Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-29 / 183. szám

6 DÉLMAGYARORSZAŐ 1910 december 291 ünnep- és vasárnap pedig délelőtt kilenc órától tizenegy óráig fogadtatnak el. Annak előrebocsátása mellett, hogy az eként megállapított hivatalos órák betartását magam is leyseirjorubban ellenőrizni fogom, fölhívom az összes tanácsi ügyosztályok és hivatalok veze­tőit, hogy az eként megállapított hivatalos órákat ugy maguk pontosan betartsák, mint hivatalaiknál levő alkalmazottak általi pontos betartását szigorúan ellenőrizzék. Megjegyzem, hogy a szervezeti szabályrende­let 247. §-ának 7. pontja értelmében rendkívüli esetben a hivatali személyzet, vagy annakegy­része utasításomra a hivatalos időn kívül is köteles a hivatalban rendelkezésre állani, hogy továbbá a sürgős természetű ügyek minél gyor­sabb elintézésének érdekéből a hivatalfőnök jogosítva van a személyzetet hivatalos órán tul is foglalkoztatni ; ha pedig bármelyik hivatal­ban bármi okból hátralék van, ugy arra az időre, mig a hátralék földolgozva nincs, a hiva­talos órák a délutáni időre beosztandó legföl­jebb két órával általam meghosszabbíthatók. A hivatalos órák eként való szabályozása a város alkalmazottalt a délutánra összehívandó gyülésekes és üléseken való megjelenés köte­lezettsége alól föl nem menti. Miről az összes tanácsi ügyosztályok ós vá­rosi hivatalok vezetői, ugy az I., II. ós III. ke­rületi anvakönyvveaetők értesíttetnek. Szeged, 1910 december 28-án. Lázár György dr polgármester. Csütörtökön az összes érdekeltek megkapják ezt a rendeletet, de annak híre már ma szét­szaladt a torony alatt s a többi városi hivatal­ban és mindenütt nagy örömet keltett. Január elsejétől tehát délutánonként zárva lesznek a szegedi városháza kapui. A sorsüldözött család. — Halál a Bokor-malomban. — (Saját tudósítónktól.) Tragikusan érdekes és szomorú eset hősét vitték ma be a szegedi közkórház halottas kamrájába, ahol csütörtö­kön föl fogják boncolni a halottat, hogy meg­állapítsák váratlan halálának okát. Bencsik Já­nosról van szó. Arról az emberről, aki a sze­gedi gyufagyári katasztrófa alkalmával portás volt a vállalatnál és aki a legszenvedelmeseb­ben vádolta a gyár vezetőségét, hogy bűnös könnyelműség okozta a robbanást, mert tud­ták, hogy a kazán meg volt repedve és ennek dacára mégsem intézkedtek. Bencsik a leányát veszítette el akkor, ami annyira megrendítette, hogy az életerős ember valósággal összeesett, megöregedett. Kilépett a gyár szolgálatából, hogy a szomorú hely ne legyen folyton a szem» előtt ós elszegődött Bokor János Kálvária-úti paprikamalmába, ahol éjjeli őrnek alkalmazták. De nemcsak Benesiket viselte meg annyira a gyufagyári katasztrófa, hanem a feleségét is, aki megnémult abban a pillanatban, amint tudomására adták gyermekének tragikus ha­lálát. Azóta gondosan gyógyították az orvosok és már kilátás is volt rá, hogy a szerencsétlen asszony visszanyeri a beszélőképességét. És most jött még egy csapás: a nagy család vá­ratlanul elveszítette a kenyérkeresőjót. Bencsik János haláláról a következő részle­tes tndósitás számol be: Szerdán reggel öt órakor a külső Kálvária­uton levő Bokor János-féle paprikamalomban egész éjszakai kinos vergődés után meghalt Ben­esik János éjjeli őr. Azonnal értesítették a rend­őrséget ós a mentőket. Néhány perc múlva már kint is voltak a hatóság emberei, akik meg­ejtették a szükséges nyomozást. A vizsgálatnak azonban semmi eredménye sincs, csak a csü­törtökön megejtendő boncolás fogja kideríteni a halál okát. Az azonban már is bizonyosnak látszik, hogy sem bűntény, sem szerencsétlen­ség, sem pedig öngyilkosság esete nem forog fönn. Valószínű, hogy az éjjeli őr már korán este lett rosszul, mert kilenc órakor nem liuzta föl az ellenőrző órát, éjfélkor