Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-25 / 181. szám

14 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 december 2fc A villamos vasutunk. (Saját tudódtónktól.) A villamosvasúti közlekedés kétségkívül fokmérőié egy város kulturális, ipari és kereskedelmi fejlődésének; különösen áll ez a mi városunkra, mely az 1879-iki árviz után újjáépült és mint első alkalmazta gyakorlatilag Délmagyarországon a modern városépítés terén szerzett tapasztalatokat. Míg más városok fejlődését építési szempontból bizonyos maradásig jellemzi, amennyiben csupán arra törekedhettek, hogy a meglevő állapotok által korlátolt határokon belül fejlődjenek, ez Szeged városnál kedvezőbben alakult, mivel az árviz pusztítása által a fennállott korlátok ledőltek és igy Szeged város ujjáópitőinek semminemű akadályozó keretek utjukat nem állották, hogy a fönnálló romokon egy hatalmas, bő kiterjedésű város alapjait kitűzhették az árviz által megkímélt egyes nagyobbszabásu épületek bevonásával. Sokan, kik a rekonstrukció utáni évtizedek anyagi csalódásait átélték, talán nem ok nélkül vetik az ujjáteremtők szemére, hogy a város újjáépítésére a beépítendő terület korlátait tul nagy terjedelműre szabták és ily módon a mintegy hetven-nyolcvanezer lakos részére egy aránylag igen nagy letelepedési területet kitűztek, mi nemcsak óriási áldozatokat követel a város kikövezése, csatornázása, világítása, rendezése stb. terén, hanem az egyes városrészek nagy távolsága miatt egy erősen lüktető városi élet fejlődését is akadályozza. A jelen időben ez kétségkívül nagy hátrány, melybe nekünk akarva, nem akarva bele is kell törődnünk. A bő alapokra fektetett, tág térre kitűzött fekvés áldásos előnyeit csak utódaink fogják élvezni, minthogy a város jövendő szabad fejlődósének, kiterjesztésének, az árvizveszedelem ellen biztosított és a szabad fejlődésnek minden tekintetben megfelelő terület fog rendelkezésükre állani. Ily körülmények között ezen amerikai rendszer szerint kiépített körutak és sugárutakkal biró város fejlődésére igen fontos szerep jut a közúti vasútnak és egyáltalában el sem képzelhető a közlekedés ugy a város külső ós belső részei, mint a két vasúti állomás és a város egyes részei között egy szerves közúti vasúti hálózat nélkül. Már a váró» újjáépítése alkalmával is felösmerték az ujjáópitők a közúti vasút ezen fontos hivatását és engedélyt adtak a közúti vasút kíépitésóre, mely elsősorban a város szélén fekvő két pályaudvart volt hivatva ugy egymással, mint a város belső részével összekötni. Az újjáépítés idejét tudvalevőleg a város ipari és kereskedelmi fejlődése terén a nyolcvanas években hosszú pangás követte, melyet esak lassan és nagy áldozatok árán sikerült leküzdenünk. Ezen szomorú állapotok csak a kilencvenes években javultak. Az általános viszonyok javulása, a nép szaporodása, számos állami hivatalnak ide való áthelyezése, iskolák létesítése és a város fokozatos kiépítése, főleg pedig az ország különbözö városaiban létesített víllamosvasutak városunk irányadó köreit is meggyőzték, hogy a kezdetleges, egyvágányú, csupán a két vasúti állomást egymással és a város belsejével öszszekötő lóvasut a közönség közlekedési igényeit többé ki nem elégíti és ugyancsak újításra szorul. Kézenfekvő dolognak látszott tehát, hogy a lóvasúti üzem ujabb kibővítésének és fejlesztésének korszaka már lejárt ós a közúti vasut-hálozatnak ujabb kiterjesztése és a város egyes részeinek a hálózatba való bevonása csakis a villamos üzemrendszer alapján lehetséges. A közúti vasút kezdeményezésére meg is indultak az 1903. év végén a tárgyalások a város hatóságával a lóvasúti üzemnek villamos üzemre való átalakítása és ujabb vonalak kiépítése tárgyában. Válságos viszonyok a politikában késleltették ugyan a terv keresztülvitelét, végezetül mégis a pénzügyi és műszaki akadályok sikeres leküzdése után az 1907. évben eredményre vezettek, ugy hogy 1907 január hóban hatvan évi időtartamra kiadott engedélyokirat alapján 1908 október elején végre a villamosvasúti közlekedés városunkban megindulhatott. Közúti vasutunk tehát Szeged válságos helyzetével ujjáfejlődósével ós felvirágozásával nemcsak a múltban szorosan egybeforrt, hanem a jövőre is hivatva van elsőrendű tényező gyanánt a város fejlődésében, lakosságának jólétében és kulturális haladásában az őt méltán megillető helyet elfoglalni. 1884. év junius 30-án indult meg az első lóvasúti kocsi ós pontosan egynegycdszázaddal később, 1909 junius 30-án adatott át az uj szegedi vonal a közhasználatnak és igy nem érdektelen röviden visszapillantanunk közlekedési szempontból ezen műit negyed évszázad történetére. Kezdetben csupán négy lóvasúti „bárká-"val indult meg vasutunk és az első üzemévben kétszázezer szállított személy után csupán harmincezer koronát vételezett be, mig most, modern közlekedési eszközökkel fölszerelve és megfelelően kibővítve, már négymillió utast szállít, közel félmillió korona bevétellel. Mennyi csalódás, küzdés, mennyi fáradozás ós munka árán volt e cél elérhető és mégis lankadatlan kitartás, nemkülönben a város jövőjébe helyezett bizalom, a város vezetésének bölcs belátása és a részvényesek áldozatkészsége tette végre lehetővé, hogy az ódon, kezdetleges lóvasutból egy minden tekintetben modern, a műszaki tudomány legújabb vívmányaival fölszerelt, a közönség igényeit, a város fejlődésót minden tekintetben kielégítő és a magyarhoni vidéki városok között első helyen álló villamosvasúti közlekedés létesülhetett. A jelenlegi villamosvasúti hálózat átöleli Szeged város összes kerületeit, szoros kapcsolatot létesít közöttük, valamint a városba torkoló vasutak között is, egymáshoz fűzi a város szélső részeit a központtal a legrövidebb uton. A viteldijak aránylag olcsók, a menetközök, — főkép a két indóház közötti fővonalon — a lehető legrövidebbek (átlag négy perc) és már csak rövid idő kérdése, amikor a mellékvonalakon is a lakosság sűrűsödésével a menetközök rövidülnek és ily módon hozzá fog járulni a közúti vasút a lakosság elhelyezésének decentralizációjához. A városi elhelyezési viszonyok tárgyilagos szemlélése mutatja, hogy mindezideig a külső városrészek fejletlensége ós megfelelő közlekedési eszközök hiányában az intelligencia és a polgári elem mindinkább a fejlettebb központ felé tódult a külvárosok fejlődósének rovására. Ezen körülmény járult főképen hozzá alioz, hogy a belvárosban a lakásviszonyok fokozatosan súlyosbodtak és igy épen a közúti vasút elsősorban hivatott arra, hogy ezen egyenlőtlenségeket megszüntesse, amennyiben lehetővé teszi a lakosság minden rétegének célszerűbb és helyesebb elhelyezésével és a belváros túlzsúfoltságának mentesítésével a külvárosok fejlődését is előmozdítani'. KÖZIGAZGATÁS x A nyugdíjalap pénze. A szegedi városi főpénztár bejelentette a tanácsnak, hogy a nyugdijalap pénzkészlete elfogyott s kéri annak pótlását. A tanács szombati rendkívüli üléséből tizenkétezer koronát folyósított a nyugdíjalap részére. x Az igazolványos altisztek. A honvédelemügyi miniszter fölhívta Szeged város polgármesteri hivatalát, hogy az igazolványos altisztek szolgálati alkalmaztatásáról vezessen nyilvántartást ós azt minden óv január tizenötödikéig terjeszsze föl hozzá. Az igazolványos altisztek közigazgatási szolgálatban való alkalmaztatását ugyanis a honvédminiszter is nyilvántartja a jövőben. x Két alapítvány. Néhai Holtzer Jakab és özvegye kétezer koronás alapítványt tett Szeged városánál, egy felsőbb tanulmányokra készülő középiskolát végzett ifjú, — Czígány János pedig tízezer koronás alapítványt a szegedi gyorsiró egyesület részére. A belügyminiszter most mind a két alapítványt ellátta a jóváhagyási záradékkal, az alapítványt tevőknek pedig köszönetet mondott. Newyork-kávéház. Kitűnő = r~ .. J'. a> Siombaton és i4, MŰSOR: vasárnap kél cigányzene. I I cieadás Lovassági gyakorlatok, természetes. — Az életjáradék, humor. — Riffle Blil, III. rész, dráma. — Pali adósságot fizet, humor. — A méregvirág, dráma. — Az anyósőrillat, humor. — Machbett, nagyhatású történeti dráma. Minden második nap uj műsor! Hideg buflet. Szíves pártfogást kit Palkovits Andor, Newyork-kávés. A kereskedelmi alkalmazottak mozgalma. — Hiercnymi a kongresszuson. — (Saját tudósítónktól.) Azt a mozgalmat, amely a Szegedi Kereskedő Ifjak Egyesületéből indult ki és amelynek célja egy hatalmas szövetségbe tömöríteni a vidéki kereskedelmi alkalmazottakat, ma már rokonszenvvel fogadják az egész országban. A kereskedelmi alkalmazottak tudatában vannak annak, hogy ez a megalakítandó uj szövetség lesz hivatva javítani az alkalmazottak mai helyzetén ós épen ezért teljes erejükből sietnek a cél érdekében támogatni az előkészítő bizottság nehéz munkáját. A december negyedikén megtartott nagygyűlés még élénk emlékezetében van minden kereskedelmi alkalmazottnak. Az ott megnyilatkozó lelkesedés még nem aludt el, de nem is fog elaludni és azok, akik megismerték ott Paál Jób újságíró kollégánknak, az előkészítő bizottság ügybuzgó titkárának előadásából a szövetség gazdag programját, nyomban megértették, hogy erre a szövetségre az alkalmazottaknak éppen olyan szükségük van, mint a mindennapi kenyérre. Az állásnélküliség esetén való segélyezés, az állásközvetítés, az ingyenes jogvédelem, a nyugdíjintézet előkészítése és rövid idő alatt való megteremtése, a főnök és az alkalmazott közötti viszonyok rendezése; mind olyan kérdések, amelyek évtizedek óta várnak megvalósításra, de amelyeknek keresztül vitelére csak egy ilyen hatalmas szövetség képes. Nagy program, gazdag program! Valóban érdemes arra, hogy minden kereskedelmi alkalMindenkit meglep íEJLLJÜ?5 karácsonyi vásár, hol az összes áruk bámulatos olcsón kerülnek eladásra. — 120 centiméter széles jó minőségű angol szövetek métere 38 kr.-tól. j. Tiszta gyapja francia delének ezelőtt 75 krajcár, most 40 krajcár métere. Egy vég 30 rőfös kreász vászon ezelőtt 8 frt 50 kr, most 5 frt 85 krajcár. — Berliner kendők 45 krajcártói keedve. Maradékok fél árban.