mór^ Holló Samu dr, Lövész Antal, Reiniger Jakab, Reéz Pál, Szilassy Dezső, Szögi Gyula, Vadász János dr, Vajda Manó és még mások. A rendőrség államosítása. — Miskolczy László tervezete. — (Saját tudósítónktól.) A nagyobb vidéki városi rendőrségek államosításának ügye napról-napra halad előre. Miskolczy László budapesti rendőrkapitány a belügyminiszter megbízásából már elkészítette a részletest tervezete ós azt a rendőrtiszti egyesület idei rendes közgyűlésén be is mutatta. ... \ tervezet első szakasza kimondja az .utalásos fontos szabályt, hogy a polgárok személy- és vagyonbiztossága fölött való őrködés állami feladatot képez. f Megállapítja a tervezet a rendőri hataskórt A jogvédelmi hatáskör fejezetében sorolja ól a rendőrség legfőbb teendőit, hosszan, részletesen már amennyire ezt a sokoldalú tevekenységet felsorolni lehet. Itt szünteti meg a tervezet a külön határszéli kapitányságokat s ezt az egész szervezetet beleoltja az általanos rendőri szervezetbe. Budapestre részben különleges helyzetet javasol a tervezet, amit azzal indokol, hogy mint az ország fő- es székvarosa, sok tekintetben más elbírálás esik, mint az ország többi városai. Az iparügyeket és a cselédügyeket a javaslat, mint magánjogi szerződéseken .Uapuló jogviszonyokat, kiveszi a rendőrség hatásköréből továbbá a kihágások miniszteri rendeletileg megállapítandó egyik részét, termeszetesen melyek inkább helyi vonatkozásúak s ezeket meghagyná a tulajdonképeni közigazgatás hatáskörében. A többi, nem a bírósághoz tartózó kihágások fölött a rendőrség Ítélne, fölebbezesi fórum a kerületi parancsnokság. A karhatalmi hatásköréből folyoan mmden törvényes hatóságnak törvényes hatáskörében hozott határozatainak végrehajtásához ha karhatalom szükséges, azt természetesen az államrendőrség adja. Ugyan ő keresi meg a katonaságot, ha nagyobb zavargások vagy kozveszély esetén a rendőri erő nem « fgendo Joqseabályalkotási hatásköre az államrendőrségnek abban áll, hogy ott, hol sem törvény sem miniszteri vagy helyhatósági szabályrendelet nem intézkedik, a kisebb je entosegu rendzavaró tényeket szükségrendelettel kihágásnak minősítheti, ugy amint különben ez a jogköre a budapesti főkapitányságnak most is Győztek a mexikói lázadók. Londonból jelentik: New-Yorkból jelentik, hogy a kormány ezerfőnyi seregét Laguntánál a forradalmárok tönkreverték és felkoncolták. Csak ötven katona menekült meg. A miniszterelnök és a delegációk. Bécsből jelentik: Hiteles forrásból arról értesül a Neue Freie Presse, hogy Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök tegnapi kihallgatásán a delegációk megnyitásának kérdése is szóba került, de döntés e részben még nem esett. Noha a király pompásan érzi magát és akiknek legutóbb alkalmuk volt a felséget látni, mind azt mondják, hogy a király pompás szinben van, friss ós jókedvű, környezete és az udvari orvos mégis azt kívánja, hogy az uralkodó kímélje magát a hosszú budapesti utazástól tél idején. A király majd csak februárban utazik Budapestre és fogadni fogja a két delegáció tisztelgését. megvan. , . . A rendőrség fegyelmi hatósaga nem a tulajdonképeni közigazgatás embereiből fog Kikerülni hanem a rendőrkerületi parancsnokságok és a'belügyminiszter lesznek a fegyelmi forumok, ami a rendőrség függetlenitésenek egyik legfőbb biztositéka, A rendőrségi szervezet élén a belügyminiszter áll, kinek, illetve a rendőrségi osztálynak a rendőrkerületi parancsnokok lennenek alárendelve A kerületi parancsnokok mellett a renöőrtanácsosok állanak, kik a rendőrfőkapitányokkal lennének egy rangban. Ezután következnek a rendőrkapitányok, fogalmazók, segédfogalmazók és gyakornokok. A kerületi parancsnokságok utan a rendőrkapitányi székhelyek következnek, és pedig a törvényhatósági joggal fölruházott városok es a rendezett tanácsú városok. Ugyancsak külön kapitányságok lennének a mostani budapesti kerületi kapitányságok. Más városok azonban csak egy kapitányságot alkotnak. A kerületi parancsnokságok székhelyeit a javaslat nem állapitja meg, hanem ezt — ugy látszik — külön miniszteri rendeletnek tartja fönn. , A kerületi parancsnokokat es rendortanacsosokat, valamint a főkapitányokat a helügy: miniszter előterjesztésére a király, a többi rendőrtisztviselőt a belügyminiszter nevezne ki. Az államrendőrség hatásköre tehát a városokra terjedne kí, mig a községek és puszták rendőri ellátása a csendőrség kezében maradna. Kimondja azonban a javaslat, hogy amennyiben közbiztonsági vagy más lényeges okok szükségessé tennék, a környékbeli községek is a kapitányi hatáskör alá vonhatók. Eddig a hatvan néhány szakaszból álló javaslat, melyhez lelkiismeretes indokolást fűzött a szerző. A minta nagyobbára a külföldi államrendőrségé. A rendőrtiszti kvalifikációt nem emeli föl, államtudományi vagy jogtudományi államvizsga jövőre is elegendő lesz. A fedezetről akként gondoskodik, hogy ahhoz a városok járuljanak hozzá, továbbá ide csatoltassék a nyilvános mulatságok stb. engedély díj és a kihágási bíróságok egy része. Az országos rendőrtiszti egyesület választmánya három hónap alatt fogja ezt a javaslatot letárgyalni ós a miniszter elé terjeszteni.