Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-25 / 181. szám

Í910 decdmber 25 DELMA6YAR0RSZÁ6 41 Szeged kis lexikona. (Saját tudósítónktól.) A közéletileg. intéz­ményileg', népesség és szépség tekintetében egyre gyarapodó Szegedről nyitunk itt uj ro­vatot, amely — azt hisszük — a napi aktu­alitások uj ós szines szolgálása mellett egy­kor bőséges és kitűnő adatokat fog szolgál­tatni Szeged buzgó krónikásának is. Teljesen álljuk ma is azt a véleményünket, aminek már több alkalommal kifejezést adtunk, hogy a rekonstrukció óta erősen fejlődő Szeged a mostani években ér jelentős fordulóhoz. A Széchényi-tértől minden irányban hatalma­san fejlődő város külső képe és belső élete a következő években minden bizonynyal jelentősen és örvendetesen átalakul és meg­teszi az első nagy lépést abban az irányban, hogy föltétlenül kiemelkedjék a nagy vidéki városok sorából ós az alföldi metropolisból európai értelemben vett igazi kultur, keres­kedő és iparos város legyen. Az uj képet véglegesen kialakítja az 1914-re tervezett országos kiállítás, amikorra meg akarják valósítani azokat az összes intézményeket, amelyek Szegednek az eddiginél jóval na­gyobb jelentőséget, nevezetességet, keresett­séget, forgalmat és szint adnak. Fölépül 1914-ig a hatalmas uj kórház, a fogadalmi templom, a kenderakadémia, a téli kikötő, a felső ipariskola, elkészülnek a Fehértó hasznosításával, a belterület rendezésével, még számos tervbe vett közintézmény: a tanyai vasút, a bejelentő hivatal, a vásár-, hus­ós halcsarnok létesítésével. A város közte­reit diszitő szobrok egész sokasága fog akkor már állani Szeged minden pontján és a meg­sokasodott gyárak kéményeiből fölszálló füst hirdeti a lakosok jólétének, egyre való gya­rapodásának nagyobb lehetőségót és bőségét. Az uj alakulásokhoz és fejlődésében uj határokig eljutott Szeged mai állapotát akar­juk megrögzíteni. Hogy kik vannak jelentő­sebb hivatali pozícióban, milyen a város gazdasága, kulturája, irodalma, művészete és kik reprezentálják ezeket annyi sikerrel, hogy országos jelentőséget is tudnak adni annak, ami szegedi. Szóval: a mai Szeged Kis Lekszikonjá-t nyitjuk itt meg, az ólén azzal az emberrel, aki az egész város élén áll: Lázár György dr polgármesterrel. Város. Lázár György dr, polgármester. A város első polgára. A jövő év tavaszán lesz hét esztendeje, hogy szülővárosának törvényhatósága nagy lelkesedéssel polgár­mesterré választotta s azóta a közbizalom csak fokozódott iránta. Lázár György dr Szegeden született, a felsővároson, 1851 áp­rilis tizenkettedikén. Már fiatal jogász korá­ban élénken érdeklődött a város közigaz­gatása iránt s Mikszáth Kálmán „a kis okos-"nak hivta. A nagy iró még az árviz előtt megjósolta, hogy valaha Lázár György lesz Szeged város polgármestere. Ügyvédi oklevelet szerezvén, 1877-től ügyvédi gya­korlatot folytatott s mint ilyen, titkára volt a szegedi ügyvédi kamarának. Az árviz ide­jén, mint tartalékos hadnagy részt vett a mentési munkálatokban s meg is van örö­kítve Vágó Pál árvizképén. 1884 április har­madikán lépett Szeged város közigazgatásá­nak szolgálatába, mint városi tiszti főügyész. Ugyanekkor alelnöke lett az ügyvédi kama­rának. A híres kriminalista hírében állott fiskálisból a város főfiskálisa lett egészen 1891 november huszonötödikéig, amikor helyettes-polgármesterré és közművelődési tanácsossá választották. Az öreg Pálffy Fe­renc polgármester mellett már akkor ő vitte a város ügyeit s oly népszerűségre tett szert, hogy 1898 április huszonhetedikén, Tisza Lajos halála után. megválasztották Szeged város első kerületének országgyűlési kép­viselőjévé. Mint a város követe roppant so­kat dolgozott Szegedért s Pálffy Ferenc le­mondása után, rajongó szeretet és közbiza­lom hivta őt meg a polgármesteri székbe. 1904 április huszonhetedikén választották meg polgármesterré, legutóbb pedig 1908 április huszonegyedikén, a tisztújításon, ami­kor ellenjelöltje nem is volt. Hasábos írás kerülne ki csak abból, hányféle egyesület­nek, társulatnak és körnek a diszelnöke, tiszteletbeli elnöke és elnöke. Egy ízben mi­niszteri, két izben királyi elismerést kapott Lázár és kinevezték, még helyettes polgár­mester korában, királyi tanácsossá. Somogyi Szilveszter dr, rendőrfőkapitány. Szegeden született 1872 január elsején. Isko­láit Szegeden, majd Budapesten végezte. 1895 február másodikán a törvényszékhez joggyakornokká, 1896-ban aljegyzővé nevezték ki. 1898-ban táblai tanácsjegyző lett, aljárásbi­róvá pedig az 1899. évben nevezték ki. 1902-ben királyi alíigyész lett. Szeged város szolgálatába 1907 decemberben lépett, amikor Kelemen Béla dr főispán Szeged szabad királyi város főkapi­tányává nevezte ki. Rövid működése óta való­sággal uj rendőrséget adott Szegednek, telje­sen a legapróbb részletekig újjászervezte azt. Az újjászervezés munkáját a legénység létszá­mának emelésével kezdette. Behozta a legény­ség rendszeres oktatását. Az ő nevéhez fűző­dik a vegyvizsgáló állomás fejlesztése, neki köszönhetjük elsősorban, ha rövidesen meglesz a bejelentő hivatal. Somogyi Szilveszter dr érdeme a csapatkór­ház lebontása és a térnek piaccá való fölhasz­nálása. Az ő ideje óta van meg az uj menedék­ház, a külterületi laktanya létesítése, a lak­tanyák praktikus, uj beosztása, köztük hogy a vasúti állomásokon is rendőrök vannak állan­dóan, uj hatósági orvosi állás szervezése, a sertésvásárnak uj helyre, a vágóhid elé való helyezése, a rendőrtísztviselöknek uniformissal való ellátása, ezeken kivül még igen sok életre való ujitás megvalósítása fűződik az ő nevéhez. Minden olyan mozgalomban részt vesz Somogyi Szilveszter, amely a közjóért, ajhaladásért van. Elnöke a szegedi jótékonysági egyesületnek, az önkéntes tűzoltók egyesületének, választmányi tagja a vöröskereszt egyesületnek, a katolikus­körnek, a gyermekvédő Liga szegedi bizottsá­gának, a szépművészeti egyesületnek, az iparos inasotthon felügyelőbizottságának; levelező tagja a kereskedelmi és iparkamarának; hivatalból elnöke az egészségügyi bizottságnak, tagja a közélelmezési bizottságnak ésatöbbi, a legtöbb egyesületnek. Páratlanul népszerű, tekintélyes vezetőember Szeged társadalmi és hatósági életében, ugy, hogy ha egy-egy ujitássál, indit­ványnyal előáll, rögtön mellé állanak ós tervét megvalósítják. Taschler Endre, főjegyző. Negyvennyolc éves és a szegedi aranyifju­ságnak ma is szeretett tagja, sőt adandó alkalmakkor vezére. Pedig főjegyzője ennek a nagy közigazgatással működő városnak, tehát az a tisztviselő, akinek kezén a város minden dolga keresztül megy. A szegedi járásbíróságnál joggyakornok volt Taschler Endre, miglen Kállay Albert főispán 1889­ben városi osztályjegyzői állásra hivta meg. Egy évvel később a város első alkapitányává nevezték ki s tizenkét évig működött ebben a felelősségteljes állásban. 1902-ben, a tiszt­újításon, tanácsossá választották s mint a város pénzügyi előadója fejtett ki ettől az időtől nagy munkásságot, Tóth Pál dr nyu­galomba vonulása után, 1907-ben főjegyzővé választották s az 1908-adiki tisztújításon erre az állásra újból egyhangúlag megválasztot­ták. Taschler Endre nagy munkaerejéhez nagy műveltség, sok tudás járul. A közigaz­gatásban igen nagy a jártassága s ez köny­nyiti meg a főjegyzői tisztséggel járó roppant sok munkának aránylag gyorsan való el­végzését. Jó indulatu felebbvaló, a segéd­hivatalok alkalmazottai nagy szeretettel veszik körül. A tanácsban nagy súlya van a szavának, mert alapos tudásával kikorrigál mindent, a rendes nyomba terel minden ké­nyes iigyet. A társadalomban előkelő helyet foglal el, uri modorával, fejlett ízlésével és mindig derűs kedélyével. Bokor Pál, polgármester-helyettes. A város mostani polgármester-helyettese Lázár Györgygyei egy időben, 1884-ben lépett a város szolgálatába s fokozatosan emelkedve, a törzsökös szegedi magyar emberből a szülő­város polgármester-helyettese lett. Bokor Pál Szegeden született 1855 május ötödikén. Jogász, majd katona lett s mint tartalékos tiszt a fő­hadnagyságig vitte. Közigazgatási szolgálata előtt ügyvédjelölt volt Szegeden és Budapesten. A város szolgálatába mint községi biró került, 1884-ben s ebben az állásban működött tizen­négy esztendőn át. 1898-ban lett tanácsos s tiz évvel később, 1908-ban, polgármester-helyettessé választották. Tanáesossága óta 5 vezeti a város gazdasági ügyeit. Hossza időn át titkára volt a szegedi gazdasági egyesületnek. Vagy öt óv óta elnöke ennek az egyesületnek s nagy érdeme van a szegedi lóversenyek felelevenítése s a nagytribiin létesítése körül. Bokor Pál az egye­nesség, az intaktság mintaképe s a legutóbbi választás alkalmával ezek az irigyelt jellembeli sajátságok szerezték neki az impozáns válasz­tási többséget. Szekerke Lajos, tanácsos. Régebben katonaügyi, most adóügyi taná­csos a városnál Szekerke Lajos, aki gazdag családnak a sarja. Az idősebb tanácstagok közül való. 1856-ban született s 1884-ben került Szeged város szolgálatába mint jegyző. Tizenhat évig volt egyazon állásban s az összes ügyosztályoknál működött. 1902-ben tanácsossá választották s azóta tagja a sze­nátusnak. Szekerke Lajos hosszú közigazga­tási szolgálata alatt a mult évben ülte meg jubileumát. Mint katonai tanácsost, névtelen levélben visszaéléssel vádolták meg s az akkori főispán eljárást indított ellene. A vizsgálat igazolta Szekerkót és a hajszára válaszolt a jubileum, meg ennek a meleg­sége. Azóta az adóhivatalt vezeti Szekerke Lajos, vagyis azt a hivatalt, amelynek veze­tése sok ellenséget szerezhet. De Szekerke Lajosnak nincs ellensége, becsüli benne min­denki az öntudatos hivatalfőnököt s a derék tisztviselőt. Graál Endre dr, tanácsos. Szeged közművelődési ügyeinek az intézője. Okleveles ügyvéd, aki diplomáját már a város szolgálatában szerezte. Régi nemeii családból származik s 1887-től van Szeged város szol­gálatában. Itt született Szegeden 1861 október tizedikén. Mint helyettes osztályjegyző került a városhoz s ebbe az állásba meg is választat­ták 1888-ban. 1895-től kezdve 1899-ig anya­könyvvezető volt s ekkor tanácsossá válasz­tották. Azóta minden tisztújításon egyhangúlag újra megválasztották. A város közművelődési ügyeit nagy körültekintéssel intézi. Előadásai mindig kidolgozottak, amit referál, azt a leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom