Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-29 / 183. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 december 2fc Szentiványi Gyula a közérdeket hangoztatta, — Nekem he beszéljenek közérdekről akasztotta meg a miniszter. — Ha arról volna szó, ugyan feljöttek volna-e ennyien ? A maguk érdekéről van szó csupán; ez legföljebb helyi érdek. — Akkor arra kérjük méltóságodat, — foly­tatta a kapacitálást Barta Ödön, — legyen egy kicsit elfogult a két vármegye iránt. A miniszter élénken tiltakozott. — Ez ki van zárva. Erre ne számítsanak az urak. Ajánlom magamat! Egy termetes magyar ember, aki időközben is nagy nyugtalanságot árult el, itt panaszosan fölkiáltott : — Kegyelmes ur, valamennyien tönkre me­gyünk ! Erre a drámai kiáltásra visszafordult a mi­niszter s igy szólt: — Csak azt tanácsolhatom, hogy ezt a kér­dést higgadtabban fogják föl az urak. Nagy zsibongás volt, többen körülvették a minisztert s ugy kérték, teljesítse kívánságu­kat. Szentiványi képviselő azt hangoztatta, hogy mindenkinek haszna lesz a vasutból. — Á kérem, kérem: hát ezeknek az uraknak mi hasznuk lenne akkor belőle ? Ajánlom maga­mat! — így szólva a miniszter, a kupolaterem üvegajtaját betette maga után. Egy magyar gazda harsányan utána kiáltott a miniszternek: — Hát a gyümölcs kegyelmes ur! Mi lesz a gyümölcscsel ? A miniszter a kiálltásra megállt, visszafordult. Kinyitotta az üvegajtót s ugy kérdezte: — Miféle gyümölcscsel? — Hát százernyi haszna van ott a népnek a gyümölcsből! — panaszolkodtak többen is egy­szerre. A miniszter nem hagyta magát: — Nincs ott gyümölcs, mit beszélnek. Isme­rem én as ottani viszonyokat és a népet, sok­kal jobban, mint akárki az urak közül. Ajánlom magamat. A miniszter ezzel Chorin Ferenc társaságá­ban véglegesen eltávozott. A küldöttség né­hány tagja a társalgó terem hátterébe ment, ahol az egész tisztelgés alatt ott figyelt — as érdekélt vállalkozó. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. December 29, csütörtök: Karenin Anna, "dráma. (A - , fűth-pár vendégfölléptével.) „ M, péntek: Vándorlegény, operett. " 31. szombat: A postásfiu és ahúga, operett. (Félhelyárakkal,bérletszünet­t . . , ben> hat órai kezdettel.) Januar 1. vasárnap d.u.i Az obsitos, énekes játék. » » este: A testőr, vígjáték. Molnár Ferenc és Varsányi Irén. — Hir egy érdekes müvésiházasságról, — (Saját tudósítónktól.) Magyarország legkiválóbb élő Írójának ismerték el már Molnár Ferencet és határozottan a legelső színésznőnk Varsányi Irén. És a zseniális Molnár Ferenc s az egyet­len Varsányi Irén körül már hetek óta," leg­jobban a színész és iróvilágban suttognak olyan pletykákat, amelyek mindkettőre kellemetle­nek, rendkívül terjedőek is, ugy, hogy már nemcsak Budapesten, de a magyar vidéki vá­rosokban is különféle meséket terjesztenek ró­luk. Ugy, hogy Varsányi Irón karácsonyra épen az Aradi Közlöny tudósítója előtt jelentette ki, hogy két héttel ezelőtt hatheti szabadsi­got kért a Vigszinház igazgatóságától és Ber­linbe utazott, de a szabadságát két héten be­lül megszakította, mert értesítették azokról a pletykákról, amelyeket széltében-hosszában ter­jesztenek ő róla, A fővárosi lapok pedig a legtitkolózóbban foglalkoztak Molnár Ferenccel és Varsányi Irénnel. Két héttel ezelőtt megirták, hogy Var­sányi Irén hirtelen lemondta A testőr-ben a szerepét, ugy, hogy kénytelen volt Mészáros Giza beugrani és játszani. Megirták, hogy Var­sányi Irénnek hirtelen Berlinbe kellett utaznia. Megirták, hogy beteg. Ugyanakkor Molnár Ferencről is irt egyik-másik újság rejtelmes hirt. Az Az Újság pedig december 13-án ezt a színházi hirt jelentette: * Molnár Ferenc beteg. Molnár Ferenc, a kitűnő magyar iró, Az ördög, A Liliom és A testőr szerzője, mint részvéttel értesü­lünk, betegen fekszik a fővárosi Vöröskereszt­kórházban. A kitűnő irót margitszigeti la­kásán ismételten iiegrohamok érték, ugy, hogy orvosának ajánlatára bevitette magát a kórházba. Molnár baja ugyan multí ter­mészetű, de mégis a leggondosabb ápolásra és feltétlen nyugalomra van Szüksége. Ezért egyelőre senkit be nem bocsátanak 'hozzá. Mindenki irt valamit. Csak Molnár Ferenc nem irt. Még a Pesti Hírlap-ba se irta meg vasárnaponkint a Vasárnapi Króniká-ját. Kará­csonyra se irt. Valami szóval történt. De ugyan mi ? Ami­kor Bródy Sándorral történt a felejthetetlen, az ő számára uj, diadalmas életet jelentő epi­zód, megirták. Részvéttel, magyar irót méltán megillető rokonszenvvel, még a tragikumban is bámulatos íróhoz illően irték meg. De mégis megirták. És igy elejét is vették mindért kombi­nációnak, minden pletykának. Molnár és Varsányi es&ténél nem igy tör­ténik. Kerülgetik az igazi esetet, a valóságot. A pletykának adnak tápot, amikor ismételten hivatkoznak arra, hogy Molnár Ferenc elvált a feleségétől, a kiváló festSnőtől, Vészi Margittól, hogy Molnár Ferencnek milyen édes, aranyos kis leánya van, aztán, hogy Varsányi Irén mennyire imádja két gyermekét, akik most kezdenek iskolába járni és hogy Varsányi Irén a fővárosban kedvelt ügyvédnek, Ssécsi Ede dr-nak a felesége. Az egyes hirek olyan cso­portosításban következtek, hogy azok, akik a hireket és a suttogásokat figyelemmel kisér­ték, csak a pletykákra gondolhattak véletle­nül is. Most azután, az Az Újság mai számában megjelent egy hir Érdekes müvészházasság cimmel. Szórói-szóra közöljük a hirt: Egy kiváló iró és egy nagy sikerű mű­vésznő, mihelyst elhárítanak ütjükból e°-y csomó társadalmi akadályt, hir szerint összeházasodnak: férj és feleség lesznek A szóbanforgó művésznő leghivatottabb in­terpretátora az Írónak, játszott minden mü­vében es azokat a maga széles tudásával vitte diadalra. Szeretik egymás' *T>ntéa állhatatos és tiszta órzeitnekkel, deannak "Ogy " egymáséi legyenek, szinte elhárítha­tatlan nehézségek állották útját. Az írónak felesége volt, — a színésznőnek férje. És mindkét házasságban gyermekáldás. Ámde megrendítő energiájuk ezer nehézségen is diadalmaskodni látszik. Az iró már elvált mindennel dacoló egyéniségek, akiknek fordu­latot jelentő életeseményét is megmagyarázza az a zseniális erő, amely végig húzódik művé­szetükön, életükön. első nejétől, a színésznő most fáradozik azon hogy elválaszszák az urától. És ezt a na­pokban határozta el, hogy hazatért külföldi rdjáról. Ha aztán a törvény kimondja az utolsó szót a válópörében, ami néhány hó­nap alatt megtörténhetik, egy kiváló iró és egy nagy színésznő együtt folytatják út­jukat az élet szövevényes utjain. íme, a hir. És a hírből bárki kiolvassa, hogy Molnár Ferencről és Varsányi Irénről van szó. Molnár Ferenc, a „kiváló iró", Molnár vált el félévvel ezelőtt a feleségétől. Varsányi Irén „a nagysikerű művésznő", aki tényleg minden müvét, az Ördögöt, a Liliomot, A testőrt „diadalra vitte a maga széles tudásával." És Varsányi Irón az, akinek férje van, gyermekei vannak, aki „a napokban tért haza külföldi útjáról" — még pedig karácsonykor. Ezt az esetet különben már nyíltan beszél­ték napok óta Budapesten, de mert ezideig nem irták meg, ezzel határtalan, véget érni nem akaró pletyka indult meg. Molnár Ferenc, ez a végtelenül bohém lélek, ez a különös, zseniális egyéniség még mindig betegen fekszik egy budapesti szanatóriumban. Varsányi Irén pedig legközelebb átveszi Mészá­ros Gizától A testőr színésznői szerepét és viszi diadalra a huszonötödik jubileumi elő­adáson átjutott Molnár-darabot, Annyi bizonyos, hogy Molnár Ferenc és Varsányi Irén a legérdekesebb, a legegyénibb, * Cróthék másodszor. Bahr Hermannak, eii­nek a fölényesj gazdag meglátása és finom ér­zékű Írónak hires vígjátékában, A koncert-ben léptek föl ma este Góthók. A darab megválasz­tása összehasonlíthatatlanul szerencsésebb volt, mint az első este, nagyobb és bensőségesebb volt a siker is, amely a kitűnő müvészpár vendégszereplése nyomán járt. G. Kertész Ella Máriája minden izében sikerül!, tipikusan és mélységesen nőies, igaz és művészi volt. A ki­tűnő alakítást hangulatosan egészítette ki Ker­tész Ella beszédének, arcjátékának sok finom­sága, Góth Sándor Heink Gusztávja karakterisz­tikus, kitűnő karrikatura volt. A szereplése nyomán járó siker semmivel sem volt értékesebb annál a művészi munkánál, arrtetyeí Végzett, Az előadás többi 1'ésiÉébeii is teljesen színvo­nalon volt. Rég láttunk a szegedi színpadon ilyen sikerült együttest és ha légy-két késés nem rontja meg a különben tökéletes egyfitt­játszást, ha az első fölvonás díszlete több ren­dezői invencióra mutat, végre — és igazán örö­münkre — abban a helyzetben lettünk volna, hogy a legteljesebb siker pálmáját nyújthatjuk ezért az előadásáért. A közreműködők, akik egytől-egyig jók voltak. Még pedig Kende Paula, Koppan Margit, Juhászné Ágnes, Szüts Irén, Várnay Janka, Almássy Endre és Pesti Kálmán, * Újházi első föllépése. Újházi Ede teghajt tartott negyvenéves jubileuma alkalmából, a hajnali órákban, barátai körében elmondotta első föllépésének esetét. — Ezernyolcszázhatvanegyben a veszprémi Nap-hoz címzett, vendégfogadóban léptem éle­temben először színpadra — mondotta Újházi. — Szigeti Imre volt a direktorom. Gázsim nem volt. V. Lászlóban a várnagy szerepét játszot­tam. Előadás után bejött hozzám a direktor és igy szólt: — Mától fogva tizenhat pengő forint fize­tést kap. — Ez volt életem egyik legboldogabb estéje. De hogy fizetéses színésszé lettem, ezt nemcsak annak köszönhetem, hogy jól játszottam a sze­repemet, hanem annak is, hogy az egész Bánk­bánt könyv nélkül tudtam. Második szerepem a „Férj az ajtó előtt" cimü operettben a kémény­seprő volt sraeíyet uiaszul játszottam s talán nmen van, hogy az olasz színművészeket'olyan nagyon megszerettem. Harmadik szerepemben táncolnom kellett. Borzasztó fáradságomba ke­rült a dolog. Mondotta is Szigeti, miközben há­romszor is eljáratta velem a fárasztó táncot, hogy: — Majd elküldöm én ezt a fiút a színészettől. — De nem tette, sőt hála Istennek, itt vagyok ma is a szini pályán és most már alig hiszem, hogy más mesterséget keressek magamnak. * Színészet Malién. Érdekes színházi ese­mény előtt áll Makó közönsége. Könyves Jenő staggóne társulata január elején Makóra megy és megkezdi előadásait, A társulat álőadásait az „Uránia" szinház helyiségeiben fogja meg­tartani. Az érdekes művészi esemény elé érdek­lődéssel tekint a város közönsége. A társulat tagjainak névsora a következő: Nők: Halmjs Ilona, a budapesti Magyar-Szinház rendes tagja, Bányai Irén, a Vigszinház tagja, állandó ven­deg, Kovács Margit, Szász Anna, Rell Rózsi, Vámos Giza, Székely Ilona, Dobó Sári, Csep­reghy Ella, Férfiak. Szabó Gyula, Bálint Emil, László Tivadar, Alapi Nándor, Sarkady Gusztáv, Jávor Ervin, Könyves Jenő, Bónyi József, Kovács Imre, Vitéz Róbert, Rózsai Imre. Elő­adandó darabok: A balga szűz, Orvosok, Beulle­mans kisasszony házassága, Testőr, Nóra, Kísértetek, Egy test, egy lélek, Rubicon, Dolly, Képzelt beteg. * Újságírók szilveszteri kabaréja. Öles plakátok hívogatják a szegedi közönséget az újságírók szilveszteri kabaréjára. A kabaré az Uránia-színház helyiségében lesz ós a pro­gramon Felhő Rózsi, Lenclvay Mici, Nyarai Antal, a Békefi-pár, Mihó László, B. Molnár Rózsika, Balassa Elza, Sz. Szigethy Vilmos, Hollósi Ödön, Tóth Zoltán, Barabás Béla, Haj­nal Gyula, Endrényi József szerepelnek, Cobor Péter hírlapíró társunk pedig az egész estén konferál. Jegyek a Békéi-féle hirlapirodában és a Pető-féle tőzsdében kaphatók, hat, öt, négy

Next

/
Oldalképek
Tartalom