Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-23 / 179. szám

A városi raktárak, hűtőkamrák és piacberendezések céljaira fölvett négy­százezer korona bizonyítja a városi la­kosság és érdekei iránti őszinte jó­indulatot. Igaza van a költségvetési indokolás­nak. Az élelmiszerek szertelen drágu­lása városi piacainkon nagyrészt a piacok szervezetlenségének és beren­dezési hiányainak tulaj donitható. Az ország városai, még Budapestet is csak részben véve ki, hosszú időkön átal nem tettek semmit közélelmezésük biztosítására, a legtöbb helyen, még Szegeden is, a főváros után legnagyobb, legelső magyar városban is, naptól át­tüzesedett sátorokban árulják a halat, a hust, piszkos, penészes odúkban a romlandó gyümölcsöt, zöldséget. Hogy ilyen körülmények közt a rezsipercent aránytalanul magas, az ép oly termé­szetes, mint amilyen bizonyos, hogy a városi lakosság nagyrésze állandóan egészségtelen és ha nem is romlott, de a romlás határán levő élelmiszere­ket fogyaszt. Ezt, a piacért való négyszázezer ko­ronát tartjuk a költségvetés legmeg­indokoltabb tételének, mert a terme­lők és fogyasztók érdekeit egyesítve magában, közelebb visz a megoldás­hoz, mint azok a nem épen épületes vitatkozások, melyekben a termelők a közvetítő kereskedelmet, a kereskedők a termelőket igyekeznek szerecsenné feketíteni és a különben is zaklatott közvéleményt lelkiismeretlenül egymásra uszítják. DELMAflVARORSZAG legszebb módon fejezte ki a várraegye bizalmát a kormány iránt, mikor elhatározta, hogy napi­rendre tér a kérdések fölött, mert a kormány és a törvényhozás bölcs belátására bizza azok helyes elintézését, A törvényhatóság' eme állás­foglalását Márkus László dr országgyűlési kép­viselő indokolta meg tartalmas beszédben. A kitüntetett államférfiak. — Hieronymi a Lipót-rend lovagja. — 1910 december 20 Biharmegye bízik a kormányba«. Nagy­váradról jelentik: A legaktuálisabb és legvita­tottabb kérdések közé tartozik a husdrágaság, a szerb vámbatár megnyitásának és az argen­tínai has behozatalának ügye már hónapok óta. Annyira aktuálisak, hogy a Ház most foglal­kozik az országosan megvitatott ügy rendezé­séről alkotott törvényjavaslatokkal. Biharmegye mai törvényhatósági közgyűlését is foglalkoz­tatták a fontos kérdések két átirat kapcsán. A amilyen a cigányoknak van, meg flóbert, meg... _ A másik fiu. (szintén verszemet kap, tehát túlkiabálja a bátyját): Nekem lo­vat, képeskönyvet, igazi ringlispilt végy l1aPa • • • TT « A papa (vésztjósló nyugalommal) : ügy ? Egyebet semmit? A harmadik gyerek (aki még csak öt éves. Tágra nyitja csodálkozásában a sze­meit) : A papa ? Hiszen a Jézuska hozza . . . (A két nagyobb gyermek harsogóan ne­vet.) Az egyik: Te kis buta. A mama: Csend legyen. Elhallgattok? igen, a Jézuska fog hozni neked mindent. Mit is szeretnél ? A papa (bőszülten) : Azt hiszem, elég volt már . . . A mama (szelíden): Dehogy. Hat a sza­kácsnő, meg a szobaleány, meg a tejesas­szony, meg a gyümölcsöskofa, meg a ház­mesterné kisleánya, meg az én testvéreim, azoknak a gyermekei, meg a te test­véreid, hasonlóképen azoknak a gyermekei, meg a . . . A papa (kétségbeesett ordítással ugrik föl és rohan a kabátjáért): Gyilkosság ! Ez már a legvérengzőbb tigrisi táma­dás . . . A mama (sir) : Nem szégyelled ? Hát így ismered családapai kötelességedet? . . . (A papa félig magára rángatott kabát­tal elrohan, a gyermekek ijedten néznek egymásra.) A kicsike (aki még csak öt éves. Nagy meggyőződéssel): Azért a Jézuska mégis csak eljön. (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap csü­törtöki száma közli, hogy a király Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisztert a Li­pót-rend nagykeresztjével tüntette ki, Se­rényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter, Székely Ferenc igazságügyminiszter és Ha­zai Samu kereskedelmi miniszter pedig a valóságos belső titkos tanácsos méltóságot nyerték. Kevés szót fűzhetünk ehez a magas ki­rályi kitüntetéshez, amelylyel őfelsége Hie­roiivmi minisztert meglepte. Hieronymi Károlyt az ő hosszu-hosszu közpályáján már igen sok királyi kitüntetés érte és mindegyik méltán jutott ki a jeles állam­férfiúnak, mindegyik igaz, nagy érdemeket jutalmazott. De valamennyi közt — azt hisszük — ez a mostani kitüntetés a leg­jelentősebb és a kitüntetett államférfidnak is a legértékesebb, ezért tartjuk ezt Hie­ronymi legkedvesebb kitüntetésének, mert abban a tiszteletben és elismerésben, amely­lyel őt az egész magyar közvélemény s még ennek ellenzéki része is övezi, ő méltán .áthatja a felülről jött kitüntetésnek alul­ról visszasugárzó hü képmását is. Egy mi­niszter pedig, aki mint Hieronymi, nemcsak azt tartja becsvágyának, hogy a király és a pártja minisztere legyen, hanem az ország minisztere akar és tud lenni: dolgos élete koronájának tekintheti ezt, a felülről és alulról összecsendülő, ritka kitüntetést. Ritkán tüntet ki a király politikust a Lipót-rend nagykeresztjével és emeli ennek is becsét a királyi kéziratnak rendkívül me­leg, elismerő hangja, melylyel rámutat az államférfi nagy érdemeire. Hieronymi munka­kedve és ereje valósággal kimeríthetetlen. Háromszor volt miniszter, de minden kor­mányban kiváltságos hely jutott neki, inert, nagy szaktudását, parlamentáris iskolázott­ságát, éles ítélőképességét, szorgalmát min­denkor honorálta társainak és pártjának el­ismerése. Azok közé a férfiak közé tarto­zik, akik munkásságuk terére elviszik egész lelküket és idejük minden percét. A köz­élet régi embere, együtt ólt és lélegzett az egész uj magyar alkotmányossággal s bár korán homloktérbe került, bár nagy és eredményes mult van a háta mögött, mégis oly ambícióval és lelkiismeretességgel dol­gozik, mintha most kellene megalapítania jövőjét. A király kitüntetése bizonyára az igaz érdemre száll. Héderváry Károly gróf miniszterelnök tegnap este megjelent Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternél és átadta neki a Lipót-re*d nagykeresztjének jelvé­nyeit. A miniszterelnök egyszersmind ugy a maga, mint a kabinet nevében kifejezte leg­őszintébb szerencsekivánatait a kereskede­lemügyi miniszternek. A többi miniszterek magas kitüntetése is legfelsőbb méltánylása annak a nagy és jelentős munkásságnak, amelyet ez állam­férfiak, amióta nagy válságok között kor­mányszéket vállaltak és tárcáik vezetését átvették, állandóan kifejtettek s amelynek eredményességét hálásan ismeri el az or­szág is. A Lipót-rend nagykeresztjet eddig rend­szerint miniszterelnökök kapták. Wekerle Sándor is 1907-ben kapta meg, mint har­madszori miniszterelnök, Bá n ff y Dezső is mint miniszterelnök a millenáris ünnepsé­gek alkalmával kapta a Lipót-rend nagy­keresztjét. Magyar miniszterek közül eddig csak Kossuth Ferencnek és Darányi Ignác­nak adományozta a felség a Lipót-rend nagykeresztjét. Most, hogy Serényi Béla gróf, Székely Fe­renc és Hazai Samu minisztereknek őfelsége a titkos tanácsosságot adományozta, a kabi­net minden tagja titkos tanácsos. A képviselőház ülése. — Okvetetlenkedik a Justh-párt. — (Saját tudósítónktól) Tömegesen iratkoz­tak csütörtökön föl a Justh-párt tagjai a bankprovizórium javaslata ellen, A folyosón pedig verik a mellüket, hogy „megtáncol­tatják a kormányt, amiért ilyen későn ál­lott elő ezzel a dologgal." Nem bánják ezek az urak, ha a képviselők nem mehetnek haza a karácsonyi ünnepekre, ami nem volna olyan nagy baj, ha valami hasznos munkát végeznének a Házban. De Justhék csak kellemetlenkedni akarnak és még az­zal se törődnek, hogy az ország drágán fizeti meg a nyakasságukat. Ma ugyan az a hír járta a képviselőház folyosóján, hogy a kormány semmiképen sem engedi bank-eksz-lekszbe kergetni az országot, hanem inkább rendeleti uton lép­teti életbe a bankprovizóriumot. A kormányt ezért az elhatározásáért csak üdvözölni le­het. mert nem engedhető meg, hogy néhány ember csupa alantas boszuvágyból mér­hetetlen károkat okozzon az országnak. Még a többi ellenzéki pártok se helyeslik Justhék okvetetlenkedését és ennek Ugrón Gábor a folyosón kifejezést is adott. De a „radikális" ' függetlenségieket nem győzi meg semmi sem és a harc ma kezdetet vette. A mult ülés Jegyzökönyvének hitelesítése után Berseviczy Albert elnök bemutatja Gömörmegye föliratát a tisztviselők fizetésrendezése ügyében. Hegedűs Károly, az állandó igazoló-bitottság előadójának jelentése nyomán, a Ház ideig­lenesen igazolja Balogh Jenő, Hentz Károly, Széchenyi Emil gróf és Zichy Aladár gróf man­dátumait. Wickenburg Márk gróf előadó ismerteti a bankprovizóriumról szóló törvényjavaslatot, melynek benyújtását az tette szükségessé, hogy ez év végéig sem Ausztriában, sem Ma­gyarországon a végleges rendezése a bank­ügynek nem volt lehetséges. Ha nem sikerül a provizóriumot törvényben biztosítani, a kor­mány kénytelen lesz rendeletileg gondoskodni annak életbeléptetéséről. Kéri a javaslat elfoga­dását, (Kezdődik a szóaradat.) Szebeny Antal (Kossuth-párti) szerint még a magánéletben sem ajánlatos prolongáció utján rendezni a kötelezettségeket, az állami életben pedig egyenesen bűn. Ebben az esetben a kor­mány állítása, hogy az ellenzék nem engedi a szabadalom meghosszabbítását, Nnem áll meg, mert az ellenzék nem gördit akadályokat a rendes tárgyalás elé. Ausztriában Bilinsky arra hivatkozott, hogy Magyarország miatt nem lehet meghosszabbítani a szabadalmat, itt meg az előadó Ausztriát tolja előtérbe. Ez csúf játék a nemzettel. Minthogy pártja az önálló "bank álláspontján van, a javaslatot nem fo­gadja el. Kelemen Samu (Justh-párti) a kormányt hi­báztatja azért, hogy a bankszabadalom meg­hosszabbításáról szóló törvényjavaslatot nem terjesztette be idején. A politikai és *ap­tári helyzet a kormányt megalakulása után a bankjavaslat beterjesztésére utalta, de a kor­mány a kinevezését követő hónapokat a nem­zet kikészítésére fordította. Az ellenzéket nem terheli vád, hogy a bank­szabadalmat nem sikerült tető alá vinni. Az ellenzék azt hitte, hogy a kormány, amely csak a bank-ügyben, a készfizetések dolgában hozott kedvezményeket, ragaszkodni fog ezek­hez. Erre vonatkozó nyilatkozatait azonban letagadta a kormány. Idézi Hieronyminak po­zsonyi beszédében erre vonatkozólag tett ki­jelentését. (Zaj az ellenzéken.) A munkapárt követelése a készfizetés fölvétele —< ezt mondta a miniszter zajos éljenzés közben, pe ugy iát szik, ez a miniszter ur részéről csak tőzsde­játék volt „in sicli ami sikerülhetett is, nem is. (Zajos helyeslés balról.) Ezután részletesen foglalkozik a készfizetés kérdésével, végül miután nem fogadja el a ja­vaslatot, határozati javaslatot nyújt be, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom