Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-08 / 167. szám

1910 december 10 DÊLMAGYARORSZAG 3 híveivel. Ezért szükséges, hogy a papokat az állam fizesse. Az egyházpolitikai reformok terén szükséges módosításnak tartja, hogy a menyasszonytól, vegyes házasság esetén, ne aZ esküvő előtt kérjenek nyilatkozatot a születendő gyermekek vallására nézve. Olyan brutális ez a kérdés, lioay pap se teheti föl kinos zavar nélkül. Hagyják ezt a gyermek születése utáni napokra. A nemzetiségi kérdésben egyetért Tisza Istvánnal hogy itt le kell dőlnie minden válaszfalnak a pártok közt s a nemzetiségekkel egy egységes magyar pártnak kell a harcot fölvennie. Követeli hogy az ország minden lakosa tudjon magyarul és erre nézve az iskola tegye meg az első lépéseket. Több tervszerűséget, nagyobb koncessziót kíván a magyarosítás ügyében. A nemzetiségi izgatók szigorúbb megbüntetését kéri, mert a nemzetiségek visszaélnek a törvénynyel. A közigazgatást nem tartja olyan rossznak, mint ezt hirdetik, de az egyes tisztviselők hatáskörének tágítását szükségesnek tartja, A kormányt, mig a gazdasági önállóságot nem tudja biztosítani, bizalommai nem tekintheti és a javaslatot nem szavazza meg. (Éljenzés az ellenzéken.) (Szluha játékbombái.) Szluha István (pártonkivüli függetlenségi eleve bizalmi kérdésnek tekinti az indemnitástIlyen kormányt, amelynek a pártja a darabontkorszak oszlopaiból került ki, nem támogathat. A kormány politikai érdemeket jutalmaz közjegyzői állásokkal, amelyekbe nem régi közjegyzősegédeket, hanem korteseket nevez ki. Befejezi beszédét azzal, hogy az indemnitást nem szavazza meg. (Fiumei ügyek.) Maylander Mihály szóváteszi a fiumei kormányzó ós a képviselőtestület között fölmerült ellentétéket. Polónyi tegnap ismertetett egy hírt, hogy a horvát országgyűlés követeli Piumének Horvátországhoz való csatolását. Ez nem uj dolog, a horvát országgyűlés minden föliratában hangsúlyozza. De Fiume ragaszkodik ahoz, hogy a szorosan vett Magyarország testéhez tartozzon és nem reagál arra a horvát törvényre, amely jogot ad neki, hogy két követet küldjön a horvát országgyűlésbe. Tasradja, hogy Fiúméban a kormány horvát politikát kezdett ¡volna. Az a körülmény, hogy az uj kormányzó a reprezentában nem mutatta be magát, még nem bizonyítéka ennek. Az osztrák uralom idején a császári kapitány a templomban esküt tett le a képviselőtestület kezébe. 1754 óta ez az eskü elmaradt, de a kölcsönös bizalom alapján működött együtt város és kormányzó. Az utóbbi években az egyetértés meglazult, sőt Wiekenburg kinevezésekor nem hagytak föl az ellene korábban intézett támadásokkal. Ez volt az oka az installáció elmaradásának. Bizalmi kérdést az ügyből kifolyólag fölvetni nem lehet az olyan képviselőtestületnek, amely a legutóbbi képviselőnek, Supiló Ferencnek, huszonnégy óran belül sürgöny ileg a fiumei illetőséget megadta. A városi képviselőtestület — Vio Ferenc polgármester szerint — nem birja a -többség bizalmát. Épen ezért nem kell aggódni a fiumei viszonyok miatt. Az índemnitási javaslatot elfogadja. (Helyeslés és taps.) Az elnök tíz perere főifüggeszti az ülést. Szünet után az elnöki széket Berseviczy Albert foglalja el. (Holló te mondott semmit.) Holló Lajos (Just-párti): A nemzet és a korona békés együttműködése közé egy harmadik tényező furakodott, amely a parlamentárizmusnak csak látszatát adja. Ennek folytán a köztudatban az a képzelet gyökerezett meg, hogy nem kell meghajolni az alkotmányos tényezők akarata előtt. Ezt a politikát folytatja a kormánypárt, amelynek egyik tagja tegnap egész önkéntelenül mondotta, hogy közgazdasági áilásai késztetik a hatvanhetes politika támogatására. Csupa ilyen elemből áll a párt minden meggyőződés nélkül, csak magáért a hatalomért. Az általános választójog kérdésére térve, csodálja, hogy a miniszterelnök megengedte Tiszának, hogy egy olyan illusztris helyen, mint a delegáció, kijelentse, mennyire nem tartja szükségesnek a választójog reformját. Az ellenzéknek a választójog azért kell, hogy alkotmányt megerősítse és azért kell a kormánypártnak is, hogy a Házban elfoglalt helyzetét még alkotmányosabbá tegye. A javaslatot nem fogadta el. (Helyeslés az ellenzéken.) A szent Skarabáus. Lőrinc a pezsgőüveget bontogatta és a dugó pukkanása szinte tragikusan hatott a szomorú kis szobában, hol két ember már nem tudott egymásnak mit mondani. — Oly jó, hogy már itt vagyok, — gondolta magában mélyen Matild. — Már tul vagyok a legnehezebben : azon, amikor egy fiatal nő átlépi egy idegen férfi küszöbét, Ó, hogy vágytam erre! Csak ezt az egyet akartam még életemben elérni. A szemei lezárultak. Lőrinc megérintette a vállát. — Itt a pezsgő, — szólt vidáman. — Igyek meg egy pohárral. Matild lassan, borzongva szürcsölte le a gyöngyöző italt. Aztán hirtelen a szivéhez kapott. — Haza akarok menni i — szólt. — Ilyen szégyen! . . . Lerészegszem, mint egy utcai nő. Néhány percig hallgattak. Egyszerre Lo rinc ijedten fölugrott. Egy sóhajt hallott, amely ugy hangzott, mintha egy lélek süvitve hagyta volna el a földgolyót, Matildhoz ugrott, akinek lehanyatlott a feje. Az ajka valamit mosolygott. Lőrinc egészen közel hajolt hozíá. És bá gyadtan, de tisztán hallotta a bűvös szót : — Szerelem . . . Aztán ijedten, gyorsan meggyújtotta a gyertyát. Egyedül volt egy haldoklóval . — Else Jerusalem és louag Worzlkowsky. — (Saját tudósítónktól.) Pár nap előtt az Alkotmány cimii budapesti klerikális újságban cikk jelent meg, amely Else Jerusalem, a világhirü bécsi irónő legújabb regényével, A szent Skarabaus-sal foglalkozik. Mivel a regény tárgya triviális, prostituált életből van meritve^ a cikk élesen kikel ellene. Leszólja művészietlen, idegroncsoló, pornográf munkának, sőt a rendőrséget is föl akarja bujtani, hogy tegye rá a kezet, akár a Ssanin-ra, mert ez annál is veszedelmesebb. Nyilvánvaló, hogy az erős hangú támadást nem művészi meggyőződés sugallta, Else Jerusalem ma ji legnagyobb írónők közül való. A regény és ezzel együtt a neve rövid egy esztendő alatt bejárta az egész világot, elragadtatással irtak róla az összes világlapok, amelyek közül igen sok állandóan közöl irodalmi cikkeket Else Jerusalemtől. A szóban forgó legújabb regényét nyolc nyelvre fordították le és már hat-hét kiadást ért el. A magyar forditó : Kunfi Zsigmond már a huszonharmadik német kiadásból fordította a regényt és annak első füzetét a Népszava adta ki a napokban. Természetesen az Írónőnek eddig szép jövedelmet hajtott a munka, több mint kétezer koronát. Legújabban pedig amerikai irodalmi társaságok invitálták meg Else .ierusalemet fölolvasások tartására. Minden előadásáért hatszáz korona honoráriumot ajánlottak föl. Ezek eddig csak külsőségek, de elegendők arra, hogy Else Jerusalemet a maga művészi értékében hozzávetőleg feltüntessék. A világhirü irónő közelről érdekli az egész magyarságot, de főleg Szegedet, mert Szegeden Else Jerusalem édesatyja sokáig lakott. Ső* szegedi születésű és itt is nősült, de nősülése után csakhamar Bécsbe költözött. Kotányi Miksának hivták, az idén halt el, bátyja volt lovag Worzikowsky Károlynénak, a jótékony ságáról országosén ismert szegedi méltóságos asszonynak. Else .Jerusalemnek atyja testvére volt Kotányi Jánosnak is, a hires paprikakereskedőnek. Anyja nemsokára az apja halála után szintén meghalt. Leánykori neve tehát a világhirü Írónőnek Kotányi Elza. Fiatal leánykoráról, irodalmi pályafutásáról, hatalmas sikereiről és család1 viszonyairól a nagynénje, lovag Worzikowskyné volt szives elmondani érdekes adatokat a Dél magyarország munkatársa előtt. A méltóságos asszony ugyanis állandó érintkezésben áll Else Jerusalemmel, most készül hozzá látogatóba, sőt látogatásának viszonzásául valószínűen Sze gerlre hozza Else Jerusalemet is, aki végtelenül lelkesül a magyarokért. - Néhai Kotányi Miksa ós a felesége három gyermeket nevelt Bécsben. Elzát, Bildát és Istvánt. Hilda festőnőnek készült, az is lett, sőt ő is világhírre tett szert. Jól ismert a neve Magyarországon is. Képei a Műcsarnok tárlatán óriási föltűnést keltettek. A tárlatot a király is meglátogatta, de figyelmét legjobban Kotányi Hilda „Hólapátolás" című olajfestménye bilincselte le. Annyira, hogy a király annak az óhajának adott kifejezést, mutassák be neki a kép festőjét. Másnap a képet megvették tizenkétezer koronáért. Ami Kotányi Hilda művészetét illeti, ugyan_ abból a légkörből meriti témáit, mint amelyek, bői a nénje, Else Jerusalem a regényeit. Mind a ketten ssociálisták. Kotányi Hilda műterme Bécsben a Lichtenstein-strassón van, rendkívül érdekes alakokat rögzít a vásznára. Embereket, akik utolsó gunyájukig lezüllöttek, rabjait az alkoholnak, deléríum tremensben szenvedőket ültet maga elé, kedvesen elbeszélget velük, miközben ecsetel. Fölkeresi a nyomor tanyáit» a tuberkolózis fojtó levegőjével telitett odúkat s onnan az élet mocsokjából nyeri művészi impresszióit. Kotányi István, a fiútestvér, Münchenben é| és az ottani szociálista lap szerkesztője. Ötven éves, nagy és képzett harcosa a szociális esz. méknek. A legkiválóbb azonban a három testvér között Kotányi Elza. Else Jerusalem már egészen fiatal leány korában feltűnő eszméket hirdető fölolvasásokkal szerepelt a nyilvánosság előtt. Tizenhat éves korában már a bécsi egyetemre járt, letette a doktorátusi vizsgát is. De tizennyolc éves korában, legelső fölolvasása után lett ismertté. „Mondjátok meg az igazat!" — ezzei a címmel olvasott föl óriási közönség előtt egy értekezést, amelyben követeli, hogy az anyák ne titkolódzanak, ne rejtsék el az életet a serdülő lányok szemei elől, hanem nyíltan, őszintén, becsületesen ós habozás nélkül mondják meg nekik, mi vár rájuk a férjhezmenós után. Azután sorra következett egy csomó elbeszélés züllött leányokról, örömtanyák életéről, nyomorgókról ós másokról. Irodalmi cikkei a Zeit-ben, a Neue Frei Presse-ben, a Pester Lloyd-ban és más nagy lapokban láttak napvilágot. Ugyancsak tizennyolc éves korában irta meg az első regényét, amelynek Vénusz a kereszten volt a cime. A regény az örömtanyák egy leányának életét irja le. Német kifejezés szerint : Bordell román. A legérdekesebb a dologban az, hogy Else Jerusalem a Berliner Tageblatt Der Weltspiege1 című irodalmi mellékletében maga bevallja, hogy soha a prostitúció szférájából való nővel még nem érintkezett, csak könyvekből ós ujság" jegyzetekből ismeri őket és az életüket. Erős és megmagyarázhatatlan szimpátiát érez a társadalom eme száműzöttjei iránt, szereti a bűnös könnyelműségüket ós az ő szomorú utjukon olyan ragaszkodással halad velük együtt, hogy életük az 5 lényét is egészen lefoglalták. Hu. szonnógy éves korában ment férjhez Alfréd Jerusalemhez, akinek Bécsben teksztilgyára van. Családi életéről lovag Worzikowskyné ezeket mondotta: - A legpéldásabb családi életet éli az ElzaAz ura, Alfréd Jerusalem egy fölolvasás alkalmával szeretett bele. A leány is megszerette öt, eddig két pajkos gyormel született a há_ zasságból. Különös, hogy Elza iverűii a társaséle. tet. Nem jár sehová, otthon ül folyton s amikor egy-egy ismerős ezért néha megfeddi, azt válaszolja, hogy ő csak igy fogja leélni az életet j" vábbra is, napi boszuságok és nagy tervek, hatalmas eszmék és házi gondok között. Szereti hangoztatni, hogy mindez olyan kedvesen váltogatja egymást. Nagy eszmék és apró házi gondo^ tervek és boszuságok . . . Elhiszi-e, hogy ez az