azonban már igen, egészen három óráig. Ekkor érezhette, hogy a vég felé közeledik, mert minden értékes tár­gyát: óráját, láncát, pénztárcáját, revolverét, sőt még a felső ruháit is levetette és szépen a szobácskája asztalára rakta. Ott találta eze­ket a kirendelt rendőrtisztviselő. Bencsiknénak alig merték tudtára adni a férje halálát. Amikor pedig megmondták neki, a sze­rencsétlen asszony fájdalmában valósággal őr­jöngeni kezdett. A malom Személyzete a ko­szorugyüjtésből fönmaradt közel száz ko­ronát a sorsüldözött család segélyezésére for­dítja. NAPIJHREK Pásztor Árpád Szegeden. — Január uégén fílolwasást tart. — (Saját tudósítónktól.) Pásztor Árpád, az Az Est kiváló munkatársa, január második felében föl­olvasást tart Szegeden a földkörüli útjáról. A magyar zsurnalisztika e kiváló alakja január első felében érkezik haza Magyarországba a nagy útról, amelynek érdekesebb eseményeiről sorozatos cikkekben már beszámolt a közön­ségnek az Az Est hasábjain. Ezzel még azonban korántsem merítette ki nyolc hónapos utjának gazdag, változatos anyagát. Ma délután Észak-Amerikából levelet irt Pász­tor Árpád egy régi, Szegeden lakó barátjának, Sólyom Gyulának, akivel közli, hogy január második felében Szegedre jön és egy fölolvasás keretében elmondja földkörüli utjának eddig még nem közölt érdekességeit, Pásztor Árpád és Sólyom Gyula tiz esztendővel ezelőtt együtt dolgoztak a Budapesti Napló szerkesztőségében, Sólyom azonban négy esztendő multán elhagyta az újságírói pályát és a kereskedelmi pályára lépett. Akkor iró- és művészbarátai erősen rajta voltak, hogy szándókától eltérítsék. Müvészlélek lakott benne ós szép jövőt jósol­tak neki. Azóta tiz esztendő telt el és Sólyom ritka szép karriert csinált a kereskedelmi pályán is. Jelenleg a szegedi Vig-fóle fürészgyár kitűnő cégvezetője. Még egv esztendeje sincs, hogy Szegedre költözött, de már is megnyerte az egész előkelő társadalom szeretetét és becsü­lését. . . . Egykori pályatársa fölkereste most egy hosszú, baráti levéllel. Ebből Szeged közönsé­gét az érdekli, hogy Pásztor Árpád Szegedre jön és beszámol a japánok és kínaiak hadi ké­szülődéseiről, Tolstojjal folytatott beszélgetései­ről, az amerikai viszonyokról és egyebekről. Hogy pedig a fölolvasást általános érdeklődés fogja megelőzni, az természetes. Pásztor nem­csak kiváló újságíró, hanem meleg ós közvetlen előadó is. Bizonyosra vehető, hogy előadásával és egyéniségével meg fogja hódítani Szeged közönségét. Ezidő szerint még Észak-Amerikát járja, ahol pincérnek, munkásnak öltözve érdekes és ta­nulságos adatokat gyűjt az amerikai magyar­ság életviszonyairól. — Királyi hercegek vadászata. Pozsony­ból jelentik : Frigyes főherceg Pozsonyban idő­zik. Néhány nap múlva Magyaróvár környékén vadászatot rendez, amelyben résztvesz Fülöp herceg, Lipót szász, Kóburg gótai herceg, Na­poleon Viktor herceg és még többen a fŐran­guak közül. — Szilveszter és újév a templomokban. A szegedi katolikus templomokban az évzáró istentiszteletek szombaton délután öt órakor, a protestáns templomokban pedig délután há­rom órakor lesznek. Újévben minden templom­ban délelőtt tiz órakor lesz ünnepi istentisz­telet. — Magyar nyelvit tanfolyam Szalo­niklben. Mint Szalonikiből jelentik, a nem­rég' Budapesten járt török hirlapirók a sza­lonikii vezetőkkel együtt megbeszélték egy török-magyar ligának a tervét. A liga el­nöke Tevfik bey, Szaloniki polgármestere lesz. Szalonikiban a liga egy magyar nyelvű tanfolyamot fog nyitni. — Még mindig a kolera. A belügyminisz­ter csak a minap intézett rendeletet Szeged város polgármesteréhez, hogy a téli kikötőbe térő hajókat szigorúan vizsgáltassa meg, ne­hogy azok kolerát hurcoljanak a városba. Most ugyanerre vonatkozólag a földmivelésügyi mi­nisztertől érkezett rendelet, mely meghagyja, hogy a téli kikötőbe igyekvő hajók érkezését már előre adják a hatóság tudomására, A ma érkezett rendelet a következő: A magyar királyi belügyminiszter ur — a kolera terjedésének megakadályozása céljából — ez évi november tizenkilencedikén kelt rende­letével utasította mindazon vármegyék a.ispán­ját és városi törvényhatóságok polgármesterét, amely vármegyei és városi törvényhatóságok területén téli kikö+ő (menhely) van, hogy átéli kikötőbe (menhelybe) téli tartózkodásra beér­kezendő hajóknak orvosi megvizsgálásáról és szükség szerint való fertőtlenítéséről szigorúan gondoskodjanak. Fölhívom ennélfogva polgár­mester urat, utasítsa a kezelése alatt álló sze­gedi szabad kikötőben felügyeletet gyakorló kö­zegét arra, hogy a szabad kikötőbe téli tartóz­kodásra bemenő hajók bevonulásának idejéről a város törvényhatóságát eleve értesítse. Buda­pest, 1910. évi december 14-ón. A miniszter meghagyásából: Tóth Elemér, miniszteri osztály­tanácsos. A polgármester ezt a rendeletet is nyomban kiadta az illetékes közegnek: a kikötő fel­ügyelőjének. — Bienerth tárgyalásai. Budapestről jelen­tik: Az osztrák delegáció előcsarnokában ma dél­előtt rövid, de fontos tanácskozás volt, Bienerth báró miniszterelnök megjelent és magához in­tette Gessmann keresztényszociálista vezért, Glombinszky drt, a lengyel klub elnökét és Chiari bárót, a németek vezérét. A tanácsko­zás után rögtön híre ment, hogy Bienerth báró megbízatást fog kapni az uralkodótól egy ideig­lenes kabixet alakítására, amelynek főképen nagy rangú tisztviselők lesznek a tagjai. Ezt közölte Bienerth a pártvezérekkel, akik helyes­lőleg vették tudomásul. A tárgyalások egy vég' leges kabinet alakítása dolgában természetesen tovább folynak. — A munkapárt győzelme. Újvidékről je­lentik: Ma választották meg a városi tör­vényhatósági bizottság tagjait. A választá­sokon a munkapárt teljes győzelmet aratott. — Újévkor zárva lesznek a szegedi üz­letek. Örvendetes dolgot jelenthetünk a sze­gedi kereskedelmi alkalmazottaknak. Az üzlet­tulajdonosok elhatározták, hogy újév napján nem nyitják ki a boltjaikat és igy az alkalma­zottak egész napi szünetet fognak élvezni. Di­cséret illeti a szegedi főnököket ezért a nemes elhatározásért, amelylyel bizonyára fokozták az alkalmazottak munkakedvét és ambícióját. — Elzárták a dorozsmai utat. A szeged­dorozsmai útnak a dorozsmai vasúti állomás és a község között levő szakaszát most hen­gerezik. Az uton azonban máris oly nagy a kocsiközlekedés, hogy a hengerezési munka lehetetlen s a kocsik különben is tönkreteszik a még gyönge alapozást. Simák Ferenc kül­területi mérnök a lehetetlen állapotról szerdán sürgős előterjesztést tett Lázár György dr polgármesternek, aki a tanácscsal egyetértőleg s úgyis, mint az útügyi hatóság feje, nyolc napra elzáratta a dorozsmai utat a forga­lom elől. — Csonka Lucián halála. Csonka Lucián nyugalmazott kincstári ügyész Szegeden, kedden délután szivszélhüdésben meghalt. A megboldo­gult már régóta gyöngélkedett, de napról-napra elvégezte rendes sétáját. Halála előtt pár órá­val is sétáról tért haza s nem panaszkodott rosszullétéről. A temetés csütörtök délután négy órakor lesz a Tisza Lajos-köruti gyászházból. — Öngyilkos esperes-plébános. Ma­kóról jelentik: Szerdán délután Rózsa Jó­zsef mezőkovácsházi esperes-plébános ön­gyilkosságot követett el. Az öngyilkosságra már régebb idő óta készülődhetett, négy hónappal ezelőtt készítette el a kötelet, amelylyel ma a lakásán fölakasztotta ma­gát. Mire a tettét észrevették, a plébános már halott volt. Levelet is hagyott hátra, ebben kéri a hatóságot, hogy ne boncolják föl. Öngyilkosságának okául pedig gyógyít­hatatlan betegséget emlit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom