Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-31 / 185. szám

Í910 december 25 DÉLMAGYARORSZÁG 9 KÖZIGAZGATÁS x Hivataloskodás egyfolytában. Ismer­tettük Lázár György dr polgármesternek azt a rendeletét, melylyel az összes városi hivatalok hivatalos munkaidejét reggeli nyolc órától déli két óráig szabja meg, miként azt a belügy­miniszter engedélyezte. Az uj hivatali rend január elsején lép életbe, illetve január máso­dikán, mert elseje vasárnapra esik, amikor dél­után ugy sincs hivatal. Jövő hétfőn tehát már déli két óráig dolgoznak a városházán, délután pedig bezárják a kapukat. x Rózsa József alapítványa. A Rózsa Jó­zsef-féle, Szeged városánál letétbe helyezett alapítványt tudvalevőleg a közgyűlés elfogadta. Az alapítványi oklevelet most a belügyminisz­ter jóváhagyta, x A bérkocsik taksaniétere. A kereske­delemügyi miniszter körrendelettel kötelezte az ország minden bérkocsi iparosát, hogy bér­kocsiján taksamétert alkalmazzon. A taksamé­ter alkalmazására vonatkozó rendelet ma ér­kezett meg Szeged város tanácsához, mely a rendeletet közli a szegedi összes bérkocsitulaj­donosokkal. x Árlejtés Írószerekre. A város részére szükséges Írószerek, papir és irógópkellékek szállítási vállalatára ma tartotta meg az árlej­tést a város tanácsa. A vállalatért tizenhat cég pályázott, nagyon eltérő ajánlatokkal. Az árlejtező bizottság mind a tizenhat ajánlatot kiadta a számvevőségnek átszámítás végett. Hogy melyik vállalkozó kapja meg a vállalatot, azt szombaton délután dönti el a bizottság. x Vizsgálat a kórházban. A kórházi bi­zottság pénteken délelőtt meglepő vizsgálatot tartott a szegedi kórházban, Lázár György dr polgármester vezetésével. A vizsgálatban részt vettek : Faragó Ödön dr tiszti főorvos, Fajka János főszámvevő, Bokor Adolf és Rack Lipót jegyző. A bizottság megvizsgálta a kórház pénztárát, a konyhát, kikérdezte a betegeket és mindent rendben talált. A bizottság, minden alkalommal, most is megállapította, hogy na­gyon kívánatos az uj kórház fölépítése. szalon Kosién és koksz les­jobb heszer­ZBSI forrósa: JUTKOYICS GÉZA la- és szénleiepe, Kossuth lajos-sogárol 41. szóm. Telefon 686. : (a rókusi templommal szemben .) : Telefan 68§. Ma, szombaton Pezsgős tombola és a játszik a ROYALBAN a következő műsorral: 1. Magyar induló (Fichtner). 2. Szép Galathea nyitány, (Souppé). 3. Cigányszerelem (Lehár). 4. Csárda-jelenetek (Hubay). 5. Egy falusi lakodalom (Cibulka). 6. Rákóczi-nyitány (Kótler). 7. Ének, tánc, kacaj (Gihrer). 8. Cigánybáró, egyveleg (Straus»). 9. Szerecsen álma (Nyedle). 10. Egy alsós-parti (Kraul). És több magyar dal. . * TORVENYKEZES Kaláberjáték a bíró előtt (Saját tudósítónktól.) A szegedi birói kar ki­váló tagja, Somlyódíj István dr, aki Gyökeres igazságügyi reformok cimmel a mult hónapban feltűnést keltett könyvével, ezeket a reformo­kat nemcsak elméletben hirdeti, hanem a saját birói gyakorlatában alkalmazza is. Példa erre egy mai humorosnak is mondható eset, amely Somlyódy István szobájában játszódott le. Mészáros Sándor horgosi napszámos és két zenészbarátja voltak a vádlottak. A vádirat szerint egyik horgosi korcsmában huszonegyest játszottak, ami a csendőrség tudomására ju­tott. Hazárdjáték miatt kerültek tehát Som­lyódy járásbiró elé. A kihallgatás alkalmával Mészáros és a társai beismerték, hogy kár­tyáztak a horgosi korcsmában, de nem huszon­egyeztek, hanem kalábert játszottak. Ez pe­dig, minthogy nem tartozik a hazárd kártya­játékok közé, nem alkot büntethető eselek­ményt. Tanuk sem voltak, akik igazolni tud­ták volna, hogy a vádlottak huszonegyeztek. Az igazságot már most csak ugy lehetett meg­állapítani, hogy tudnak-e a vádlottak kalábert játszani, ha nem, akkor csak huszonegyest ját­szottak, tehát el kell itélni őket. Következett a bizonyítási eljárás. Somlyódy fölszólította a vádlottakat, hogy bizalmi embe­rével, Csonka Ferenc dr-ral játszanak el egy kaláber-partit. És megtörtént az eddig páratlan eset, Mészáros, a két cigány ós az ügyvéd, négyesben eljátszották a kaláber-partit. Még pedig nagy téttel. Büntető vagy fölmentő ítélet tétjével játszottak egymás ellen, a bűnjelként lefoglalt kártyával. A parti a vádlottak javára végződött. Somlyódy biró fölmentő' ítéletet ho­zott. Itt közöljük a jegyzőkönyv idevágó részét : Annak bizonyságéul és földerítéséül, kogy a vádlottak tudnak-e kalábert játszani, a bíró behozatja a bűnjel-kártyát és fölkéri Csonka Ferenc dr horgosi ügyvédet, mint a biró bi­zalmifórfiát, játszók a vádlottakkal egy próba­kalábert. A játszma a biró, az ügyészi megbí­zott és a védők ellenőrzése mellett meg is történt és azután a biró, a bizalmiférfi nyilat­kozata alapján, önként megállapította, hogy a vádlottak teljeseit tájékozottak a kaláberben, sőt a partit Mészáros Sándor nyerte meg. Na gyot lélekzettek a vádlottak, amikor ki­kerültek az ajtón. Az egyik cigány ujjongva jegyezte meg : — Látod Csicsó, azs urak kigibicelték azs igasságot. § Álhírek a táblai elnökségről. A szegedi estilapok ismét azt a hírt közölték, hogy Kray István, a szegedi tábla elnökét saját kérelmére a kassai táblához helyezik át a nyugatomba vonult Berczely Jenő táblai elnök helyére. A szegedi tábla uj elnökéül pedig ezúttal Gossdu Elek temesvári fő­ügyészt emlegették. Ezekkei a hirekkel szemben Kray István a kővetkezőket jelen­tette ki munkatársunk előtt: — A híresztelésekből semmi sem igas. Ha tízszer megírják, hogy engem áthelyeznek, mind a tízszer megcáfolhatják. Igazán nem tudom, hogy ki piszkál engemet. Tudtommal egyetlen haragosom sincs . . . Ezeket mondotta Kray István táblaelnök. § A hamiskártyás gróf. Berlinből jelentik: A birodalmi főtörvényszék elé most terjesz­tette Wolff-Metternich Gisbert gróf védője azt a kérvényt, amelyben védencének szabadlábra helyezését kéri megfelelő biztosíték ellenében. Joffe dr ügyvéd Bécsbe utazott, hogy a gróf nejével, VallentinvClaire színésznővel megbe­szélje, mi módon lehetne előteremteni a kauciót, amely tetemes lesz. A grófné semmi áldozattól sem riad vissza, de már nincs pénze, sőt ha igaz, amit művészkörökben beszélnek, máig rövid házassága óta minden vagyonát férjére költötte, nagy adósságokat vállalt érte és min­den ékszerét zálogba tette. § Cigányok harca. Öt évvel ezelőtt Makón a muzsikuscigányok harcba léptek, mert a ven­déglősök megtiltották a tányérozást. A mula­tókban heteken át nem volt muzsikaszó. A cigányok hírlapok utján a környékbeli cigány­bandákat is fölszólították, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. Érdéki József korcsmáros végre aként segített magán, hogy Kunszentmiklósról hozatott egy bandát. Amikor ezt megtudták a makói cigányok, nagyon fölháborodtak és meg­fenyegették a kunszentmiklósi cigányokat, hogy ne merészeljenek makói korcsmában muzsikálni, mert nagy baj lesz. A vidéki cigányok azonban nem sokat törődtek a fenyegetéssel, vigan muzsikáltak végig egy bálát, reggel pedig ko­csira rakták hangszereiket s megindultak hazafelé. Amint az Ujvásártér mellett húzódó országútra értek, tizenhárom makói cigány előugrott az utat szegélyező bokrok sűrűjéből, megállították a lovakat, a vidékieket pedig irgalmatlanul elverték. Még a hangszereknek sem kegyelmeztek s pozdorjává zúzták az ösz­szes hegedűket, vonókat. A tizenhárom makói cigány ellen többrendbeli súlyos testisórtés miatt indult meg a bűnügyi eljárás. Ezt az ügyet pénteken tárgyalta a szegedi királyi törvényszék büntetőtanácsa. A harcias cigá­nyok a tárgyaláson füre-fára esküdöztek, hogy a szentmiklósi cigányokhoz egy ujjal sem nyúl­tak, sőt még ők kaptak ki azoktól. A tanuk azonban igazolták a vádat, mire a bíróság mind a tizenhárom vádlottat elitélte. Közülök a két főkolompost egyenként két hónapi fog­házra és két napi elzárásra átváltoztatható husz korona pénzbüntetésre. Egy cigány egy hónapi fogházat kapott, a banda két kiskorú tagját megdorgálták, a többi vádlottat pedig egyenkint tizennégy napra Ítélték el. Az ügyész súlyosbításért fölebbezett. NYILTTER. E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Minden külön értesitás helyett. FÜLÖP PANNIKA és BOKOR MIHÁLY jegyesek. Borosjenő. Szeged. 1010 december hó. KÖZGAZDASÁG (—) UJ kereskedelmi vállalat Sie> geden. Délmagyar országi Általános Keres­kedelmi vállalat cimen uj kereskedelmi vál­lalat alakult Szegeden. A fővárosi nagy­szabású kereskedelmi vállalatokhoz hason­lóan nem sablonos programmal indult meg. Működési körébe tartoznak : uradalmi bir­tokok, házak, telkek eladása és vételének közvetítése, kereskedelmi és ipari számlák leszámítolása, erdők parcellázása, több nagy gyár vezérképviselete, szabadalmak népsze­rűsítése, fuvarlevelek felülvizsgálása, amely­nek nevezetessége az, hogy a fuvarlevelek dijainak fölszámitásánál sürün előforduló té­vedések a vállalat által eszközölt felülvizs­gálásnál észrevételeztetvén a fél jelentékeny pénzmegtakarításhoz jut. (—) A «fferb «sknpstina elfogadta a ke­reskedelmi szerződést. A szerb szkupstina ma tárgyalta második olvasásban a Szerbia és Ausztria-Magyarország közt kötött kereske­delmi szerződést. Marinkovies Pável (haladó­párti) azon aggodalmának ad kifejezést, hogy a törvényjavaslatot az osztrák és magyar parla­ment nem fogja idejekorán elfogadni. Protics Sztoján pénzügyminiszter a«t válaszolja, hogy Raktárunkat e hó végéig minden elfogadható árért kiárusítjuk Weisz J. Hugó és Társa -"SE JSXS3E7

Next

/
Oldalképek
Tartalom